Köztelek – 1894. 1-52. szám
1894-05-12 / 38. szám
660 kithetik az immunitást. Ha azonban az anya normális (vagyis nem lett beoltva), ellenben az apaállat immúnis, akkor az ivadék fogékony marad a betegség iránt, mert a hímállat nem láthatja el elegendő mértékben antitoxinnal az ivadékot. Ellenben, ha az apaállat normális és az anya immúnis, akkor az ivadék is örökli ezt az ellenálló képességet, mert az ébrényi korban a magzat folytonosan az anya véréből tápláltatik és igy az anya testében levő ellenméreg a vérrel együtt nagyobb mennyiségben jut a magzat szervezetébe. Ez az immimitás tehát szintén passiv, amely lassanként elenyészik, miután az anyatejtől való elválasztás után nem juthat a szervezetbe új antitoxin, amely az elhasznált mennyiséget pótolhatná. Vajon tehetséges-e a magzatkorban aktív immunitást is előidézni, az még határozottan nem dönthető el. Chauveau-nak azon tapasztalata, hogy az anthrax ellen beoltott juhok bárányai szintén immúnisak voltak e betegség ellenében,nem elég bizonyíték az aktív immunitás mellett, mert a fertőzést 14 nappal a szülés után kísérlette meg, amikor még a passiv immunitás is elengedő arra, hogy a bárányok minden súlyosabb következmények nélkül elviselhessék a fertőzést. A szopás, vagyis a fiatal szervezetnek az anyatejjel való táplálása és az immunitás között e szerint van bizonyos összefüggés. A toxinok és a toxalbuminok specifikus mérgek, amelyeket a baktériumok termelne,, az antitoxikonok pedig ezeknek az ellenmérgei, amelyek az immúnis állatok vérében és tejében foglaltatnak. A toxinokhoz hasonló mérgek a szervezet normális anyagcseréje közben keletkeznek s ez utóbbiak is a fehérjenemű testekhez tartoznak. Ezekhez soroljuk a peptont és a fermenteket: a pepsint, pankreatint, trypsint stb., amelyek a vérbe kerülve, mindaddig keringenek abban, míg el nem égnek. Ilyenkor azonban nem fejtenek ki mérgező hatást, mert az állati test képes megsemmisítésükre. E szerint az állatok bizonyos szerveiben a mérgekre roncsolólag ható anyagok termeltetnek; ilyen szerveknek Schütz azokat mondja, amelyek sok sejtet és sok vért tartalmazva, élénk anyagcserével bírnak, pl. a nyirokmimirigyek a kereszmirigy és a pajzsmirigy. Ha valamely állatnak a pajzsmirigyet kiirtják, akkor igen súlyos általános zavarok keletkeznek a szervezetében, amelyek leginkább az idült mérgezéshez hasonlíthatók. Ezen betegség előidézőjének azokat a mérgező anyagokat tartják, amelyeknek a" pajzsmirigyben kellett volna megsemmisülniük. Különben azt, hogy a pajzsmirigyben keletkeznek ellenmérgek, bizonyítja már az is, hogy a kutyák sokkal nagyobb mennyiségű koffeint képesek káros hatás nélkül elvetélni, ha a pajzsmirigyük nincsen, eltávolítva, mint ellenkező esetben. De e mellett a feltevés mellett szól az is, hogy a pajzsmirigy eltávolítása után keletkező betegséget ezen mirigy nedvének befecskendésével gyógyítani lehet. Tanulmányozták az említett szervek sejtjeiben levő antitoxikus anyagoknak a a baktérium-mérgekre való hatását is s megkisérlették a baktériumokat sterilmirigy kivonatokban tenyészteni, vagy pedig a kultiválásra használt húsieveshez adtak ezen kivonatokból. És az eredmény az lett, hogy a tetanus-, kolera- és difteritisz baktériumai által termelt mérgeket a kereszmirigy kivonata megsemmisíti, ellenben az immunizáló anyagokat változatlanul hagyja. Az ilyen keverékeknek befecskendésével tehát az állatok megvédhetők egy későbbifertőzés ellenében, vagyis a kerészmirigy kivonata úgy hat a tiszta baktériumkultúrákra, mint a jodtrichlorid. Kiderült azonkívül az is, hogy az így immunizált állatok VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Az orsz. magyar gazdasági egyesület közleményei A millennáris kiállítást rendező nagybizottság ülése ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 651 Tárcza. Tükördarab a lóvásárból. Ilonoztori K. ... 652 Állattenyésztés. Az idei tenyészállatvásár díjnyertes állatai ... ... 656 A marhák sózásáról. Milhoffer Sándor ... ... ... ... 657 Növénytermelés. Komlótermelés Magyarországon. Oderszky Lajos 658 Állategészségügy. A védőoltás és az immimitás ... ... ... ... ... ... 659 Vegyes közlemények... ... ... ... 660 Kinevezések. — Esküvő. — Halálozás. — Mezőgazdasági bizottság Békésmegyében. — Szőlőoltó részvénytársaság. — Argentina szőlőmivelése. — Az érsekújvári lóvásár. — A vajkiviteli társaság megalakulása. — Bács-Bodrogvármegye állattenyésztésének hanyatlása. — Lótenyésztés Hajdumegyében. — Munkabérek Amerikában. — Bosznia állattenyésztése. — A gabonakivitel Odessa kikötőjében. — Marharakodó-állomások engedélyezése. — Görögország dohánykivitele. — A világ műtrágyafogyasztása. — Czukorrépa termelőink figyelmébe. — A borsodmegyei gazd. egyesület. — Lóosztályozás az állami ménesintézetekben. — Telivér csikók árverezése ... 661 Kereskedelem és tőzsde. ... ... ... ... ... 644 Budapesti gabonatőzsde. — Budapesti gabonatőzsde. Határidők árfolyama Budapesten. — Határidők árfolyama a külföldi gabonatőzsdéken.— Szeszüzlet. —_ Élelmi czikkek a budapesti hetivásáron.— Állatvásárok: Budapesti szúrómarhavásár. — Gazdasági- és tenyészmarhavásár. — Budapesti vigómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Nagy-Szőllősi marhavásár. — Székely-Keresztúri marhavásár ... ... ... ... 063 Szerkesztői és kiadóhivatali üzenetek... ... ... ... ... 663 Kinevezések. A földmivelésügyi magy. kir. Miniszter Tornáczky Kálmán, Bernhard Dezső és Petrovics István borászati gyakornokokat borászati felügyelőkké kinevezte. — Ebner Jenő díjtalan gazd.gyakornokot, a rendszeresített illetményekkel, kincstári gazdasági gyakornokká nevezte ki. — Miklósy József vaskohi lakos földbirtokost, Bihar vármegye vaskohi járásra, és Z. Szőcs Sándor nagy-enyedi lakos városi tanácsnokot Nagy-Enyed város területére nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Esküvő, Baranyai Sámuel birtokos unokájának Erzsikének örök hűséget esküdött Makón B. Nagy Ferencz. Halálozás. Ifj Wenninger Mátyás urad. gazdatiszt neje Pap Mária f. év május hó 7-én elhunyt Zala-Apátiban. Mezőgazdasági bizottság Békés megyében. Békés megye törvényhatósági közgyűlése a földmivelésügyi miniszter leiratából folyólag egy külön bizottságot küldött ki, mely a napokban tartotta meg utolsó ülését, melyen dr. Fábri Sándor alapvető tanulmányát, illetőleg szabályzatát egyetemben a megyei gazdasági egylet által tett módosításokkal a bizottság elfogadta. Elhatározta a bizottság, hogy a bizottság évnegyedenként tartsa rendszeres üléseit, melyekre a kultúrmérnökség és erdőfelügyelőnek nem feltétlenül kell megjelenni. A mezőgazdasági ügyek ellátására előadói állás szerveztetik a megyén 2000 forint évi fizetéssel. Egyelőre az állás két évre állíttatik fel, mely után a szükséghez képest az intézméntt véglegesnek mondják ki. A tanácskozáson résztvettek Bábry Sándor dr. elnöklete alatt Beliczey István, Rosenthal Ignácz, Sal József, Zlinszkyi István és Lukács Endre, Szölőoltó részvénytársaság. Az aradi hegyalja renoválására rendkívül nagyfontosságú annak a részvénytársulatnak megalakulása, amely május hó 6 ikán tartotta alakuló gyűlését Aradon. A gyűlésen részt vett a többek közt: Teleky Géza gróf, volt belügyminiszter, Fehér Miklós államtitkár, Vásárhelyi Béla, Purgly János országgyülő képviselő s a hegyaljai szőlőbirtokosok nagy számmal. A társulat 300,000 írt részvénytőkével alakult meg s átvette még megalakulása előtt a baraczkai oltótelepet az államtól. Argentina szőlőmivelése. Az argentínai köztársaság jelenleg nagy ügybuzgalommal terjeszti a szőlőültetést. A viszonyok a szőlőtenyésztésre rendkívül kedvezők, az ültetvények igen gyorsan fejlődnek s már a harmadik évben bő gyümölcsöt hoznak. Ez idő szerint olyanok a kilátások, hogy hova előbb eljő az az idő, amikor Argentínának minden polgára a saját termésű borát fogja élvezhetni. Néhány évvel ezelőtt a szőlőültetés még csak Salta, La Rioja, San Juan és Mendosa környékeire szorítkozott s ma már kiterjedt Entre Rios, Buenos Aires, Santa Fé és Condobara is s az idén újabban megint nagyobb területet használtak föl e czélra. Hogy mennyire jövedelmező ez a termelési ág Argentínában, kitűnik abból, hogy egy holdnyi területen 50—60, sőt némely helyen 80 hektoliter bor is megterem. S ez napjainkban, amikor a filloxera oly borzasztó pusztításokat okozott s a bortermelést csaknem kizökkentette a kerékvágásból, igen sokat mond s ily körülmények között, ha Argentina e termelési ágat mind tovább és szélesebb mederben fogja kultiválni, mihamar elérkezik az az idő, amikor a világ összes piaczán Argentina fogja bor dolgában a legelső helyet elfoglalni. Az érsekújvári lóvásár. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által Érsekujvártt rendezni szokott lókiállítás és lóvásár mely május hó 6 és 7-én volt, a múlt évhez képest gyengébb, de elég jó eredménynyel zárult. Elkelt 104 darab ló átlag 300—350 forintig, a legkisebb ár 125, a legnagyobb ár 850 forint. Az összes forgalom 32.200 forint. A katonai kincstár is vett 9 lovat, darabját 250 egész 350 forintig. Vevők voltak külföldről Bécsből, Prágából, Berlinből, Münchenből és Jungbunzlauból. A vajkiviteli társaság megalakulása. Említettük lapunkban, hogy egy vajkiviteli részvénytársaság van alakulóban. Ez nemrégiben Hungári országos magyar vajkiviteli részvénytársaság név alatt meg is alakult. Az alaptőke egymillió korona. Az igazgatóságba beválasztották a következőket: Báró Jósika Gábor (elnök), esetei Herczog Péter (alelnök), Orosdy Leon (Párisból), Bak Herman (Konstantinápolyból), dr. Schmidt József miniszteri tanácsos, Fuchs Gyula földbirtokos, Kunkel Imre (vezérigazgató). A felügyelő-bizottságba: Pirkner János miniszteri titkár, Kleisner Rezső reáliskolai tanár és ifjabb Földeák Vilmos. A társaság legkésőbb szeptember hónapban kezdi meg a működését. Bács-Bodroghvármegye állattenyésztésének hanyatlása. Az állattenyésztés Bács megyében évről-évre láthatólag csökken, úgy hogy a megye egyes részeiben, ahol azelőtt az állattenyésztés minden ága virágzott, ma alig van némi juh- és sertéstenyésztésen kívül egyéb, s különösen a szarvasmarha tenyésztésének csökkenése vehető legjobban észre a kisebb gazdáknál. Ennek oka főkép a legelőterületek apadásában van. A Duna-Tisza szögében a 10-as évek végén még több mint 40 ezer holdnyi legelőterület volt, melyet az ár évről-évre elöntvén, dúsan trágyázott meg és a lehető legjobb legelőt szolgáltatta. Ma ezek a területek mind körülsánczolva, felszántottak és gabonatermelésre szolgálnak s igy az ottani kisgazdák részben Köztelek, 1894. április 21. vérével és tejével más állatokra is átruházható a passiv immunitás. Az elsorolt vizsgálatok és tapasztalatok alapján a szervezetnek azon ellenálló képessége, melyet a fertőző betegségek ellen alkalmazott védőoltással mesterségesen előidézhetünk, azon alapszik, hogy a védőoltásban részesült állat testében a baktériumok elhalnak, illetőleg nem képesek szaporodni. — vagy pedig annak tulajdonítható, hogy a baktériumok által termelt mérgek semmisülnek meg az immunizált állatok szervezetében. Dr. Rátz István