Köztelek – 1894. 53-103. szám
1894-07-25 / 59. szám
1006 lamint azoknak szőlőnemesítési czélokra való rendeltetése, valamely belföldi gazdasági egyesület által kiállított bizonyítványnyal igazoltatik, vámmentesen szállíthatók. Az állattenyésztés fejlődése Bácsmegyében. Bács megye közgazdasági előadójának június havi jelentéséből azt tapasztaljuk, hogy a vármegye állattenyésztése örvendetesen fejlődik. A jelentés részletesen kiterjeszkedik az egyes állatnemekre s e szerint a lótenyésztés terén különösen a gazdasági egyesület lótenyésztő-bizottságának szakavatott működése folytán örvendetes haladás észlelhető. A lótenyésztés fejlődését előmozdítja a, nagykőrösi állami méntelep bajai osztályából kiadatni szokott 125 drb. magasabb vérű tenyészmén is. A fedeztetési díjak azonban magasak, s ez okból a szegényebb sorsú lótenyésztő-gazdákra való tekintettel, kívánatos volna a díjak mérséklése. A szarvasmarhatenyésztés fellendítését az apaállatok vizsgálatáról szóló szabályrendelet pontos keresztülvitele, és a gazdasági egylet által vásárolt, s különböző községeknek kiosztott jó fajú bikák nagyban előmozdítják. A sertéstenyésztés jövedelmezőségét leginkább hizlalással emelik míg ellenben a juhtenyésztés a gyapjú és húsárak alacsonysága miatt nem jövedelmező, s folytonosan hanyatlik. selyemtenyésztés ez idén jól sikerült. A takarmánytermés az idén nem felelt meg a várakozásnak, s a tenyésztő gazdák e miatt aggodalommal néznek a teleltetés elé. Országos sörárpakiállítás és vásár. Augusztus hó 1-én, alig egy hét múlva nyílik meg a Yllik orsz. sörárpavásár, tehát sokkal korábban mint eddig, alkalmazkodva azon időszakhoz, amikor a gazdák e vásárintézményt leginkább igénybe vehetik. A részvétel módja az, hogy a termelő 475 kgrmnyi árpamintát küld be az eladó készlet s az eladási ár megjelölésével; ilyen mintaküldeményeket, illetve eladásra való bejelentéseket az O. M. (I. E. már most is elfogad. Ezen mintákból egy kisebb menynyiség a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének adatik át, hol azok állandóan megtekintésre állanak s belőlük megrendelések tehetők melyeket a szövetkezet díjtalanul közvetít. Az (). M. G. E. az eladásra történt bejelentéseket és árajánlatokat időszakonként lapok útján fogja nyilvánosságra hozni. A beküldendő mintamennyiség többi, fennmaradó része szeptember hó 1-től 15-ig kiállításra kerül a Köztelek helyiségében és az O. M. G. E. az előzetes magvizsgálat alapján legjobbnak talált árpákat díszoklevéllel tünteti ki. Azon árpaminták azonban, melyek a kiállításon való bemutatásra is számot tartanak, még augusztus 20-ig küldendők be. Az O. M. G. E. az idén tömeges részvételre számítva, élénk forgalmat igyekezett a vásárnak előkészíteni, így a külföldi gyárosok figyelmét is széles körben felhívta, kik már eddig is érdeklődést tanúsítanak. A kiállításra pedig már Morvaországból is jelentkeztek több árpafelességgel, ami igen érdekes összehasonlításokra fog alkalmat adni. Az idei vásár sokkal szélesebb keretűnek ígérkezik, mint az eddigiek voltak, feltéve, hogy a gazdák is kellő számban igénybe fogják venni ezt az intézményt, mely részükre minden anyagi megterheltetés s fáradozás nélkül alkalmat nyújt, hogy terményeiket megismertessék s a nagyban fogyasztókkal közvetlen üzleti összekötetésbe léphessenek. Országos sertésvásárok. Budapest székesfővárosunkban az országos vásárok alkalmával a sertések után ez ideig vásárdíjat nem szedtek. Most a vásárigazgatóság azon előterjesztést tette a tanácsnak, hogy a főváros vásárdíjszedő joga úgy az országos, mint a heti sertésvásárokra is kiterjesztessék. A vásárdíj az egy éven felül levő sertések után 15 krajezár, süldők után 10 krajezár s félévnél fiatalabb malaczok után 5 krban volna megállapítandó. A főváros közélelmező bizottsága s a tanács a vásárigazgatóság javaslatának azon részét, hogy az országos vásárok alkalmával a javaslatba hozott díjak fizettessenek, elfogadta, míg a heti vásárokon a vásárdíjak szedését nem pártolja, mert ez alkalmakkor a javadalmi bérlő által szedni szokott helypénz a vásárdíj egyenértékéül tekintendő. Vörös szőlőlevelek. Hosszabb ideje tapasztaljuk a szőlőkben, hogy minden kimagyarázható ok nélkül a szőlőlevelek megvörösödnek a nyár folyamán, ugy mint, az őszkor a vörös fajoknál természetszerűleg szokott bekövetkezni. E pirosodásnak magyarázatát eddig nem tudtuk adni s többnyire a faj sajátságának tudták be, nem tulajdonítva az egésznek valami nagy jelentőséget. Érdekes közleményt olvasunk a Weinlaubeban e jelenségről, mely különösen Dél-Tirolban szokott fellépni nagyobb mértékben, úgy hogy érezhető kárt is okoz. A baj okozójaként egy apró parazitát a Tetrangelius telariust nevezi meg, mely görcsövi nagyságú rovar szúrásai okozzák a levelek megpirosodását, sőt elszáradását és lehullását, mert a legtöbb megtámadott szőlőlevél nem vörösödik meg, hanem elszárad és lehull. A vörösödés csak egyes vörös szőlőfajok levelein szokott mutatkozni. A francziák maladie rouge-nak nevezik e bajt, de szintén nem nagy jelentőséget, tulajdonítanak neki. Csak Dél-Tirolban lépett fel időközönkint nagyobb mértékben, de mert épp e fellépés időközi csak, nem is védekeznek ellene. Népies előadások a hesszeni legyek elleni védekezésről. A biharmegyei gazdasági egylet titkára Weingärtner Andor Biharmegye egyes községeiben, hol a hesszeni legyek nagyobb kárt tettek, a hesszeni legyek ellen való védekezés módjairól népies előadásokat tart. Hasított körmű állatok bevitele Francziaországba. A külügyminiszter értesítése szerint a franczia kormány a szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek Svájcból Francziaországba való bevitelét a Villerst-Route-i vámhivatalon át újból megengedte a következő feltételek mellett: A bevitelre szánt állatok hivatalos igazolványnyal látandók el, amelyen bizonyíttatik, hogy az állatok egészségesek, Svájczban legalább 20 napon át állottak, s hogy oly helyről származnak, hol már legalább hat hét óta semmiféle ragadós állati betegség nem uralkodik. Ez az intézkedés nem érinti a Magyarországból és illetve Ausztria területéről származó élő juhoknak Svájczon át Francziaországba a la villettei vágóhídra vagy szanatóriumba való bevitelét szabályozó eddigi határozatokat. Új raktárak Fiuméban. Fiume kereskedelmének fellendítése czéljából a múlt évben főkép kávé, czukor, fűszer stb. elhelyezésére egy nagy szabású raktár építéséhez fogtak, mely már közel van a befejezéshez, és ez év őszén a kávéraktárat már meg is nyitják. Most újabban egy nagy szabású raktár építése van tervbe véve, mely tisztán bor elhelyezése és raktározására fog szolgálni. Egy borkereskedő czég óhajtja ezen raktárat felépíteni, s ez iránt már a tengerészeti hatósággal értekezett is, sőt a terveket is bemutatta. Az uj raktár 50—60 ezer hektoliter bor befogadására van tervezve s tisztán a borkereskedés czéljaira fog szolgálni, és megfelelő medenczékkel, felvonókkal és gőzszivattyúkkal lesz felszerelve. Az építés költségei a berendezés nélkül 150.000 forintot tesznek. A tengerészeti hatóság elfogadta a benyújtott tervezetet, de oly értelmű előterjesztést fog tenni a kereskedelemügyi miniszternek, hogy az új borraktárt az állam saját költségére építse. Ez esetre a tervezetet benyújtó borkereskedő cég hajlandó az egész raktárépületet húsz évre bérbe venni és évi bér gyanánt az építésre fordított tőke kamatját fizetni. E nagy borraktár építését a múlt év óta óriási mértékben fellendült olasz borimport indokolja, amely hazánkba Fiumén át irányul. Az érdiószegi m. kir. vinczellériskola. Az érdiószegi vinczellériskolában jelenleg 13 tanuló végzi a tanfolyamot, akikkel f. év augusztus hó közepén fogja az intézeti igazgatóság az évi vizsgálatokat megtartani. A tanfolyamot végzett tanulók méltányos díjazásért gyümölcsészeti, szőlészeti, és pinczekezdői állást készek elfogadni, — s ez irányú előjegyzéseket az intézet igazgatósága eszközöl. A jövő évi tanév 1894. október 15-én kezdődik —s e tanfolyamra 6 egész és hat fél államköltséges tanuló vetetik fel. Az államköltséges helyekre a pályázatot az igazgatóság most, írta ki. M1 fél államköltséges tanulók, lakás élelmezés, mosás, fűtés, világítás és gyógykezelésért havonként 7 frtot tartoznak fizetni. Az iskolába saját kölséges tanulókat is vesznek fel, kik a teljes ellátásért havonta 14 frtot fizetnek. Felvételi feltételek: 16 évet betöltött életkor, egészségi bizonyítvány, elemi iskolai bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány, szülői vagy gyámi beleegyezés. A pályázatban előny adatik a nagyobb előképzettségüeknek, különösen a hadkötelezettségüknek eleget tett, altiszteknek, mesterembereknek kivált kádároknak. A bizonyítványokkal felszerelt kérvények a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz czimezve f. é. szeptember 1-ig az iskola igazgatóságához nyújtandók be. Francziaország szőlőterülete 1893-ban. Francziaországban a filloxera pusztításai előtt a szőlőmivelés kiterjedt mértékben fizetett s a művelés alatt álló szőlőterület legnagyobb kiterjedését 1873-ban érte el 2.428.737 hektárral. Már ekkor is el volt terjedve a filloxera, de nagyobb pusztításokat még nem tett s az új ültetések nagysága bőven pótolta a filloxera által elpusztított területeket.. Ez időben kezdett a filloxera nagyobb mértékben pusztítani s oly károkat tett, hogy 1883-ban, tehát 10 évvel később már 2.095.927 hektárra fogyott le a megmaradt szőlőterület. Azon idő óta következőleg alakult a terület és szőlőtermés. A területi hanyatlás 1892-ig tartott, a mint ez a fenti kimutatásból látható s ez után hirtelen javulás következik s ma már azt lehet mondani, hogy Francziaország szőlőtermelése csaknem keresztül ment a rekonstrukczió legnagyobb nehézségein. Francziaország kormánya sokat tett a szőlőtermelés fellendítése érdekében s 1887-ben meghozott törvényével 4 évi adómentességet biztosított az új ültetésű szőlőknek, vagyis a termőképesség bekövetkeztéig az új szőlőtelepek után a birtokos adót nem fizetett. Ez azt eredményezte, hogy 5 év lefolyása alatt 271 ezer hektár új szőlő létesült 114 millió frank adó leengedéssel. Az új ültetésekre nagyobb részt amerikai nemesített szőlővesszőket használtak. Ausztráliai hus Bécsben. Mint lapunk 52-ik számában már írtuk, a mult, hetekben érkezett az első próbahus-küldemény Ausztráliából Bécsbe s azóta már ismét érkezett körül- 1883 ban 1884-ben 1885-ben 1886-ban 1887-ben 1888-ban 1889-ben 1890-ben 1891-ben 1892-ben 2,095.927 2,040.759 1,990.586 1,959.102 1,944.150 1,848.590 1,817.787 1,816.544 1,763.374 1,782.588 hektoliter 36,029.000 34,781.000 28,536 000 25,063.000 24,333.000 39,102.000 23,224.000 27,416.000 30,140.000 29,082.000 hektáronként átlaghektoliter 17-2 17-1 14-3 12-7 12-5 16-3 12-8 15-1 17-1 16-3 1883—1892- 11)05.440 28,871.000 15*2 ben atlag 1393-ban 1,793.299 50,070.000 27.«