Köztelek – 1894. 53-103. szám

1894-12-01 / 96. szám

rékszám 5 frt. A kainit ára Budapesten az Orsz. Magy. Gazd. Egyesülő­­nél 2­65 frt. Kaini­tot csakis itt, a f­oszfo­rtrágyák bármely trágya­­ kereskedőnél beszerezh­etők. A műtrágyák szállitási kedvezményben részesülnek. C­serháti Sándor: Felelet a 309. sz. kérdésre. A beküldött vetés tele van a hesszeni légy bábtokjaival. A hesszeni légy ismertetése a „Köztelek" I. évi 16. és 17. számaiban található. J. J. Felelet a 310. számú kérdésre. A Nagy-Bégányból beküldött vetésben a h­esszeni légy bábtokjai találhatók, de csak kisebb számban­, ez azonban nem zárja ki, h­ogy azok a vetés egyéb foltjain nagyobb számmal ne legyenek; a hesszeni légy ismertetése a ,,Köztelek" i. é. 16. és 17. számában található. A vetéshez csatolt földben drótférget talál­tunk. Ennek ismertetését alkalmilag hozni fogjuk. J. J. A szeszmoslék szesztartalma Felelet a 312. számú kérdésre. A szesz­gyári moslékban szesznek legfeljebb csak nyomokban szabad lennie. Ha a moslékban szesz van, úgy ez azt mutatja, hogy vagy a lepárló készülék rossz, vagy pedig 7. lepárlás vezetése hibás. Tapasztalataim szerint a moslék szesz­tartalma leginkább az utóbbi körülménytől ered. A kierjedt ezefre ugyanis nem lesz elég hosszú ideig főzve, ugy, hogy abból az ösz­szes szesz el nem szállhat. De eredhet onnan is, ha egy-két reke­szes kazánban a főzés mindkét kazánban egyidejűleg történik s a kifőzött ezefre egyidejűleg eresztetik le. Ha a lepárló készü­lék kifogástalan s a két kazán közül csakis az alsó főzetik s a főzés elég hosszú ideig (körülbelül 2—2­­ óra) tart, a moslékban szesz legfeljebb csak nyomokban lehet. A moslék szesztartalmának m­ennyileges meghatározására legjobban ajánlható a kö­vetkező eljárás. Veszünk egy nagyobb, mint­egy 4 liter űrtartalmú üveglombikot, a­melybe pontosan lem­ért 3 liter moslékot öntünk. A lombikot bedugjuk egy jól záró dugóval, a­melyre egy meghajlított üvegcsövet tettünk. Az üvegcsövet kaucsukcső segélyével össze­kötjük egy Liebig-féle hűtővel s már most a moslékból 300 cm3-t lepárolunk. A párlat tartalmazza a moslékban volt szeszt. A párlat szesztartalmát megállapithatjuk egy a szesz­mérő (Lutter-Prober) segélyével, vagy meg­határozzuk a párlat fajsúlyát s az erre szol­gáló táblázatokból megkapjuk az alkohol­tartalmat. A leolvasott vagy a fajsulyból meghatározott alkoholtartalom Viv­o adja a moslék szesztartalmát. Az alkohol minőleges kimutatására a moslékból egy kis részletet lepárolunk s a párlathoz pár csepp telitett jodkaliumos jod­oldatot adunk, (1 rész jodkalira 5—6 rész víz) s ezután hozzáadunk annyi big kalilu­got, mignem a jod barna szine majd teljesen eltűnt. Ha a keveréket meleg vízbe állítjuk s azután lassan kihűlni hagyjuk, egy alko­hol jelenlétében sárga jodoformból álló kris­tályos üledék képződik. A jodoformot külön­ben kellemetlen és átható szagáról is fel lehet ismerni. Minthogy valószínűnek tartom azt, hogy kérdést tevő úr mezőgazdasági szeszgyára a moslék alkohol tartalmának meghatározásá­hoz szükséges eszközökkel felszerelve nincs, bátor vagyok azt ajánlani, tessék a moslék­ból egy üvegben 3-5—4 liternyi mennyiséget a vezetésem alatt álló kassai m. kir. mező­gazdasági vegykisérleti állomáshoz bekül­deni, a midőn is annak szesztartalmát pon­tosan meghatározva, a vizsgálat eredményét kérdésttevő úrral tudatni fogom. Zalka Zsigmond, Köztelek, 1894. november 24. Lapunk megszerezhető! Az országos magyar gazdasági egyesületbe való belépés által, mi a tagsági nyilatkozat aláirása és az egye­sülethez (Budapest, Köztelek I. emelet) küldése által történik, mert az egyesületi tagok alapot évi tagdijuk (10 frt) lefizetése után díjtalanul kapják, és előfizetés útján. Előfizetési ár egész évre . . .10 frt fél évre .... 5 frt negyed évre . . 2 frt 50 fr. Az előfizetési összegek a „Köz­telek" kiadóhivatalához (Köztelek földszint), a tagdíjak pedig az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület czimére (Köztelek I. emelet) küldendők. Az előfizetési pénzek legczélszerű­b­ben­ postautalvány utján a „Köztelek" kiadóhivatalának Budapest (Közte­lek) küldendők. Mai számunk tartalma: Oldal Az orsz. magyar gazd. egyesület közleményei Meghivó. — Pályázat gazdaságok leírására. — Előfizetőinkhez: ... ... ... ... ...... ... ... 1721 A debreczeni kereskedelmi és iparkamara je­lentése az 1893. évről. Rubinek Gyula ... ... 1721 Tárcza. Két párbaj. Buday Barnabás­­ ... 1722 A mezőgazdasági válság és országos gazdakon­­­­gresszu­s. Békésmegyei Gazdasági Egyesület ... 1727 Állattenyésztés. Illeszthető lórgák. Stayer ... ... ... ... ... 1724 Takarmány hizóökröknek. Sztankovics János ... 1724 Növénytermelés. A mésztrágyázás fontosságáról ... ... 1725 A dohányölő virág (vajfű) irtása. Kerpely Kálmán 1725 Gazdasági építészet. Czementjászol a tehénistállóban. Száhlender Gyula 1726 Irodalom. A magyar-óvári m. kir. gazd. akadémia könyv­tári jegyzéke. — Falusi Gazda Naptára. — Uj könyvek — 1726 Levélszekrény - - - — - 1728 A szeszmoslék szesztartalma. Zalka Zsigmond 1773) Vegyesek 1729 Kinevezések. — Czimadományozás. — Házassá­gok. — Halálozások. — Magyar földmivelési és közlekedésügyi járadék­intézet — Pet­ro­leum-motorok a mezőgazdaság szolgálatában. — Alacsony gabona- és szarvasmarhaárak. — Állatok és állati nyertermények szállítása. — Növendék-bikák árverése. — Dohánykivite­lünk a külföldre. — Juh-és gyapjukivitelünk. — A földmivelésügyi minisztérium új ügy­osztálya. — Takonykor a szegedi felső-tanyai lovak között. — A trieszti boraukezió. — Az őszi vetések állása Oroszországban. — Az Országos Mag­yar Gazdasági Egyesület köz­gyűlése és a vidéki gazd. egyesületek ... ... 1731 Kereskedelem és tőzsde. ... 1731 Budapesti gabonatőzsde. — Határidők árfo­lyama Budapesten.— Határidők árfolyama a külföldi gabonatőzsdéken. — Szeszüzlet. — Vetőmagvak. — Heremagvak plombozása. — Abraktakarmányok. — Élelmi czikkek a buda­pesti hetivásáron. — Budapesti kormányvásár. — Állatvásárok. Gazdasági-és tenyész­marha­vásár. — Budapesti vágómarhavásár. —Buda­pesti szúrómarhavásár. — Budapesti lóvásár. Kőbányai sertésvásár. — Hol lesz mostanában országos vásár. — Paksi marhavásár. — Kecskeméti marhavásár. — Ingatlanok árve­rései (20000 forint becsértéken felül.).. 1733 Szerkesztői és kiadóhivatali üzenetek 1733 Kinevezések. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Páter Bélát a kolozsmonostori m. kir. gazdasági tan­intézethez beosztott gazdasági tanintézeti segédtanárt, eddigi állomásán való meghagy­ásával, gazdasági tan­intézeti rendes tanárrá, Koós Jenő szigorló jogászt a veze­tse alatt álló minisztériumhoz fogalmazó-gyakor­nokká és Pogonyi Bélát számgyakornokká nevezte ki, — Kozáky Jenőt az algyógyi m. kir. áll. gr. Kun Kocsárd székely földmives iskolához beosztott föld­mives iskolai kertésztanitót a rimaszombati m. kir. földmives iskolához hasonló minőségben helyezte át, végül Neiger János ösztöndíjas kertészgyakornokot ideiglenes minőségű földmives iskolai kertésztanitóvá Kt.1729 nevezte ki és szolgálattétel végett a gr. Kun Kocsárd székely földmivelési iskolához osztotta be. Czimadományozás. Ő felsége gróf Trapp Gotthárd földbirtokosnak a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. Házasságok. Greuter József miskolczi birtokos november 24-én vezette oltárhoz a terézvárosi plé­bánia-templomban Blaskovits Margitot, Blaskovits Lajos államvasúti főellenőr leányát. — Goron János jószágigazgatósági számtiszt oltárhoz vezette Fisch­ Annát Aradon. — November 24-én délelőtt 11 órako vezette oltárhoz az ohaji róm. kath. templomban ga­lanthai Galgóczy Jenő P­ozsonyvármegye szolgabirája és földbir­tokos tótdiósi Dióssy Mariskát, tótdiósi Dióssy József és neje miticzi Jaross Idának leányát. Halálozások. Özv. gróf Keglevich Gyuláné, szüle­tett báró Orczy Georgine, csillagkeresztes hölgy, hosszas betegség után meghalt. Magyar földmivelési és közlekedés­ügyi járadék­intézet. Hetek óta hírlik, hogy a földmivelésügyi miniszter öt tör­vényjavaslattal óhajtja meglepni a kép­viselőházat, a­melyek mint az országos agrármozgalmak kifolyása, a mezőgazda­ság javát szolgálják. Sok fejtörésre ad e hir okot s a találgatásoknak tág tere nyilik. E hét azonban egy lépéssel köze­lebb vitt a valóhoz, a mennyiben ma már a törvényjavaslatok ketteje körülbelül biztosan megállapítható. Az egyik az ál­latszámlálás elrendelése a gazdaságok felvételével kapcsolatban, a másik egy 20.000.000 korona alaptőkével biró ag­rár­bank segélyezése, illetve alapítása. Mindkettő közelről érdekli a mezőgazda­ságot s megvalósításuk régi szükséget képez. A gazdaságok felvétele és az állat­számlálás elrendeléséről szóló törvény­javaslat még Bethlen András gróf minisz­tersége alatt készült el s a miniszterta­nácson is átment és csak az utolsó pillanatban lett a budgetből törülve az e czélra előirányzott 500,000 forint. Mint értesülünk most 300,000 forinttal vannak e felvételek az új törvényjavaslatban elő­irányozva. E statisztika, mint a mezőgaz­dasági statisztikának egyik fontos alap­vető része, földművelési politikánk irányí­tásánál nagy szerepre van hivatva. Talán sokkal fontosabb s bizonynyal szélesebb körben figyelmet keltő az agr­ár­bank ala­pítása, mely „Magyar földmivelési és köz­lekedésügyi járadék­intézet" czím alatt indulna meg a bécsi Union-bank és a „Magyar leszámítoló és pénzváltó bank" részvételével. Most csak futólag említjük meg, hogy a feladatok, melyek megvaló­sítására az új agrár­bank vállalkozni óhajt, egytől-egyig a mezőgazdaság javát szol­gálni hivatják, így tehát az alapítás eleve is a gazdaközönség érdeklődését kell, hogy lekösse. A napilapok értesülése még nem minden oldalról kimerítő s míg a törvényjavaslat és indokolása nem ismeretesek, e fontos s mezőgazdaságun­kat oly közelről érintő kérdéshez hozzá nem szólhatunk. Egy agrár­bank létesü­lése bizonynyal nagy jelentőségű, de igen sok függ a kivitel módozataitól, a miként­től s ha a kérdéshez hozzászólunk, úgy elsősorban e szempont kell,hogy vezéreljen. Petroleum-motorok a mezőgazdaság szol­gálatában. A­ belügyminiszter a törvényható­ságokhoz a következő körrendeletet intéz le: A petroleum-motorok s jelesen a Ganz és társa budapesti gépgyári c­ég által újabban gyártani kezdett petroleum-motorok szélesebb körben való elterjedésének legfőbb akadá­lyát értesülésem szerint az képezi, hogy a

Next