Köztelek – 1895.53-104. szám
1895-09-25 / 77. szám
1542 adni kell az állatoknak 1000 kg. élősúlyra 1 napra: 28 kg. szárazanyagot, 24 kg. fehérjét, 05 kg. zsírt és 148 kg. szénhidrátot, hogy a táplálóarány 1 : 67-hez legyen. Ezen mennyiségű táplálóanyag a fentebbi arány mellett benfoglaltatik a következő, a kérdésben jelzett takarmányok mennyiségében, ha azokban közepes táplálóanyagtartalmat tételezünk fel. Adagolandó 65 kg. csalamádé, 11 kg. luczernaszéna, 6 kg. árpadara, 4 kg. szalma. Vagy pedig 20 kg. lóher, 30 kg. csalamádé, 9 kg. luczerna, 6 kg. búzadara, 8 kg. szalma. Az első összeállításban foglaltatik 28'92 kg. szárazanyag, 2'40 kg. fehérje, 0'44 kg. zsir és 14'78 kg. szénhydrát, az arány 1 : 6'6-hez. A másodikban van: 28'95 kg. szárazanyag, 2'41 kg. fehérje, 0'41 kg. zsir és 14'60 kg. szénhydrát. Az arány 1 : 6'5. A szárazanyag több ugyan a kelleténél, de ezen mennyiséget még fel tudják venni az állatok. A többlet a szárazanyagtartalomban pedig azért állott elő, mert hogy a szénhydráttartalom közel essék a szükséges mennyiséghez, az összeállításhoz szalmát is kellett venni. A szalmáról ugyan nincs említés téve a kérdésben, mint olyanról, melyet a kérdést tevő szintén fel akarna használni hízóinak takarmányozására, de azt hiszem, hogy szalmával a kérdést tevő rendelkezik annyival, amennyi elegendő arra, hogy állatait az előírt módon takarmányozza. A hizlalás második időszakában adagolódó volna 1000 kg, élősúlyra 1 napra: 60 kg. csalamádé, 9 kg. luczerna, 35 kg. bükkönydara, 5 kg. búzadara és 3 kg. szalma. Vagy e helyett 20 kg. lóher, 30 kg. csalamádé, 9 kg. luczernaszéna, 3 kg. bükkönydara, 8 kg. árpa, 3 kg. szalma. Az első összeállítás tartalmaz: 27 70 kg. szárazanyagot, 302 kg. fehérjét, 0'46 kg. zsírt, 14'61 kg. szénhydrátot. Az arány 1 : 5"3. A második összeállításban van: 28'03 kg. szárazanyag, 3'00 kg. fehérje, 0'53 kg. zsír és 14'37 kg. szénhydrát. Az arány 1 : 5 2. Itt mind a két összeállításban a táplálóarány szűkebb annál, mint amilyen szükséges. Ez onnan van, mert a zsír jóval, a szénhydrát pedig valamivel kevesebb a szükségesnél, a fehérje pedig az első összeállításnál 002 kgr-mal több a kettőnél. Mindezt pedig az okozza, hogy a takarmányok mindenike meglehetős dús fehérjetartalommal bírnak, zsírban és szénhydrátban azonban szegények, mi a tápláló arány szűk voltát okozza. A harmadik időszakban adagolandóvolna a fennebb jelzett élősúlyra és időre: 20 kgr. lóher, 20 kgr. csalamádé, 8 kgr. luczernaszéna, 4 kgr. búzadara, 3 kgr. árpadara, 175 kgr. bükköny dara, 6 kgr. szalma. E helyett, 40 kgr. csalamádé, 9 kgr. luczernaszéna, 4 kgr. búzadara, 2 kgr. árpadara, 2'5 kgr. bükkönydara és 6 kgr. szalma. Az első összeállítás tartalmaz 2582 kgr. száraz anyagot, 2'61 kgr. fehérjét, 0'41 kgr. zsírt, 14'72 kgr. szénhydrátot. Az arány 1:6-hoz. A második összeállításban pedig foglaltatik a legelőbb említett feltételek mellett, t. i. hogy a takarmányok közepes táplálóanyagtartalommal bírnak: 26'83 kgr. szárazanyag, 2'61 kgr. fehérje, 0'40 kgr. zsír és 14'26 kgr. szénhydrát. Az arány 1: 5'8. A hizlalás mind a három szakára két összeállítást készítettem, hogy a kérdést tevő az alkalmasabbat és olcsóbbat kiválaszthassa, azért, hogy a hizlalás lehetőleg gyorsan és olcsón befejezhető legyen és állatait minél hamarosabban értékesíthesse. Sztankovics János: Felelet 447. számú kérdésre. A kérdezett 13 rovarfaj színes képe külön sehol sem kapható, legfeljebb csak nagyobb gyűjteményes munkákban, amelyek az összes kártékony rovarokkal foglalkoznak, sőt még ezekben sincs valamennyi. A legjobb ilyen illusztrált munka ez idő szerint a Schmidt-Gőbel-féle: Die schädlichen und nützlichen Insecten in Forst, Feld und Garten. Wien 1881. Ára 8'40 frt. Ebben a kérdezett 13 rovarfaj közül 9-nek van a szines képe közölve; hiányzanak azonban belőle: a vetésfehérítő bogár, a kolumbácsi légy, a marokkói sáska és az olasz sáska képei. Dr. H. G. KÖZTELEK, 1895. SZEPTEMBER HÓ 25. 71. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM. Havi vakságban szenvedő ló eladása. Felelet a 448. számú kérdésre. Ha a ló egészséges szemekkel adatott át a vevőnek és azelőtt soha időszaki szemlokban nem szenvedett, akkor valóban alig érthető, hogy tizenketted napra már havi vakságban szenvedőnek találják. Mindamellett nincs kizárva, hogy a ló tényleg belső szemgyuladást kapott mióta a vevőnél van s ez mindenesetre kedvezőtlen körülmény, mert a baj ismétlődésére van kilátás. E tekintetben a vevő ugy látszik gyakorlott ember, a menynyiben a szemlélról (ha ugyan tényleg fennáll a szemlob) az eladót a törvényes határidőn belül értesítette és ezzel magát arra nézve biztosította, hogy a baj ismétlődése esetén arra hivatkozhassék, hogy ő idejekorán értesítette eladót a baj jelenléte felől. Arra a kérdésre, hogy elegendő-e a tanukra való hivatkozás, hogy a ló az eladáskor egészséges szemekkel bírt, nézetem szerint annak bizonyítása nem használ semmit, ha a vevő be tudja igazolni, hogy a lovon a törvényes határidő letelte előtt a havi vakság konstatáltatott. Itt nem maradt egyéb hátra, mint a vevőt megkérdezni szándéka iránt s azután, ha a lovat eladónak rendelkezésére akarja bocsátani, azt szemeire nézve hatósági állatorvossal megvizsgáltatni. Még akkor is lehetséges, hogy a vizsgálat alkalmával a szem lobosodása nem lesz konstatálható, dle néhány hét lefolyása után ismét felléphet a szemléle, amikor, ha perre kerül a dolog, a vevő mindig hivatkozhat arra, hogy a vétel utáni 12-ed napra a hibát tudatta eladóval. Én részemről a következő eljárást ajánlanám a kérdést tevőnek : Kérdezze meg a ló vevőjét, hogy mi a szándéka a lóval. Ha a lovat rendelkezésére akarja bocsátani, vagy árát le akarja nyomni, akkor tudassa vevővel, hogy csak az esetben hajlandó alkudozásba bocsátkozni, ha hatósági állatorvos által kiállított hiteles bizonyítványnyal igazolja a baj jelenlétét. Ha a vevő az igazolást megadja, akkor legjobb békés alkura lépni vele, mert a per nem vezetne a kívánt eredményre. Hogy pedig a bizonyítvány beszerzésére nézve vitás kérdés ne merülhessen fel, helyezze kilátásba kérdést tevő a vevőnek, hogy a bizonyítvány kiállítási költségeit (egyszeri vizsgálat mellett) hajlandó fedezni. Ha a vevőben egy kis jó indulat van, akkor e kérelmet nem fogja megtagadni. Kérdést tevőnek azon szándékát, hogy a helyszínére utazzék csupán ez ügyben — nem találom czélszerűnek, mert az utazás költségei fölemészthetnék azt a csekély összeget, amelyet az esetleg tényleg hibás ló árából megmenthetne. Kis M. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Berlini árpakiállitás és vásár. — V. (a mi) luxuslóvásár. — Pályázati felhívás. — Őszi gyümölcsvásár ... ... ... ... 1537 Kérjünk revíziót. Sz. F. ... ... ... 1537 A nyitrai gazdasági téli tanfolyam tervezete ... 1541 Növénytermelés. Székes talajok gipszezése. Kerpely Kálmán. .. 1538 Állattenyésztés. A homlokiga alkalmazása és beszerzése ... ... .. 1539 Milyen hússertést tenyészszünk ? 1539 Gazdasági építészet. A tetőpala jóságának és használhatóságának megvizsgálása. ... ... 1540 Állategészségügy. Ér-e valamit az orbánczellenes ojtás ? 1540 Levélszekrény 1541 Takarmányösszeállitás hizók számára. Sztankovics János ... ... ... ... 1541 Havi vakságban szenvedő ló eladása. Kis M. ... 1542 Vegyesek 1542 Házasságok. — Halálozások. — A király szava. — Sertésmegfigyelőtelep Kőbányán. — A bécsi jubileum-dijat is Tokio nyerte meg. — Kedvezményes állatszállitási díjtételek. — Pályázat egy szőlészeti munka megírására. — Tejgazdasági munkásokat képző uj iskolák. — Sertésvész Szerbiával. — Marharakodó állomások engedélyezése ... ... ... ... ... ... ... .. 1544 Kereskedelem, Tőzsde 1544 Budapesti gabonatőzsde. — Határidők árfolyama Budapesten. — Határidők árfolyama külföldön. — Szeszüzlet. — Élelmi czikkek a budapesti hetivásáron. — Budapesti takarmányvásár. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti juhvásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár. P.Fegyverneki marhavásár. — Győri marhavásár. — — Tasnádi marhavásár. — Paksi marhavásár. 1545 Házasságok. Bellusi Baross László, József főherczeg intézője, e hó 17-én esküdött örök hűséget Valkovszky Mariskának, Valkovszky Antal leányának. — Donáth Károly püspök uradalmi főerdész e napokban vezette oltárhoz Schmidt Irént, Schmidt János városi erdőmester leányát. Halálozások. Szini Sebő Alajos földbirtokos 60 éves korában szeptember 18-án meghalt Szápon. — Szatymazi Zsótér Bertalan földbirtokos a szeged-felsőtanyai gazdakör elnöke és megalapítója e hó 14-én 28 éves korában meghalt. A király szava. Első ízben történt, hogy vidéken a magyar földbirtokos osztály egy előkelő testülete küldöttségileg üdvözölte a magyar királyt; az üdvözlő beszédre ő felsége következőleg válaszolt: „Fogadják köszönetemet hű ragaszkodásuk tanúsításáért. Nem ismeretlenek előttem azon nehézségek, melyekkel a mezei gazdáknak jelenleg küzdeni kell s melyek enyhítésére a sok helyen nyilvánuló gazdasági mozgalmak czéloznak, mely törekvés azonban csak akkor lennd hasznos, ha nem vegyül össze más egyéb czélzatokkal és szem előtt tartandja az államnak egyéb nagyfontosságú érdekeit is. Remélem, hogy önök ez irányban jövőre is, mint eddig, hasznosan fognak hatni a gazdasági viszonyok javítására s a földmivelő osztály jólétének emelésére, amint ezt mindnyájuknak őszintén kívánom." Sertésmegfigyelőtelep Kőbányán. A nyár elején lefolyt sertésvész, mely Magyarország sertéstenyésztését és kereskedelmét csaknem teljesen tönkretette, arra indította a földmivelésügyi minisztériumot, hogy Kőbányán egy oly intézményt létesítsen, amely ezentúl a lehetőségig kizárja az olynemű járványok felléptét, illetve elterjedését, mint a minő a közelmúltban lefolyt járvány volt. Mi ugyan több ízben kifejtettük azon álláspontunkat, hogy előnyösebbnek tartanák a kőbányai sertéstelepek decentralizálását, amely nemcsak azért volna előnyös, hogy nagyobb járványok esetén nem akasztaná meg a sertésforgalmat, hanem azért is.