Köztelek – 1895.53-104. szám
1895-12-04 / 97. szám
11922 igazgató, Rubinek Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Paikert Alajos titkár és Jeszenszky Pál társszerkesztő. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözölvén a megjelent választmányi tagokat, az ülést megnyitja. Igazgató bejelenti, hogy a múlt igazgató-választmányi ülésről és a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvek elkészíttettek, azok azonban, az üléseken, elnökölt gróf Andrássy Aladár I. alelnök ur , exczellencziája időközben elutazván, aláírathatók nem voltak. A jegyzőkönyvek tehát a legközelebbi igazgatóválasztmányi ülésen fognak bemutattatni. Tudomásul szolgál: Jegyzőkönyv-hitelesítők. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány elnök ajánlatára gróf Zselenski Róbert és Steiger Gyula tagokat kéri fel. Igazgató jelenti, hogy a mai ülésről elfoglaltságuk miatt való távolmaradásukat kimentették Hegedűs József és Máday Izidor választmányi tagok. Uj tagok. Igazgató jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta alapító tagok il jelentkeztek: Gróf Degenfeld Imre földbirtokos 400 koronával és Márffy Emil földbirtokos 400 koronával. Évdijas tagokul: Benkő László földbirtokos, Dióssy Aladár birtokkezelő, dr. Huszágh István földbirtokos, Berger Károly Lajos m. kir. földmivesiskolai segédtanár, Szögyény Marieh Ferencz cs. és kir. kamarás földbirtokos. Elhalt gróf Jankovich László alapitó tag. A mai taglétszám tehát 414 alapitó, 2229 évdijas, összesen 2643 tag. Az igazgató-választmány az újonnan jelentkezetteket a tagok sorába felveszi, gróf Jankovich László alapitó tag elhunyta felett, ki az egyesület működésben tevékeny részt vett, jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. Új igazgató-választmányi tagok. Igazgató bejelenti, hogy a november 17-iki közgyűlésen a kisorsolt választmányi tagok helyébe a következők választottak be: u. m.: dr. Darányi Ignácz, dr. Darányi Gyula, gróf Teleki Arvéd, Libits Adolf, Lukács Antal, Wittmann János, gróf Zichy Aladár, Dalgóczy Károly, Egan Ede, Kállay András, Lipthay István, Lossonczy Mihály, Steiger Gyula, Szegedy György és Szilárdy Ödön. Igazgató jelenti, hogy az új választmányi tagok értesíttettek megválasztásukról. Tudomásul szolgál. A szakosztályok újjáalakulása. Az alapszabályok értelmében az egyesület szakosztályai minden évben újra alakulnak s választják meg elnökeiket és előadóikat. Az igazgató-választmány felhívja a szakosztályokat az újra alakulásra. Földmivelésügyi miniszter leirata a nemzetközi gazdakongresszus ügyében. Igazgató jelenti, hogy a földmivelésügyi miniszter az egyesülethez intézett leiratában a nemzetközi gazdakongresszus előkészítő bizottságába három tag kiküldését kéri. A miniszter leirata a következő: (olvassa) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek Budapesten. Folyó évi november hó 7-én 2840 szám alatt kell felterjesztésére értesítem az egyesületet, hogy egy Budapesten tartandó nemzetközi gazdakongresszus tárgyában az egyesülnek a miniszterelnök úrhoz intézett előterjesztése kapcsán ezen terv megvalósításával már hivatali elődöm is foglalkozott. Tárczám vezetésének átvétele után azonnal tanulmányoztam e kérdést és a III. Orsz. gazdakongreszszusnak azon óhajtását, hogy a millenáris évben Budapesten nemzetközi gazdakongresszus rendeztessék, magamévá tettem és a minisztertanácstól folyó hó 14-én nyert felhatalmazás alapján a kongresszus szervezését magam kívánom eszközölni, feltéve, hogy a külföldi szakemberek részvétele biztosítható lesz. E czélból előkészítő bizottságot alakítok, melyhez az érdekelt szakköröknek, elsősorban pedig az Országos Gazdasági Egyesületnek közreműködését és támogatását óhajtom igénybe venni. Ennélfogva az egyesületnek e részben felajánlott szíves közreműködését köszönettel fogadván, van szerencsém felkérni a t. Elnökséget, hogy három tagot szíveskedjék e czélra kijelölni és azoknak neveit tudomásomra hozni, hogy azokat a kongresszust előkészítő munkálatoknál igénybe vehessem. Kelt Budapesten, 1895. évi nov. 14-én. Darányi s. k. Az igazgató választmány a millenáris kiállítás alkalmával a földmivelési miniszter által rendezendő nemzetközi gazdakongrezszus előkészítő bizottságába kiküldi Gróf Dessewffy Aurél, Gróf Károlyi Sándor és gróf Széchenyi Imre tagokat. A kongresszusi kiadványok árának leszállítása. Igazgató jelenti, hogy a f. évi őszi közgyűlésen dr. Csillag Gyula azon indítványt tette, hogy a III. országos gazdakongresszus kiadványainak 11 frt ára —tekintve, hogy e kiadványok czélját a bennük letett eszmék progragálása képezi, — leszállitassék 5 frt 50 krra. Ez indítványt a közgyűlés az igazgató választmányhoz tette át érdemleges elintézés végett. Dr."m Csillag Gyula ajánlja indítványának elfogadását, mert e kiadványok nem tekinthetők eredeti dolgozatoknak s a kongresszusi kiadványok ára mindig olcsóbbra szokott megszabva lenni, mint az eredeti dolgozatoké. Az igazgató-választmány az indítvány elfogadásával a kongresszusi kiadványok árát 5 frtra szállítja le. Miniszteri leiratok. Ügyvezető titkár felolvassa az Első magyar országos mészáros és henteskongreszszusnak az állatvásárok rendezése tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez intézett memorandumát, melyet a miniszter azzal a kéréssel küldött meg az O. M. G. E.-nek, hogy az abban tárgyalt s a gazdaközönséget is legközvetlenebbül érdeklő fontos ügyben saját részéről szintén nyilatkozni s a kérdésnek a minden irányú érdekeket leghelyesebben kielégítő módon leendő megoldása czéljából tanácsával a minisztert támogatni szíveskedjék. Az igazgató-választmány a miniszter feiratát a mellé csatolt memorandummal együtt az állattenyésztési szakosztályhoz teszi át tárgyalás és véleményadás végett. Titkár bejelenti, hogy a honvédelmi minisztérium az O. M. G. E. által jövő év tavaszán rendezendő díjlovaglás és díjugratás díjaira 400 frtot utalványozott. Köszönettel vétetik tudomásul. Igazgató előterjeszti, hogy a „Bajai gyümölcsészeti egylet" átirata folytán felterjesztés intéztetett az azurin hamisítás meggátlása tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez. A miniszter a fölterjesztésre adott válaszában értesít, hogy elrendelte, miszerint az orsz. vegykísérleti állomás a hozzá beküldendő azorint vizsgálat alá vegye. Igazgató jelenti, hogy az elnökség ez értelemben átiratot intézett a Bajai gyümölcsészeti egyesülethez, felhíván őt az azurin minták beküldésére. A választmány elhatározza, hogy a miniszter ez intézkedését a Köztelekben közzétéve, felhívassák arra a gazdaközönség figyelme. A miniszter leiratát a választmány a szőlészeti és borászati szakosztálynak adja ki tárgyalás végett. Az Ausztriával kötendő vám- és kereskedelmi szerződés. Gróf Dessewffy Aurél elnök: következik a napirend főtárgya, az Ausztriával megújítandó vámszövetség tárgyalása. A tárgyalás sorrendjére nézve azon propozícziót teszi, hogy a közgazdasági szakosztály által az igazgató-választmányhoz beterjesztett javaslat pontonként tárgyaltassék (Helyeslés!) Ügyvezető-titkár titkár (olvassa az 1-ső pontot.) 1. Az Ausztriával fennálló vám és kereskedelmi szövetségnek a közös vámterület alapján való megnyitásához csak az esetben járulhat hozzá, ha abban teljes biztosítékot nyer, hogy általa Magyarország közgazdasági érdekei csorbát nem szenvednek. Éspedig: Báró Lipthay Béla, az első pont általánosságban van tartva, de ennek szövegével nem érthet mindenben egyet, mert a közgazdaságnak nemcsak a mezőgazdaság, de az ipar és kereskedelem is kiegészítő részét képezik. Szóló úgy fogja fel, hogy az egyesületnek feladata csupán azon kérdéseket hangoztatni, amelyek a mezőgazdaság érdekében vannak. Ha ezt alapelvül elméltóztatnak fogadni, akkor az egyes pontoknál mindenütt kihagyandók lesznek a kereskedelem és iparra vonatkozó dolgok. Bujanovich Sándor, a közgazdasági szakosztály, főleg a mezőgazdaság szempontjából foglalkozott e kérdéssel, azonban az általános vámpolitikai kérdések megítélésénél nem lehet elkülöníteni a mezőgazdaság érdekeit úgy, hogy az ipar- és kereskedelemre hivatkozás ne történjék. Hisz a vámterület közössége kérdésében nekünk a kölcsönösség alapjára kell állanunk. Az iránytű és vezérelv a mezőgazdaság érdeke volt, de a dolog természeténél fogva nem zárkózhatott el a szakosztály más kérdések figyelembe vétele elől sem, hisz oly szoros összeköttetésben áll a mezőgazdaság az ipar és kereskedelem érdekeivel, hogy egymástól elválasztani nem lehetett a kérdés tárgyalásánál. Gróf Zielenski Róbert: osztja báró Lipthay Béla nézetét, mert e kérdés tárgyalásánál a fősuly fektetendő a gazdasági KÖZTELEK, 1895. NOVEMBER HÓ 30. 96. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM. Czirok szakái vásár és a czirok magcséplés bemutatása. Ügyvezető titkár jelenti, hogy az O. M. G. E. a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei gazdasági egyesület közbenjöttével f. hó 26-án Törk Adolf bérletén czirokszakálvásárt és czirokmagcséplés bemutatást rendezett, a vásárra mintegy 1200 mmázsa czirok jelentetett be és e mennyiségből 400 métermázsa talált vevőre. A vásár nem valami kedvező lefolyású volt, mivel a minták nem képeztek kereskedelmi árukat, zölden arattatván le s a gyárosok nem mutattak hajlandóságot a vásárlásra. A czirokmagcséplés bemutatás, amely tulajdonképpeni czélja volt a mozgalomnak, sikerültnek mondható, amennyiben az ország különböző részeiből több mint száz termelő vett részt a bemutatáson s cziroktermelésünk ügye egy nagy lépéssel jutott előbbre. A földmivelési és növénytermelési szakosztály legközelebbi ülésén egyébként a cziroktermeléséről Kerpely Kálmán és Sporzon Pál debreczeni gazda tanintézeti tanárok fognak előadást tartani s ugyancsak a szakosztály feladata lesz a cziroktermelés és értékesítése ügyében javaslatot tenni. Tudomásul szolgál. Titkár előterjeszti, hogy Nagy Miklós egy terjedelmes memorandumot nyújtott be az egyesülethez, mely Magyarország pénzügyi viszonyaival foglalkozik, mint aktuális kérdéssel most az Ausztriával kötendő vámszövetség küszöbén. A választmány a memorandumot tanulmányozása végett, Bernát Istvánnak adja ki.