Köztelek – 1898. 1-52. szám
1898-04-19 / 32. szám
59. Természetes, hogy a fedeztetési állomások számának a szaporítása most már lassanként elérte tetőpontját. Egy-egy fedeztetési állomás fentartása aránylag nagy áldozatába kerül az államkincstárnak, úgyhogy most, amikor az országban elég sűrű csoportokban vannak elhelyezve ezek az állomások, főleg csak arra irányulhat a törekvés, hogy egyes már meglevő állomásokon, ahol a viszonyok ezt kívánják, a mének száma emeltessék. Úgy értesülünk, hogy az országos lótenyésztési ügy vezetősége ezenkívül egyéb üdvös újításokkal akarja orvosolni ama bajokat, melyek a helylyel-közzel még előforduló ménhiány által okoztatnak. A magántenyésztőknek bérbeadott állami mének száma a múlt évi 207 darabbal szemben 1898-ban csak 186 ra rúg, tehát 21-el apadt. A bérmének száma egyáltalában apadófélben van néhány év óta, amikor 250 dbban elérte volt tetőpontját. A ménbérleti rendszer igen sok hasznosat teremtett a nagyobb tenyésztés körében; a bérmének számának apadása azért korántsem jelent hanyatlást, hanem inkább annak a jele, hogy sok nagyobb tenyésztő ma már maga szerzi be a szükséges méneket, főleg az angol telivértenyésztésből. Fajták szerint a méntelepekben levő állami mének a következőképp csoportosultak: Tehát mindnütt emelkedést látunk a létszámban, csak a Gidran, a lipiczai és a norfold fajtánál van némi apadás, mely két elsőnél onnét eredhet, hogy az illető törzstenyésztések már nem egészen oly nagy terjedelemben űzetnek, mint régebben, a norfolki vér pedig kihalófélben van az állami méntelepeknél, mivel hazánk viszonyaihoz mérten annak kultiválása nem bizonyult előnyösnek. Ami a mének proveniencziáját illeti, 410 mén a kisbéri ménesből, 347 Bábolnáról, 828 Mezőhegyesről és 180 Fogarasról származik; azonfelül 866 db vásároltatott mint teljesköru, 315 mint egyéves csikó. Látszik tehát, hogy a magántenyésztésnek is nagy része fut már a ménprodukczióban. Egészben véve tehát nincs mást kívánunk, minthogy a viszonyok kellően kedvezzenek a mostani fedeztetési idénynek és hogy a jó anyag, ami az áll. lótenyészintézetek ményeiben konczentrálódik minél szaporábban elterjedjen az ország lótenyésztésében. Kis Mihály, tehát 1898-ban 1897-ben 1898-ban Angol telivér 317 311 - 6 Angol félvér 1200 1159 -41 Arab telivér 27 26 - 1 Arab fajta 340 339 - L 1 Nonius . 482 470 +12 Gidran . . 257 269 -12 Norfolki . 6 9 - 3 Lipiczai . 215 221 - 6 Nori . . 106 94 +12 GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József. Riczinus műtrágya mint rovarirtó szer. A riczinus pogácsát vegyelemeztetvén, miután az 5-39% nitrogént, 1 01% kálit és 203 foszforsavat tartalmazott, ezzel mint műtrágyával 1898. év tavaszán kísérletet tettem és egy huszholdas táblát négy részre osztva, két ötholdas parczellát riczinus műtrágyával hintettem be. Meggyőződést akarván szerezni arról, hogy az elhintett műtrágya jól aláfogásoltatott e, néhány nappal az elhintés után bejártam az egész táblát. A műtrágyázott parczellákon mindenféle rovarokat találtam megdögölve, míg ellenben a be nem hintett ötholdas részleteken a verőenyes meleg időben vígan futkároztak a különéle hasznos és kártékony rovarok. KÖZTELEK, 1888. ÁPRILIS HÓ 20 32. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. Ezen tapasztalat vezetett azon gondolatra, hogy a riczinus műtrágyával, mint rovarirtó szerrel, kísérleteket tegyek. 1896. évben saját árpa- és zabvetésemnél védekeztem a Lema melanopus ellen, mely e vidéken évrőlévre jobban terjed és amely ellen eddig entomoktin és thanatonnal védekeztünk többkevesebb sikerrel és költséggel. A riczinus műtrágyát lisztté őröltetve a Lemától ellepett foltokat és azok környékét korán reggel, mig a harmat fel nem száradt, kézzel jól behintettem. Az elhintést követő napon alig lehetett találni egy-két élő példányt, a többi mind elpusztult és a vetés meg volt mentve. 1897. év tavaszán szomszédomnak — Leposa Józsefnek — tizholdas repczetábláját oly nagy mértékben ellepte a hernyó, hogy azt kiszántatni szándékozott. A rczinus műtrágyával megkísértett védekezés itt is meglepő eredményre vezetett, nemcsak a hernyó pusztult el tőle, de az esőzések által a talajba belúgozott műtrágyától az elhintés időszakában a földbe vonult és a bogárrá való átalakulás stádiumában lévő álcrák is eldöglöttek, úgy, hogy a repete 812 métermázsa termést adott akkor, amidőn a szomszédos területeken lévő repezevetések a hernyó- és bogárkárok folytán egy-két métermázsát szolgáltattak. Hasonló sikerrel védekeztünk 1897. év tavaszán a Lema melanopus ellen nálam, továbbá Varga Imre, Pósta Mihály, Vinczennel és több kisebb birtokosnál. Jablonowski József, a m. kir. rovartani állomás vezetője, kit e kísérletekre meghívtam, egyéb elfoglaltsága miatt későn érkezett, ugy, hogy csak a védekezés eredményét tekinthette már meg. 1897. év őszén a temesmegyei gazdasági egylet mintatelepén folytatták a kísérleteket a reperehernyó és a bogár ellen, szintén sikerrel, amennyiben az elhintés után három napra az inficziált foltok a hernyó és bogártól teljesen megtisztultak. Tekintve, hogy az évről-évre ismétlődő és nagyobb mérveket öltött ilynemű pusztítások miatt a repere termelését igen sokan egészen abbanhagytuk és a tavaszi árpának termelését is szűkebb térre szorítottuk, így aztán hiszem, jó szolgálatot teszek gazdatársaimnak, ha ráirányozom figyelmüket a riczinus műtrágyára, mint rovarirtó szerre, melynek alkalmazása a lehető legegyszerűbb, amennyiben egy gyakorlott vetőember képes óránkint egy holdnyi területet vele jól behinteni, és miután 100 kiló belőle egy holdra elegendő és rovarirtó tulajdonsága mellett mintegy négy forintnyi műtrágyaértéket is képvisel, így azt ajánlom, hogy vele még a tavaszon minél többen és pedig minden kártékony rovar ellen kísérletet tegyenek. Meg kell még említenem, hogy a múlt évben vetésemet ellepte a földibolha, ezt is behintettem riczinus műtrágyával és azonnal megszűnt a bolharágás, a Vadászerdő községben létesült riczinusolajgyárban alkalmazott munkások pedig kertiveteményeiket, nevezetesen a káposztaféléket mentik meg a bolháktól a riczinustrágyaliszttel való behíntés által. Morczy István: Bosnyák mezőgazdasági oktatás. A bosnyák-herczegovinai országos kormány kezdettől fogva különös súlyt helyez a mezőgazdaság érdekeinek az istápolására. Egészen helyes törekvés ez, mert a lakosság jövedelmi forrása főképpen az őstermelés. A megszállás idején az állatállomány a legjobb úton járt a teljes elsatnyulás felé, a földmivelést pedig Noe idejére emlékeztető kezdetleges módon űzték a jó bosnyákok. Ilyen körülmények között elsősorban azon kellett igyekeznie az országos kormánynak, hogy a modern gazdasági ismereteket terjeszsze az országban. A mezőgazdaság emelésére rányuló tervszerű akciónak ez lényeges részét képezi. Ezt a czélt szolgálják a kincstári mezőgazdasági állomások Butmiron, Livnón, Modricson és Gackon, ahol mindenütt az illető vidék körülményeihez alkalmazott mintagazdaságot rendeztek be, példaadás végett, azon kívül évenként 12—12 parasztfiút képeznek ki a szükséges gyakorlati és elméleti ismeretekben ; a kincstári gyümölcsészeti és szőlészeti állomások Derventben, Lasztván és Mosztárban; a baromfitenyésztő intézet Prjedorban és a kincstári gyümölcsfaiskola Travnikban s az országos különböző vidékein berendezett paraszt-mintagazdaságok. Most azután további lépés történt ebben az irányban a mezőgazdasági oktatás rendszeresítésével a népiskolában. Ennek czélja, hogy a paraszt gyermekek már ifjú korukban megtanulják, miképpen kell majd okszerűen gazdálkodniuk apáik földjén. Az oktatás egészen gyakorlati jelleggel bír, és ment bármely fölösleges elméleti tehertől. A 3. és 4. osztály tanulói, akik rendesen jól kifejlődött fiuk, a nyári félév alatt rendesen kétszer gyakorlati útmutatást nyernek a földmivelésben, míg hetenkint egy óra folyamán elméleti oktatást kaphatnak a legszükségesebb tudnivalókból ; a téli félév alatt hetenként egy órát fordítanak az elméleti előkészítésre a nyári munkához. A gyakorlati kiképzést szintén a legszükségesebbre szorítják, éspedig a föld megmunkálását, a talajjavítást, a trágyázást, a vetőmag váltógazdaságát, a vetés védését és gondozását, a cséplést, a termés betakarítását, a takarmánytermelést, a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségfélék termelését ölelik föl. Megtanítják továbbá a fiatalokat arra, miképpen bánjanak a háziállatokkal a legelőn, betegség esetén, az istállóban ; a tejgazdaság, a méhészet és a selyemhernyó tenyésztése is ott van a programmon az egyes vidékek szükséglete szerint. A gyakorlati kiképzés lehetővé tétele végett minden népiskola mellett mintaparasztgazdaságot rendeznek be, ami arra is jó lesz, hogy a környék parasztgazdáit a helyes útra fogja terelni a gazdálkodásban. A tanítókat egyelőre a modricsi mezőgazdasági állomáson tartott hat hetes tanfolyam képesíti arra, hogy a mezőgazdasági ismereteket az imént vázolt keretben terjeszthessék a fiatalság között; a szerajevói tanítóképző intézetből ezentúl kikerülő tanítók pedig mind kellőleg elő lesznek készítve a mezőgazdasági oktatásra is. Az új rend az 1897/8. tanév elején lépett életbe és alapos a remény, hogy igen jó eredményt fog szülni. (pl.) Bereczki Máté emlékszobrának leleplezése. A hazai gyümölcstenyésztés első apostolának és a legnagyobb magyar pomológusnak a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet kertjének egyik kies helyén emlékszobrot emelt a kegyeletes közadakozás. A szobor megalkotására a mozgalom Molnár István kir. tanácsos kezdeményezésére 1996 februárjában indult meg s rövid idő alatt az egész ország területéről akkora összeg gyűlt egybe, hogy abból Bereczki Máténak egy díszes mellszobra volt felállítható. E szobor nem lép fel nagy igényekkel. Hisz Bereczki, akit ábrázol, maga a megtestesült szerénység valakit nagy munkájában nem a feltűnés, vagy dicsőség vágya, hanem egyedül a gyümölcsészet iránt táplált lelkes szeretete vezetett. A szobor mégis mint az első magyar pomológus iránti kegyelet jelképe ékesen bizonyítja a magyar közönségnek nemcsak az érdemes