Köztelek – 1900. 1-50. szám
1900-03-14 / 22. szám
22. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HÓ 14. 425 A szeszkontingentálási törvény módosítása. E hó 11-kén vette kezdetét a pénzügyminiszter által egybehívott ankét, melylyel a pénzügyminiszter a szeszkontingens kiosztásáról szóló törvény módosítására nézve kiván megállapodásokra jutni. Az ankéten gróf Zselénszki Róbert. A mezőgazdasági szesztermelők országos egyesületének határozati javaslatát terjesztette elő, amely a következőket tartalmazza: A törvényjavaslat ne novella alakjában, hanem mint szerves egész dolgoztassák ki az 1888. évi XXV. törvényczikk figyelembe vételével a következő elvek alapján : A szeszgyártás kizárólagos mezőgazdasági iparág; az 1899. évi XXII. törvényczikk által mezőgazdasági szeszfőzdék számára fentartott 53.941 hektoliter kontingens korlátlanul uj mezőgazdasági szeszgyárak dotácziójára fordittassék; azonfelül az ipari kontingensből a mezőgazdasági javára bizonyos százalék csekély kártalanítással levonassék; ezen kontingensnek — mely évenkint 10,000 hektoliter lehet — fele fordittassék új szeszfőzdék dotácziójára, másik fele régi mezőgazdasági szeszfőzdék redukált kontingensének újbóli kiegészítésére. A jelenlegi mezőgazdasági szeszfőzdék kontingense ki nem sajátítható, az újaké legfölebb 960 hektoliter lehet. A kontingens az ipari szeszgyárhoz illetőleg mezőgazdasági szeszgyárnál a földhöz kötött jog, mely el nem adható, a szeszgyárak nem egyesíthetők. A kontingens kiosztását vegyes bizottság eszközli, melyben a pénzügy-, kereskedelem- és földmivelésügyi minisztériumon kívül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete is egy-egy taggal képviselve legyen. Elemi csapás esetén a biztosíték ne vesszen el. A ki nem termelhető kontingens április 1-ig visszajelentetvén, 14 nap alatt pótkontingensként az igénylő mezőgazdasági főzdék közt osztassék szét. Az ipari kontingens is, az 1899: XXII. törvényczikk 2. § ának intézkedésétől eltérőleg, elsősorban a mezőgazdasági szeszgyárak közt oszlassék fel. A résztvevő gazdák mind e javaslat szellemében szólaltak fel. Reméljük a vita eddigi lefolyása után, hogy Lukács miniszter és a mezőgazda szesztermelők álláspontja között a kívánatos közeledés létre fog jönni, amit csakis a határozati javaslat alapján képzelhetünk el. Az ankét még ma is tart. Eredményeiről legközelebb számolunk be. A kassai tenyészállatkiállítás. A tevékeny Abaúj-Torna megyei gazdasági egyesület által minden tavaszszal rendezett tenyészbikakiállítás ez idén a szokottnál korábban, márczius 9-én és 10-én tartatott meg. A felhajtott anyag számban és minőségben jóval felette áll az eddigi kiállításoknak, mert míg az ezelőtt öt évvel első ízben megtartott ilynemű kiállításra csak ötven darab bika hajtatott fel s azok is jórészt nagyon is kifogásolhatók voltak, addig a mostanira 156 drb bika lett felhajtva, amelyeken a javulás nagyon is szembeötlő volt. És pedig javulást mutat nemcsak a nagy- és középbirtokosság tenyészanyaga, de a kistenyésztők közül is többen olyan kifogástalanul szép, főleg pinzgaui bikát hajtottak fel, hogy azok méltán oda sorakozhatnak a birtokosság által bemutatott anyag mellé. Legkisebb számban s igen gyönge minőségben volt bemutatva a magyar-erdélyi szarvasmarha, amelynek különben azon a vidéken nagyon csekély tenyészkerülete is van. A tisztavérü pirostarkák közül a pinzgauiak voltak legnagyobb számban bemutatva s különösen Widder Mór széplaki bérlő és Kovács Géza nádasdi földbirtokos nagyszámú igen szép bikát mutatott be. Tisztavérü szimenthaliakat csak özv. gróf Forgách Sándorné pető-szinyei gazdasága mutatott be. Legnagyobb számban voltak természetesen a keresztezések, melyek közül több tenyészet olyan magas vérű s olyan tökéletes példányokat mutatott be, amelyek oda sorakozhatnak bátran a tisztavérűek mellé. E tekintetben Harkányi József torna-almási tenyészete, Sziklay Ede jánoki, özv. gróf Zichy Rezsőné enyiczkei, báró Schell Gyula nagyidai, gróf Hadik János nádaskai tenyészete vált ki. A parasztgazdák közül a lengyelfalviak és kassa-ujfalusiak hozták be a legszebb bikákat. mely. A zónatarifa reformja. A kereskedelemügyi miniszter tárczája költségvetésének tárgyalása alkalmából bejelentette a személy- és podgyászdíjszabás reformáját, miáltal a zónatarifának egy rég érzett hiányán fog segíteni. A zónatarifa jelenlegi szervezetében ugyanis a szomszédos és a távolsági forgalom utolsó zónáját fejleszti és ezen forgalmakban nagy eredmények is éretnek el úgy a bevétel, mint az utasok számarányának szaporodását tekintve, illetve összehasonlítva a jelenlegi időpontot a zónadíjszabás életbeléptetése előtti állapottal. A középtávolságban azonban a fejlődés nagyon hátramaradt és az emelkedés alig számbavehető. A bejelentett reform sokkal alaposabb és mindenesetre hozzá fog járulni ahoz, hogy az annyira elhanyagolt középtávolságok forgalma is élénküljön. A kereskedelmi miniszter a 3—14. vónalat le fogja szállítani és egyúttal a zónákat ki fogja tolni lényeges áremelkedés nélkül. A cs. és kir. osztrák vasutak személydíjszabásának tarifája szerint az egyes kocsiosztályok sokkal olcsóbbak a középtávolságban, mint a mi zónatarifánk, miért is azok alapul vételét ajánlhatjuk. A másik nem kevésbé fontos reform a podgyász-díjszabásokat illeti, melyeket a Dániel-féle módosítás alkalmával jelentékenyen fölemeltek. A reform abból fog állani, hogy a miniszter a súly szerint való rendszert hozza be a zónák megtartásával, mostanában a darab és súly szerinti díjszabás érvényes. Az új rendszer következménye lesz, hogy a közeli távolságokra a podgyász-díjszabás olcsóbb lesz és az emelkedés is méltányosabb és arányosabb. Díjkedvezmény a haltenyésztés érdekében. A kereskedelmi miniszter a m. kir. államvasutak javaslatára megengedte, hogy a „Balaton Halászati Részvénytársaság" czime alatt gyorsáruként szállítandó és tenyésztési czélokra szolgáló halivadérc-küldemények a m. kir. államvasutak vonalain kocsi- és fuvarlevelenként legalább 5000 kg. után való fizetés mellett a mérsékelt kocsirakományú „A" osztály teheráru-dijtételének "alapján szállíttassanak, ami igen jelentékeny kedvezménynek felel meg. A cs. kir. szab. déli vaspályatársaság üzletigazgatósága a szóban forgó közgazdasági czélra való tekintettel előreláthatólag szintén megfelelő díjkedvezményt fog engedélyezni, miáltal szóban levő társulatnak kitűzött czélja elérése meg fog könnyíttetni és az országszerte híressé vált „balatoni fogas", mely már-már kiveszőben van, jó hírnevének nem sokára újból meg fog felelhetni. A baromfitenyésztés fejlesztése és jövedelmezősége. Darányi földmivelésügyi miniszter azon intézkedéssel, hogy a hazai baromfiak nemesítésére a nemes baromfiak hímeit adatja ki közönséges hímekért cserébe, baromfitenyésztésünknek nagy hasznára volt, mert nemcsak a külföldi piaczra kerülő jobb minőségű baromfi és tojás után nyert nagyobb bevétel képezi a gazdáknak újabb jövedelmét, de különösen a nemesbaromfiért, melyet az állam köztenyésztési czélokra és magántenyésztők baromfi állományuk nemesítésére megvesznek, roppant nagy arányokban emelkedett a kisgazdák levétele. Múlt évi kimutatások szerint a kisgazda tenyésztőktől vásároltatott 2127 nemes kakas, 50 óriás emderi gunár, 373 pekingi gácsér, 300 bronz- és francziapulyka-kakas, összesen tehát 3310 db. nemes baromfi vásároltatott és adatott ki kisgazdáknak a saját baromfiállományuk nemesítése végett, holott ugyane czélból s 1898-ban 1100 db, és 1897-ben csak 45 db adatott ki. Ezen bevásárolt baromfiakért a tenyésztők közel 35 ezer koronát kaptak a kincstártól. A mozdonyszikrák gyújtó ereje. Egy franczia mérnök a mozdonyszikrák kérdését tanulmánya tárgyává téve, azon eredményre jutott, hogy a szikra alakjában elrebbenő fűtőanyag a száraz kőszénnek a 25%-át teszi ki, miért is egy jó fűtő gazdájának sok szenet és így pénzt takaríthat meg. Hogy mely távolságra gyújtják fel a szikrák a pályamenti tárgyakat, erre nézve egy amerikai vasúttársulat, mely évenként tekintélyes összegeket fizetett mozdonyszikra által okozott tűzkárokért, kísérleteket tett. 5, 9, 15, 30, 60, 100 és 130 méternyire a vonal tengelyétől négyszögletes medenczéket ásatott, ezek széleit fakeretekkel szerelték fel, melyek közt pamutvászon volt kifeszítve. Úgy számítottak, hogy a nagy szikrák a vásznat ki fogják égetni és a lyuk fogja a nyomot mutatni, a kisebbek pedig a medenczébe fognak esni, ahol azokat összeszedni megmérlegelni és elemezni lehet. A hosszas kísérletek eredménye volt, hogy a legtöbb szikrától származó, babszemnagyságú anyagot találtak a 15—30 méternyire levő árkokban, melyek a kifeszítettvásznat egyetlenegyszer sem égették keresztül. A 100—130 méterre ásott árkokban a szél által odahordottt szikrákból csak finom szénport találtak. A kísérletek azt bizonyítják, hogy oly tüzeknél, melyek a vonal tengelyétől 40 méternyi földszalagon túl keletkeznek, a vasút felelőssége legtöbbször kizártnak tekinthető. Székely tengeri. Lapunk olvasóink ismételten figyelmükbe ajánlják Szent-Királlyi Árpád urnak az általa nemesített székely tengeri vetőmagváról szóló és lapunk 17-ik számában közlött körlevelét, megjegyezve, hogy a megrendelések a Szent-Királlyi úr czímén, Székely-Keresztúrra intézendők. Mint legmegbízhatóbb és legolcsóbb magvak beszerzési forrása ajánlható mm fkM' 0% i^v Vl w% ^^ ^ cs. és kir. udvari szállító magkereskedése m dUlliner VUm Budapesten, VI., Andrássy ut 21