Köztelek – 1900. 1-50. szám

1900-03-14 / 22. szám

22. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HÓ 14. 425 A­ szeszkontingen­tálási törvény módosítása. E hó 11-kén vette kezdetét a pénzügyminiszter által egybehívott ankét, melylyel a pénzügyminisz­ter a szeszkontingens kiosztásáról szóló törvény módosítására nézve kiván megállapodásokra jutni. Az ankéten gróf Zselénszki Róbert. A mezőgazdasági szesztermelők országos egyesü­letének határozati­ javaslatát terjesztette elő, amely a következőket tartalmazza: A törvény­javaslat ne novella alakjában, hanem mint szerves egész dolgoztassák ki az 1888. évi XXV. törvényczikk figyelembe vételével a következő elvek alapján : A szeszgyárt­ás kizáró­lagos mezőgazdasági iparág; az 1899. évi XXII. törvényczikk által mezőgazdasági szesz­főzdék számára fentartott 53.941 hekto­liter kontingens korlátlanul uj mezőgazdasági szeszgyárak dotácziójára fordittassék; azon­felül az ipari kontingensből a mezőgazdasági javára bizonyos százalék csekély kártalanítás­sal levonassék; ezen kontingensnek — mely évenkint 10,000 hektoliter lehet — fele fordit­tassék új szeszfőzdék dotácziójára, másik fele régi mezőgazdasági szeszfőzdék redukált kon­tingensének újbóli kiegészítésére. A jelenlegi mezőgazdasági szeszfőzdék kontingense ki nem sajátítható, az újaké legfölebb 960 hektoliter lehet. A kontingens az ipari szeszgyárhoz ille­tőleg mezőgazdasági szeszgyárnál a földhöz kötött jog, mely el nem adható, a szeszgyárak nem egyesíthetők. A kontingens kiosztását vegyes bizottság eszközli, melyben a pénzügy-, kereskedelem- és földmivelésügyi minisztériumon kívül az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület és a Mezőgazdasági Szesztermelők Or­szágos Egyesülete is egy-egy taggal képviselve le­gyen. Elemi csapás esetén a biztosíték ne vesszen el. A ki nem termelhető kontingens április 1-ig visszajelentetvén, 14 nap alatt pót­kontingensként az igénylő mezőgazdasági főzdék közt osztassék szét. Az ipari kontingens is, az 1899: XXII. törvényczikk 2. § ának intézkedé­sétől eltérőleg, első­sorban a mezőgazdasági szeszgyárak közt oszlassék fel. A résztvevő gazdák mind e javaslat szellemében szólaltak fel. Reméljük a vita eddigi lefolyása után, hogy Lukács miniszter és a mezőgazda szesz­termelők álláspontja között a kívánatos köze­ledés létre fog jönni, amit csakis a határozati javaslat alapján képzelhetünk el. Az ankét még ma is tart. Eredményeiről legközelebb számolunk be. A kassai tenyészállatkiállítás. A tevé­keny Abaúj-Torna megyei gazdasági egyesület által minden tavaszszal rendezett tenyészbika­kiállítás ez idén a szokottnál korábban, már­czius 9-én és 10-én tartatott meg. A felhajtott anyag számban és minőségben jóval felette áll az eddigi kiállításoknak, mert míg az ezelőtt öt évvel első ízben megtartott ilynemű kiállí­tásra csak ötven darab bika hajtatott fel s azok is jórészt nagyon is kifogásolhatók voltak, addig a mostanira 156 drb bika lett felhajtva, amelyeken a javulás nagyon is szembeötlő volt. És pedig javulást mutat nemcsak a nagy- és középbirtokosság tenyész­anyaga, de a kistenyésztők közül is többen olyan kifogástalanul szép, főleg pinzgaui bikát hajtottak fel, hogy azok méltán oda sorakozhatnak a birtokosság által bemutatott anyag mellé. Legkisebb számban s igen gyönge minőségben volt bemutatva a magyar-erdélyi szarvasmarha, amelynek különben azon a vidéken nagyon csekély tenyészkerülete is van. A tisztavérü pirostarkák közül a pinzgauiak voltak legnagyobb számban bemutatva s külö­nösen Widder Mór széplaki bérlő és Kovács Géza nádasdi földbirtokos nagyszámú igen szép bikát mutatott be. Tisztavérü szimenthaliakat csak özv. gróf Forgách Sándorné pető-szinyei gazdasága mutatott be. Legnagyobb számban voltak természetesen a keresztezések, melyek közül több tenyészet olyan magas vérű s olyan tökéletes példányokat mutatott be, amelyek oda sorakozhatnak bátran a tiszta­vérűek mellé. E tekintetben Harkányi József torna-almási tenyészete, Sziklay Ede jánoki, özv. gróf Zichy Rezsőné enyiczkei, báró Schell Gyula nagy­idai, gróf Hadik János nádaskai tenyészete vált ki. A parasztgazdák közül a lengyelfalviak és kassa-ujfalusiak hozták be a legszebb bikákat. m­ely. A zónatarifa reformja. A kereskedelem­ügyi miniszter tárczája költségvetésének tár­gyalása alkalmából bejelentette a személy- és podgyászdíjszabás reformáját, miáltal a zóna­tarifának egy rég érzett hiányán fog segí­teni. A zónatarifa jelenlegi szervezetében ugyanis a szomszédos és a távolsági forga­lom utolsó zónáját fejleszti és ezen forgal­makban nagy eredmények is éretnek el úgy a bevétel, mint az utasok számarányának sza­porodását tekintve, illetve összehasonlítva a jelenlegi időpontot a zónadíjszabás életbe­léptetése előtti állapottal. A középtávolságban azonban a fejlődés nagyon hátramaradt és az emelkedés alig számbavehető. A bejelentett reform sokkal alaposabb és mindenesetre hozzá fog járulni ahoz, hogy az annyira el­hanyagolt középtávolságok forgalma is élén­küljön. A kereskedelmi miniszter a 3—14. vónalat le fogja szállítani és egyúttal a zóná­kat ki fogja tolni lényeges áremelkedés nélkül. A cs. és kir. osztrák vasutak személydíjszabá­sának tarifája szerint az egyes kocsiosztályok sokkal olcsóbbak a középtávolságban, mint a mi zónatarifánk, miért is azok alapul vételét ajánlhatjuk. A másik nem kevésbé fontos re­form a podgyász-díjszabásokat illeti, melyeket a Dániel-féle módosítás alkalmával jelentéke­nyen fölemeltek. A reform abból fog állani, hogy a miniszter a súly szerint való rend­szert hozza be a zónák megtartásával, mosta­nában a darab és súly szerinti díjszabás ér­vényes. Az új rendszer következménye lesz, hogy a közeli távolságokra a podgyász-díj­szabás olcsóbb lesz és az emelkedés is mél­tányosabb és arányosabb. Díjkedvezmény a haltenyésztés érdekében. A kereskedelmi miniszter a m. kir. államvasutak javaslatára megengedte, hogy a „Balaton Halászati Részvénytársaság" czime alatt gyors­áruként szállítandó és tenyésztési czélokra szolgáló halivadérc-küldemények a m. kir. állam­vasutak vonalain kocsi- és fuvarlevelenként legalább 5000 kg. után való fizetés mellett a mérsékelt kocsirakományú „A" osztály teher­áru-dijtételének "alapján szállíttassanak, ami igen jelentékeny kedvezménynek felel meg. A cs. kir. szab. déli vaspályatársaság üzlet­igazgatósága a szóban forgó közgazdasági czélra való tekintettel előreláthatólag szintén megfelelő díjkedvezményt fog engedélyezni, miáltal szóban levő társulatnak kitűzött czélja elérése meg fog könnyíttetni és az országszerte híressé vált „balatoni fogas", mely már-már kiveszőben van, jó hírnevének nem sokára újból meg fog felelhetni. A baromfitenyésztés fejlesztése és jöve­delmezősége. Darányi földmivelésügyi minisz­ter azon intézkedéssel, hogy a hazai baromfiak nemesítésére a nemes baromfiak hímeit adatja ki közönséges hímekért cserébe, baromfitenyész­tésünknek nagy hasznára volt, mert nemcsak a külföldi piaczra kerülő jobb minőségű baromfi és tojás után nyert nagyobb bevétel képezi a gazdáknak újabb jövedelmét, de különösen a nemesbaromfiért, melyet az állam köztenyész­tési czélokra és magántenyésztők baromfi állományuk nemesítésére megvesznek, roppant nagy arányokban emelkedett a kisgazdák le­vétele. Múlt évi kimutatások szerint a kisgazda tenyésztőktől vásároltatott 2127 nemes ka­kas, 50 óriás emderi gunár, 373 pekingi gácsér, 300 bronz- és francziapulyka-kakas, összesen tehát 3310 db. nemes baromfi vásá­roltatott és adatott ki kisgazdáknak a saját baromfiállományuk nemesítése végett, holott ugyane czélból s 1898-ban 1100 db, és 1897-ben csak 45 db adatott ki. Ezen bevásárolt baromfiakért a tenyésztők közel 35 ezer koronát kaptak a kincstártól. A mozdonyszikrák gyújtó ereje. Egy franczia mérnök a mozdonyszikrák kérdését tanulmánya tárgyává téve, azon eredményre jutott, hogy a szikra alakjában elrebbenő fűtő­anyag a száraz kőszénnek a 25%-át teszi ki, miért is egy jó fűtő gazdájának sok szenet és így pénzt takaríthat meg. Hogy mely távol­ságra gyújtják fel a szikrák a pályamenti tár­gyakat, erre nézve egy amerikai vasúttársulat, mely évenként tekintélyes összegeket fizetett mozdonyszikra által okozott tűzkárokért, kísér­leteket tett. 5, 9, 15, 30, 60, 100 és 130 méter­nyire a vonal tengelyétől négyszögletes meden­czéket ásatott, ezek széleit fakeretekkel szerel­ték fel, melyek közt pamutvászon volt kifeszítve. Úgy számítottak, hogy a nagy szikrák a vász­nat ki fogják égetni és a lyuk fogja a nyomot mutatni, a kisebbek pedig a medenczébe fog­nak esni, a­hol azokat összeszedni megmérle­gelni és elemezni lehet. A hosszas kísérletek eredménye volt, hogy a legtöbb szikrától szár­mazó, babszemnagyságú anyagot találtak a 15—30 méternyire levő árkokban, melyek­ a kifeszített­­vásznat egyetlenegyszer sem égették keresztül. A 100—130 méterre ásott árkokban a szél által odahordottt szikrákból csak finom szénport találtak. A kísérletek azt bizonyítják, hogy oly tüzeknél, melyek a vonal tengelyétől 40 méternyi földszalagon túl keletkeznek, a vasút felelőssége legtöbbször kizártnak te­kinthető. Székely tengeri. Lapunk olvasóink ismé­telten figyelmükbe ajánlják Szent-Királlyi Árpád urnak az általa nemesített székely tengeri vetőmagváról szóló és lapunk 17-ik számában közlött körlevelét, megjegyezve, hogy a megren­delések a Szent-Királlyi úr czímén, Székely-Keresztúrra intézendők. Mint legmegbízhatóbb és legolcsóbb magvak beszerzési forrása aj­ánlható mm fkM' 0% i^v Vl w% ^^ ^ cs. és kir. udvari szállító magkereskedése m dUlliner VUm­ Budapesten, VI., Andrássy­ ut 21

Next