Köztelek – 1905. 1-50. szám

1905-05-31 / 43. szám

45. SZÁM 15-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1905. JUNIUS HÓ 7.1 KERESKEDELEM, TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti termény­i­izo­mányi czég jelentése.) Budapest, május 27. Az időjárás a lefolyt hét folyamán nagyobbára borús és esős volt; a hőmérséklet tetemesebben csök­kent is és érzékenyen hűvös volt. A fagyos szentek utolsója, bár erős aggályok mellett, szerencsésen elmúlt és remélhető, hogy rövidesen normális megfelelő időnk lesz. Valamivel szárazabb idő immár egyébként kívá­natos volna, mert további bővebb csapadék esetén a rozsda kiterjedésétől tartani lehetne. Általában a veté­sek állásával egyébként meg vannak elégedve. A víz­állás keveset változott és tovább is magas. A külföldön ugyancsak hűvös, esős idő volt, sőt Angliából és felső Németországból havazást jelentettek. A külföldi piac­okon nagyobbára szilárd irányzat uralkodik. A készletek sehol sem jelentékenyek, a fo­gyasztás is eddigi teljes tartózkodásával legalább rész­ben felhagyott, de azért a forgalom nem volt mindenütt élénk. Amerikában rohamos áremelkedés volt, különö­sen a prompt határidőkben, melyek 10—12 centtel ma­gasabbak, míg a későbbi terminusok emelkedése 2—3 cent. Az amúgy is gyenge készletek további jelentékeny csökkenése és a délnyugati államokból jelentett tartó­san kedvezőtlen mezőgazdasági hírek a spekulácziót erős fedezési és véleményes vásárlásokra bírták. Az angol piac­ok a tengerentúli impulzusokat követték, a vételkedv azonban csak kezdetben volt határozottan szilárd, később a vevők tartózkodóbbak lettek. A franczia piaczokon a kezdetben emelkedő irányzat a kedvezőbb vetéshírek hatása alatt később gyengült, a német piac­ok is jól tartottak, az emelkedésen azonban csak a prompt határidő részesedett, míg a későbbiek nem változtak. A többi kontinentális piac­okon a fogyasztási kereslet né­mileg kedvezőbb, ami az áralakulást is kedvezően be­folyásolta. Nálunk ezzel ellentétesen lanyha volt a hangulat és a kereslet úgy a kenyérmagvak, mint a takarmány­czikkek tekintetében gyenge volt. Az árak ennek meg­felelő­en csökkentek. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelent­hetjük : Búza a hét elejével még szilárd volt A kevéssé kielégítő hűvös időjárás, illetve az aggodalom, hogy ez a vetésekre kedvezőtlen hatással leend, a határidő­piaczot megszilárdította és ez a malmokat is valamivel jobb vételkedvre ösztönözte, mi mellett a tulajdonosok mérsékelten felemelt követ­elései is mérsékelten felemelt követelései is figyelemben részesültek. Eme javulást azonban nyomon követte a visszaesés. A határidőpiacz csendesebbre, sőt lanyhára fordult. A kinálat is bővebb, sőt sürgetőbb lett és igy a malmok is tartózkodók maradtak, mi mellett az árak naponként csökkentek. Összesen 90,000 mm. forgalom mellett az árcsökkenés körülbelül 50—60 fillért tesz ki. Szállítási áru el volt hanyagolva. Rozs e héten bővebben és készségesebben volt kínálva, míg a kereslet csekély maradt. Az árak így fokozatosan körülbelül 30 fillért vesztettek és budapesti paritásra minőség szerint 14-20 kor.-ig jegyeznek. A határidőjegyzésekkel egyetemben új rozs is lanyha irány­zatú volt és juliusi szállításra budapesti paritásra 5—10 fillérrel az októberi rozs jegyzésén felül, augusztusi szál­lításra 5—10 f.-rel azon alul fizettek. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) gyáro­soknál el van hanyagolva, hizlalóknál is csak minimális vételeket eszközöltek és a vidékre való elszállítás czél­jaira is csak elvétve fordul elő üzlet. Az árak egyéb­ként keveset változtak és budapesti paritásban 14—15 kor. között jegyzünk. Külföldi árpa elég olcsón van kínálva, de figyelmen kívül marad. Zab főleg raktáráruban van a piaczon, vasúti áru alig érkezik. A vételkedv e mellett azonban szintén gyenge és a mult héthez viszonyitva árak 10 fillérrel olcsóbbak. Szin és tisztaság szerint helyben 13-60—14-60 kort fizetnek. Tengeri iránt az érdeklődés továbbra is csekély; tekintettel a csökkent határidőpiaczra a tulajdonosok is engedékenyek voltak és főleg a vidékre való elszállítás czéljaira 15-30—15-35 koronáig, tehát a mult héthez viszonyitva 30—35 fillérrel olcsóbb árakat fizettek. Hiz­lalók tartózkodók voltak. Állomásokon átvéve a kínálat bővebb, a­nélkül, hogy kereslet mutatkozna és az árak a budapesti viszonylathoz alkalmazkodnak. Külföldi áru­ban üzlet alig van. Zab bágyadt irányzat mellett, minőség szerint 13-60—14-60 koronáig jegyez. Tengeri változatlan áraknál, 15-20—15-25 koro­nájával adható el. A ma délelőtti tőzsdén a következő kötések jegyeztettek hivatalosan: Buza, Tiszavidéki: 400 mm. 81 k. 17 K. 95 f., 400 mm. 79-8 k. 17 K. 90 f. Pest megyevidéki: 1000 mm. 80 k. 18 K., 100 mm. 78 k. 18 K., 250 mm. 80 k. 17 K. 75 f., 350 mm. 79-5 k. 17 K., 250 mm. 79-5 k. 17 K., 200 mm. 79 k. 17 K., 700 mm. 78-5 k 17 K. 30 f., 700 mm. 78 k. 17 K. 90 f., 100 mm. 77 k. 17 K. Hartai: 2580 mm. 78 k. 17 K. 75 f. Paksi: 850 mm. 79-2 k. 17 K. 60 f., 750 mm. 78-5 k. 17 K. 60 f., 600 mm. 77 k. 17 K. 60. Bánsági: 1060 mm. 80 k. 17 K. 82 f. Felsőmagyarországi: 450 mm. 78-5 k. 17 K. 40 f. Becskereki: 1000 mm. 77 k. 17 K. 40 f. Bajai: 1350 mm. 75 k. 16 K. 90 f. Szerb : 1100 mm. 77-5 k. 17 K. 20 f., 1000 mm. 76-5 k. 16 K. 90 f. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mester­utcza, 1905. május hó 30-án. A székesfővárosi vásár­igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 102 szekér réti széna, 3 szekér muhar, 12 szekér zsupszalma, 8 szekér alomszalma, 4 szekér takarmányszalma, 1 tengeriszár, 14 szekér egyéb takarmány (lóhere, luezerna, zabosbük­köny, köles, stb.), 700 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak fillérekben g-ként a következők : réti széna 500—880, muhar 800—820, zsupszalma 500—520, ólom­szalma 340—380, takarmányszalma 440—480, 100 kéve tengeriszár , egyéb takarmány , (új) zabosbükköny , lóhere 500—600, luezerna 500—620, köles , sarjú 400 — 440, szalmaszecska 500—520. Összes kocsiszám 150, Összes súly 180,000 kg. Napi jelentés a gabonaüzletről: 1905. május 30. A határidős piacz irányzata, kedvezőtlenül hangzó vetés-jelentésekre, valamint nagyobb mérvű vételekre ma ismét szilárdabb volt és az emelkedő árak hatása, ki­terjedt a készáru-üzletre is. Kiszbuzában a malmok jobb vételkedve és elég jó kínálat mellett, az irányzat megszilárdult és az árak mintegy 20 fillérrel emelkedtek. Elkelt összesen körül­belül 15,000 métermázsa. Rozs mérsékelt forgalom mellett változatlan és minőség szerint, Budapest egyenértékében 14—14-20 koronáig értékesíthető. Takarmányárpa üzlettelen és helybeli egyenér­tékben 14—15 korona között talál vevőre. Szeszüzlet. A szeszüzletben e hét elején a forgalom valami­vel élénkebb volt és több tétel finomított szesz kelt el főleg vidéki kartellen kívüli szeszfinomítók és szesz­nagykereskedőktől olcsóbb áron azonnali és juniusi szállításra 1­50—2 K. olcsóbban, mint a kartell ár­jegyzése. Helybeli és vidéki egyesült szeszgyárak részéről finomított szesz adózva 151*50—152 K., adózatlanul 52-50 K.-ig kelt el nagyban 2 K. drágábban kicsinyben. Élesztőszesz adózva 151*50—152 K., adózatlanul 52 K. jegyeztetik nagyban felsőmagyarországi szesz­kereskedők által vásárolva. Denaturált szesz hordóval együtt 40 K.-ig kelt el nagyban és 1—1-50 K. drágábban kicsinyben. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz azonnali szállításra 40—40-50 K.-ig kelt el a­ termelő állomás. Új termelési időszakon szállítva 38 K.-ig érkeznek ajánlatok, de a vevők még tartóz­kodnak a vételtől. A kontingens nyers szesz ára Budapesten 46-50— 47-50 K. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben koronákban Finomított szesz 151-50—152-— 153- 154*— Élesztőszesz 151* 152-— 153- 154 — Nyersszesz adózva 149- 150-— 151- 152-— Denaturált szesz 40' 40-50 41- 41-50 Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér­mentve, budapesti vasútállomáshoz szállitva, készpénz­fizetés mellett értendők. Élelmiczikkek nagybani árai a központi vásár­csarnokban. Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetke­zete jelentése: 1905. május 30-án. A forgalom az utóbbi napokban élénk volt, az irányzat a legtöbb czikkben szilárd, kivéve a korai burgonyát és zöld borsót, mely néhány koronát vesztett árából. Húsfélékben szilárd az irányzat, csak borjúban észlelhető némi árcsökkenés. Baromfiáraink jelenleg javultak. A vajüzletben a napról-napra növekvő produk­czió a nyári árhanyatlás küszöbére vezetett. Az eddigi árak azonban tartani fogják magukat egy ideig. A gyümölcsfélék közül a korai cseresznye is kereslet tárgya, hozzánk való felküldését a déli vidékről ez idő szerint legjobban ajánlhatjuk a termelőknek. Tojásban ismét erős tojáshiány van. A budapesti piac­ egészség­telen állapotát mi sem jellemzi jobban, hogy áraink napok óta 3—6 koronával állottak a bécsi jegyzések felett. És azért csodálatos, hogy belföldi kereskedők kikerülik az itteni piac­ot, hisz az ő szempontjukból feltétlenül kedvező az itteni piaczi helyzet s itt igen szép árakat érhetnének el. Mai árak: Húsnemüek: vidéki marhahús hátulja 112—125 K., eleje 104—118 K., vidéki borjú bőrben, hosszan mérve, sulylevonás nélkül 100—122 K., helybeli borjú­hús 120—130 K., sertéshús szalonnával la. 137—142 K., lehúzott sertés 130—140 K., szalonna friss 140—150 K, szalonna, sózott 140—152 K., szalonna, füstölt 150-162 K., olvasztani való 140—152 K., háj 152-158 K., sertészsír 140—145 K., mind métermázsánkint. Füstölt­hús (vidéki) kg.-ja 1­40—160 K. hazai sonka 1-1 0—190 K., szalámi 3- 3­— K. Malacz levágva, szépen tisz­títva kg.-ként 0- 0-— K. bárány leölt, bőrben 0- 0-— K. kg.-ként. Vad: őz 1-20—1'40 K., szarvas K., vad­disznó 0- 0-— K. kg.-ként egészben, nyul K, fogoly K., fáczán K, szalonka K. darabonkint. Baromfifélék: élő rántani való csirke 1-20—1-80 K., sütni való 2- 2-40 K., kacsa sovány 2*40—3 50 K., kacsa, hizott 5* 7'— K., lud, hizott 9-14 K., tyúk 3' 3*20 K., pulyka 5—9 K páronként Vágott szépen tisztított baromfi, hizott lud 1-30—1-40 korona, hizott rucza 1-60—1-70 K„ hizott pulyka és poul'ard 1* 2*— kor. kg.-ként. Ludmáj nagy — kor., kicsiny —• K. kg.-ként. Ludzsir kg.-ja •— K. Tejtermékek: teavaj (czentrifugált) 2 10—2-20­ K., főzővaj (köpült) 1-50—1-80 K., tehéntúró 24-28 fillér kilogrammonként. Zöldségfélék: burgonya­ (vagyonáru) sárga 8­0 K., rózsa 10- 11­— K., fehér 8-80— 6 80 K. olasz­ul K., sárgarépa 40—50 K., petrezselyem 50 - 60 kor., vöröshagyma 12—14 K., fokhagyma 80—90 K. 100 kg.-ként. Spárga (soló) 100 , közép 60—70 fill., levesnek való 20—30 fill., zöldborsó 14-20 fill., hazai uj rózsaburgonya 20—24 fillér kg.-ként. Gyümölcsfélék: szőlő fillér kg.-ként. Alma: választott elsőrendű áru (aranyparmen, Janett, Jonathán, Törökbálint, hatul stb.) 60—80 K , másod­rendű 40—50 K., harmadrendű apró áru K., métermázsánként, körte elsőrendű K, másod­rendű K. Cseresznye 70—90 fill. Vegyesáruk: Bor és szeszes italokat minőség sze­rint különféle árakon­­értékesítünk. Méz 0 0 — K. kg-ként. Gyümölcsíz K. kg-ként. Gomba szá­rított 0* 0­— K. kg-ként. Szappan, szegedi 50 fillér kg-ként. Tojás: bácskai 74—75 K. erdélyi apróbb ári 73—74 K. eredeti ládánként (1440 drb). Szerkesztői üzenetek: T. B. Budapest. A gyógyfüvek termesztéséről Bajor József írt a „Köztelek" múlt évi 28—48. számai­ban rendkívül érdekes, kimerítő és tanuságos ismer­tetést. Tessék e lapszámokat megszerezni lapunk kiadó­hivatalától, mert e terjedelmes közleményeknek m­ár csak kivonatos reprodukálására is sem a levélszekrény, sem a szerkesztői üzenetek rovatában nem vállalkozha­tunk. A gyógynövények értékesítésére és a csiraképes pyretrum-mag beszerzésére vonatkozólag tessék ugyan­csak Bajor Józsefhez (Rácz­ Almás) fordulni felvilágo­sításért. K. Zs. 13 éves gyereket nem lehet gazdatisztnek minősíteni és így nagyon is indokolt a debreczeni gazdasági tanintézet határozata, hogy a 20 éves életkor előtti 7 évi gazdatiszti szolgálatot nem tekintette ele­gendő minősítésnek a gyakorlati gazdatiszti vizsga enge­délyezésére. Megpróbálhatja, hogy a földművelésügyi miniszterhez folyamodik reparáczióért, de nézetünk szerint a földmivelésügyi miniszter is a debreczeni gazdasági tanintézet igazgatójának álláspontjára fog helyezkedni. Nyilttér.*)­ ­ Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség. 969

Next