Köztelek – 1907. 1-50. szám
1907-02-27 / 17. szám
16. SZÁM 17-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1907. FEBRUÁR HÓ 23. 1433 réggel kötött s a parlamenti többség által elfogadott egyezmény s illetve kormányprogramm alapján, 1917-ig a Széll—Körberféle kiegyezést a viszonosság feltételezésével törvénybe fogjuk iktatni. Majd meglátjuk, lesz-e elég bátorsága az osztrák kormánynak, vagy parlamentnek e viszonosságot megsérteni s ha lesz, állunk elébe. Ha harcz kell, legyen inkább harcz, mint megalázó béke. Mert bármily súlyt helyezünk is arra, hogy 1917-ig átmenetkép a szabad forgalom fenntartassék, ne felejtse el Ausztria, hogy a mai nyers terményárak mellett reánk nézve a legkevésbé előnytelen az elvárás s hogy Ausztria ipart űző szomszédjai lesve várják a pillanatot, amikor nálunk az osztrák ipar helyét elfoglalhatják. Egy ily rögtönös megszakítás a gazdasági összeköttetésünknek milliárdok pusztulását jelentené Ausztriára nézve, az osztrák ipar legnagyobb fogyasztási piacának elvesztése folytán. Ez az eshetőség azonban szerencsére teljesen ki van zárva, mert a viszonosság fenntartását biztosítja nekünk az uralkodó egységes személye, aki nem fog egy oly osztrák kormányt megtűrni, amelynek politikája a monarchia mindkét államának gazdasági életét ily nagy megrázkódtatásnak tenné ki. Mert ha nekünk szükségünk van az átmenetre, úgy szüksége van erre Ausztriának is és hiszszük, hogy a magyar kormány határozott és nyílt állásfoglalása, a józanabb felfogásnak és mérlegelésnek nyit utat Ausztriában is. Az osztrák kormány sorsa azonban nézetünk szerint máris meg van pecsételve, mert tagjai többszörös nyilatkozataik révén egy oly lehetetlen állásponthoz szegezték oda politikájukat, amely álláspont részünkről elfogadhatatlan s eleve kizártnak tekinthető, hogy ezen az alapon békés megegyezés jöhessen létre. De amidőn előreláthatólag súlyos küzdelmek küszöbén állunk, kétszeresen kötelessége a magyar parlamentnek az ország azon iparágának a prosperitásáról gondoskodni, amely ma és a messze jövőben az ország legfőbb jövedelmi forrása és amely a küszöbön álló harcokban a legsúlyosabb megpróbáltatásnak lesz kitéve. Ez az ipar a mezőgazdaság, amelynek jövedelmező üzése mind több és több befektetést, mind több és több szakértelmet igényel. A more patria gazdálkodás korszaka letűnt s vele letűnnek azok is, akik ,a korral nem haladva, ma is ezen gazdálkodási rendszerhez ragaszkodnak. A legfontosabb és sürgősebb teendő a mezőgazdasági hitel kérdésének megoldása mellett a szakértelem fejlesztése, a vándortanítói rendszernek a legszélesebb alapon való kiépítése, egyes fontos művelési ágak jövedelmezőségének biztosítása. Helytelen és elítélendő az az álláspont, amely pedig a kormány körében is visszhangra talált, hogyha a gazda valamely művelési ágban veszteséggel dolgozik, hagyjon fel a termeléssel. Csakhogy, ha a gazda ezt a tanácsot követné, akkor csakhamar a termelés minden ágával fel kellene hagynia s földjét parlagon kellene hevertetni, amellett, hogy egy-egy üzemág felhagyásával befektetései teljesen értéktelenné válnának. A kormányzat gazdasági politikájának a hivatása lehetővé és jövedelmezővé tenni a legkülönbözőbb termelési ágak űzését, hogy a mai egyoldalúságból kizökkenjünk. Ha a franczia kormány a kender- és lentermesztését hektáronként adott termelési prémiumokkal mozdítja elő, miért ne tarthatna erre igényt a magyar gazda is ? Ha a dohánytermesztés a mai beváltási árak mellett többé nem jövedelmező, nem joggal igényelheti-e a gazda a beváltási árak felemelését? Ha a munkásviszonyok megromlása következtében a czukorrépatermesztés költségei emelkedtek, nem-e jogos azon követelése a termesztőknek hogy a czukorrépa beváltási ára emeltessék? Van mód és eszköz ugyan arra, hogy a gazda, miként az iparos, a termesztés fokozásával a költségek átlagát csökkentse, ennek is azonban megvan a maga határa, ami klimatikus viszonyaink mellett, s mégis csak gyökeresebb megoldás, ha a termény ára emelkedik s illetve a költségekkel arányba hozható. Nem halasztható az ipari szeszkontingens kisajátítása sem, bár a régi mezőgazdasági szeszgyárosok körében e tekintetben megoszlók a vélemények s tudjuk is méltányolni a felhozott aggodalmakat. Mert igaz, hogy a bonifikáczió kilátásba helyezett elvonása nem oly egyszerű kérdés, mint amint azt a pénzügyminiszteri nyilatkozat feltünteti s kétségtelen, hogy a termelési jutalmak kárpótlás nélküli elvonása, súlyos gazdasági bajokat okozna, különösen azoknál a szeszgyáraknál, amelyek bérleti kezelésben vannak. Az is igaz, hogy az ipari szeszgyárak a szeszárak fenntartására jelentékenyen közrehatottak. Mindezek a tények azonban elenyészők azzal a parancsoló szükséggel szemben, hogy új mezőgazdasági szeszgyárak alakulását lehetővé tegyük. Az ipari szeszgyárak feladatát a jövőben ellátják a szövetkezeti finomítók s főként egy országosan szervezett szeszértékesítési központ, amelynek létesülése elől az érdekeltség sokáig el nem zárkózhat. Render, len, dohány, czukor és a szesztermelés jövedelmezőségének biztosítása a kormányzat legfontosabb feladatát képezi, mert ezen termelési ágak felkarolása nélkül nincs belterjes üzem s ha már egy oly harczba kell szállnunk, amelynek költségeit elsősorban a mezőgazdaság viseli, kell, hogy a mezőgazdaságot ezen költségek elviselésére képessé is tegyük. R. Gy. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Hutyra Ferencz dr. Az ojtóanyagtermelő intézetek ellenőrzése. A ragadós állatbetegségek elleni védekezés egyik legfontosabb segédeszközét az ojtások képezik. A jelenleg forgalomban levő ojtóanyagok, vagy az állatoknak a betegségek ellen való megvédésére, vagy a betegségek gyógyítására, vagy pedig ragadós betegségek felismerésére szolgálnak. Jóllehet ma már kétségtelen, hogy bizonyos ojtóanyagokkal az állatokat egyes betegségek ellen megvédhetjük s egyes betegségekben szenvedő állatokat bizonyos ojtóanyagokkal meggyógyíthatunk, továbbá kétségtelen az is, hogy bizonyos ojtóanyagok segítségével egyes betegségeket a betegség igen kezdeti szakában megállapíthatjuk s igy azok ellen idejében sikeresen védekezhetünk, mégis a különböző ojtások, főleg a kisgazdák között máig sem nyertek oly mérvű elterjedést, mint azt a ragadós betegségek elleni sikeres védekezés megkívánná. Az ojtásoktól való idegenkedés okát keresve, azt egyrészt az ojtások iránt táplált balhiedelemben, másrészt az ojtóanyagokkal szemben az utóbbi időben támadt bizalmatlanságban találjuk meg. Az ojtások iránt táplált balhiedelmeket felvilágosításokkal, népszerű előadásokkal, habár nehéz küzdelmek árán is, reméljük idővel sikerülni fog eloszlatni; az ojtások iránt főleg az ojtások következtében előforduló elhullások és az ojtóanyagot termelő intézetek között az utóbbi időben kifejlődött üzleti versengés által felkeltett bizalmatlanságot pedig a bizalmatlanságot keltő okok megszüntetése által orvosolhatjuk. Az érdekelt gazdaközönség és az állatorvosi kar az ojtóanyagtermelés terén mutatkozó bajok orvoslása végett, az ojtóanyagtermelő intézetek állami ellenőrzés alá vételét s az oltóanyagoknak lehetőleg állami intézet által való előállíttatását kérte a földmivelésügyi minisztertől, remélve, hogy azáltal az oltóanyagtermelés terén felmerült panaszok bizonyos határig éz- Graepel Hugó gépgyáros Marshall Sons & Co. Limited vezérügynöke. Budapest, V., Váczi út 40—46. Ajánlja eredeti Marshall-féle gőzlokomotiljait, saját gyártmányú legújabb cséplőgépeit, szabadalmazott kombinált gabona- és lóherecséplőgépeit és szabad törekrostáit vaslemezből. Eddig körülbelül 10,000 darabot szállítottam. Legjobb sikerrel kipróbálva ! Nagy magmegtakaritás. A legrövidebb idő alatt magától kifizetődik. Felülraul minden más törekrostát. gazdasági Árjegyzéket, törekrosta-lelet, mintát és el'emni« M levél füzet«» kíván«*-» -t ésT«n *« bírnnmtw« kindík.