Köztelek – 1909. 1-50. szám
1909-05-22 / 40. szám
37. SZLIÍ 19-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1909. MÁJUS HÓ 12. felállított egyensúlyt. Ha egyszerre zúdul ránk Ausztria ipari és a Balkánnak kivitelünket meghaladó agrárimportja, ugyan miből éljen meg a magyar közgazdaság? A junius hó 6-án megtartandó országos gazdagyülésnek e törekvésekkel szemben impozáns módon kell kifejezésre juttatnia a magyar gazdatársadalom egységes tiltakozását, mert csak valóban nagyarányú és a közmeggyőződést meggyőző erővel visszhangoztató tömeges tüntetésnek lehet döntő és külkereskedelmi politikánkra irányutó hatása. Meg kell a magyar gazdáknak mutatniuk az ország színe előtt, hogy nincs közöttük e kérdésben ellentét s hogy a külügyminiszter ilyetén kísérletezései a magyar közvélemény ellenállásán hajótörést kell hogy szenvedjenek. Meg kell értetnünk a mértékadó tényezőkkel azt az igazságot, hogy még ha most a felhatalmazási törvény alapján, vagy netalán reánk következő újabb esetleges ex-lex korszakban rendeletileg meg is kísérelnék a viszonyaink és mezőgazdasági érdekeink lelkiismeretes mérlegelése alapján megállapított húsbehozatali összkontingens felemelését, vagy ami ezzel egyértelmű, szerb kontingens engedélyezését, alkotmányos jóváhagyást az agrárius Magyarország parlamentjében ilyen intézkedés soha nem nyerhet és semmi esetre sem szabad nyernie. A mezőgazdálkodás korszaka átalakulás küszöbén áll. Amíg az egész világ lángészszel megáldott kiválóságait a repülés problémájának megoldása foglalkoztatja, nem az emberiség javát szolgáló czélzattal, hanem hogy a harcz, háború és pusztulás eszközéül szolgáljon, addig egy hazánkfia oly taálmánynyal ajándékozta meg hazánkat és az egész világot, amely ha beválik, abban a mértékben mint eddig, a gazdagság, az értéktermelés új forrásait nyitja meg az emberiség számára. Ez a találmány a Kőszegi Károly-féle benzinmotoros talajmivelőgép. A magyar kormánynak és Magyarország nagybirtokosainak kötelessége, hogy ezen nagy jelentőségű találmány elterjedését, tökéletesítését, a gyakorlatba való átvitelét előmozdítsák a szántógép megvásárlásával. Mert hiába minden teória, minden kísérletezés, a szántógép használhatóságát — bármily zseniális a konstrukció — a gyakorlat fogja eldönteni. Itt pedig kormánynak és nagybirtokosainknak feladata a jó példával elöljárni. Ez a gyakorlat lesz hivatva megállapítani azokat a művelési változtatásokat, amelyeket a szántógépkultúra maga után von, mert a szántógép sok eddigi költséges munkát tesz feleslegessé, de sok mást tesz szükségessé. Egy szóval egész földmunkálási rendszerünket új alapokra fekteti. Ezen helyes alap gyors megállapítása elméleti és gyakorlati embereink feladata, amihez azonban a kormánynak és nagybirtokosainknak kell módot nyújtani. Adja Isten, hogy az a sok reménység mind valóra váljon, amelyet a Kőszegi-féle szántógéphez fűzünk. Akkor a magyar ész repülőgép nélkül is magasan szárnyal majd. GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Linhart György. Elszáradó búzavetések. Az idén az ország sok vidékéről érkezik panasz a magyaróvári növényélet és kórtani állomáshoz az őszi búzák pusztulása miatt. A panaszkodó rendesen elmondja, hogy őszi búzája még őszszel kikelt, tavaszszal a hideg időjárás következtében igen lassan fejlődött ugyan, de a május meghozta az elégséges csapadékot s minthogy az utóbbi napokban a légkör is felmelegedett, a legszebb reményekkel nézett a gyenge őszi vetés feljavítása elé, annyival is inkább, mert talaja jó erőben van és jó megmunkálásban részesült. Ennek daczára, épp most kezd száradni, pusztulni a búza, amikor ugy a megfelelő talajnedvesség, mint a meleg időjárás következtében rohamosan kellene erősödnie, növekednie. A panaszos sorokhoz rendesen csenevész, gyér gyökérzetű, száradó levelű búzanövények vannak mellékelve. Első pillanatra azt kell gondolnunk, hogy valaminő gombaellenséggel, avagy rovarkárral állunk szemben. Ha azonban vizsgálat alá veszszük e növényeket, az esetek túlnyomó részében arról győződünk meg, hogy sem rovarkár, sem gombakár nincsen jelen, vagy legalább is nem olyan mértékben, hogy annak következtében a növény elpusztulhatna. A növények pusztulását ez esetben érdekessé teszi az, hogy a buza az elegendő talajnedvesség daczára elszárad. Ennek a jelenségnek élettani oka van, amelyet e helyen megvilágítani anynyival inkább indokolt, mert, sajnos, e baj az idén az ország sok helyén mutatkozik és pedig oly vidékeken, amelyeknek talaja hideg és kötött. Hogy megérthessük, miképpen száradhat el valamely növény akkor is, ha elegendő nedvesség áll rendelkezésére, tudnunk kell, hogy a gyökerek csak bizonyos hőfok mellett képesek megfelelő mennyiségű vizet felvenni s azt a növény felsőbb részeibe szállítani. Az idén későn tavaszodott s a tavasz igen hűvös volt. Ennek folytán a talaj nem volt képes átmelegedni. Május első felében aztán úgyszólván minden átmenet nélkül erősen felmelegedett a légkör, aminek következménye az lett, hogy a szóbanforgó búzanövények zöld részei igen sok vizet párologtattak el. De mert a talaj nem tudott átmelegedni, ennélfogva a gyökerek nem voltak képesek a hideg talajból annyi vizet szállítani a növény zöld részeibe, mint amenynyit ez utóbbiak a meleg légkörben elpárologtattak s igy be kellett következnie a zöld részek száradásának, ami esetleg a növény teljes elpusztulását is eredményezheti. Az a hőmérséklet, amely mellett a növények gyökérzete vízfelvételre képes, a különböző növények szerint igen változó. A fűzfa és nyárfa gyökerei sokkal alacsonyabb hőmérséklet mellett is még normálisan végzik működésüket, mint pl. a kajszinbaraczkfa gyökerei. Ez utóbbi e tekintetben a kényesebb növények közé tartozik. Néhány év előtt Magyaróváron Linhart professzornak a Lajta mellett fekvő kertjét elöntötte egy hideg tavaszi árvíz. Egyebek közt egy kajszinbaraczkfa is viz alá került s körülbelül öt napig állott viz alatt. A levegő meleg volt, ennek folytán a falevelek nagymennyiségű vizet párologtattak el s ezt az elpárologtatott vizet a gyökerek, noha a fa vizben állott, a talaj hidegsége folytán nem voltak képesek pótolni, a levelek fonnyadni kezdtek s mire a viz lefutott, le is száradtak. Az erdei fenyő egy betegsége, a tűhullás (Nadelschütte) hasonló okokból szokott bekövetkezni olyankor, amikor a telet átmenet nélküli meleg napok váltják fel s az ilyformán beálló aránylag nagy elpárolgást a még kellően át nem melegedett talajban levő gyökerek nem képesek pótolni. Hegyi Deető. 1177 NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán. Gazdasági növények palántálása, sülyesztése és töltögetése.*) Írta, és a növénytermesztési szakosztály április 26-iki ülésén előadta: L'Hullier István. II. Kérdés már most: érdemes volna-e és sikerrel járna-e a gabonaféléket palántálni? A felelet az egyszerű: nem! Nem pedig főképpen azért, mert talajunk ehhez még éretlen és mert éretlen az ilyen kötelességérzetet, lelkiismeretességet és sok reátermettséget, ügyességet követelő intenzívebb kultúrához munkás népünk is. Ennek a kettőnek: földnek és földmivelő munkásnak kell előbb jól megélni és megmivelődni, hogy majd valaha itt is komoly szó eshessen a mezőgazdasági növények palántálásáról. Az ültetést azonban akkor sem a kínaiak kényszermódszere szerinti sülyesztéssel végezzük, hanem csak sekélyen, azaz rendesen, annyira bocsájtván csak le a palántát a földbe, mint aminő mélyen eredeti helyén, a magágyban állott. Végül ime egymagában maradt a töltögetés, amelyről mint gyökérgazdagító és erősítő módról még szó lehet. A töltögetést amint tudjuk ajánlja Demtschinszky, sőt ajánlják az ő módszerével foglalkozó szakírók is majdnem egybehangzóan ; közöttük olyanok is, akik egyébként a töltögetésnek semmi nevezetesebb szerepet nem tulajdonítanak és a tengeri töltögetésének kérdése fölött pl. már napirendre tértek feleslegesnek, sőt hátrányosnak jelentvén ki a töltögetést a növény fejlődésére. A töltögetés szükségtelenségét és hátrányait a következőképpen bizonyítják: 1. Szükségtelen, mert a tengeri támasztékra nem szorul, megáll töltögetés nélkül és szilárdan. 2. Felesleges, mert amint a tett kísérletek bizonyítják a töltögetés a termést nem fokozza. 3. Hátrányos, mert a töltögetéssel a talaj nagyobb felületet nyer s így hamarabb kiszárad. 4. Káros, mert a töltögetés következtében fejlődő felsőbb gyök) Midőn a L'Hullier előadását a növénytermesztési szakosztály határozata értelmében a „Köztelek"ben közöljük, meg kell jegyeznünk, hogy ezúttal kivételesen a rovatvezetőnek nem volt alkalma arra, hogy a közlemény tartalmára vonatkozólag megtehesse észrevételeit. Szerk. ( WOHANKA fele ^— NYIRSOLA» i és D=‹@(^®l^)©IM0B=¡@IFto i NEM TŰZVESZÉLYES, NEM ROBBANÓ! i ' LEGOLCSÓBB ÜZEM! 1 •^^^TELJES MALOM BERC^EZESEK' — ^•GyARTf^i ^ BUDAPEST,^,VÁCI-KÖRÚT 76.