Köztelek – 1909. 1-50. szám

1909-05-15 / 38. szám

1126 KÖZTELEK, 1909. MÁJUS HÓ 12. 37. SZÁM 19-IK ÉVFOLYAM.­ ségeit le fogja szállítani az elképzelhető mini­mumra s amely gépnek munkáját jóság — ideális jóság — és olcsóság dolgában más bárminő — az eke és ehhez hasonló mivelő eszközökön alapult — motoros talajmivelőgép elérni nem tudja." .Merész kijelentés ez még attól is, aki csak kissé ismeri mit jelenthetnek e szavak, annál merészebb attól, ki a fenti kijelentéssel oly erkölcsi felelősséget vállalt magára, mely alul nincs más menekvés, csak a fenti állítások két­ségbevonhatatlan bizonyítása." Azt hiszem, ez sikerült is. Most már csak arra kérem a t. gazdaközön­séget, ne méltóztassanak semmiféle híresztelé­seknek hinni, hanem csak a saját szemüknek. A gépek idén már néhány hét múlva dolgozni fognak az ország különböző részein és pedig Szintay Kálmán Érendréd (Szatmár m.) 3 hengeres 45 HP. Razgha Ernő Hontkiskér, u. p. Hont­varsány 3 „ 45 „ Tománovics György Bácsfeketehegy... 4 „ 60 „ Rakovszky Antal Kocsócz 4 „ 60 „ Tessék e helyekre elmenni, ott a gépnek mun­káját saját tapasztalat alapján megismerni. Mezőhegyesen augusztus hó folyamán fog dol­gozni a négyhengeres nagy gép állandóan. Tes­sék oda is eljönni. Csak azt ne kívánják, hogy a géppel bemutatási körútra induljanak. Sok­kal könnyebb a géphez jönni, mint a géppel körutazni. Azt pedig szintén kijelentem, hogy olyan talajt mely az ökröt is elbírja — nekem nem tud­nak mutatni, melyet a gép ideális szépen meg nem tudna munkálni. Ez a gép nem ismeri a a kemény talajt és a normális szántási viszo­nyok közt a nedves talajt sem. Lehetetlensége­ket ne kívánjanak tőle, ezt megtettem én a próbáim alatt (tessék két első beszámolómat el­olvasni). Aki pedig látni akarja, hogyan nő a vetés az eke, meg a Kőszegi talajmivelője után s hogy mi lesz a két termés közötti különbség, az men­jen el Bajára és Bácstopolyára jövő hónapban és aratáskor. Baján lát zabot, Bácstopolyán tengerit közvetlen egymás mellett. Ott fogja meg­látni a különbséget, nem itt a papíron. A mezőgazdaság új korszakára virradtunk ! Köszönjük meg a Gondviselésnek, hogy Magyar­országon virradt e nap egy magyar ember lel­kéből. Ifj. Sporzon Pál. NÖVÉNYTERMESZTÉS. Baratratető: Kerpely Kálmán. Gazdasági növények palántálisa, sülyesztése és töltögetése. Irta és a növénytermesztési szakosztály április 26-iki ülésén előadta : L'Huilier István. I. Tele van a levegő ujabb talajmivelési és növénytermesztési ideákkal. Campbell és Dem­tschinszky eszméit vitatja minden szaklap. Újabb irányú talajmivelésről, tömörítésről, búza­palántálásról, sülyesztés, ültetés és töltögetés­ről beszél mindenki és méltán, hiszen ezek szerint eddigi terméseinket megduplázhatónak, sőt négyszeres, hatszorosra felemelhetőnek halljuk, látjuk. Campbell sokat igérő talajmivelési módja mellé még csak a Demtschinszky horrendum termés­többletet ígérő újabb növénymivelési szisztémái kellettek csupán, hogy a kedélyek teljesen fel­korbácsoltassanak. És el kell ismerni, hogy eszméiket tényleg oly sikerülten tálalták fel, hogy szinte tetszetősebb a feltálalás, mint az eszme, habár való igaz, hogy eszméik a maguk helyén szintén kincset érők és czéljukat íme el is érték, mert az ő eszméikkel foglalkozik ma a földteke minden földmivelő népe. Ezeket a kedélyeket forrongásban tartó igen aktuális kérdéseket tűztem ki én is előadásom tárgyává. A legintenzívebb talajmivelő és nö­vénytermesztő, a kertész szemüvegén keresztül kívánván bemutatni és ismertetni a napirenden lévő gyökeres átalakulásokat követelő eszmék értékét és mibenállását. Azonban hogy előadásom teljes legyen, meg kell azt toldanom egy tétellel, a Campbell talajmivelési elmélet rövid ismertetésével, mert a Demtschinszky növénytermesztési elmélet tulajdonképpen ennek folytatása, amaz pedig emennek előtana. Mindkettő a nagyobb termés elérhetését czélozza; az egyik a talaj tökéletesebb meg­mivelésével, a másik a növény fejlődésére ható kezeléssel igyekezik a kitűzött czél elérésére. Én e két módot egyesíteni kívánom s ezek szerint előadásom első része a Campbell talaj­mivelési elmélet, amelyben megnyugtatás végett előre jelzem, hogy Campbellről és eszközéről ezúttal egyáltalán nem szólok, róluk esett már itt szó hivatott ajkakról bőven. Annyit azonban ez alkalommal is ki kell jelentenem, hogy Campbell, bár nem egészen új, de mesterien feltálalt szisztémája valóban zseniális; eszközéről, a talajtömörítő korongos koronáról pedig azt, hogy ha az azon czélnak, amelyre rendeltetett, megfelel, minden egyszerű­sége daczára egyike lesz talajmivelő eszközeink legfontosabbikának. Campbell talajmivelési szisztémájának elvi alapja: a talaj üregeinek és rögeinek eltünte­tése, az al- és feltalaj összeforrasztása, tömö­rítése és ezzel kapcsolatosan az altalaji víz­felszívódás mielőbbi helyreállítása. Növényélettani megokolása pedig az, hogy a mag csírázására, kikelésére és az egész nö­vény fejlődésére kedvezőbbé lett talajban a mag hamarabb és nagyobb energiával csírázik, kel és a növény gyökerei zavartalanabbul fejlőd­hetvén, erőteljesebb, bujább tenyészetet és vég­eredményben nagyobb termést produkál. Ezen tantételek egymással szorosan össze­függők, mert a növény zavartalan fejlődhetésé­hez első és feszükségesség a fejlődést zavaró akadályok eltüntetése, legyőzése. Mivel pedig a növény földfeletti részei csakis a földalatti szervek, a táplálék, illetve a növény felépítésé­hez szükséges anyagok felvételét eszközlő gyö­kerek mielőbbi és minél tökéletesebb kifejlesz­tésével érhető el elsősorban, nagyon természetes, hogy a talajnak megfelelő előkészítése e kér­désnél döntő fontosságú. Eszerint az alapvető kérdések is ezek: Minő állapotba jut a talaj a jelenben szokásos mivelés következtében, minő lesz a Campbell mivelési eljárása mellett és mi az e két állapot­ból levonható gyakorlati tanulság? A jelenben szokásos mivelés: a szántás, ásózás és fordítás alkalmával a felső meglazított és megfordított talajréteg az altalajtól elválaszt­ván, lazán, rögösen és darabokban verődik vissza, aminek következtében üregek támadnak. Az altalajjal lazán érintkező üreges feltalaj pedig elvesztvén az altalaj nedvességet szállító edényekkel való összeköttetést, hamar kiszárad s a beléje vetett mag, daczára a koronának, hengernek, kevés és egyenetlen nedvességben részesül. A kikelő mag gyökerei a száraz, kemény hantokban és üregekben állandó akadály­lyal küzdenek, lassan, gyengén és egyenetlenül fejlődnek. További hátrányos következménye a laza, üreges és így túlságosan légjáratos talaj­nak télen a nagymérvű átfagyás, tavaszszal a kiszáradás. Előbbi esetben az őszi vetés szen­ved, sőt ki is fagyhat, utóbbiban könnyen ki­sülhet. Szemmel tartva az elvi alapnál elmondottakat, a talajnak a Campbell mivelési módja után való állapotát és jelentőségét igen könnyen meg­érthetjük, mert a meglazított talajréteget fenékig megmorzsolja, a rögöket, üregeket eltünteti, az altalajjal és ennek következtében az altalaj nedvességével összeköti. Mindezeknek követ­keztében pedig elhárítván a fentebb említett akadályokat, biztosítja a mag gyors és egyen­letes kikelését, a növény zavartalan, erőteljes fejlődését, óvja a kiszáradását és kifagyását s végeredményként adja a sokkal több termést és nagyobb jövedelmet. Az egymással szembeállított állapotok gya­korlati tanulsága, illetve bizonyítására a példák egész légióját vonultathatnák fel a kertészek kiválóan a franczia, belga, olasz és bolgár konyhakertészeknél tapasztalható talajmivelési eljárásaik köréből, akik az altalaj porbanyi­tását, rög- és üregtelenítését, leszorítását, illetve tömörítését ősidőktől fogva gyakorolják. Hogy pedig ezen dolgaik helyesek és hasznosak, bizonyára eléggé igazolják ama teljesítési ké­pességek, amelyeket minden irányban tanúsítanak. Nagyon természetes, hogy a különböző talajok és a különböző időben végzett dolgoknak campbellezése is különbözőképpen kell hogy történjen, aminthogy a különböző növények is igen különböző igényességet mutatnak a talaj tömődöttsége vagy lazasága iránt. Ezen elvi okok ismertetése és gyakorlati tanulságok bevezetése okából volt szükségem a Campbell talajmivelési szisztémáját is érinteni, mivel ezek után előadásom tulajdonképpeni tárgyára térve, ezen elvekre és tanulságokra ismételten hivatkozni kívánok. A gazdasági növények palántálása, sülyesz­tése és töltögetése problémájának újabb fel­vetése Demtschinszky orosz mérnök nevéhez fűződik. Demtschinszky neve, élettörténete és a sárga vizek birodalmában, Kínában szerzett tapasztalatai az ő saját leírása és szaklapjaink közlései után általánosan ismertek. Éppen ezért feleslegesnek is tartom az ő eredete és élmé­nyeinek ismertetésével bővebben foglalkozni, annál is inkább, mert nekem Demtschinszkyre mint koronatanára a czimbe felvett tételek Ritlszéna, sarjú, lóhere, luczerna és csalamádé kaszálására és gyűjtésére a legjobb és legmegbízhatóbb eszközök Johnston I0-es számú fakaszálógépe, szénaforgatógépe és teljesen aczél önműködő kiváltású gyűjtögereblyéi. Vezérképviselet és főraktár : Bächer Rudolf­ Melichár Ferencz Budapest, VI., Nagymező-u. 68. Legjobb anyag, legmodernebb szerkezet, szolid, tartós kivitel. Magyarországon sok ezer használatban. — Mielőtt kaszáló- vagy gyűjtőgépet vesz, kérje be ajánlatunkat. ===^==

Next