Köztelek – 1909. 1-50. szám
1909-05-15 / 38. szám
1126 KÖZTELEK, 1909. MÁJUS HÓ 12. 37. SZÁM 19-IK ÉVFOLYAM. ségeit le fogja szállítani az elképzelhető minimumra s amely gépnek munkáját jóság — ideális jóság — és olcsóság dolgában más bárminő — az eke és ehhez hasonló mivelő eszközökön alapult — motoros talajmivelőgép elérni nem tudja." .Merész kijelentés ez még attól is, aki csak kissé ismeri mit jelenthetnek e szavak, annál merészebb attól, ki a fenti kijelentéssel oly erkölcsi felelősséget vállalt magára, mely alul nincs más menekvés, csak a fenti állítások kétségbevonhatatlan bizonyítása." Azt hiszem, ez sikerült is. Most már csak arra kérem a t. gazdaközönséget, ne méltóztassanak semmiféle híreszteléseknek hinni, hanem csak a saját szemüknek. A gépek idén már néhány hét múlva dolgozni fognak az ország különböző részein és pedig Szintay Kálmán Érendréd (Szatmár m.) 3 hengeres 45 HP. Razgha Ernő Hontkiskér, u. p. Hontvarsány 3 „ 45 „ Tománovics György Bácsfeketehegy... 4 „ 60 „ Rakovszky Antal Kocsócz 4 „ 60 „ Tessék e helyekre elmenni, ott a gépnek munkáját saját tapasztalat alapján megismerni. Mezőhegyesen augusztus hó folyamán fog dolgozni a négyhengeres nagy gép állandóan. Tessék oda is eljönni. Csak azt ne kívánják, hogy a géppel bemutatási körútra induljanak. Sokkal könnyebb a géphez jönni, mint a géppel körutazni. Azt pedig szintén kijelentem, hogy olyan talajt mely az ökröt is elbírja — nekem nem tudnak mutatni, melyet a gép ideális szépen meg nem tudna munkálni. Ez a gép nem ismeri a a kemény talajt és a normális szántási viszonyok közt a nedves talajt sem. Lehetetlenségeket ne kívánjanak tőle, ezt megtettem én a próbáim alatt (tessék két első beszámolómat elolvasni). Aki pedig látni akarja, hogyan nő a vetés az eke, meg a Kőszegi talajmivelője után s hogy mi lesz a két termés közötti különbség, az menjen el Bajára és Bácstopolyára jövő hónapban és aratáskor. Baján lát zabot, Bácstopolyán tengerit közvetlen egymás mellett. Ott fogja meglátni a különbséget, nem itt a papíron. A mezőgazdaság új korszakára virradtunk ! Köszönjük meg a Gondviselésnek, hogy Magyarországon virradt e nap egy magyar ember lelkéből. Ifj. Sporzon Pál. NÖVÉNYTERMESZTÉS. Baratratető: Kerpely Kálmán. Gazdasági növények palántálisa, sülyesztése és töltögetése. Irta és a növénytermesztési szakosztály április 26-iki ülésén előadta : L'Huilier István. I. Tele van a levegő ujabb talajmivelési és növénytermesztési ideákkal. Campbell és Demtschinszky eszméit vitatja minden szaklap. Újabb irányú talajmivelésről, tömörítésről, búzapalántálásról, sülyesztés, ültetés és töltögetésről beszél mindenki és méltán, hiszen ezek szerint eddigi terméseinket megduplázhatónak, sőt négyszeres, hatszorosra felemelhetőnek halljuk, látjuk. Campbell sokat igérő talajmivelési módja mellé még csak a Demtschinszky horrendum terméstöbbletet ígérő újabb növénymivelési szisztémái kellettek csupán, hogy a kedélyek teljesen felkorbácsoltassanak. És el kell ismerni, hogy eszméiket tényleg oly sikerülten tálalták fel, hogy szinte tetszetősebb a feltálalás, mint az eszme, habár való igaz, hogy eszméik a maguk helyén szintén kincset érők és czéljukat íme el is érték, mert az ő eszméikkel foglalkozik ma a földteke minden földmivelő népe. Ezeket a kedélyeket forrongásban tartó igen aktuális kérdéseket tűztem ki én is előadásom tárgyává. A legintenzívebb talajmivelő és növénytermesztő, a kertész szemüvegén keresztül kívánván bemutatni és ismertetni a napirenden lévő gyökeres átalakulásokat követelő eszmék értékét és mibenállását. Azonban hogy előadásom teljes legyen, meg kell azt toldanom egy tétellel, a Campbell talajmivelési elmélet rövid ismertetésével, mert a Demtschinszky növénytermesztési elmélet tulajdonképpen ennek folytatása, amaz pedig emennek előtana. Mindkettő a nagyobb termés elérhetését czélozza; az egyik a talaj tökéletesebb megmivelésével, a másik a növény fejlődésére ható kezeléssel igyekezik a kitűzött czél elérésére. Én e két módot egyesíteni kívánom s ezek szerint előadásom első része a Campbell talajmivelési elmélet, amelyben megnyugtatás végett előre jelzem, hogy Campbellről és eszközéről ezúttal egyáltalán nem szólok, róluk esett már itt szó hivatott ajkakról bőven. Annyit azonban ez alkalommal is ki kell jelentenem, hogy Campbell, bár nem egészen új, de mesterien feltálalt szisztémája valóban zseniális; eszközéről, a talajtömörítő korongos koronáról pedig azt, hogy ha az azon czélnak, amelyre rendeltetett, megfelel, minden egyszerűsége daczára egyike lesz talajmivelő eszközeink legfontosabbikának. Campbell talajmivelési szisztémájának elvi alapja: a talaj üregeinek és rögeinek eltüntetése, az al- és feltalaj összeforrasztása, tömörítése és ezzel kapcsolatosan az altalaji vízfelszívódás mielőbbi helyreállítása. Növényélettani megokolása pedig az, hogy a mag csírázására, kikelésére és az egész növény fejlődésére kedvezőbbé lett talajban a mag hamarabb és nagyobb energiával csírázik, kel és a növény gyökerei zavartalanabbul fejlődhetvén, erőteljesebb, bujább tenyészetet és végeredményben nagyobb termést produkál. Ezen tantételek egymással szorosan összefüggők, mert a növény zavartalan fejlődhetéséhez első és feszükségesség a fejlődést zavaró akadályok eltüntetése, legyőzése. Mivel pedig a növény földfeletti részei csakis a földalatti szervek, a táplálék, illetve a növény felépítéséhez szükséges anyagok felvételét eszközlő gyökerek mielőbbi és minél tökéletesebb kifejlesztésével érhető el elsősorban, nagyon természetes, hogy a talajnak megfelelő előkészítése e kérdésnél döntő fontosságú. Eszerint az alapvető kérdések is ezek: Minő állapotba jut a talaj a jelenben szokásos mivelés következtében, minő lesz a Campbell mivelési eljárása mellett és mi az e két állapotból levonható gyakorlati tanulság? A jelenben szokásos mivelés: a szántás, ásózás és fordítás alkalmával a felső meglazított és megfordított talajréteg az altalajtól elválasztván, lazán, rögösen és darabokban verődik vissza, aminek következtében üregek támadnak. Az altalajjal lazán érintkező üreges feltalaj pedig elvesztvén az altalaj nedvességet szállító edényekkel való összeköttetést, hamar kiszárad s a beléje vetett mag, daczára a koronának, hengernek, kevés és egyenetlen nedvességben részesül. A kikelő mag gyökerei a száraz, kemény hantokban és üregekben állandó akadálylyal küzdenek, lassan, gyengén és egyenetlenül fejlődnek. További hátrányos következménye a laza, üreges és így túlságosan légjáratos talajnak télen a nagymérvű átfagyás, tavaszszal a kiszáradás. Előbbi esetben az őszi vetés szenved, sőt ki is fagyhat, utóbbiban könnyen kisülhet. Szemmel tartva az elvi alapnál elmondottakat, a talajnak a Campbell mivelési módja után való állapotát és jelentőségét igen könnyen megérthetjük, mert a meglazított talajréteget fenékig megmorzsolja, a rögöket, üregeket eltünteti, az altalajjal és ennek következtében az altalaj nedvességével összeköti. Mindezeknek következtében pedig elhárítván a fentebb említett akadályokat, biztosítja a mag gyors és egyenletes kikelését, a növény zavartalan, erőteljes fejlődését, óvja a kiszáradását és kifagyását s végeredményként adja a sokkal több termést és nagyobb jövedelmet. Az egymással szembeállított állapotok gyakorlati tanulsága, illetve bizonyítására a példák egész légióját vonultathatnák fel a kertészek kiválóan a franczia, belga, olasz és bolgár konyhakertészeknél tapasztalható talajmivelési eljárásaik köréből, akik az altalaj porbanyitását, rög- és üregtelenítését, leszorítását, illetve tömörítését ősidőktől fogva gyakorolják. Hogy pedig ezen dolgaik helyesek és hasznosak, bizonyára eléggé igazolják ama teljesítési képességek, amelyeket minden irányban tanúsítanak. Nagyon természetes, hogy a különböző talajok és a különböző időben végzett dolgoknak campbellezése is különbözőképpen kell hogy történjen, aminthogy a különböző növények is igen különböző igényességet mutatnak a talaj tömődöttsége vagy lazasága iránt. Ezen elvi okok ismertetése és gyakorlati tanulságok bevezetése okából volt szükségem a Campbell talajmivelési szisztémáját is érinteni, mivel ezek után előadásom tulajdonképpeni tárgyára térve, ezen elvekre és tanulságokra ismételten hivatkozni kívánok. A gazdasági növények palántálása, sülyesztése és töltögetése problémájának újabb felvetése Demtschinszky orosz mérnök nevéhez fűződik. Demtschinszky neve, élettörténete és a sárga vizek birodalmában, Kínában szerzett tapasztalatai az ő saját leírása és szaklapjaink közlései után általánosan ismertek. Éppen ezért feleslegesnek is tartom az ő eredete és élményeinek ismertetésével bővebben foglalkozni, annál is inkább, mert nekem Demtschinszkyre mint koronatanára a czimbe felvett tételek Ritlszéna, sarjú, lóhere, luczerna és csalamádé kaszálására és gyűjtésére a legjobb és legmegbízhatóbb eszközök Johnston I0-es számú fakaszálógépe, szénaforgatógépe és teljesen aczél önműködő kiváltású gyűjtögereblyéi. Vezérképviselet és főraktár : Bächer Rudolf Melichár Ferencz Budapest, VI., Nagymező-u. 68. Legjobb anyag, legmodernebb szerkezet, szolid, tartós kivitel. Magyarországon sok ezer használatban. — Mielőtt kaszáló- vagy gyűjtőgépet vesz, kérje be ajánlatunkat. ===^==