Köztelek – 1912. 1-49. szám
1912-01-17 / 5. szám
, 4 SZÁM 22-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1912. JANUÁR HÓ 13 sérletek mennél szélesebb körben folytathassanak, a maga részéről azonban súlyt helyez arra, hogy a kísérletezés egységes vezetés alatt történjék. Ezután Derera József behatóan ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az amerikai tengeri mivelési módszerrel elért. Az érdekes tanulmány lapunk egyik közeli szombati számának „Növénytermesztés" rovatában fog egész terjedelmében megjelenni. Emnele köszönetét fejezi ki Dererának az értékes adatok ismertetéséért. Egyébként a szakosztály óhajának megfelelőleg ismételten közbe fog járni a földmivelésügyi miniszternél oly irányban, hogy az állami felügyelet alatt végzendő kísérletek az ország több pontján eszközöltessenek. A szakosztály előadó előterjesztését különben magáévá tette. Újabb tapasztalatok az egészséges vetőmagburgonya termesztése köréből. URuillier István előadó: Legelőször is a burgonya különféle betegségeivel és ezideig alkalmazott védekezési módokkal foglalkozik. A burgonyabetegségeknek mindig nagyobb körben való elterjedése az egész ország gazdasági állapotát nagyban veszélyezteti. Az állandóan csökkenő terméseredmények milliókra menő veszteségeket okoznak az országnak. Ezzel egyidejűleg a burgonya minősége is rosszabbodik, ára pedig rohamosan emelkedik úgy, hogy hovatovább az eddig köztáplálékot képező burgonya e fontos szerepéről maholnap leszorul. Előadó az eddigi védekezési módokkal szemben, amelyeket részben szintén helyeseknek és érdemeseknek tart, nagymértékben eltérő, sőt homlokegyenest ellenkező, de a burgonya természetének megfelelő eljárásokat ajánl. A védekezés súlypontját a burgonyagumó teleltetésére helyezi s az eddigi kupaczás vagy prizmába való átteleltetés helyett a gödör vagy veremben való teleltetést jelenti ki legjobbnak, mivel a burgonyagumónak — éppen ugy, mint egyéb szintén melegégövi gumós növények gumóinak — helyét oda helyezi, ahol azok a legkisebb hőingadozásnak vannak kitéve, illetve ahol a legbiztosabb és leghoszszasabb nyugalmat, csendes utóéredést élvezhetik, ellentétben a prizmában való elteleltetéssel, amelynek éppen a minél bőségesebb szellőztetés képezi alapját. Ezzel kapcsolatban a rügymegőrzés tolul előtérbe, minek következtében a nyugodtan áttelelt burgonyagumó megőrzött főrügyével együtt kerül tavaszszal a talajba, amely ilyenformán hamarább és nagyobb energiával törvén elő és növekedvén, a több, tökéletesebben fejlődött, idejében beeredett, teljes keményítőtartalommal bíró egészséges gumót eredményezi. Ezen több évi kísérletekből és tapasztalatokból leszűrt állítását és eljárásának eredményeit számos példával támogatja, amelyből nyilvánvalóan kitűnt, hogy a burgonyavész terjedésének gátat vetni, a mélyen alászállt országos termésátlagokat emelni s a burgonyát jelentőségteljes pozicziójába visszahelyezni csakis ezen a módon és uton lehet legegyszerűbben és legbiztosabban. A további mivelési eljárásokat, nevezetesen a talajelőkészítés, a vetőmagmegválasztás és kezelés, a vetés, a kapálások és töltögetés, kiszedés, megváltogatás és elteleltetés kérdéseit ismertetve szól még a permetezés, illetve porozás szükségességéről s ezzel kapcsolatban bemutatja a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete részéről kiállított és kevésbbé ismert porozókészülékeket és a Fechtig dr.-féle „Pályazáró" anyagot, amely előadó szerint éppen a burgonyánál alkalmazható kiválóan. Végül és a viták folyamán a termésfokozó módozatairól szólva a különböző trágyázási eljárásokat említi s ezzel kapcsolatban műtrágyázási kísérletei révén elért eredményeiről beszámolva kimutatja, hogy a műtrágyák a burgonya termesztésénél igen nagy jelentőséggel bírnak. Határozati javaslatot nem terjeszt elő, ellenben arra kéri a szakosztályt és azon óhaját fejezi ki, hogy a köz érdekében e kérdés tartassék állandóan napirenden s hogy minél többen foglalkozva a kísérletekkel, évenként legalább egyszer beszámoló és vitaülés tartassék a növénytermesztési szakosztály keretében. (Éljenzés.) Reusz Henrik elnök előadónak nagyon érdekes és tanulságos előadásáért a szakosztály köszönetét tolmácsolja. Hammersberg Jenő felvilágosítást kér az előadótól atekintetben, hogyan egyeztethető össze a czélszerűnek jelzett őszi ültetés azzalaz előadó által kimutatott ténynyel, hogy a sekélyebben ültetett növény, amely tehát a téli temperatúrának jobban ki van téve, jobban prosperál ? Előadó felvilágosításképpen fejtegeti a hasznos téli teleltetés módjait, amelyekre előadása folyamán a szűkre szabott idő következtében ki nem térhetett, majd Safáry János a vetőmag kérdésére hívja fel a szakosztály figyelmét, hangsúlyozván a vetőmagmegtakarítás szükségességét. Leidenfrost Károly aziránt intéz kérdést az előadóhoz, vájjon nem helyes-e magas keményítőtartalommal bíró burgonyafajtáinknak homoktalajon való tartása? Előadó a maga részéről is helyesli előtte szóló felfogását, azután részletesen és képek segítségével szemléltetőleg ismerteti a burgonya termesztése terén szerzett tapasztalatait. Bertsch Ottó minden aggály nélkül nem merné követni az előadottakat. Szóló szerint a burgonyának prizmában való tartása a helyesebb, ahogy tapasztalata szerint a nagy- és középbirtokosok tartják burgonyáikat, míg a kisgazdák burgonyái, akik a veremben való eltartást gyakorolják, folytonosan rothadnak, minthogy a burgonyaeltartás sarkalatos elve az egyenletes hőmérséklet a prizmáknál, el nem érhető. Ezzel kapcsolatosan rámutatott szóló egy berlini illetékes intézmény ezirányú kísérleteire, amely szintén a prizmában való eltartást találta a legbeváltabbnak. Ugyancsak refelektálva az előadás vonatkozó részére, szóló azt tartja, hogy nagy gumók is minden aggodalom nélkül elültethetők. A permetezés a Phitophtora infestans ellen szóló szerint is tényleg bevált eljárás, de a fodrosodás és gyűrűbetegség ellen nem. A fajokra vonatkozólag pedig úgy véli, hogy azok kiválasztása minden vidék viszonyai szerint eszközlendő s a fajok értéke csakis az egyes gazdaságokban végzett kísérletek szerint állapítható meg. Jattka Ferencz ismerteti a burgonyatermesztés terén szerzett s munkájába lefektetett tapasztalatait és foglalkozik a burgonyapáczolás kérdésével. Előadó tüzetesen válaszol az elhangzott észrevételekre. Különösen Bertsch Ottó fejtegetéseivel foglalkozik, fenntartván előadott eredeti nézeteit s utal Linhart Györgynek egy előzőleg elhangzott előadására, amelyben a szerzett tapasztalatai folytán odautalt, hogy a vezetése alatt álló állomásra beérkezett beteg burgonyák túlnyomó többségben nagy uradalmaktól kerülnek ki. Majd áttér Bertsch szavaival kapcsolatban arra, hogy előadásában nem azt állította, mintha a permetezés a levélfodrosodás ellen orvosszert képezne, előadó csupán egy czélirányos burgonyatermesztési eljárással foglalkozott. A burgonyapáczolás kérdésével kapcsolatban emlékeztet két év előtt a Közteleken tartott előadására, amelyben e téren szerzett tapasztalataival részletesen foglalkozott. Azt a kívánságát terjeszti elő ismételten előadó, hogy a burgonyatermelő gazdák legalább egyszer évenként üljenek össze s vitassák meg a helyes burgonyatermesztés módozatait. Elnök ismételten a szakosztály köszönetét tolmácsolva az előadónak, az ülést berekeszti. Philippi után. Mikor a nagytehetségű és kitűnő diplomácziai érzékkel megáldott Bülow herczeg, aki — mint emlékezetes — nem egy ízben jogos önérzettel vallotta magát „agrárius kanczellár"-nak, most másodéve megvált a német birodalom kormányrúdjától, valóságos próféczia gyanánt mondotta ki, a birodalmi gyűlés polgári pártjai között a liberálisok hibájából kitört egyenetlenségre utalva, az intő szót: Philippinel találkozunk. Bülow úgynevezett blokkpolitikája, a konzervatív és liberális irányzat egyesítésére irányuló taktikája felől eltérhetnek a vélemények, de annyi bizonyos, hogy a nemzeti haladás közös czélja felé más-más utakon törekvő polgári középpártok erejének egyesítése, a Bismarckféle erőgyűjtési politika megújhodásának eszméje hatalmas koncepcziójú terv volt, amelyet szükségképpen újból fel fognak még vetni valamikor a múló idő tanulságai. És aki a német politikai viszonyokat, a közéleti események legtitkosabb rugóit úgy ismerte, mint Bülow Bernát, aki a legnagyobb nehézségek örvényein olyan virtuóz ügyességgel tudta éveken át a világhatalmassággá való gazdasági fejlődés réve felé vezetni a birodalmi politika imbolygó hajóját, természetesen előrelátta, hogy az általa megteremtett polgári blokkban beállott szakadás a választási küzdelemben szükségképpen a politikai szélsőségek malmára hajtja a vizet. Ámde a szabadelvű pártok vezető férfiaiból s az általuk Bülow bukása óta követett politikából, amely szemlátomást egyre tovább sodorta őket a lejtőn a szélső radikalizmus felé, hiányzott az agrárius kanczellár éleslátása, hiányzott a létérdekük követelte irány felismerésére való képesség. Ezért kellett őket vaskövetkezetességgel utolérnie a nemezisnek, ezért sújtotta a január 12-iki Philippinél elsősorban a téves liberális politikát a jól megérdemelt és alig helyrehozható csatavesztés. A német birodalom polgársága megjelent az urna előtt, de akaratnyilvánításának végleges képe még korántsem alakult ki. Háromszázkilenczvenhét mandátum közül csak kétszáztizenegynek dőlt el a sorsa és még száznyolcvanhat pótválasztás van hátra, amelyekre folyó hó 20—22-én kerül a sor. Addig az új birodalmi gyűlés végleges pártarányairól korai volna beszélni, de néhány következtetést már az eddigi eredményekből is levonhatunk. A megválasztott képviselők közül a régi jobb °C"KESZTNTT*"?*" I magtár"AltalanZZ i gazdaság! üzemekhoz, téli füté*hoz ^ ^ T^M A MW A » S kiválóan alkalmas • nC/0&£IVC»Alf ff/l ES k u és háromnegyed hold felszán-OrC7l/myTJ Dffffl A T* I tárához szükségelt 914 kg. — . #«#5,/ hwSUntmfm* • f 1 ' lm Srt8 briketMzemben otai m SiMiiMS »rllXI(lOl(»f I + BUDAPEST, .., ERZSÉBET-TÉR 19. • A tatai brikett teljesen pótolja a porosz szenet, ára azonban jóval olcsóbb. A báró Hatvany-uradalomban megejtett gőzekepróbánál sziléziai brikettel szemben csak 1000 kg. tatai brikett kellett 1 : 151