Köztelek – 1912. 1-49. szám

1912-01-17 / 5. szám

, 4 SZÁM 2­2-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1912. JANUÁR HÓ 13 sérletek mennél szélesebb körben folytathassa­nak, a maga részéről azonban súlyt helyez arra, hogy a kísérletezés egységes vezetés alatt tör­ténjék. Ezután Derera József behatóan ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az amerikai tengeri mivelési módszerrel elért. Az érdekes tanulmány lapunk egyik közeli szombati számá­nak „Növénytermesztés" rovatában fog egész terjedelmében megjelenni. Emnele köszönetét fejezi ki Dererának az érté­kes adatok ismertetéséért. Egyébként a szak­osztály óhajának megfelelőleg ismételten közbe fog járni a földmivelésügyi miniszternél oly irány­ban, hogy az állami felügyelet alatt végzendő kísérletek az ország több pontján eszközöl­tessenek. A szakosztály előadó előterjesztését különben magáévá tette. Újabb tapasztalatok az egészséges vetőmag­burgonya termesztése köréből. URuillier István előadó: Legelőször is a burgonya különféle betegségeivel és ezideig alkalmazott védekezési módokkal foglalkozik. A burgonyabetegségeknek mindig nagyobb körben való elterjedése az egész ország gazdasági állapo­tát nagyban veszélyezteti. Az állandóan csökkenő terméseredmények milliókra menő veszteségeket okoznak az országnak. Ezzel egyidejűleg a bur­gonya minősége is rosszabbodik, ára pedig rohamosan emelkedik úgy, hogy hovatovább az eddig köztáplálékot képező burgonya e fontos szerepéről maholnap leszorul. Előadó az eddigi védekezési módokkal szemben, amelyeket rész­ben szintén helyeseknek és érdemeseknek tart, nagymértékben eltérő, sőt homlokegyenest ellen­kező, de a burgonya természetének megfelelő eljárásokat ajánl. A védekezés súlypontját a burgonyagumó teleltetésére helyezi s az eddigi kupaczás vagy prizmába való átteleltetés helyett a gödör vagy veremben való teleltetést jelenti ki legjobbnak, mivel a burgonyagumónak — éppen ugy, mint egyéb szintén melegégövi gumós növények gumóinak — helyét oda helyezi, ahol azok a legkisebb hőingadozásnak vannak ki­téve, illetve ahol a legbiztosabb és leghosz­szasabb nyugalmat, csendes utóéredést él­vezhetik, ellentétben a prizmában való elte­leltetéssel, amelynek éppen a minél bősége­sebb szellőztetés képezi alapját. Ezzel kap­csolatban a rü­gymegőrzés tolul előtérbe, minek következtében a nyugodtan áttelelt burgonya­gumó megőrzött főrügyével együtt kerül tavasz­szal a talajba, amely ilyenformán hamarább és nagyobb energiával törvén elő és növeked­vén, a több, tökéletesebben fejlődött, idejében beeredett, teljes keményítőtartalommal bíró egészséges gumót eredményezi. Ezen több évi kísérletekből és tapasztalatok­ból leszűrt állítását és eljárásának eredményeit számos példával támogatja, amelyből nyilván­valóan kitűnt, hogy a burgonyavész terjedésé­nek gátat vetni, a mélyen alászállt országos termésátlagokat emelni s a burgonyát jelentő­ségteljes pozicziójába visszahelyezni csakis ezen a módon és uton lehet legegyszerűbben és leg­biztosabban. A további mivelési eljárásokat, nevezetesen a talajelőkészítés, a vetőmagmeg­választás és kezelés, a vetés, a kapálások és töltögetés, kiszedés, megváltogatás és eltelel­tetés kérdéseit ismertetve szól még a perme­tezés, illetve porozás szükségességéről s ezzel kapcsolatban bemutatja a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete részéről kiállított és kevésbbé ismert porozókészülékeket és a Fechtig dr.-féle „Pályazáró" anyagot, amely előadó szerint éppen a burgonyánál alkalmazható kiválóan. Végül és a viták folyamán a termésfokozó módo­zatairól szólva a különböző trágyázási eljárá­sokat említi s ezzel kapcsolatban műtrágyázási kísérletei révén elért eredményeiről beszámolva kimutatja, hogy a műtrágyák a burgonya ter­mesztésénél igen nagy jelentőséggel bírnak. Határozati javaslatot nem terjeszt elő, ellenben arra kéri a szakosztályt és azon óhaját fejezi ki, hogy a köz érdekében e kérdés tartassék állandóan napirenden s hogy minél többen fog­lalkozva a kísérletekkel, évenként legalább egy­szer beszámoló és vitaülés tartassék a növény­termesztési szakosztály keretében. (Éljenzés.) Reusz Henrik elnök előadónak nagyon érdekes és tanulságos előadásáért a szakosztály köszö­netét tolmácsolja. Hammersberg Jenő felvilágosítást kér az elő­adótól atekintetben, hogyan egyeztethető össze a czélszerűnek jelzett őszi ültetés azzal­­az elő­adó által kimutatott ténynyel, hogy a sekélyeb­ben ültetett növény, amely tehát a téli tem­peratúrának jobban ki van téve, jobban prosperál ? Előadó felvilágosításképpen fejtegeti a hasznos téli teleltetés módjait, amelyekre előadása folya­mán a szűkre szabott idő következtében ki nem térhetett, majd Safáry János a vetőmag kérdésére hívja fel a szakosztály figyelmét, hangsúlyozván a vető­magmegtakarítás szükségességét. Leidenfrost Károly aziránt intéz kérdést az előadóhoz, vájjon nem helyes-e magas kemé­nyítőtartalommal bíró burgonyafajtáinknak ho­moktalajon való tartása? Előadó a maga részéről is helyesli előtte szóló felfogását, azután részletesen és képek segítségével szemléltetőleg ismerteti a burgonya termesztése terén szerzett tapasztalatait. Bertsch Ottó minden aggály nélkül nem merné követni az előadottakat. Szóló szerint a bur­gonyának prizmában való tartása a helyesebb, ahogy tapasztalata szerint a nagy- és közép­birtokosok tartják burgonyáikat, míg a kisgazdák burgonyái, akik a veremben való eltartást gyakorolják, folytonosan rothadnak, minthogy a burgonyaeltartás sarkalatos elve az egyenletes hőmérséklet a prizmáknál, el nem érhető. Ezzel kapcsolatosan rámutatott szóló egy berlini illetékes intézmény ezirányú kísérleteire, amely szintén a prizmában való eltartást találta a legbeváltabbnak. Ugyancsak refelektálva az elő­adás vonatkozó részére, szóló azt tartja, hogy nagy gumók is minden aggodalom nélkül elül­tethetők. A permetezés a Phitophtora infestans ellen szóló szerint is tényleg bevált eljárás, de a fodrosodás és gyűrűbetegség ellen nem. A fajokra vonatkozólag pedig úgy véli, hogy azok kiválasztása minden vidék viszonyai szerint eszközlendő s a fajok értéke csakis az egyes gazdaságokban végzett kísérletek szerint állapít­ható meg. Jattka Ferencz ismerteti a burgonyatermesz­tés terén szerzett s munkájába lefektetett tapasz­talatait és foglalkozik a burgonyapáczolás kérdé­sével. Előadó tüzetesen válaszol az elhangzott észre­vételekre. Különösen Bertsch Ottó fejtegetései­vel foglalkozik, fenntartván előadott eredeti nézeteit s utal Linhart Györgynek egy előzőleg elhangzott előadására, amelyben a szerzett tapasztalatai folytán odautalt, hogy a vezetése alatt álló állomásra beérkezett beteg burgonyák túlnyomó többségben nagy uradalmaktól kerül­nek ki. Majd áttér Bertsch szavaival kapcsolat­ban arra, hogy előadásában nem azt állította, mintha a permetezés a levélfodrosodás ellen orvosszert képezne, előadó csupán egy czélirá­nyos burgonyatermesztési eljárással foglalkozott. A burgonyapáczolás kérdésével kapcsolatban emlékeztet két év előtt a Közteleken tartott elő­adására, amelyben e téren szerzett tapasztalatai­val részletesen foglalkozott. Azt a kívánságát terjeszti elő ismételten elő­adó, hogy a burgonyatermelő gazdák legalább egyszer évenként üljenek össze s vitassák meg a helyes burgonyatermesztés módozatait. Elnök ismételten a szakosztály köszönetét tolmácsolva az előadónak, az ülést berekeszti. Philippi után. Mikor a nagytehetségű és kitűnő diplomácziai érzékkel megáldott Bülow herczeg, aki — mint emlékezetes — nem egy ízben jogos önérzettel vallotta magát „agrárius kanczellár"-nak, most másodéve megvált a német birodalom kormány­rúdjától, valóságos próféczia gyanánt mondotta ki, a birodalmi gyűlés polgári pártjai között a liberálisok hibájából kitört egyenetlenségre utalva, az intő szót: Philippinel találkozunk. Bülow úgynevezett blokkpolitikája, a konzer­vatív és liberális irányzat egyesítésére irányuló taktikája felől eltérhetnek a vélemények, de annyi bizonyos, hogy a nemzeti haladás közös czélja felé más-más utakon törekvő polgári középpártok erejének egyesítése, a Bismarck­féle erőgyűjtési politika megújhodásának eszméje hatalmas konc­epcziójú terv volt, amelyet szük­ségképpen újból fel fognak még vetni valamikor a múló idő tanulságai. És aki a német politikai viszonyokat, a közéleti események legtitkosabb rugóit úgy ismerte, mint Bülow Bernát, aki a legnagyobb nehézségek örvényein olyan virtuóz ügyességgel tudta éveken át a világhatalmassággá való gazdasági fejlődés réve felé vezetni a biro­dalmi politika imbolygó hajóját, természetesen előrelátta, hogy az általa megteremtett polgári blokkban beállott szakadás a választási küz­delemben szükségképpen a politikai szélsőségek malmára hajtja a vizet. Ámde a szabadelvű pártok vezető férfiaiból s az általuk Bülow bukása óta követett politikából, amely szemlátomást egyre tovább sodorta őket a lejtőn a szélső radikalizmus felé, hiányzott az agrárius kanczellár éleslátása, hiányzott a létérdekük követelte irány felismerésére való képesség. Ezért kellett őket vaskövetkezetesség­gel utolérnie a nemezisnek, ezért sújtotta a január 12-iki Philippinél elsősorban a téves liberális politikát a jól megérdemelt és alig helyre­hozható csatavesztés. A német birodalom polgársága megjelent az urna előtt, de akaratnyilvánításának végleges képe még korántsem alakult ki. Háromszáz­kilenczvenhét mandátum közül csak kétszáz­tizenegynek dőlt el a sorsa és még száznyolc­van­hat pótválasztás van hátra, amelyekre folyó hó 20—22-én kerül a sor. Addig az új birodalmi gyűlés végleges pártarányairól korai volna be­szélni,­ de néhány következtetést már az eddigi eredményekből is levonhatunk. A megválasztott képviselők közül a régi jobb­ °C"KESZTNTT*"?*" I magtár"AltalanZZ i gazdaság! üzemekhoz, téli füté*hoz ^ ^ T^M­ A MW A » S kiválóan alkalmas • nC/0&£IVC»Alf ff/l ES k u és háromnegyed hold felszán-OrC7l/myTJ Dffffl A T* I tárához szükségelt 914 kg. — . #«#5,/ hwSUntm­fm* • f 1 ' lm S­­­rt8­ briketM­zemben otai m SiMiiMS »r­llXI(lOl(»f I + BUDAPEST, .., ERZSÉBET-TÉR 19. • A tatai brikett teljesen pótolja a porosz szenet, ára azonban jóval olcsóbb. A báró Hatvany-urada­lomban megejtett gőzekepróbánál szilé­ziai brikettel szemben csak 1000 kg. tatai brikett kellett 1 :­ 151

Next