Köztelek – 1915. 1-26. szám
1915-04-17 / 16. szám
546 KÖZTELEK, 1915. ÁPRILIS HÓ 10. 15- SZÁM 25-IK ÉVFOLYAM. alább 2 héttel későbben kezdődik, hozzák le kedvezményes vasúti jegygyel az Alföldre, főleg a rozstermelő vidékekre, ez az alföldi gazdák és az illető munkások szempontjából is csak hasznos volna.R. J. Azt ajánlja, hogy a kisgazdákat kötelezni kellene arra, hogy az elvitt vagy eladott fogatok helyett újat vásároljanak, hogy a földek vetetlen ne maradjanak. A közvetítőkereskedelem túltengésének és visszaéléseinek hatósági rendszabályokkal óhajtaná mielőbb elejét venni a drágaság enyhítése végett. A vetések állása. A földművelésügyi miniszter f. hó 10-én adta ki ez évben az első hivatalos jelentését a gazdasági helyzetről. Eszerint a hosszú ősz és a szokatlanul enyhe tél a gazdasági munkálatokra általában kedvező volt, mert a rendkívüli viszonyok következtében megfogyatkozott munkaerővel is minden nagyobb károsodás nélkül idejében elvégezhették az összes őszi mezei munkát s a januári és februári esőzések közbeeső szárazabb, enyhe napokon sok helyen, de különösen a lazább talajú és homokos vidékeken jó előre előkészítették a földet a tavaszi vetések részére is. A márciusi nagy havazás s az azt követő olvadásból helyenként származó belvizek azonban a tavaszi gazdasági munkálatokat megnehezíttették és késleltették, úgy hogy a kötöttebb talajú földeken tulajdonképpen csak március utolsó napjaiban kezdhették meg teljes erővel azokat. Az ez idő óta állandóan tartó enyhe és túlnyomóan száraz időjárásban azonban kettőzött erővel folynak az összes tavaszi munkálatok: a szántás, vetés, trágyahordás, a tengeri-, répa-és burgonyaföldek előkészítése, a vetéshez szükséges tengeri morzsolása, a kerti veteményezés, a gyümölcsfák tisztogatása, a komló nyitása, a szőlőmunkálatok, az őszi vetések, lucernások és rétek fogasolása stb. A tavaszi árpa és zab vetését igen sok helyen csak március hó végén kezdhették meg, úgy ,hogy a laposabb földeken vetésük még folyamatban van. A dombosabb vidékeken és homokos talajokon, továbbá ahol a február hó közepén rendelkezésre állott esőmentes rövid idő alatt elvetették, már szépen ki is keltek, egyenletesek, sürük, egészségesek és az utóbbi kedvező napos időben erőteljesen fejlődnek. Az őszi buza-, rozs- és árpavetésekre a jelentés elején ismertetett időjárás a lehető legkedvezőbb volt. Már a hosszantartó enyhe ősz lehetővé tette, hogy a gazdák az ősziek alá szánt területet a rendelkezésre álló kisebb munkaerővel is teljesen bevethették, úgy hogy az ősziekkel bevetett terület nemcsak megközelíti, hanem valószínűleg el is éri azt a területet, melyet normális években őszi gabonával bevetni szoktak. A hosszú, száraz ősz alatt igen nagymérvben elszaporodott mezei pockok és egerek a csaknem három hónapig tartó téli bő esőzések következtében annyira kipusztultak, hogy számbavehető károsodások sehol sem voltak. De a téli enyhe, esős időjárás legjótékonyabb hatása abban nyilvánult, hogy az őszi vetések az ország minden vidékén oly szépen megerősödtek és megsűrűsödtek, hogy legnagyobb részük kifogástalannak és a legszebb reményekre jogosítónak mondható. Még leginkább amiatt hallhatók némi panaszok, hogy a laposabb hegeken néhol vízben állanak a vetések. Az ebből származó károkat azonban a vetések éppen fejlettségük és erőteljes voltuk miatt hamar ki fogják heverni, ami a beérkezett jelentések szerint annál biztosabban remélhető, mert az utóbbi két hét alatt a belvizek nagy része máris lefutott vagy felszívódott s a vetések nemcsak ily helyeken, hanem a még most víz alatt állókon is egészségesek. Rovarkárokról csak elvétve fordulnak elő kisebb panaszok. A lóhelések és lucernások a hosszan tartó hűvös időjárás miatt még igen visszamaradtak s csak a legutóbbi enyhe napokban indultak fejlődésnek. Több helyen azonban az őszi egérkárok oly nagyok, hogy különösen a fiatalabb vetésüeket ki kell szántani. A régiek jobban állták az egérinváziót, ezek jól teleltek s főleg, ahol megfogásolták, szépen kezdenek fakadni. A rétek és legelők fanövése a hűvös időjárás miatt kissé megkésett. A dombosabb helyeken az utóbbi enyhe napok alatt szépen kezdenek zöldülni, a laposabb helyeken és völgyekben azonban még sok helyen víz alatt állanak. Emiatt a jószág kevés helyen járhat ki a legelőkre. Szálastakarmánykészlet — különösen azokon a helyeken, hol nagyobbszámú katonaság hoszszabb ideig tartózkodott — nagyon megfogyott, kellő takarékosság mellett azonban alig szűkösen elég lesz. Egyes helyeken inkább szalmahiány észlelhető. A korai gyümölcsfák a hűvös időjárás miatt kissé megkésve most rügyeznek. A védettebb helyeken a barack és mandula már virágzik. A jószág egészségi állapota általában kielégítő. A szarvasmarhák helyenként a gyenge takarmányozás következtében soványak. A juhok között néhol a métely pusztít. A szőlők állapotára vonatkozó jelentés az összes adatok beérkezte után később külön fog közzététetni. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Az OMGE. közleményei 533 Egyről-másról 533 Kettős termelés a háborús időben... ... 538 Gakorlati tanácsok a tengeri művelésről 540 Belterjes üzemű juhászat 541 A szalma mint takarmány 542 A meztelen csiga (Limax) és irtása 543 A ,scorbin" csávázószer a gyakorlatban 544 A gazdaközönség köréből 545 Levélszekrény 545 Vegyesek 546 .Jégkárbecslő szakbizottsági elnökök kinevezése. — Hősi halál. — Halál a harctéren. — Halálozások. — Az Erdélyi Gazdasági Egyesület. — A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület. — A sertésállomány csökkentése Németországban. — Vasúti kocsik megrendelése. — A Mezőgazdasági Szemle. — A halászati tilalom. — A MÁV. igazgatósága 548 Kereskedelem, tőzsde 549 Szerkesztői üzenetek 550 Jégkárbecslő szakbizottsági elnökök kinevezése. Az OMGE már évekkel ezelőtt megkereste a kartellben álló biztosító társaságokat, hogy szüntessék meg a biztosító felekre nézve azt a hátrányos eljárást, mely szerint a vitás esetekben olyan szakbizottság működik, amelynek egy tagját a fél, egy tagját és az elnökét a biztosító társaság nevezi meg s a biztosítási feltételeknek a szakbizottságokra vonatkozó részét módosítsák úgy, hogy a szakbizottságokba úgy a biztosító társaság, mint a biztosító fél egy-egy becslőbíró tagot nevez meg, míg ennek elnökét az OMGE által kinevezendő szakbizottsági elnökök sorából a két fél megbízottjai választják. Eddig az elmúlt években csak a Gazdák Biztosító Szövetkezete fogadta el a biztosító felek előnyére szolgáló ajánlatunkat, a folyó évben azonban a jégkárfelvételi irodában társult biztosító társaságok is kijelentették, hogy szakbizottsági elnökökül hajlandók elismerni azokat, akiket az OMGE elnöke kinevez. A jégkárfelvételi irodában társult biztosító részvénytársaságok felkérésére igazgató-választmányunk hozzájárult ahhoz, hogy a jégkárbecslés körül előforduló esetek elintézésénél igénybe venni szokásos szakbizottsági elnöki tisztségre egyesületünk tagjai sorából évenként előre a jégkárfölvételi iroda által kivánt számban kijelölhessen. A jelölés megtörtént s a folyó 1915. évre a szakbizottsági elnökök sorába a következők neveztettek ki: Baross László uradalmi felügyelő, Bánkút, Arad m. Kiss Károly földbirtokos Bogarcs-puszta, u. p. Kishegyes, Bácsbodrog m. Levatich László földbirtokos, Nagykálna, Bars m. Dely Imre bérlő, Puszta-Peres, u. p. Furta, Bihar m. Brezovay László földbirtokos, Egerfarmos, Borsod m. Weinrich Lajos bérlő, Csikóhalom, u. p. Battonya, Csanád m. Etter Gyula hercegprimási bérlő, Kéménd, Esztergom m. Fáy Gyula uradalmi intéző, Bot-puszta, u. p. Ettyek, Fejér m. Lintner Sándor ny. uradalmi tiszttartó, Székesfehérvár, Fejér m. Király József földbirtokos, Debrecen, Hajdú m. Lukács Gyula érseki uradalmi felügyelő, Eger, Heves m. Schlichter Izidor bérlő, Szűcsi, u. p. Gyöngyöspata, Heves m. Bolgár János földbirtokos, Nagycsalomja, Hont m. Cs. Lázár László földbirtokos, Lapusnyak, u. p. Hunyaddobra, Hunyad m. Böck Géza ny. uradalmi főtiszt, Szolnok, Jásznagykunszolnok m. Mészáros Lajos földbirtokos, Mezőtúr, Jásznagykunszolnok megye. Boróczy László ny. jószágigazgató, Nyitra, Nyitra m. Kerényi Emil földbirtokos, Solt, Pest m. Politzer Géza nagybérlő, Felsőgyörgyös, u. p. Somogytarnóca, Somogy m. Kocsis Gyula uradalmi intéző, Nagycenk, Sopron m. Liptay Jenő földbirtokos, Nyíregyháza, Szabolcs m. Luby Béla földbirtokos, Nagygéc, Szatmár m. Teleky László földbirtokos, Kántorjánosi, Szatmár m. Jeney István földbirtokos, ny. műszaki tanácsos, Erkörös, Szilágy m. László László nagybirtokos, Nagyiklód, Szolnokdoboka m. Vertán Endre földbirtokos, Torda, Tordaaranyos m. Mechwart Ernő földbirtokos, Belecska, u. p. Pincehely, Tolna m. Elek Albert jószágigazgató, Nagygáj, Torontál m. Hanny József bérlő, Szombathely, Vas m. galántai Lelovich Sándor bérlő, Herény, Vas m. Walla Gyula földbirtokos, Kardosrét, u. p. Zirc, Veszprém m. Forster Elek nagybérlő, Gyulakeszi, Zala m. Horvát-Szlavonországban: Steiner Samu urad. bérlő, Gradina pr. Suhopolje, Verőce m. Cerny Ladislaus ny. urad. főerdész, Eszék, Verőce m. Mai számunk melléklete. Lapunkhoz mellékeljük a Győry Lóránt és Mutschenbacher Emil dr. szerkesztésében kéthetenként megjelenő „Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet Közleményei" IV. árfolyamának 1. számát, amelynek alább felsorolt változatos tartalmára felhívjuk olvasóink szíves figyelmét. Mellékletünk tartalma: Peru mezőgazdasági termékei. — Sertésbiztositó szövetkezetek Svédországban. — Konyhakerti növények és gyümölcsfák nedve. — Két- MAGYAR ÁLTALÁNOS KŐSZÉNBÁNYA RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPEST, V., ZOLTÁN UTCA 2-4. SZ. tatai, tokodi, dorogi akna-, dara-, darabos és enéplési szenet, brikettet. SZÁLLÍT: ••tataii felsöaallai és miskolc- felsögallai darabos és AI* L K. •*. véd«pitkelcai jegyű portlandcementet. meszet. BORSODI SZÉNBÁNYÁK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA BUDAPEST, V., ZOLTÁN UTCA 2-4. SZ. záldlaj és Bentétorlalókazal adolftelepi és daci SZÁLLÍT: akna, cséplés és