Köztelek – 1916. 1-26. szám
1916-04-01 / 14. szám
406 várott szaktanácskozmányt tartott, ahol a földművelésügyi miniszter az élelmiszerjegyek rendszerének meghonosítását ajánlotta, de a szaktanácskozmány e terv ellen nyilatkozott s csupán a búza és liszt, valamint több más elsőrendű szükségleti cikk határátszabását, az élelmiszerkivitel szigorú meggátlását s a forgalmi zavarok megszüntetését sürgette, amely javaslatait azután a kormány magáévá is tette. Legközelebb folytatjuk ezt a külföldi szemlét s itt még csak azt említjük meg, hogy a központi hatalmak bevásárlóbizottsága az általa legutóbb Romániában megvásárolt 100,000 vagon kukoricának métermázsáját 28 leu , 2880 márkáért vette, ehhez járul még az aranyban fizetendő kiviteli vám. A 40,000 vagon búza métermázsája 31 leu, az árpáé 27 és a hüvelyeseké 40, ugy hogy a megvásárolt mennyiségek vételára 360 millió lej és a szállítási költségek. A régebbi, sőt a mostani belföldi román gabonaárakhoz képest ezek az árak jelentékeny emelkedést mutatnak, amiből a román államnak és mezőgazdaságnak persze szép haszna van. A burgonya okszerű termesztése. (Egyúttal válasz K. G. kérdést tevőnek.) A gazdaságban jól bevált, kedvelt és keresett burgonyát (a jelen esetben a mercki féleséget) kár volna más, még ki nem próbált és esetleg kevésbbé kedvelt fajtáért mellőzni, kicserélni, különösen most, amikor vetőgumó alig található, alig kapható. Az, hogy burgonyát a múlt évben gombabetegségben szenvedtek és nem jól állják a telelést. 10. ábra. Három egyenlő nagy, egyenlő rügyfészekszámmal biró, egy időben ültetett burgonyagumó. Ezek közül a leggyengébb kétszer, a középső egyszer volt vetés előtt lecskázva, míg a harmadik sértetlen tőrügyével együtt került a földbe. Ezért korábban két, erősebben fejlődik, gazdagabban bokrosodik és végeredményben több és tartalmasabb termést ad, romlanak, nem írható teljesen a fajta rovására, mivel a múltévi szokatlanul nedves időjárás nagyon is kedvezett a peronosporának, rothadásnak, különösen ott, ahol a permetezést elmulasztották és a felszedett gumókat elteleltetés előtt meg nem szikkasztották. A prizmázás bár általánosan elterjedt és alkalmazott, éppen nem mondható a legcélszerűbb elteleltetésnek, a vetőgumónak meg határozottan nem jó. Tessék jövőre a vetőmagnak való gumókat már őszszel, a felszedés alkalmával kiválogatni és pedig külön a legszebb fészkek termését. Szikkadás végett teregesse el valamely csapadéktól védett, szellős, száraz helyiségben s azután telelje, illetve vermelje be verembe vagy veremszerű pincébe, ahol a gumók lehetőleg egyenletes és alacsony hőfokon, nagyobb hőingadozásoktól menten, zavartalanul és nyugodtan telelhetnek. Burgonyavetőgumó telelésére csakis olyan hely alkalmas és jó, ahol izzadás, penészedés, rothadás s ami mindenekfölött fontos, csírázás nélkül áll és várja meg a vetés idejét. A telelés ugyanis csak úgy volt tökéletes és jó, ha a gumó főrügyeit meg tudtuk őrizni s azzal együtt a földbe juttatni. Kézenfekvőn és könnyen megérthetően bizonyítja ezen állításom a 10. sz. ábra, amelyen bemutatok három egyenlő nagyságú, egyenlő rügyrészekkel bíró gumót, melyek közül a leggyengébb kétszer, a középső egyszer lett csiráitól, rügyeitől megfosztva, míg a legerősebb egyszer sem, azaz sértetlen főrügyével együtt került a földbe. Jól látható a különbség, amit korábbi erősebb és gazdagabb fejlődésével s ebből folyólag nagyobb, jobb és tartalmasabb termésével hálál meg. 11. ábra: A prizma szellőztető csatornával. Általánosan alkalmazott módja a burgonya telelésének. Vetőmagteleltetésre azonban a lehető legrosszabb mód, mivel óriási földfölötti felülete a légköri behatások és szélsőséges hőingadozásoknak ki van téve, ami a gumó nyugodt szunnyadását zavarja és azt idő előtt kicsiráztatja. Fagytól és rothadástól is így kevésbbé van védve. A teendő tehát most nem lehet más, minthogy vetőgumóit a prizmából mielőbb, ha lehet még ma, felszedi, behordja valamely fagymentes, szellős, száraz és világos helyiségbe, pl. magtárba, padlásra és vékonyan, legföljebb egy-két arasz vastagon elteregeti és ott nyugodtan szikkadni hagyja a vetés idejének elérkeztéig. Burgonyái a száraz, szellős, világos helyen is rügyezésnek, csírázásnak indulnak, azonban a csirák itt legföljebb ujjizületnyi, Va—1—2 cm. hosszúak lesznek, vastag, tömzsi, életerős rügyek, illetve csirák maradnak, amelyek vetés előtt nem tisztittatnak le, hanem óvatosan bánunk velük, kiméljük őket, hogy le ne töredezzenek. Nagy termést igy remélhetünk. Tekintettel arra, hogy a gumók peronospórás tövekről valók, vetés előtt ott helyben, ahova szikkadás végett kiteregettük, permetezzük, sőt locsoljuk meg jól áthatóan 2% bordós lével s azután hagyjuk pár napig ismét szikkadni. Az, hogy a gumók ezen száraz szikkasztó helyiségben esetleg megfonnyadnak, ne okozzon aggodalmat, mivel minél szikkadtabb, fonnyadtabb a 12. ábra. Burgonya sírba, árokba vermelve. A vetőgumók egyik legjobb telelőmódja, mivel a gumó földbe sülyesztve, annak minden ingadozás nélkül való egyenletes hőfokán, fagytól, penésztől és rothadástól mentesen szunnyadják át a telet. Ily módon lehet a főrügyet megóvni, a gumót az idő előtti kicsirázástól megmenteni, gumó, vetés után földbe jutva annál nagyobb erélylyel csírázik. Azt, hogy a gumót túlságosan mélyen ne vessük (legföljebb a gumó hossztengelyének háromszorosára) s azt, hogy mihelyt a kelő hajtások előbújnak és a sorok kivehetők, nyomban verjük fel a talaj megkérgesedett felületét és végül, hogy a kapálásokat idejében végezzük (a töltögetést pedig okvetlenül még a bimbózás, virágzás előtt), értelmes gazdának mondani sem kell. Ellenben, sajnos, még nagyon kevesen tartják szükségesnek a permetezést. Ép, egészséges, jól fejlett, idejére beeredett gumót, magasabb keményítőtartalmat, nagyobb termést, több hasznot és mindenekfölött jó télálló vetőgumót ma már csakis permetezés mellett érhetünk el. A permetezés sorrendje: 1. (kivételesen) a gumó permetezése vetés előtt 2%; 2. közvetlen az első kapálás előtt 1%; 3. azaz hogy (rendes körülmények között, ha a gumók egészséges, peronospóramentes tövekről valók) másodszor a töltögetés előtt 2% bordós lével. Az elmondottakat összegezve a termelés sorrendjét és a burgonya u. n. szakszerű művelését a következőkben sorolom fel : 1. Vetni való burgonyák szedése, gyűjtése fészkenként a legszebb termést mutató fészkek gumóiból történjen. 2 A felszedett magnak való gumók teleltetése előtt alaposan megszikkasztandók, alkalmas időben kint a földön, avagy fedél alatt szellős, száraz helyen. 3. Az elteleltetés semmiesetre se prizmába, hanem alacsony, egyenletes hőfokon, száraz veremben, földbe sülyesztve sírban, vagy veremszerű pincében történjen. Döntő fontosságú, hogy a gumó idő előtt ki ne csírázzon, férügye megőriztessék. Mellékelt ábráink közül a 11., 12., 13. ábra mutatja a különböző teleltetési formákat, amelyek közül a minél jobban földbe sülyesztettet nevezem legjobbnak. 4. Vetés előtt a gumót a telelőhelyekről hetekkel, vagy legalább is napokkal előbb szedjük fel, válogassuk és szikkaszszuk meg ismét. Korai 13. ábra. Földbe sülyesztett prizma. Az előbbenieknek javított formája. A burgonya e módon nyugodtan, szárazon, penészrothadás és csírázás nélkül telel és várja a vetés idejét. A telelés ezen módját nemcsak a vetőgumó, hanem az asztali burgonyák részére is legalkalmasabbnak tartom, termésnél ez különösen fontos. A szikkasztóban kicsirázott gumókat a 10. ábra mutatja. 5. Minél korábbi a vetés, annál jobb. Száraz, laza, homoktalajon, amint a föld fagya felengedett, a hólé felszikkad, nyomban vethetünk. Kötött, hideg, nedves talajon csakis akkor, ha a talaj felmelegedett, de április végénél ezzel se késsünk tovább. 6. A vetés mélysége a vetőgumó hossztengelyének háromszorosa. 7. A szikkasztóban fejlődött rügyeket, hajtásokat ne törjük le, hanem azzal együtt vessük. Mint a 10. ábrán látható a kicsirázott gumó. 8. A fészekben a gumó lehetőleg rézsútosan, oldalt döntve, hasas felén feküdjön, szemes végével felfelé, köldökös végével lefelé fordítva. 9. A fészek fedése tökéletes legyen, ne guruljon a gumó mellé vagy fölé rög és ne maradjon üreg. 10. Mihelyt a kelő burgonya hajtása a föld színén kivehető, a megcserepesedett talaj kérgét nyomban boronával vagy kapával porbanyitsuk fel. 11. Első kapálás előtt permetezzünk. Kapáláskor a már 10—15 cm.-es hajtásokat kissé töltögessük fel. Ezzel a szólók fejlődését hatékonyan elősegítjük. KÖZTELEK, 1916. ÁPRILIS HÓ 1. 14. SZÁM 26-IK ÉVFOLYAM.