Köztelek – 1917. 1-26. szám

1917-02-24 / 8. szám

8. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1917. FEBRUÁR HÓ 24. kifolyó mag egy 16-os szövetű rostára essék; ez elvégzi az előrosta feladatát; a szög alatt földig futó hosszú nagy rosta helyibe pedig alkal­mazzon egy 22 es szövetű rostát, melynek segít­ségével a földet, szemetet és az apró idegen magvakat könnyen eltávolíthatja. Az így letisz­tított lóheremag a legtöbb esetben ólomzárol­ható. A heremagvak tisztításához ez idén már nem áll sok idő rendelkezésünkre, akinek gépe van, vagy azt módjában van beszerezni, annak igenis tanácsolom, hogy herem­agját önmaga tisztítsa, ólomzároltassa le. Nem kell senkinek sem tar­tania attól, hogy nem tudja majd azt értéke­síteni, mert a földművelésügyi kormány köte­lezte a Haditermény Részvénytársaságot, hogy az ólomzárolt heremagvakat tartozik minden­esetben maximális áron átvenni. De akinek arankatisztítógépe nincs, vagy pedig azt beszerezni nem tudja, annak csak azt tanácsolhatom, hogy ne spekuláljon, mag­jáért nagyobb árat úgy sem fog kapni, ezt tehát mindenkinek kötelessége forgalomba hozni, hogy annak tisztításával a tisztító­telepeink mielőbb elkészülhessenek. A fölösleges készleteit forgalombahozatala ma hazafiúi kötelesség, vegye ezt tudomásul minden gazda, evvel a ténykedésével közérdeket szolgál, mert az államnak már jó előre tudnia kell, hogy mennyi lóheremagot tud nélkülözni, mennyit tud az országból kibocsátani avégből, hogy egyéb nálunk hiányzó vetőmagvakat kaphassunk érte. Gerhardt Guido: Szántóföldi hagym­atermesztés. A hagymatermesztés iránt az érdeklődés oly nagy, hogy azokra kimerítő választ adni csakis egy rendszerbe fogott terjedelmesebb közlemény­ben lehet. A hagyma a vele való behatóbb fog­lalkozást, kivált a jelenlegi viszonyok közt, nagyon is megérdemli, mert a behozatal útja el van zárva. Azért az árak már olyan maga­sak, hogy e közfogyasztási cikk ma­holnap csak a legmódosabb ünnepi asztalnak dísze lesz. Vajha meglenne a mai hagymainségnek az a haszna, hogy a jövőben a hagymatermelést a mezőgazdák is jobban, nagyobb mértékben felkarolnák és hogy külföldi hagymára soha többé ne szorul­nánk. Hazánk a hagymának valóságos hazája s a magyar földben termett hagyma minőségre is vetekedik az olasz, a tripoliszi vagy az ame­rikai hagymával, hozadéka pedig meghalad minden más mezei zöldséget és mezőgazdasági terményt és így a vele való foglalkozás békés és háborús időkben egyaránt igen érdemes és hasznothajtó. A hagyma termesztése különböző helyen igen különböző módon történik. Más a dughagyma, más a melegágyi palánta és ismét más a köz­vetlenül magról tenyésztett vagyis, egyenesen a szabad földbe vetett hagyma termesztése. Vala­mint, hogy minden termelési módnak más és más fajtái lesznek helyénvalók. A legkorábbi piaci hagymát (zöldhagymát) a dughagyma adja. Ezt követik a melegágyi palán­táról neve­lt korai és húsosabb hagymafajták pl. az óriási édes tripoliszi fajták. A legkésőbbi és legtartósabb hagymát pedig a szabad helyre, szabadföldbe vetett (fekete magról termesztett) adja. A dughagymát általában a konyhakertészek és bolgárok termesztik, úgyszintén a melegágyi palántákról valókat is. Bár foglalkoznak dug­hagyma és dughagymáról­­való termesztéssel mezőgazdák is, így pl. Makón és vidékén úgy­szólván kizárólag a dughagymáról való termesz­tési mód divik. Mindamellett a mezei vagy szántóföldi nagyterületeken való tömeghagyma­termesztésnek legcélszerűbb módja a fekete magról való. A hagyma legjobban megterem a jó fekete, agyagos, tömör homokon és a televényes vályog­talajon. Sovány és laza homok, vagy kötött, hideg agyagon sem mennyiségre, sem minőségre nem lesz a hagyma kielégítő. Meleg talajon édes, ízletes és kiválóan zamatossá lesz, ellen­ben a hideg, nyirkos talaj csípős, erős és kevésbé zamatos hagymát terem. Bár a hagyma szereti és meg is hálálja a jó televényes talajt, friss trágyába mégse vessük, mivel azt nem szíveli. Tehát sohasem alája, hanem mindig előveteménye alá adjuk a trágyát. Elő­veteménye trágyás kapás vagy trágyázott takarmánynövény legyen. Utána jöhet hüvelyes vagy kalászos. A búzának különösen jó elő­veteménye. A hagyma talaját kiváló gonddal kell előké­szíteni. A szántást okvetlen ősszel végezzük, hogy a magot befogadó felület, a magágy, a légköri behatások közrejöttével tavaszig minél porhanyóbbá váljék, megérlelődjék. Kora tavasszal (hólé felszikkadtával) vetés avagy duggatás előtt a talajt keresztül-kasul jól megkoronálják, elzónázzuk és minden fel­színre kerülő gyomot, gyökeret, csutkát, szárat, követ összeszedünk, eltávolítunk. Ezek után meghengerezzük és pedig minél lazább a talaj, annál alaposabban, mert a laza talajba kerülő mag nehezebben csírázik, a mélyre jutó mag hagy­mája meg csak zöldjét neveli és beéredését kivárni nem lehet. A vetés­­előtt való hengere­zést csakis tömöttebb talajon mellőzhetjük, vagyis a korona után vetünk s azután henge­rezünk. Az esetben pedig, ha a hagyma földjé­nek felszántása tavaszra maradt volna és vetés előtt szántjuk fel, világért se vessünk, duggassunk avagy ültessünk bele addig, amíg azt alaposan fenékig meg nem munkáltuk, meg nem üllepí­tettük. Ilyen esetekben elsősorban is a rögöt kell szétzúzni, a talajt fenékig rög- és üreg­teleníteni, megtömni, amit végezhetünk jó éles és hosszúfogú vasboronával, kapával, henger­rel mindenekfölött pedig Campbel-tömörítővel mely eszköz talán sehol sem érvényesül oly szembeszökőn jól, mint éppen a hagyma tala­jának előkészítésénél. A Campbel kerekesrög­törő, földmorzsoló és tömítővel tetszés szerinti állapotba hozhatjuk a talajt, megjártatva vele a szántott területet hosszába, keresztbe mind­addig, amíg a kivánt finoman elaprózott felszín (magágy) mellett a hagymánál oly kiválóan fontos tömöttséget is el nem értük. Ezen általános tudnivalók után lássuk már most a tenyésztési módokat: A dughagymáról való hagymatermesztés minél korábban veszi kezdetét, annál jobb. Szárazabb, melegebb természetű talajba, ha az idő is kedvező, már február második felében, márciusban végez­hető, mivel a fagyot minden külön takarás nél­kül jól állja, eldugdoshatjuk már ősszel október végén, novemberben is ha például korai zöld hagymanyerés a célunk. Ez esetben a vetés (dugdosás) kellő mélyen járó sorhúza, vagy kis vetőkapával vont barázdába történik kb. 15 cm. sor- és 5—6 cm. növénytávolságra dugdosva egymástól a hagymácskákat. A teljes kifejlő­désre, illetve beéredésre, télire szántakat is sor­húzó vagy kis hegyes vetőkapával vont, de igen sekély barázdácskákba dugdossuk mintegy 20—25—30 legfölebb 35 cm. sor- és 20 X 20, 25X 15, 30X 10, 35X 8—6 cm. növény­távolságra és pedig mindig a talaj minősége szerint szabva meg a tenyészterületet. Műveltebb, tisztább földbe, kisebb területekre ágyásokba sűrűbb, kevésbé művelt, nagy kapát igényelő földekbe ritkább sorokat húzunk. A dughagy­mácskák eldugdosása, tűzdelése, vetésénél min­den figyelmünk oda irányuljon, hogy a hagy­mácskák, mind egyenlő mélyen és mindösszesen is csak oly mélyen kerüljenek a földbe, hogy a földbe duggatva és a földet gereblye fokával reájuk húzva és lenyomkodva, leszorítva éppen csak hogy fedve, letakarva legyenek. Ismétlem, hogy a hagymatermesztési sikerére döntő fon­tosságú, hogy a hagymácskák se kelleténél mélyebben, se egyenetlenül ne kerüljenek a földbe, mivel a hagyma teje a föld fölött és nem a földbe szorulva fejlődik jobban, tökéletesebben, s az eredés is ezeknél áll be természetesebben és hamarabb, míg a mélyen dugott, megszorult hagymapalánta póré-szerű vastag szárat (póré) hajt, fejet alig nevel s természetes beéredését kivárni nem lehet. Ha pedig a vetés, eldugdosás egyenetlen, a hagymácskák különböző mélység­ben állanak, a fejlődésük és hagymafejek is igen különböző nagyságúak és formajuak s ami a bajt még tetézi, ért­ésük is végtelen végig tartós egyenetlen lesz. A dughagymaágyasok, táblák további m­unkája a gyomtól való tisztán­tartás, kapálás s­ehol mód van hozzá, öntözés mindaddig, amíg az eredés jelei nem mutatkoznak. A magról való hagymatermesztés szintén kora tavaszszal, március-áprilisban veszi kezdetét. A vetést géppel sorba vagy sorhuzóval vont baráz­dába, vagy kézzel szórva végezzük. A géppel vagy sorhúzó után vetett mag, ha magától nem takaródik, gereblyefokával vékonyan fedjük. A vetés előtt elzónázás végett lesimított, lehengerelt talajra vetett magot kopott, rövid fogú gereb­lyékkel egyenletesen levágjuk. A csak boronával rónázott földre szórva vetett magot nem vágjuk be, hanem vetés után egyszerűen le- és be­henger­ezzük vagy előbb még érett trágyával, vagy rostált komposztfölddel beszórjuk. Itt is arra kell ügyelnünk, hogy a beszórás egyenletes legyen, nehogy helyenként a mag mélyebbre jusson s nyomán buja foltok keletkezzenek. Bár a szórvavetés a hagymatermesztésnél igen elterjedt s van is valami előnye, mégis inkább a sorbavetést ajánlom. A vetéshez nagy­szerűen használhatjuk a Planet junior kézi­vetőgépet, sőt az egykerekű kézikapálót is, ha rája sorjelzőt, utána meg vetőkészüléket sze­relünk. A soros vetésnek mindenesetre megvan az az előnye, hogy a sorok között késsel is, géppel is kapálhatunk. Aminek ismét nemcsak a gyomirtás, hanem kiváltképpen a talaj nyir­kosan tartása szempontjából van döntő fontos­sága. Előnye továbbá, hogy míg a szórvavetés­nél 15, sőt 30 kg. magot is elszórunk egy holdra a sorbavetéshez 6—8 kg. mag is bősé­gesen elég. A sortávolságnak, ha azt géppel szándéko­­zunk kipálni, 30—35 cm.-nek kell lenni, ellen- 275 t Mindennemű mezőgazdasági gép és eszköz irodámban megrendelhető és kapható, u. m. egy- és kétgéprendszerű motorosszántógépek és gőzszámútripolt, lokomobilok, cséplőgépek, ekék, vetőgépek, aratógépek, száritók, szalmaprések, szalmaelevátorok, stb. Fontos azonban, hogy a gazdák szükségletüket már a legközelebbi napokban megrendeljék, mert csak ez esetben lehet a pontos szállítási időt betartanom. Ezen mező­gazdasági gépek és eszközök mind elsőrangú németországi gyáraknak gyártmányát képezik, melyeknek kiváló szerkezetéért és tartósságáért én és gyáram jótállást vállalunk. Ezen gyáraknak magyarországi vezérképviseletét én bírom és gyártmányaikból a közel­jövőben megnyitandó raktáramban készletem is lesz. Bárminemű felvilágosítással szolgál­­ BÉKÉSI LAJOS elsőrangú németországi mezőgazdasági gép- és eszközgyárak vezérképviselete, gőz- és motorekekereskedés, Budapest, VII. kerület, Almássy­ tér 8. szám, 8077

Next