Köztelek – 1917. 1-26. szám
1917-03-24 / 12. szám
450 KÖZTELEK, 1917. MÁRCIUS HÓ 24. 12. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. közepes nagynál is jóval kisebb termésű, kecses alakú paprika, a világ első paprikája. Nagyban való termesztésre, törésre, őrölésre vagy szárított, egészben való tartásra is egyaránt ezt a nemes zamatu paprikafajtát választjuk. Szegeden, ahol a paprikát nagy területeken termesztik és nagy mennyiségben dolgozzák fel, szinte kizárólag a rózsapaprikát termesztik. A piacot is kizárólag a szegedi termesztők, őrlők és kereskedők uralják, elannyira, hogy más néven alig, vagy csak nagy küzdéssel lehetne túladni termésünkön. Miért is mindazoknak, kik a paprika mezei, nagyban való termesztésével kívánnak foglalkozni, első teendőjük leend a szegedi őrlőkkel való összeköttetés és a piacnak felkeresése. A paprika hozama aszerint, amint az idő kedvezett és amint palántáit előkészíteni sikerült, lehet jobb vagy kevésbbé jó is. Általában 10—12 q között ingadozik, de okszerű eljárással 14—18 q-ra is emelhető, amely után körülbelül 6—9 q törött vagy őrlött paprikára számíthatunk. A nyers paprika ára métermázsánként volt 50—60 korona, az őröltés 80—140 korona, ma 2000—3000 korona között ingadozik. Végül még megemlítem a zöldfogyasztás alá kerülő kerti paprikákat is, amelyeknek palántaelőkészítése, ágyásokba való kiültetése és művelése teljesen megegyező a szántóföldi paprikáéval. Különbséget legfölebb a még gondosabb talajelőkészítés, bőségesebb trágyázás és öntözésben teszünk, lévén ezeknél a minél bujább fejlődés és minél húsosabb termés a cél, ellentétben előbbenivel, ahol a termés túlhizlalása nem kívánatos. A kerti paprikák fajtái közül legnevezetesebbek a tölteni való nagy, húsos, édes paprikák, u. m. a zöld és sárga Mammuth és Ruby-King, továbbá a csipősebb nagy, piros, húsos magyar, a paradicsomaalaku, az igen csípős Celestial, a cseresznyealaku és a dísznövénynek is beillő japáni fürtös paprika. (Kassa) L'Huillier István: LEVÉLSZEKRÉNY. E rovatban csak a közérdekű kérdésekre adjuk meg a választ, ezért tessék állandóan figyelemmel kisérni a „Szerkesztői üzenetek"-et is. . E szerkesztőséghez csak a lap szellemi részére vonatkozó levelek intézendők, hirdetési, lapreklamálási, címváltoztatási stb. ügyekben tessék egyenesen a kiadóhivatalhoz fordulni. Dohánymagpogácsa. 17. kérdés. A dohánymagpogácsára nézve kérek felvilágosítást. 6. 0. Felelet a 17. se. kérdésre. Dohánymagpogácsát több esetben volt alkalmam vizsgálni. Tekintettel arra, hogy az egyes minták összetétele meglehetősen különböző volt, továbbá, hogy a hazai szakirodalomban dohánymagpogácsáról még adatok nem jelentek meg, nem lesz felesleges a három elemzés adatait külön megadni. Ezek a következők: I. II. III. A fenti adatok szerint a két első minta roszszul sajtolt, a harmadik pedig megfelelően zsírtalanított termék. Nyers kémiai összetétele alapján a harmadik minta nehezen hasonlítható valamilyen más pogácsához, aminek oka magas rost- és magas hamutartalma. A hamunak nagy része homok, amely a kis szemű dohánymagról igen nehezen távolítható el. Tekintettel arra, hogy a zsírtalanított repcepogácsa 34*8% nyers protein és 5 1% nyers zsírtartalom mellett, 11'7%-nak véve fel a nyers rosttartalmat és 8%-nak a hamutartalmat, 100 kg.-ként oly hizlaló értékű, mint 53 kg. keményítő, a dohánymagpogácsa hizlaló értékét hozzávetőleg 40—45 keményítőértékre becsülhetjük. Dietetikai hatására vonatkozólag már vannak tapasztalataink. Annak megállapítása után, hogy a dohánymagpogácsa nikotint nem tartalmaz, egy gazdaságot etetési kísérlet megejtésére kértünk fel. A feletetett mennyiség 14 g. volt, amelyből 1/1 kg.-ot 1 kg. más pogácsával keverve etettek szarvasmarhával anélkül, hogy az állatoknál bármilyen különösebb hatást tapasztaltak volna. W. I. dr. Szárított takarmányélesztő. 18. kérdés. Hol kapható szárított takarmányélesztő? Sellyei uradalom. Felelet a 18. sz. kérdésre. Szárított takarmányélesztő még nem kapható, miután az a gyár, amely előállítására berendezkedett, nyersanyaghiány folytán üzemét még nem kezdhette meg. Azt hisszük, hogy a legközelebbi burgonyafeldolgozási idény előtt nem is fog forgalomba kerülni. A több oldalról felmerült érdeklődésre való tekintettel a szárított takarmányélesztőnek piacon való megjelenéséről értesíteni fogjuk tagtársainkat. W. I. dr. Hizlalás csirátlanitott kukoricával. 19.kérdés. Az ipari hizlaldákban megkezdődött a csirátlanitott kukoricadara etetése. Mivel a gabonaneműek kémiájáról szóló irodalom alapján (Röhmann, Die Chemie der Gerealten 1916 ) kételyek merülhetnek fel a csirátlanitott kukoricadara etetése ellen, közérdekből az alábbi kérdéseket teszem fel: I. kérdés. Felhívták-e az idevonatkozólag megjelent hivatalos közlemények szakértői a kormány figyelmét arra, hogy békében nem akadt egyetlen olyan ipari hizlaló sem, aki tisztán kukoricát etetett volna a sertéseivel, mert a süldő kukoricából csontot és izmot nem növel. A kukorica ugyanis nem tökéletes takarmány, mert 1. zein nevű fehérjéből hiányzik a tryptophán nevű aminosav (Cohnheim, Chemie der Eiweissstotte), 2. kalciumtartalma kicsiny (Rangar Berg, Die Nahrungs- und Genussmittel 1913. old. 23.) és végül 3. anorganikus sós savas reakciót adnak az emésztőtraktusban. (Salkowski.) Kérdés, figyelembe vétetett-e a hivatalos közlemény megírásánál az, hogy a csírátlanított kukoricadarában a fehérje még tökéletlenebb, a kalciumtartalom százalékosan még kisebb és a savas reakció még nagyobb, mint a teljes kukoricadarában? II. kérdés. A süldőnek, mint minden növekvő állat szervezetének, szüksége van bizonyos atomcsoportokra a táplálékban, hogy izomrendszerét és szervezetének protoplazmatartalmát a növekedés mérvéhez képest megnövelhesse. Ilyen atomcsoport a kukoricaolajban levő telítetlen zsirsav (Hopkins, Journ. of physiol. 44—425, 1912). Kérdés, hogy a kukoricaolajban levő telítetlen zsirsav elvonásával nem rontjuk-e meg a sertés szervezetének zsirtermelő képességét annyira, hogy kukoricával nyert olaj értéke nem áll arányban az okozott sertészsirveszteséggel?És végül, végeztek-e tudományos intézeteink az 1916-ik év folyamán csirátlanított kukoriadarával hizlalási kísérleteket? E. K. Feleset a 19. sz. kérdésre. 1. Azt minden, csak némileg tapasztalt sertéshizlaló tudja, hogy bár a kukoricadara a legkiválóbb hizlalótakarmány, de egymagában legfeljebb csak a hizlalás vége felé ajánlatos etetni, mert a sovány sertésnek nemcsak zsírt, de húst is kell termelni, s a még növekedő sertésnek csontjait is kell szilárdítani, ezekre pedig a tengeri kevésbbé alkalmas, mert fehérje és mésztartalma elégtelen. A kizárólag tengerival hizlalt sertés kevés husu, s e kevés hús tülkövér, s ha a sertés még nő, akkor előbb-utóbb lábzsugorosodást kap, s többé nem hizik, sőt el is vész. A tengeri csekély fehérjetartalmán korpával vagy árpával szoktak a kishizlak segíteni, mert a hizlalás első felében többnyire azt etetik egymagában, vagy tengerivel vegyest; a tengeri csekély mésztartalmán pedig gyakran maga a sertés segít azáltal, hogy meszes földet, vakolatot, csontot eszik, ha t. i. alkalma van arra, hogy ilyen anyagokhoz hozzáférjen. A kukoricának említett hátrányai természetesen fokozott mértékben mutatkoznak a csirátlanított tengerinél, mert a csirában több a fehérje és mész, mint a tengeri lisztes részében, de a csak némileg tapasztalt hizlaló épp oly kevéssé fogja a csirátlanított tengeridarát egymagában etetni, mint a másikat. 2. A kukoricaolaj telítetlen zsírsava csak annyiban szerepel a sertés zsírtermelésénél, amennyiben az állat abból neutrális zsírt képes termelni, de a zsírtermelés nincs a táplálék zsírsavához kötve. Ez abból is vehető ki, hogy pl. Argentínában lóhússal is hizlaltak sertéseket, pedig az állati test (a lóhús) nem tartalmaz szabad zsírsavakat, hanem csak neutriális zsírokat. Cs. I. Lépfene elleni ojtás, 20. kérdés. Szarvasmarháimat minden évben tavaszkor, mielőtt a legelőre kihajtatnának, lépfene ellen beojtatom Így történt ez 1916. év tavaszán is, mégis az ősz utóján, novemberben a kór járványszerűen lépett fel az állományban. Állatorvosunk decemberben szimultán ojtást alkalmazott, mire a járvány megszűnt. Mivel a jószág pár hét múlva ismét a legelőre fog kimenni, ajánlatos-e újabb ojtást alkalmazni, tekintettel arra, hogy még csak ezelőtt 3 hónappal lettek beojtva? W. J. Felelet a 20. sz. kérdésre. Az élő csirákkal és immunizáló szérummal végzett szimultán ojtás rendszerint körülbelül egy évre, vagy ennél hosszabb időre is meg szokta ugyan védeni az állatokat a lépfenés fertőzés ellen, kivételesen azonban az ilyen módon létesített immunitás elégtelennek bizonyul az intenzívebb természetes fertőzéssel szemben. Ha tehát a legelő tapasztalás szerint nagyon veszedelmes, teljes biztosság kedvéért ajánlatos volna az állatokat ezidén újra beojtani, erre a czélra azonban a kevésbbé költséges Pasteur-féle ojtás is alkalmas. —y— . Pótkávékészítés. 21. kérdés. Az óriási drágaság következtében hozattam cikóriamagot, hogy a cikóriát felhasználjam saját szükségletemre. Miképpen kell azt pótkávénak előállítani? R. L. Felelet a 21. sz. kérdésre. A cikória pörkölése csaknem úgy történik, mint a kávéé és a pörkölési hőmérsék legfeljebb 250 C. legyen. Ügyelni kell arra, hogy ezt a hőmérséket túl ne haladjuk, nehogy a cikóriában levő cukoranyagok tökéletesen karamelizálódjanak. Sz. nv. dr. O/o o/o °/o Víztartalom... 5"8 7"9 8"8 Nyers protein 24"2 30 "5 29*3 Tiszta protein...' 23'4 — •— 28'3 Nyers zsír 22"1 23"5 4-6 Nyers rost 17'3 _•_ 22-0 N-mentes kivonható anyag 11'8 —•— 11-4 Hamu ... ... ... 18-8 19"6 23'9 A nyers proteinből emészthető volt 527%, a tiszta proteinből 511%. MAGYAR ÁLTALÁNOS KŐSZÉNBÁNYA RÉSZVÉNYTÁRSULAT • BUDAPEST, V., ZOLTÁN-UTCA 2—4. sz. BORSODI SZÉNBÁNYÁK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA : BUDAPET, V., ZOLTÁN-UTCA 2-4. sz. • • • : tatai, tokodi, dorogi , akna-, dara-, darabos és • cséplési • szenet. SZÁJ ••tatai •• tojás- és téglabrikettet. LOT: felsőgallai és miskolcdiósgyőri meszet. felsőgallai M. Á. K. védjegyű portlandcementet szi Kháldi Sajóamentpéteri @ajókamalandosótelepi és Maxind LIJIÍITX akna-, cséplési és darabos . SZElllUT ! •