Köztelek – 1917. 1-26. szám

1917-03-24 / 12. szám

450 KÖZTELEK, 1917. MÁRCIUS HÓ 24. 12. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. közepes nagynál is jóval kisebb termésű, kecses alakú paprika, a világ első paprikája. Nagyban való termesztésre, törésre, őrölésre vagy szárí­tott, egészben való tartásra is egyaránt ezt a nemes zamatu paprikafajtát választjuk. Szege­den, ahol a paprikát nagy területeken termesz­tik és nagy mennyiségben dolgozzák fel, szinte kizárólag a rózsapaprikát termesztik. A piacot is kizárólag a szegedi termesztők, őrlők és ke­reskedők uralják, elannyira, hogy más néven alig, vagy csak nagy küzdéssel lehetne túladni termésünkön. Miért is mindazoknak, kik a pap­rika mezei, nagyban való termesztésével kíván­nak foglalkozni, első teendőjük leend a szegedi őrlőkkel való összeköttetés és a piacnak fel­keresése. A paprika hozama aszerint, amint az idő kedvezett és amint palántáit előkészíteni sike­rült, lehet jobb vagy kevésbbé jó is. Általában 10—12 q között ingadozik, de okszerű eljárás­sal 14—18 q-ra is emelhető, amely után körül­belül 6—9 q törött vagy őrlött paprikára szá­míthatunk. A nyers paprika ára métermázsán­ként volt 50—60 korona, az őröltés 80—140 korona, ma 2000—3000 korona között ingadozik. Végül még megemlítem a zöldfogyasztás alá kerülő kerti paprikákat is, amelyeknek palánta­előkészítése, ágyásokba való kiültetése és műve­lése teljesen megegyező a szántóföldi paprikáé­val. Különbséget legfölebb a még gondosabb talajelőkészítés, bőségesebb trágyázás és öntö­zésben teszünk, lévén ezeknél a minél bujább fejlődés és minél húsosabb termés a cél, ellen­tétben előbbenivel, ahol a termés túlhizlalása nem kívánatos. A kerti paprikák fajtái közül legnevezetesebbek a tölteni való nagy, húsos, édes paprikák, u. m. a zöld és sárga Mammuth és Ruby-King, továbbá a csipősebb nagy, piros, húsos magyar, a paradicsomaalaku, az igen csí­pős Celestial, a cseresznyealaku és a dísz­növénynek is beillő japáni fürtös paprika. (Kassa) L'Huillier István: LEVÉLSZEKRÉNY. E rovatban csak a közérdekű kérdésekre adjuk meg a választ, ezért tessék állandóan figyelemmel kisérni a „Szerkesztői üzenetek"-et is. . E szerkesztőséghez csak a lap szellemi részére vonat­kozó levelek intézendők, hirdetési, lapreklamálási, cím­változtatási stb. ügyekben tessék egyenesen a kiadó­hivatalhoz fordulni. Dohánymagpogácsa. 17. kérdés. A dohány­magpogácsára nézve kérek felvilágosítást. 6. 0. Felelet a 17. se. kérdésre. Dohánymagpogácsát több esetben volt alkalmam vizsgálni. Tekintettel arra, hogy az egyes minták összetétele meg­lehetősen különböző volt, továbbá, hogy a hazai szakirodalomban dohánymagpogácsáról még ada­tok nem jelentek meg, nem lesz felesleges a három elemzés adatait külön megadni. Ezek a következők: I. II. III. A fenti adatok szerint a két első minta rosz­szul sajtolt, a harmadik pedig megfelelően zsír­talanított termék. Nyers kémiai összetétele alap­ján a harmadik minta nehezen hasonlítható valamilyen más pogácsához, aminek oka magas rost- és magas hamutartalma. A hamunak nagy része homok, amely a kis szemű dohánymagról igen nehezen távolítható el. Tekintettel arra, hogy a zsírtalanított repcepogácsa 34*8% nyers protein és 5­ 1% nyers zsírtartalom mellett, 11'7%-nak véve fel a nyers rosttartalmat és 8%-nak a hamutartalmat, 100 kg.-ként oly hiz­laló értékű, mint 53 kg. keményítő, a dohány­magpogácsa hizlaló értékét hozzávetőleg 40—45 keményítőértékre becsülhetjük. Dietetikai hatá­sára vonatkozólag már vannak tapasztalataink. Annak megállapítása után, hogy a dohánymag­pogácsa nikotint nem tartalmaz, egy gazdaságot etetési kísérlet m­egejtésére kértünk fel. A fel­etetett mennyiség 14 g. volt, amelyből 1/1 kg.-ot 1 kg. más pogácsával keverve etettek szarvas­marhával anélkül, hogy az állatoknál bármilyen különösebb hatást tapasztaltak volna. W. I. dr. Szárított takarmányélesztő. 18. kérdés. Hol kapható szárított takarmány­élesztő? Sellyei uradalom. Felelet a 18. sz. kérdésre. Szárított takar­mányélesztő még nem kapható, miután az a gyár, amely előállítására berendezkedett, nyers­anyaghiány folytán üzemét még nem kezdhette meg. Azt hisszük, hogy a legközelebbi burgonya­feldolgozási idény előtt nem is fog forgalomba kerülni. A több oldalról felmerült érdeklődésre való tekintettel a szárított takarmányélesztőnek piacon való megjelenéséről értesíteni fogjuk tagtársainkat. W. I. dr. Hizlalás csirátlanitott kukoricával. 19.kér­dés. Az ipari hizlaldákban megkezdődött a csirátlanitott kukoricadara etetése. Mivel a gabonaneműek kémiájáról szóló irodalom alap­ján (Röhmann, Die Chemie der Gerealten 1916 ) kételyek merülhetnek fel a csirátlanitott kuko­ricadara etetése ellen, közérdekből az alábbi kérdéseket teszem fel: I. kérdés. Felhívták-e az idevonatkozólag megjelent hivatalos közlemények szakértői a kormány figyelmét arra, hogy békében nem akadt egyetlen olyan ipari hizlaló sem, aki tisztán kukoricát etetett volna a sertéseivel, mert a süldő kukoricából csontot és izmot nem növel. A kukorica ugyanis nem tökéletes takarmány, mert 1. zein nevű fehérjéből hiányzik a tryptophán nevű aminosav (Cohnheim, Chemie der Eiweiss­stott­e), 2. kalciumtartalma kicsiny (Rangar Berg, Die Nahrungs- und Genussmittel 1913. old. 23.) és végül 3. anorganikus sós savas reakciót adnak az emésztőtraktusban. (Salkowski.) Kérdés, figye­lembe vétetett-e a hivatalos közlemény megírá­sánál az, hogy a csírátlanított kukoricadarában a fehérje még tökéletlenebb, a kalciumtartalom százalékosan még kisebb és a savas reakció még nagyobb, mint a teljes kukoricadarában? II. kérdés. A süldőnek, mint minden növekvő állat szervezetének, szüksége van bizonyos atomcsoportokra a táplálékban, hogy izomrend­szerét és szervezetének protoplazmatartalmát a növekedés mérvéhez képest megnövelhesse. Ilyen atomcsoport a kukoricaolajban levő telí­tetlen zsirsav (Hopkins, Journ. of physiol. 44—425, 1912). Kérdés, hogy a kukoricaolajban levő telítetlen zsirsav elvonásával nem rontjuk-e meg a sertés szervezetének zsirtermelő képes­ségét annyira, hogy kukoricával nyert olaj értéke nem áll arányban az okozott sertészsirveszteség­gel?­És végül, végeztek-e tudományos intézeteink az 1916-ik év folyamán csirátlanított kukoria­darával hizlalási kísérleteket? E. K. Feleset a 19. sz. kérdésre. 1. Azt minden, csak némileg tapasztalt sertéshizlaló tudja, hogy bár a kukoricadara a legkiválóbb hizlalótakarmány, de egymagában legfeljebb csak a hizlalás vége felé ajánlatos etetni, mert a sovány sertésnek nemcsak zsírt, de húst is kell termelni, s a még növekedő sertésnek csontjait is kell szilár­dítani, ezekre pedig a tengeri kevésbbé alkal­mas, mert fehérje és mésztartalma elégtelen. A kizárólag tengerival hizlalt sertés kevés husu, s e kevés hús tülkövér, s ha a sertés még­­ nő, akkor előbb-utóbb lábzsugorosodást kap, s többé nem hizik, sőt el is vész. A tengeri csekély fehérjetartalmán korpával vagy árpával szoktak a kishizlak segíteni, mert a hizlalás első felé­ben többnyire azt etetik egymagában, vagy tengerivel vegyest; a tengeri csekély mésztar­talmán pedig gyakran maga a sertés segít azál­tal, hogy meszes földet, vakolatot, csontot eszik, ha t. i. alkalma van arra, hogy ilyen anyagokhoz hozzáférjen. A kukoricának emlí­tett hátrányai természetesen fokozott mértékben mutatkoznak a csirátlanított tengerinél, mert a csirában több a fehérje és mész, mint a tengeri lisztes részében, de a csak némileg tapasztalt hizlaló épp oly kevéssé fogja a csirátlanított tengeridarát egymagában etetni, mint a másikat. 2. A kukoricaolaj telítetlen zsírsava csak annyiban szerepel a sertés zsírtermelésénél, amennyiben az állat abból neutrális zsírt képes termelni, de a zsírtermelés nincs a táplálék zsírsavához kötve. Ez abból is vehető ki, hogy pl. Argentínában lóhússal is hizlaltak sertéseket, pedig az állati test (a lóhús) nem tartalmaz sza­bad zsírsavakat, hanem csak neutriális zsírokat. Cs. I. Lépfene elleni ojtás, 20. kérdés. Szarvas­marháimat minden évben tavaszkor, mielőtt a legelőre kihajtatnának, lépfene ellen beojtatom Így történt ez 1916. év tavaszán is, mégis az ősz utóján, novemberben a kór járványszerűen lépett fel az állományban. Állatorvosunk decemberben szimultán ojtást alkalmazott, mire a járvány megszűnt. Mivel a jószág pár hét múlva ismét a legelőre fog kimenni, ajánlatos-e újabb ojtást alkalmazni, tekintettel arra, hogy még csak ezelőtt 3 hónappal lettek beojtva? W. J. Felelet a 20. sz. kérdésre. Az élő csirákkal és immunizáló szérummal végzett szimultán ojtás rendszerint körülbelül egy évre, vagy ennél hosszabb időre is meg szokta ugyan védeni az állatokat a lépfenés fertőzés ellen, kivételesen azonban az ilyen módon létesített immunitás elég­telennek bizonyul az intenzívebb természetes fertőzéssel szemben. Ha tehát a legelő tapasz­talás szerint nagyon veszedelmes, teljes biztos­ság kedvéért ajánlatos volna az állatokat ezidén újra beojtani, erre a czélra azonban a kevésbbé költséges Pasteur-féle ojtás is alkalmas. —y— . Pótkávékészítés. 21. kérdés. Az óriási drága­ság következtében hozattam cikóriamagot, hogy a cikóriát felhasználjam saját szükségletemre. Miképpen kell azt pótkávénak előállítani? R. L. Felelet a 21. sz. kérdésre. A cikória pörkölése csaknem úgy történik, mint a kávéé és a pör­kölési hőmérsék legfeljebb 250 C. legyen. Ügyelni kell arra, hogy ezt a hőmérséket túl ne halad­juk, nehogy a cikóriában levő cukoranyagok tökéletesen karamelizálódjanak. Sz. nv. dr. O/o o/o °/o Víztartalom... 5"8 7"9 8"8 Nyers protein 24"2 30 "5 29*3 Tiszta protein...' 23'4 — •— 28'3 Nyers zsír 22"1 23"5 4-6 Nyers rost 17'3 _•_ 22-0 N-mentes kivonható anyag 11'8 —•— 11-4 Hamu ... ... ... 18-8 19"6 23'9 A nyers proteinből emészthető volt 527%, a tiszta proteinből 51­1%.­ ­ MAGYAR ÁLTALÁNOS KŐSZÉNBÁNYA RÉSZVÉNYTÁRSULAT • BUDAPEST, V., ZOLTÁN-UTCA 2—4. sz. BORSODI SZÉNBÁNYÁK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA : BUDAPET, V., ZOLTÁN-UTCA 2-4. sz. • • • : tatai, tokodi, dorogi ,­­ akna-, dara-, darabos és • cséplési • szenet. SZÁJ ••tatai •• tojás- és tégla­brikettet. L­OT: felsőgallai és miskolc­diósg­y­őri m­eszet. felsőgallai M. Á. K­. véd­jegyű portland­cementet s­zi Kh­áldi Sajóamentpéteri @ajókamal­andosótelepi és Maxind­ LIJIÍITX akna-, cséplési és darabos . S­ZElllUT ! •

Next