Köztelek – 1917. 1-26. szám
1917-01-20 / 3. szám
2. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. 95 sas hideg, nedves, kötött, vagy nagyon is laza heves talajokon egyáltalában nem diszlik. A vetésforgóban helye a trágya után való év, például nálam a trágyába ültetett káposzta után került sorra. Talaját október első felében alaposan felássuk s utána a porbanyitás okából még meg is kapálgatjuk, a hantokat szétverjük s azután az egész felületet elzónázzuk. A műtrágyákat és pedig a szuperfoszfátot és kálit (vagy káliszuperfoszfátot) e két munka — az ásózás és kapálás — között szórjuk el, ugy hogy a kapával való megmunkálás alkalmával jól bevágódjék és aláfordittassék. (A nitrogént, illetőleg a chilisalétromot tavaszszal az első kapálás előtt szórjuk el.) Elzónázás után a táblát sorokba osztjuk, kis vetőkapával sorokat huzunk, vagy zsinórral az egész táblát megvonalozzuk s azután a fokhagymagerezdeket mintegy 2 cm. mélyre eldugdossuk. A sor- és növénytávolság, mint már említettem, a talaj, a helyrajzi állapot és a kivánt művelés szerint lehet (35 + 6, 30 + 8, 25 + 10, 20 + 12, 15 + 15) nagyobb vagy kisebb, fődolog, hogy az ültetés rendben történjen, hogy a gerezdek ne kerüljenek túlságos mélyen a földbe, sem egyenetlenül az egyik mélyebben mint a másik, mert rendetlen ültetés után rendetlen lesz a beéredés, sőt a túl mélyen ültetettek el is fulladnak. Ha az ültetés ősztől elmaradt, tavaszszal, amint a hólé felszikkadt s a földbe vetni lehet, nyomban végezzük, nehogy megkésve fejletlen fejeket nyerjünk. További ápolása a gyomtól való tisztántartás, szükség szerint való (két-háromszori) kapálás, aszályban, ha mód van hozzá, egy-egy jó öntözés, de csak a teljes, zöld fejlődés idején, később, ha a zöldje — szára — sárgulni és nyaka puhulni kezd, öntözni semmi esetre sem szabad. Szántóföldön, mezőn az öntözés teljesen elmaradhat. Érése július vége, augusztusban következik be, amikor is alkalmas verőfényes, száraz időben felszedjük, kint a földön sorokba lerakva napokig szárogatjuk, végre megtisztogatva, vékonyan elteregetve a padláson elhelyezzük, vagy koszorúba fonva száraz, szellős helyen felaggatjuk. Átlag 20—25 jól kiszárított középnagyságú fej nyom 1 kg.-ot, egy fej után átlag 12 gerezdet számíthatunk és 300 gerezd nyom 1 kg.-ot, vagyis pl. a fentebb említett tenyészterületű ültetések mellett egy kat. holdra szükséges 500, 800, esetleg 1900 kg. gerezd. L'Huillier István. IRODALOM. A „Köztelek Zsebnaptár 1917". Az erdélyi menekültek közül egy törvényszéki biró kereste föl a „Köztelek Zsebnaptár" kiadóvállalatát és megvette a zsebnaptárt, mint részére nélkülözhetetlen adatforrást. Az illető aztán megmagyarázta, hogy miért szükséges a törvényszéki bírónak is a gazdasági szaktudás kátéja. „Ítéleteimnek több mint 50% a mezőgazdasági vonatkozású, melyekben a kirendelt szakértőket csakis a „Köztelek Zsebnaptár" mindig pontos és megbízható adataival tudom ellenőrizni. Az erdélyi törvényszéki bíró már mint járásbíró is megvette minden esztendőben „ „ Köztelek Zsebnaptár" -t és határozottan állította hosszú évek során szerzett saját tapasztalatai szerint, hogy ha a „Köztelek Zsebnaptár' mindazon pörösködő mezőgazdasággal foglalkozóknak megvolna, akkor a törvényszékről a gazdasági irányú pereknek 50°/6-a végleg elmaradna. Huszonharmadik esztendeje, hogy Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán, mint szerkesztők, a „Köztelek Zsebnaptár"-t megindították és szerkesztik a magyar mezőgazdasági tudás legjelesebb szakembereinek közreműködésével. Most, a háború harmadik esztendejében, valóban nehéz munkát rótt a szerkesztőkre a mezőgazdasági háborús gazdálkodásba való beilleszkedés és a súlyos háborús körülmények között az irányítás, ami a jó öreg Zsebnaptár régi feladata. A szerkesztők, fáradságot nem kímélve, megoldották a lehető legjobban. A jelenkor gazdájának ugyanis nincs oly gyakorlati vagy elméleti szakkérdése, amelyre a „Köztélek Zsebnaptár" szakközleményei között feleletet ne találna. A háború okozta nehéz bajokkal küzdő magyar gazdának még fokozottabban szüksége van eredményes termelésre és megbízható tanácsadásra. Ezért elismerést érdemelnek a naptár szerkesztői, hogy a magyar gazdaközönségnek ezt a régi és megbízható kalauzát a jelen viszonyok között még áldozatok árán is kiadták, sőt a régi szokáshoz hiven ebben az évben is még tartalmasabbá és változatosabbá tették. A „Köztélek Zsebnaptár" 1917. évfolyama különösen olyan közleményekkel bővült, amelyek a háborús idők gazdáira nézve fontosak. A műtrágyázás terén szerzett legújabb ismereteket is közli a zsebnaptár 1917. évfolyama. Igen értékes újítása a naptárnak az a része is, amely az adózás szempontjait figyelembe véve a mezőgazdasági számtartás berendezéséről és vezetéséről ad kimerítő tájékoztatást. Egyéb részeiben is nyomon követi a mezőgazdasági haladást és tökéletesedést s így a legutóbbi évfolyamhoz képest számos pótlást, kiegészítést és javítást talál az olvasó. A „Köztelek Zsebnaptár" a könnyebb kezelhetőség végett 2 részből áll. Az első kötet külön zsebben hordható kemény barna kötésben 231 oldal terjedelemmel a tulajdonképpeni naptári rész és különféle feljegyzések számára tartalmaz rovatokat, a második kötet 424 oldalon szakközleményeket tartalmaz. Ez a rész mintegy dióhéjban a mezőgazda számára szükséges ismereteknek olyan tára, amely egy egész könyvtárt kitevő tudományból lett a gyakorlati használat céljaira leszűrve. A magyar gazdaközönség előtt előnyösen ismert nevű szerzőknek abban van nagy érdemük, hogy huszonhárom éves eredményes munkásságukkal olyan zsebnaptárt adtak az intelligens gazdák kezébe, amelylyel hazai vonatkozása és gazdag tartalma miatt a nálunk még mindig forgalomban lévő hasonló művek egyáltalában nem versenyezhetnek. A „Köztélek Zsebnaptár" 6 koronáért kapható minden könyvkereskedésben, vagy a kiadóhivatalban, a "Pátria" könyvkereskedésében, Budapest, IX., Üllői út 25. sz. LEVÉLSZEKRÉNY. E rovatban csak a közérdekű kérdésekre adjuk meg a választ, ezért tessék állandóan figyelemmel kísérni a „Szerkesztői üzenetek"-et is. — • — A szerkesztőséghez csak a lap szellemi részére vonatkozó levelek intézendők, hirdetési, lapreklamálási, ásaváltoztatási stb. ügyekben tessék egyenesen a Madóhivatalhoz fordulni. Háziszappan főzéséhez lehet-e közönséges szódát maróing helyett használni? 3. kérdés. Elhullott sertéseim zsírjából háziszappant akarok főzni, de nem tudtam marólúgot beszerezni. Azt hallottam, hogy közönséges szódával is szoktak szappant készíteni ? E tekintetben milyen eljárást kövessek ? K. S. Felelet a 3. sz. kérdésre. Meg nem bontott zsírokból, mint például jelen esetben disznózsírból, magával szódával szappant főzni nem lehet. Mert a szóda szénsavas nátrium, mely az eredeti zsirokat, vagyis a zsirsavas glicerideket alig bontja meg és így szappant sem kaphatunk. A szódát a szappangyártáshoz ma már csak a zsirbontásra berendezett szappangyárak használják, ahol a zsirokat előbb alkalmas gyári eljárással zsírsavakra és glicerinre bontják és az elkülönített zsírsavakat ezután szódával közömbösítik. Régebben, mikor még marólúgot gyárilag nem készítettek a háztartásokban, tényleg szódából indultak ki, ámde előbb a szódát égetett, oltatlan mészszel marólúggá alakították át, amelyet gyakran marószódának is neveznek. Így használták régen az Alföld bizonyos vidékein összesepert sziksót is szappanfőzéshez. A fogalomzavar tehát onnan eredhet, hogy egyrészt tény az, hogy a zsírbontással dolgozó szappangyárak ma is szódát használnak a zsírsavak közömbösítéséhez, másrészt pedig abból, hogy a marólúgot, amely tulajdonképpen nátriumhidroxid, sok helyen még ma is marószódának nevezik. Ha tehát rendes, neutrális szódával akar szappant főzni, akkor feltétlenül szükséges, hogy ezt előbb égetett mészszel marólúggá átalakítsa. Az eljárás alapelve az, hogy körülbelül 10%-os forró szódaoldathoz óvatosan oltatlan meszet keverünk. A mész hozzákeverésekor fejlődő hő az oldatot forrásba hozza és ha elég meszet alkalmaztunk, akkor a szódának körülbelül 90—95%-a marólúggá alakul át, az oltatlan mészből pedig szénsavas mész keletkezik. Bevárjuk, míg ez leülepedett és azután a megtisztult lúgot leeresztjük az üledékről. Ezt a lúgot használjuk a zsir elszappanositására. Ez az eljárás azonban sok gyakorlatot kiván, amelynek hiján az eredmény bizonytalan. Ha tehát marósúgot sehogyan sem tud beszerezni, célszerűbb az elhullott állatok zsírját a Magyar Olaj- és Zsiripari Központ Részvénytársaságnak (Budapest, VI., Vilmos császár ut 33. sz.) megvételre felajánlani. "S. E. dr. Tejgazdaság. 4. kérdés. Vemhes tehén meddig fejhető? Fejőgépek beválnak-e? P. Gy. Felelet a 4. sz. kérdésre. A vemhes tehenet leellés előtt legalább 8 héttel el kell apasztani, mivel a következő ellésig való fejés az anyában levő magzat rovására történik. Ha a szervezet Minden gazdaságban nélkülözhetetlenek. •• Európaszarte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb, a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő 4é „Eredeti Kalmár-rosták és „Herkules" tengerimorzsolók Bz Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. " KALMÁR ZS. és Társa, Hódmezővásárhely kifldnegis tetménytisztító gépgyár és GasAatBds.