Köztelek – 1917. 1-26. szám

1917-01-20 / 3. szám

2. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. 95 sas hideg, nedves, kötött, vagy nagyon is laza heves talajokon egyáltalában­­ nem diszlik. A vetésforgóban helye a trágya után való év, például nálam a trágyába ültetett káposzta után került sorra. Talaját október első felében alaposan fel­ássuk s utána a porbanyitás okából még meg is kapálgatjuk, a hantokat szétverjük s azután az egész felületet elzónázzuk. A műtrágyákat és pedig a szuperfoszfátot és kálit (vagy káli­szuperfoszfátot) e két munka — az ásózás és kapálás — között szórjuk el, ugy hogy a kapá­val való megmunkálás alkalmával jól bevágódjék és aláfordittassék. (A nitrogént, illetőleg a chili­salétromot tavaszszal az első kapálás előtt szór­juk el.) Elzónázás után a táblát sorokba osztjuk, kis vetőkapával sorokat huzunk, vagy zsinórral az egész táblát megvonalozzuk s azután a fok­hagymagerezdeket mintegy 2 cm. mélyre el­dugdossuk. A sor- és növénytávolság, mint már említettem, a talaj, a helyrajzi állapot és a kivánt művelés szerint lehet (35 + 6, 30 + 8, 25 + 10, 20 + 12, 15 + 15) nagyobb vagy kisebb, fődolog, hogy az ültetés rendben történjen, hogy a gerez­dek ne kerüljenek túlságos mélyen a földbe, sem egyenetlenül az egyik mélyebben mint a másik, mert rendetlen ültetés után rendetlen lesz a beéredés, sőt a túl mélyen ültetettek el is fulladnak. Ha az ültetés ősztől elmaradt, tavaszszal, amint a hólé felszikkadt s a földbe vetni lehet, nyomban végezzük, nehogy megkésve fejletlen fejeket nyerjünk. További ápolása a gyomtól való tisztántartás, szükség szerint való (két-háromszori) kapálás, aszályban, ha mód van hozzá, egy-egy jó öntö­zés, de csak a teljes, zöld fejlődés idején, később, ha a zöldje — szára — sárgulni és nyaka puhulni kezd, öntözni semmi esetre sem szabad. Szántó­földön, mezőn az öntözés teljesen elmaradhat. Érése július vége, augusztusban következik be, amikor is alkalmas verőfényes, száraz idő­ben felszedjük, kint a földön sorokba lerakva napokig szárogatjuk, végre megtisztogatva, véko­nyan elteregetve a padláson elhelyezzük, vagy koszorúba fonva száraz, szellős helyen fel­aggatjuk. Átlag 20—25 jól kiszárított középnagyságú fej nyom 1 kg.-ot, egy fej után átlag 12 gerezdet számíthatunk és 300 gerezd nyom 1 kg.-ot, vagyis pl. a fentebb említett tenyész­területű­ ültetések mellett egy kat. holdra szük­séges 500, 800, esetleg 1900 kg. gerezd. L'Huillier István. IRODALOM. A „Köztelek Zsebnaptár 1917". Az erdélyi menekültek közül egy törvényszéki biró kereste föl a „Köztelek­ Zsebnaptár" kiadóvállalatát és megvette a zsebnaptárt, mint részére nélkülöz­hetetlen adatforrást. Az illető aztán megmagya­rázta, hogy miért szükséges a törvényszéki bíró­nak is a gazdasági szaktudás kátéja. „Ítéleteim­nek több mint 50% a mezőgazdasági vonat­kozású, melyekben a kirendelt szakértőket csakis a „Köztelek Zsebnaptár" mindig pontos és meg­bízható adataival tudom ellenőrizni. Az erdélyi törvényszéki bíró már mint járásbíró is meg­vette minden esztendőben „ „ Köztelek Zseb­naptár" -t és határozottan állította hosszú évek során szerzett saját tapasztalatai szerint, hogy ha a „Köztelek Zsebnaptár'­ mindazon pörösködő mezőgazdasággal foglalkozóknak megvolna, akkor a törvényszékről a gazdasági irányú pereknek 50°/6-a végleg elmaradna. Huszonharmadik esztendeje, hogy Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán, mint szerkesztők, a „Köztelek Zsebnaptár"-t megindították és szer­kesztik a magyar mezőgazdasági tudás legjele­sebb szakembereinek közreműködésével. Most, a háború harmadik esztendejében, valóban nehéz munkát rótt a szerkesztőkre a mezőgazdasági háborús gazdálkodásba való beilleszkedés és a súlyos háborús körülmények között az irányítás, ami a jó öreg Zsebnaptár régi feladata. A szer­kesztők, fáradságot nem kímélve, megoldották a lehető legjobban. A jelenkor gazdájának ugyanis nincs oly gyakorlati vagy elméleti szakkérdése, amelyre a „Köztélek Zsebnaptár" szakközlemé­nyei között feleletet ne találna. A háború okozta nehéz bajokkal küzdő magyar gazdának még fokozottabban szüksége van eredményes termelésre és megbízható tanácsadásra. Ezért elismerést érdemelnek a naptár szerkesztői, hogy a magyar gazdaközönségnek ezt a régi és megbízható kalauzát a jelen viszonyok között még áldozatok árán is kiadták, sőt a régi szo­káshoz hiven ebben az évben is még tartalma­sabbá és változatosabbá tették. A „Köztélek Zsebnaptár" 1917. évfolyama különösen olyan közleményekkel bővült, amelyek a háborús idők gazdáira nézve fontosak. A műtrágyázás terén szerzett legújabb ismereteket is közli a zseb­naptár 1917. évfolyama. Igen értékes újítása a naptárnak az a része is, amely az adózás szem­pontjait figyelembe véve a mezőgazdasági szám­tartás berendezéséről és vezetéséről ad kimerítő tájékoztatást. Egyéb részeiben is nyomon követi a mezőgazdasági haladást és tökéletesedést s így a legutóbbi évfolyamhoz képest számos pótlást, kiegészítést és javítást talál az olvasó. A „Köztelek Zsebnaptár" a könnyebb kezel­hetőség végett 2 részből áll. Az első kötet külön zsebben hordható kemény barna kötésben 231 oldal terjedelemmel a tulajdonképpeni naptári rész és különféle feljegyzések számára tartalmaz rovatokat, a második kötet 424 oldalon szakközle­ményeket tartalmaz. Ez a rész mintegy dióhéjban a mezőgazda számára szükséges ismereteknek olyan tára, amely egy egész könyvtárt kitevő tudományból lett a gyakorlati használat céljaira leszűrve. A magyar gazdaközönség előtt előnyö­sen ismert nevű szerzőknek abban van nagy érdemük, hogy huszonhárom éves eredményes munkásságukkal olyan zsebnaptárt adtak az intelligens gazdák kezébe, amelylyel hazai vonat­kozása és gazdag tartalma miatt a nálunk még mindig forgalomban lévő hasonló művek egy­általában nem versenyezhetnek. A „Köztélek Zsebnaptár" 6 koronáért kap­ható minden könyvkereskedésben, vagy a kiadó­hivatalban, a "Pátria" könyvkereskedésében, Budapest, IX., Üllői­ út 25. sz. LEVÉLSZEKRÉNY. E rovatban csak a közérdekű kérdésekre adjuk meg a választ, ezért tessék állandóan figyelemmel kísérni a „Szerkesztői ü­zenetek"-et is. —­ • — A szerkesztőséghez csak a lap szellemi részére vonat­kozó levelek intézendők, hirdetési, lapreklamálási, ása­változtatási stb. ügyekben tessék egyenesen a Madó­hivatalhoz fordulni. Háziszappan főzéséhez lehet-e közönséges szódát maróing helyett használni? 3. kérdés. Elhullott sertéseim zsírjából háziszappant akarok főzni, de nem tudtam marólúgot beszerezni. Azt hallottam, hogy közönséges szódával is szoktak szappant készíteni ? E tekintetben milyen eljárást kövessek ? K. S. Felelet a 3. sz. kérdésre. Meg nem bontott zsírokból, mint például jelen esetben disznó­zsírból, magával szódával szappant főzni nem lehet. Mert a szóda szénsavas nátrium, mely az eredeti zsirokat, vagyis a zsirsavas glicerideket alig bontja meg és így szappant sem kaphatunk. A szódát a szappangyártáshoz ma már csak a zsirbontásra berendezett szappangyárak hasz­nálják, ahol a zsirokat előbb alkalmas gyári eljárással zsírsavakra és glicerinre bontják és az elkülönített zsírsavakat ezután szódával közöm­bösítik. Régebben, mikor még marólúgot gyárilag nem készítettek a háztartásokban, tényleg szódá­ból indultak ki, ámde előbb a szódát égetett, oltatlan mészszel marólúggá alakították át, amelyet gyakran marószódának is neveznek. Így használták régen az Alföld bizonyos vidékein összesepert sziksót is szappanfőzéshez. A fogalom­zavar tehát onnan eredhet, hogy egyrészt tény az, hogy a zsírbontással dolgozó szappangyárak ma is szódát használnak a zsírsavak közömbö­sítéséhez, másrészt pedig abból, hogy a maró­lúgot, amely tulajdonképpen nátriumhidroxid, sok helyen még ma is marószódának nevezik. Ha tehát rendes, neutrális szódával akar szappant főzni, akkor feltétlenül szükséges, hogy ezt előbb égetett mészszel marólúggá átalakítsa. Az eljárás alapelve az, hogy körülbelül 10%-os forró szóda­oldathoz óvatosan oltatlan meszet keverünk. A mész hozzákeverésekor fejlődő hő az oldatot forrásba hozza és ha elég meszet alkalmaztunk, akkor a szódának körülbelül 90—95%-a maró­lúggá alakul át, az oltatlan mészből pedig szén­savas mész keletkezik. Bevárjuk, míg ez leülepe­dett és azután a megtisztult lúgot leeresztjük az üledékről. Ezt a lúgot használjuk a zsir el­szappanositására. Ez az eljárás azonban sok gyakorlatot kiván, amelynek hiján az eredmény bizonytalan. Ha tehát marósúgot sehogyan sem tud beszerezni, célszerűbb az elhullott állatok zsírját a Magyar Olaj- és Zsiripari Központ Részvénytársaságnak (Budapest, VI., Vilmos császár­ ut 33. sz.) megvételre felajánlani. "S. E. dr. Tejgazdaság. 4. kérdés. Vemhes tehén meddig fejhető? Fejőgépek beválnak-e? P. Gy. Felelet a 4. sz. kérdésre. A vemhes tehenet leellés előtt legalább 8 héttel el kell apasztani, mivel a következő ellésig való fejés az anyában levő magzat rovására történik. Ha a szervezet Minden gazdaságban nélkülözhetetlenek. •• Európaszarte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb, a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő 4é „Eredeti Kalmár-rosták és „Herkules" tengerimorzsolók Bz Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. "­ KALMÁR ZS. és Társa, Hódmezővásárhely kifl­dn­egis tetménytisztító gépgyár és GasAatBds.

Next