Köztelek – 1917. 27-51. szám
1917-12-15 / 50. szám
50. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1017. DECEMBER HÓ 15. végbe megy, a képződött mésziszapot ülepedni hagyjuk és a felette lévő lugoldatot lefejtjük. Szóda hijján ugy járunk el, hogy elegendő fahamut vizzel kilugozunk. Tájékozásul szolgáljon, hogy a fahamu körülbelül 10% nyers hamuzsirt ad, melyben a tiszta hamuzsir (K., COs) 80—50% közt változik. Itt is arra törekszünk, hogy a kész szűrt oldat kb. 15—16% hamuzsirt tartalmazzon, vagyis mivel egy liter vízhez 150 gr. hamuzsir kell, egy kiló fahamuból pedig kb. csak 50—80 gr.-ot kapunk, tehát legalább 2 vagy 272 kg. hamut használjunk egy liter vízre. A kapott hamuzsíroldatot épúgy alakítjuk át marólúggá, mint a szódát. De a kapott lúggal csak puha szappan képződik, ha a szappan kialakulása után elegendő kősóval ki nem sózzuk és így kemény szappanná át nem alakítjuk a szappan egy részét. Igaz, hogy sóval kisózott termék sem lesz oly kemény, mint a tiszta nátronszappan, de kellőleg szárítva jól használható és még jobban habzik, mint a csupán zsírból, lugkővel készült szappan.S. E. dr. Sárgarépatermesztés. 65. Kérdés. A sárgarépa és hagyma termelésére kérek útbaigazítást. M. B. Felelet a 65. sz. kérdésre. A sárgarépák általában a nyirkosabb klimát, mérsékelten nedves, inkább meleg, mint hűvös és kevésbbé kötött talajt kedvelik. Legjobb helyük a mélyrétegű, humózus, jó erőben levő homokos vályog. A forgóban a második helyre, vagyis a trágya után kerüljön, ahol az előbbi évben aláfordított trágya kellőképpen elkorhadott és ismételt földmunkával a talajban egyenletesen elosztódott. Friss trágyába vetve, a sárgarépa fejlődése túlságosan buja, lombja felette és alkalmatlanul sok, répái nagyok, kövérek s idő előtt meghasadók, odvasodók, ami mind a minőség és az eltarthatóság rovására van. A trágyába vetett sárgarépa íztelen, miért is a konyhai célokra termesztett répákat istállótrágyával frissen trágyázott földbe vetni sohasem szabad. Sőt még a takarmánysárgarépafajtákat sem, mert a trágya után mutatkozó nagyobb menynyiség ott is a tartalmasság és eltarthatóság rovására irandó. Eszerint a gyökérfélék alá legfeljebb műtrágyáról lehet szó, amelyet a gyökérfélék nemcsak hogy szíveinek, hanem helyesen alkalmazva nagyon is meghálálnak. A mesterséges vagy műtrágyák közül a foszfor- és kálitrágyákat hálálja meg legjobban, de indokolt lehet a nitrogéntrágya is ott, ahol a talaj az előző évben istállótrágyában nem részesült és televényben szegény. Kerti, jó erőben levő talajra adandókat, holdanként 100—150 kg. szuperfoszfát és 50—60 kilogramm 40%-os kálisó, szántóföldön jóval több is. A szuperfoszfátot őszszel aláássuk vagy vetés előtt szórjuk el és kapáljuk alá, úgyszintén a chilisalétrom egy részét is, a másik részét (felét) az első kapálás előtt szórjuk reá a talajra. A chilisalétrom kat. holdanként legfeljebb 30—60 kiogramm lehet. A sárgarépa talajának előkészítése az őszi mély ásózás vagy mély szántás, amely legyen lehetőleg alapos. Vetés ideje körülbelül március közepe, de vannak különösen homoktalajon gazdálkodók, akik már őszszel, vagy alkalmas időben a tél folyamán vetnek. Fődolog, hogy vetés előtt a talajt jól megaprítsuk, a göröngyöket, rögöket, üregeket tüntessük, simítsuk el. E célra rendkívül alkalmas eszköz a Cambellféle talajtömörítő, amelyet, kézi erővel is vontathatót (6 kerékkoronggal), a kerti ágyasokhoz is kaphatunk. Rögös, üreges talajban a gyökerek nehezen és rendetlenül hatolhatván le, nagyon ágas-bogas, idomtalan répákat kapunk. Vetése a kerti ágyasokban rendszerint kézzel történik, a fajták mineműsége szerint 15—35 cm. sortávolságra. A sort sorhúzóval, vagy kerti zsinór mellett kis kapával, vagy egy jó élesre meghegyezett karóval sekélyen úgy nyitjuk meg, hogy a mag legfeljebb 1 cm.-re kerüljön a föld alá. A magot vetés előtt kézzel alaposan megmorzsoljuk, hogy kapaszkodó horgocskái ledörzsölődjenek, mert máskülönben több magszem összekapaszkodva, gomolyszerüen kerül a talajba s a vetést egyenetlenné teszi. Egyébként ma már minden jóravaló magkereskedésből ledörzsölt magot kapunk. Tudvalevő, hogy a sárgarépa magva soká elfekszik és nehezen kel, miért is azok, akik megkésve vetnek, a magot előbb langyos vizben áztatják s azután az egyenletes vetés és magmegtakaritás kedvéért éles homok, vagy friss és száraz hamuval keverik s ugy vetik. Kerti ágyásokba késsel, mezei nagy táblákba géppel vetik és kat. holdjára körülbelül 4—6 kg. magot számítunk. Nagyon természetes, hogy a szórvavetéshez sokkal több, még egyszer annyi mag szükséges. Szórva azonban ma már aligha vet az intelligens gazda. A sárgarépa további munkája a gyomtól való tisztántartás és kapálgatás, amit annyiszor végzünk, ahányszor csak szükségét látjuk. Különösen óvni kell az elgyomosodástól a fejlődés első idejében, nehogy felnyargaljanak vagy kiálljanak; ez okból a sűrűn esett vetést ritkítani, később egyezni kell, hogy a fejlődés zavartalan s a répa minél egyenletesebb legyen. Ritkítás, egyezés lehetőleg eső vagy öntözés után végzendő, amikor a gyökerek könnyen és tövig kihúzhatók. Az öntözés — különösen zárt, száraz kerti talajon — szinte elengedhetetlen, sőt igen jó hatással van még a nyílt mezei táblákban álló répákra is, de csak a fejlődésnek addig a fokáig, amíg a sárgarépa levelei össze nem borulnak, tehát körülbelül augusztus végéig. Szeptember elejétől kezdve, amint az éjjelek hosszabbodnak, hűvösebbek lesznek s a levegő is mindinkább párateltebb, az öntözéssel teljesen felhagyunk, mire a sárgarépák bujafejlődése is megcsendesedik és nyugodtan beérik. A beéredést némelykor megzavarhatja az őszi hosszantartó esős és meleg, u. n. kövér őszi idő, amelyre a répa újra erős hajtásnak, lombosodásnak indul s ezáltal minősége romlik, eltarthatósága csökken. Ezt némiképp egyensúlyozhatjuk a répa leveleinek, illetve az egész tábla lehengerezésével, amit rendszerint egy könnyebb vas- vagy fahengerrel végzünk, avagy ennek hiányában a sorokon végigjárva, a répa leveleit a szívhajtásokkal együtt lábunkkal mérsékelten letapossuk. Az így lehengerelt répalevelek továbbra is a répafejen függve élve maradnak és szerepüket végzik, ellenben az ilyen esetekben némely helyen szokásos levéllesarlózás vagy lekaszálás felette káros, mert a leveleitől megfosztott gyökér VEGYESEK. Mai számunk tartalma : Oldal Az OMGE közleményei 2089 Egyről-másról ... 2094 Mi az oka a kender korai virágzásának? 2097 Levélszekrény 2098 Vegyesek 2099 Kitüntetések. — A Kivándorlási Tanács tagjai. — Az Aradvármegyei Gazdák Hadsegélyző Bizottsága. — A tejszövetkezetek újjászervezése. — A kolozsvári egyetem mezőgazdasági fakultása. — A Fejérvármegyei Gazdasági Egyesület. — Az Országos Magyar Földbérlők Egyesülete. — Méhészeti vándorgyűlés Tordán. — A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület. — Pótkávégyár Erdélyben 2100 Kereskedelem, tőzsde 2101 Szerkesztői üzenetek 2102 Lapunk előfizetői és hirdetői figyelmébe! A nyomdai és papirárak folytonos és a háború kezdete óta már több száz százalékra rugó emelkedése folytán a „Köztelek" lap is kénytelen előfizetési és hirdetési dijait 1918. januártől fogva a halom tartamára feleielni, illetve az eddigi dijakon felül háborús árpótlékot szedni. Reméljük, hogy előfizetőink és hirdetőink méltányolják e kényszeerű díjemelés közismert indokait és a jövőben nem vonják meg lapunktól eddigi támogatásukat. A „Köztelek" lap eddigi 30 K.-s előfizetési díjához 1918 január 1-től fogva, a háború tartamára, 10 K. pótlékot szedünk, tehát a „Köztelek" lap előfizetési díja az egész 1918. évre 40 K., félévre 20 K., negyed évre 10 K., egyes szám ára pedig 80 fillér lesz. A lapelőáilitás nagy költségtöbblete és az egyre fokozódó papírhiány arra kényszerítette az OMGE tanácsát, mint lapfelügyelő bizottságot, hogy a hirdetések terjedelmének általános csökkentését határozta el. Ez olyképpen történik, hogy a kishirdetések kivételével, valamennyi hirdetésünk terjedelme 1918-ban, az eddigi díjszabás fenntartásával, egyformán a felére fog csökkentetni. Aki pedig hirdetésének eddigi terjedelmét jövőre is fenn kívánja tartani, az az eddigi dijak kétszeresét fizeti hadipótlék gyanánt. Mihelyt természetesen a jelenlegi drágaság enyhülni fog, sietünk majd az eddigi dijszabást lehetőség szerint visszaállítani. Kitüntetések. Őfelsége Csik Imre földművelésügyi miniszteri tanácsosnak saját kérelmére történt nyugalomba helyezése alkalmából, sok évi kitűnő és hasznos szolgálatai elismeréséül, a Ferencz József-rend középkeresztjét adományozta. Lisznyai Damó Tihamér földművelésügyi miniszteri tanácsosnak pedig a vízügyi műszaki szolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül Őfelsége a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta díjmentesen. A Kivándorlási Tanács tagjai. A Kivándorlási Tanácsnak a Tanács negyedik ülésszaka tartamára a következők a tagjai: A főrendiház részéről: Majláth József gróf, Mikó Bálint, Szalavszky Gyula, Széchényi Viktor gróf. A képviselőház részéről: Bornemissza Lajos, Diessivein Sándor, Hollaky Attila, Sipeky Sándor. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részéről: Lánczy Leó, Thék Endre. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről: Emődy József. A Magyar Gazdaszövetség részéről: Bernát István. Az Országos Iparegyesület részéről: Ullmann Adolf. A Gyáriparosok Országos 2099 annál nagyobb energiával indul hajtásnak, ami pedig ismét csak a minőség és eltarthatóság rovására történik. A hagyma okszerű termesztését f. évi február hó 24-iki (8. sz.) lapunkban „Mezei hagymatermesztés" címen igen részletesen közöltük, szíveskedjék ott megtekinteni. L'Huillier István.