Köztelek – 1917. 27-51. szám

1917-07-28 / 30. szám

30. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1917. JULIUS HÓ 28. 200—200 koronával emelkedik 4200 koronáig. A fokozatonkénti segélytöbblet 40—40 korona. Nyolcszáz koronánál nagyobb segély senkinek sem adható. A háborús segélyért nem kell külön folyamodni, mert azt a nyugdijat folyósító hiva­tal a rendelet alapján maga fogja kiutalni és egy vagy két részletben kifizetni. Az első részlet azonnal, a második legkésőbb október hó fo­lyamán fizetendő. Nád- és sástakarmány. A földművelésügyi minisztérium gyakorlati tanácsokkal­ is segíteni óhajtván a takarmány­hiányon, mely sok gondot okoz most a gazdák­nak, közli, hogy a nád és sás is, különösen zöld állapotban (augusztus elején vágva) és bezsom­bolyázva, mindennemű állat részére kitűnő takar­mány. A zsombolyázás ugyanúgy történik, mint a csalamádénál. Az etetésnél az adagolás 3—4 kilogramm szecskázott szalma vagy törek közé 1—IV2 kilogramm nád és sás. Ahol tehát nád és sás található, vágják azt le mielőbb a gazdák, mert igy értékes és nagytömegű takar­mányhoz juthatnak. Rendeletmódosítás a gyürm­ilcsszorpaik gyá rtásá ról. A földművelésügyi miniszter, mint a hiva­talos lap f. hó 21-iki száma közli, rendeletet adott ki 120.068. szám alatt a gyümölcslevek és gyümölcsszörpök gyártásáról és forgalomba­hozataláról kiadott múltévi 84.660. számú föld­művelésügyi miniszteri rendelet ideiglenes mó­dosítása tárgyában. , Eszerint a gyümöcslének romlástól való meg­óvására (konzerválására) — ideiglenesen további rendelkezésig — alkoholon kívül még a követ­kező konzerválló anyagokat szabad használni: benzoesavas nátriumot, még­pedig 1 liter nyers gyümölcslére legfeljebb 1­5 (egy és fél) gram­mot, benzoesavat, még pedig egy liter nyers gyümölcslére legfeljebb 0,5 (fél) grammot, hangyasavat, még pedig egy liter nyers gyü­mölcslére legfeljebb 2­ 5 (kettő és fél) grammot (a kereskedelmi forgalomban szokásos 25%-os vizes hangyasavoldatból tehát legfeljebb 10 [tíz] grammot.) Az így konzervált gyümölcslét a használt konzerváló anyag neméhez képest „benzoesavas nátriummal konzervált", „benzoe­savval konzervált" vagy „hangyasavval kon­zervált" szavakkal kell megjelölni. A rendelet f. hó 22-én lépett életbe. Állami perocid. A peronoszpóra ellen a rézgálicot, a liszt­harmat ellen a kénport, illetve rézkénport a m. kir. szőlészeti kisért­eti állomás megállapítása szerint egyedül a perocid pótolja. Mivel ezek közül ma sem a rézgálic, sem a kénpor, illetve rézkénpor egyáltalában nem, vagy csak méreg­drágán kapható, az állam gondoskodott ez anyagokat helyettesítő perocidról. A m. kir. földművelésügyi minisztérium bizonyos mennyi­ségű perocidot kötött le, melynek szétosztásával az Országos Központi Hitelszövetkezetet bízta meg. A 45%-os perocid 100 kilogrammonként a­ budapesti raktár 285 koronába kerül, amely árhoz hozzászámítandó még a csomagolás: 100 kilogrammonként 8 korona. A perocid 50 kilo­grammos eredeti zsákokban és körülbelül 120 kilogrammos eredeti hordókban kapható. Egy-egy kat. hold szőlőterületre 30 kilogramm perocidot adnak. A szőlőterület nagysága községi bizo­nyítványnyal igazolandó. Az idő előrehaladott­ságára és a rendelkezésre álló csekély készletre való tekintettel jól teszik gazdáink, ha rende­lésüket az Országos Központi Hitelszövetkezet­hez (Budapest, VIII., Baross utca 13.) az árral együtt mielőbb beküldik. Bortermelésünk hordósszükséglete. Az eddigi jelentések szerint, hála Istennek, országszerte jó közepes bortermésre van kilátás. Nagyon aggasztja azonban a szőlősgazdákat a fenyegető hordóhiány, aminek részben az az oka, hogy a katonaság részére eladott hordók túlnyomó része egyáltalában nem kerül ép álla­potban vissza, másrészt pedig a háború alatt a hordókészítés és a dongafatermelés nagyon meg­csökkent. Mindenesetre kívánatos volna tehát, hogy a kormány az utóbbi időben felburjánzó hordóuzsorának véget vessen. Ugyanis a leg­nagyobb mértékű zugkalmárkodás és árdrágítás folyik most ócska hordókkal s hívatlan elemek vetették magukat erre az üzletre, amivel nem­csak a bortermelőt, de a fogyasztóközönséget is érzékenyen károsítják. Ha szükséges, rekvi­rálni kell a nem termelők és hivatásos bor­­­termelők kezén levő hordókat, fokozni kell dongafatermelésünket, hozzáértő pintéreket kell a hordógyárosok rendelkezésére bocsátani s akkor a szüret idejéig még mindig pótolhatnék a hiányt, főként az ócska hordók összegyűjtésé­vel és kijavításával. A fradifogolymunnkások élelmezése. Mint már ismételten megírtuk, előterjesztéseink folytán a hadügyminiszter és a honvédelmi mi­niszter úgy rendelkeztek, hogy a mezőgazdasági munkára kiadott hadifoglyok munkaidő és ellátás tekintetében hazai munkásainkkal teljesen azonos elbánás alá esnek. Annál érthetetlenebb tehát, hogy — mint az éppen ma kezünkbe került 26.819/X. számú hadügyminiszteri rendeletből meggyőződtünk — a cs. és kir. hadügyminisz­térium múlt évi június havában kiadott 3000. számú rendeletének megújításával mégis úgy intézkedett, hogy a gazdasági üzemekben alkal­mazott hadifoglyoknak, ha a munkaidő reggel 6 óra előtt kezdődik, egy második reggeli, ha a munkaidő este 6 órán túl is tart, második vacsorapótlék jár. Ezenkívül a hadügyminiszteri rendelet értelmében vasárnapi munkára, illetve a mohamedán vallású hadifoglyok pénteki mun­kára csak a termés behordása, teheráruk sür­gős ki- és berakása céljából s kivételesen sürgős szükség fennforgása esetén foghatók. Mondanunk sem kell,­­­mint ezt egyébként a pozsonyi katonai parancsnokság 48.472. számú körrendelete maga is beismeri a hozzá töme­gesen érkezett panaszok alapján , hogy ez a rendelkezés a m­ostani viszonyok között egy­általában nem hajtható végre. Az élelmezéshez szükséges cikkek beszerzése amúgy is felette nehéz. Burgonya, zöldség, főzelék kevés van, a piacon egyáltalában nem kapható. Szalonnát sem lehet szerezni, honnan vegye tehát a gazda a hadügyminisztérium előírta pótétkezésekre szükséges élelmet ? Hiszen örül, ha a rendes és amúgy is bőven elegendő élelemmel el tudja látni hadifoglyait. Ezen túlmenő követelések támasztása azonban csak zaklatás, mely a ter­melő munkát is veszélyezteti. Ugyanez a ren­delet hetenként ötszöri húsadagot ír elő a hadi­fogolymunkások részére, amit időközben — érte­sülésünk szerint — már leszállítottak, igen helye­sen, hetenként egyszeri kötelező húsételre. Mindettől eltekintve azonban a rendelet azért sem hajtható végre, minthogy a hadifoglyok a hazai hónapos, napszámos és egyéb munkások­kal együtt dolgoznak s együtt étkeznek is. Ha tehát a hadifoglyok kiváltságos élelmezésben részesülnének, ez méltán okozna felzúdulást hazai munkásaink körében s az eredmény a mainál is rosszabb munkateljesítmény volna. Reméljük, hogy a honvédelmi miniszter belátja e hadügyminiszteri intézkedés tarthatatlanságát és sürgősen kieszközli annak visszavonását. Hasonló rendelkezések kiadása helyett sokkal helyesebb volna a hadifoglyok hatékonyabb fegyelmezéséről gondoskodni. Sűrűn hangzik a panasz a gazdaközönség köréből, hogy a hadi­foglyok hanyagok, amerikáznak, sőt itt-ott gyanús viselkedést is tanúsítanak, nem egyszer jelen­tékeny károkat okoznak a gazdaságban. A szöké­sek is napirenden vannak, imitt-amott már gyúj­togatások fordultak elő. Halaszthatatlan tehát, hogy a szökdöső hadifoglyokkal szemben a leg­szigorúbb büntetést alkalmazzák s ahol a termés vagy az állatállomány elpusztítására irányuló gonosz szándék mutatkozik, a legkérlelhetetle­nebb szigorúsággal kell fellépni s az ilyen vesze­delmessé válható mozgolódásokat csirájukban elfojtani. A szénaár megállapítása. A Fogarasmegyei Gazdasági Egyesület felter­jesztéssel fordult a földművelésügyi kormány­hoz, amelyben felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a cs. és kir. I. számú hadsereg had­biztossága az erdélyi vármegyék területén egyes gazdáktól szénát bevásárló, illetve rekviráló közegeinek azt az utasítást adta, hogy a katona­ság céljára igénybevett szénáért métermázsán­ként 8 koronát fizessenek ki a gazdáknak. Ez a rendelkezés egyrészt ellenkezik a múlt évi július 22-én Ghillány Imre báró földművelés­ügyi miniszter által 67,500. sz. alatt kiadott rendelettel, mely úgy intézkedett, hogy a katonaság részére beszolgáltatandó szálas­takarmánykészletek átvételi árát az egyes vár­megyék területére az illetékes katonai parancs­nokság hadbiztossága és a vármegye alispánja a vármegyei gazdasági egyesület meghallgatá­sával egyetértőleg állapítja meg. Másrészt azon­ 122,5­ ­ MEREV RENDSZERŰ 70 ÉS 80 LÓERŐS (*3)moz . Most Érkezek­ LEGÚJABB TÍPUS, elsőrangú NÉMET 69ÉRIHÁN­G, budapesti raktárunkról azonnal szállíthatók® Ajánlattal szolgál­t / HAMU ARTHUR ES TARSAI BUDAPEST' VIII., Üllői-ut 52/B. v­iSfe - ' - M • , v . ... *

Next