Köztelek – 1917. 27-51. szám

1917-10-06 / 40. szám

1660 KÖZTELEK, 1917. OKTÖRFIFT HÓ 6. 40. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. főkertészt jelen minőségében a VIII. fizetési osztályba nevezte ki. L'Huillier István lapunk kertészeti rovatának vezetője és régi jeles munka­társunk, akinek előléptetése alkalmával szívből gratulálunk. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület vá­lasztmányi gyűlésen tudomásul vették az OMGE átiratát a gazdaságpolitikai szervezkedés ügyé­ben, majd az ókigyósi uradalomtól azt kérte, hogy sürgősen kövessen el mindent, hogy a gőzekével bíró gazdaságok mielőbb megfelelő és elegendő mennyiségű kőszenet kapjanak, ellenkező esetben az őszi szántási munkálatok nem lesznek biztosíthatók. Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatóválasztmányi gyűlésén Zselénszky Róbert gróf elnökölt. Szege Bálint titkár hosszabb be­szédében vázolta az ország szénkénegezéssel fenntartott szőlőinek helyzetét. Rámutatott arra, hogy eddig a földművelésügyi kormány adta ki a gazdáknak a szénkénegszükségletét, amelyet a védekezésre felhasználtak. Ma a hosszan húzódó világháború következtében a kénbeho­zatal megszűnt és így a szénkéneg gyártása is pang, úgy hogy az állam mindössze évenként csak egytized részét képes annak a szénkénegmeny­nyiségnek előállítani, mint békeidőben. A hely­zet ma igen szomorú, mert az elmulasztott szénkénegezés óriási pusztításokat vitt végbe a nagy szárazsággal fellépett filloxérával együtt. A helyzet nehézsége az is, hogy a csekély mennyiségű szénkéneg, amelyet az állam bocsájt rendelkezésükre, még az erősen meg­támadott foltok szénkénegezésére sem elég. Indítványozza, hogy az ügyben sürgős felter­jesztést intézzenek a földművelésügyi miniszter­hez. Ezután beszámolt az egyesület által meg­indított árvaalap állásáról, amelyre a gyűjtés csak a napokban indult meg és máris 3690 korona gyűlt össze. A Tordaaranyosvármegyei Gazdasági Egye­sület új elnöke. A Tordaaranyosvármegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlésén Betegh Miklós dr. lemondásával megüresedett elnöki méltóságra Bethlen Bálint gróf aranyos­gyéresi birtokost, aki a gazdát választotta meg. Bethlen Bálint gróf a kolozsvári gazd. akadémián nyert oklevelet. Az Erdélyi Róm. Kath. Státus és Károlyi Mihály gróf uradalmaiban két és fél éven át szerzett kiváló gyakorlati képesítése után, átvette Jósika Samu báró főrendiházi elnök vagyonkezelését. Előkellő állásából Bethlen István gróf hívta a saját, valamint felesége és nővére birtokainak jószágigazgatójául. Bethlen Bálint gróf nemcsak Torda-Aranyos, hanem Szolnok-Doboka, Nagyküküllő és Marostorda vár­megyékben is jelentékeny közgazdasági szerepet visz és őt azon mágnásaink közé sorolhatjuk, akik a munkát erénynek és a köz érdekében való altruisztikus működést kötelességnek isme­rik. Bethlen Bálint grófnak az elnöki tisztségre történt szerencsés megnyerésével a gazdasági egyesület további eredményes működését lát­juk biztosítva. A bácsmegyei kendertermelők Zomborban a kormány és az illetékes hatóságok bevonásával szaktanácskozást tartottak. A földmivelésügyi minisztert Károly Rezső dr. gazdasági akadé­miai igazgató, műegyetemi tanár képviselte. A gyűlés elnöke Baloghy Ernő főispán volt, aki megnyitóbeszédében utalt a nagy pénzügyi ér­dekre, mely a kendertermelés kérdésének kielé­gítő rendezéséhez fűződik. A gyűlésen megtár­gyalták a kis kendertermelők sérelmeit. Károly Rezső dr. a földmivelésügyi miniszter képvise­letében kijelentette, hogy a miniszter a termelők jogos érdekeit felkarolja és méltányolni fogja azoknak az ezreknek helyzetét, kiknek ereje nem a nagytőke hatalmában rejlik, hanem saját kezük és szorgalmuk munkájában. Vacsora a torontáli főispán tiszteletére. Steuer György dr. torontáli főispán tiszteletére legutóbb szépen sikerült vacsora volt a fővárosi Pannonia-szálló éttermében, ahol megjelentek az új főispán régi munkatársai közül. Ferdi­nándi Geyza honvédelmi, Győry Lóránt és Ferdi­nándy Bertalan földművelésügyi miniszteri taná­csosok, Rubinele Gyula, az OMGE igazgatója, Mesk­ó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára, Korányi Frigyes báró, az OKH vezérigazgatója, Mutschenbacher Emil dr. és Buday Barna OMGE-titkárok, Czeller Jenő dr., Gally Kálmán, Steinecker Ferenc és Balásy Ferenc min. titká­rok, Blaskovich Ferenc apát-kanonok, Horváth János dr., a Szövetkezetek Szövetsége igaz­gatója, Horváth Jenő g. e. igazgató, Vantsó Gyula dr., Marth­all Ferenc dr. min. fogalmazó, Rubinek Istán dr., G. Nagy László dr. és mások Lehandl Károly dr. üdvözölte az uj főispánt régi munkatársai nevében s kérte, hogy az agrár­eszmének legyen munkája uj méltóságában is, mert az igazi magyar demokrácia a földművelő gazdaosztály jólétére támaszkodhatik. Blaskovich Ferenc a Délvidéki Földművelők Gazdasági Egye­sülete nevében köszöntötte föl Steuert. Korányi Frigyes báró közvetlen szavakkal méltatta az új főispán gyakorlati érzékét a szövetkezeti mozgalom iránt. Meskó Pál elmondta, hogy húsz éve írt egy cikket ilyen címmel: „Agrárius főispánokat kérünk!" Követelése most ment teljesedésbe. Az ifjú írói­ gárdának azt ajánlja, ilyen címmel írjanak cikkeket: Agrárius minisz­tereket kérünk ! Majd húsz év múlva talán ezt is elérjük. Az agrárius főispánt éltette s arra kérte Steuert, hogy a többi főispánok közt is szerezzen elvbarátokat. Rubinek Gyula sajná­lattal látta Steuer távozását a minisztériumból, ahol nagy szolgálatot tett a mezőgazdaság ügyének, de szívesen üdvözli a főispáni székben is, mert oda is magával vitte agrárérzését. Horváth Jenő, Ferdinándy Geyza és Győri Lóránt felköszöntés után Steuer György baráti szavakkal mondott köszönetet az ünneplésért s megígérte, hogy új állásában is a régi marad: a magyar földművelő nép jogos törekvéseinek szószólója. Az idei takarmányhiány előreláthatólag job­ban visszaveti állattenyésztésünket, mint eddig a háború. Csak legalább le is vonnák a gazdák ennek a tanulságait és úgy rendezkednének be a jövőben, hogy hasonló szárazság ne érje ilyen csapásszámba gazdaságainkat. Ahol olyan szélső­séges az éghajlat, mint nálunk, kivált az Al­földön, ott a növénytermesztés szervezésénél ál­landóan valamivel több takarmányt kell termel­nünk, mint amennyire a gazdaságnak szüksége van, hogy szálastakarmányokból állandóan fe­leslegünk, raktárunk legyen, amely a száraz, takarmányszűk esztendőkben kisegítsen bennün­ket a bajból. A minap Csanád vármegyében jár­tam egy uradalomban, ahol évek óta már be van vezetve ez a rendszer. A gazdaság vezetője büszkén mutatta az ő „avas szénáját", amely az alföldi szélsőséges éghajlat mellett valósággal biztosítási tartalék a szárazság ellen. Ennek az eljárásnak a létjogosultságát a legjobban bizo­nyítja az illető uradalom takarmánystatisztikája, amelyből évtizedekre visszamenőleg kitűnik, hogy nem ritkán az Alföldön az átlagtermés felére csökken, amikor, ha az évről-évre termelt takar­mányra vagyunk utalva, a szükséges takarmány fele hiányozni fog, ami vagy takarmányvásárlást, vagy az állatállomány csökkentését teszi szük­ségessé, már pedig akármelyiket választja is a gazda, mindegyik nagy kárral jár. Meh­meh. Kosárfonás cirokszárból. A háború sok min­denre megtanította az élelmes embereket. Így a többek közt arra is, hogy a cirokszár nem­csak tüzelésre alkalmas, hanem széttépve, vagy pláne szárítva és megőrölve takarmányozásra is alkalmas, sőt még kosárfonásra is felhasznál­hatjuk a cirokszárat. A cirok szárából pl. pom­pás gyümölcsszállító kosarakat lehet készíteni oly módon, hogy a cirokszárat két-háromfelé hasítják s ezzel a füzvesszőből készült kosár­vázat körülfonják. Tudunk olyan esetet, amikor a cirok száráért a kosárfonó darabonként 10 fillért fizetett, ami a cirok jövedelmezőségét igen nagy mértékben fokozta. A legújabban meg­jelent kormányrendelet a cirokszárat is takar­mány gyanánt lefoglalta s igy annak kosárfonás céljára való eladása ezáltal lehetetlenné vált. Mégis jól teszik a gazdák, ha legalább is a gazda­sági szükséglet céljaira a cirokszárat kosár­készítésre felhasználják. A Keleti Gazdasági Központ most megjelent közleményei egy vaskos kötetben foglalják össze a Keletre vonatkozó nagyon becses újabb infor­mációs anyagot. Alapos tanulmányokat írtak a kötetbe Dsavid bey török pénzügyminiszter Toncsev és Bukalov bolgár miniszterek, Szte­rényi József, Kirill Popov és Wilhelm egyetem tanárok, Durand Félix konstantinápolyi ipari fő­felügyelő és még számosan. Kiadta a Közpon egész terjedelmében a török vámtarifát és török iparfejlesztési törvényt is. Mezei egerek irtása. A mezei egerek (pockol a gabonaneműekben az idén több helyen károka okoztak és a nagy területekre kiterjedt pocol fertőzés őszi terményeinket, az őszi vetéseke és a mesterséges takarmányföldeket is veszé­lyeztethetik. Ilyen körülmények között az irtó elengedhetetlenül szükséges. Ennek a szokása méreganyag hiányában, mint a földművelésügy miniszter rendelete mondja, a legegyszerűb módja az, hogy őszi szántáskor az ekével­­ fordított pockok gyorsan agyonveressenek. A munkát nyalábba kötött vesszőcsomóval gyer­mekek is elvégezhetik. Ez a módja az irtásna tehát a mai viszonyok között sem ütközik ne­hézségbe. A mezei egereknek a tarlóbuktatásk, Sürginyili : SZEIERGY, BUDAPEST. CZEMERE ÉS GYÖRGY gazdasági magnagykereskedése, Budapest, V., Széchenyi-utca 7. é ny K.-T­. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter úr külön engedélye alapján őszi borsót, őszi bükkönyt, VESZÜNK *9rs?*A tavaszi vetőmagnak alkalmas RU - Köffy X kivételes magas árakon. Kérünk mintázott ajánlatokat. Telefoni 32-88.

Next