Köztelek – 1917. 27-51. szám
1917-10-06 / 40. szám
1660 KÖZTELEK, 1917. OKTÖRFIFT HÓ 6. 40. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. főkertészt jelen minőségében a VIII. fizetési osztályba nevezte ki. L'Huillier István lapunk kertészeti rovatának vezetője és régi jeles munkatársunk, akinek előléptetése alkalmával szívből gratulálunk. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület választmányi gyűlésen tudomásul vették az OMGE átiratát a gazdaságpolitikai szervezkedés ügyében, majd az ókigyósi uradalomtól azt kérte, hogy sürgősen kövessen el mindent, hogy a gőzekével bíró gazdaságok mielőbb megfelelő és elegendő mennyiségű kőszenet kapjanak, ellenkező esetben az őszi szántási munkálatok nem lesznek biztosíthatók. Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatóválasztmányi gyűlésén Zselénszky Róbert gróf elnökölt. Szege Bálint titkár hosszabb beszédében vázolta az ország szénkénegezéssel fenntartott szőlőinek helyzetét. Rámutatott arra, hogy eddig a földművelésügyi kormány adta ki a gazdáknak a szénkénegszükségletét, amelyet a védekezésre felhasználtak. Ma a hosszan húzódó világháború következtében a kénbehozatal megszűnt és így a szénkéneg gyártása is pang, úgy hogy az állam mindössze évenként csak egytized részét képes annak a szénkénegmenynyiségnek előállítani, mint békeidőben. A helyzet ma igen szomorú, mert az elmulasztott szénkénegezés óriási pusztításokat vitt végbe a nagy szárazsággal fellépett filloxérával együtt. A helyzet nehézsége az is, hogy a csekély mennyiségű szénkéneg, amelyet az állam bocsájt rendelkezésükre, még az erősen megtámadott foltok szénkénegezésére sem elég. Indítványozza, hogy az ügyben sürgős felterjesztést intézzenek a földművelésügyi miniszterhez. Ezután beszámolt az egyesület által megindított árvaalap állásáról, amelyre a gyűjtés csak a napokban indult meg és máris 3690 korona gyűlt össze. A Tordaaranyosvármegyei Gazdasági Egyesület új elnöke. A Tordaaranyosvármegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlésén Betegh Miklós dr. lemondásával megüresedett elnöki méltóságra Bethlen Bálint gróf aranyosgyéresi birtokost, aki a gazdát választotta meg. Bethlen Bálint gróf a kolozsvári gazd. akadémián nyert oklevelet. Az Erdélyi Róm. Kath. Státus és Károlyi Mihály gróf uradalmaiban két és fél éven át szerzett kiváló gyakorlati képesítése után, átvette Jósika Samu báró főrendiházi elnök vagyonkezelését. Előkellő állásából Bethlen István gróf hívta a saját, valamint felesége és nővére birtokainak jószágigazgatójául. Bethlen Bálint gróf nemcsak Torda-Aranyos, hanem Szolnok-Doboka, Nagyküküllő és Marostorda vármegyékben is jelentékeny közgazdasági szerepet visz és őt azon mágnásaink közé sorolhatjuk, akik a munkát erénynek és a köz érdekében való altruisztikus működést kötelességnek ismerik. Bethlen Bálint grófnak az elnöki tisztségre történt szerencsés megnyerésével a gazdasági egyesület további eredményes működését látjuk biztosítva. A bácsmegyei kendertermelők Zomborban a kormány és az illetékes hatóságok bevonásával szaktanácskozást tartottak. A földmivelésügyi minisztert Károly Rezső dr. gazdasági akadémiai igazgató, műegyetemi tanár képviselte. A gyűlés elnöke Baloghy Ernő főispán volt, aki megnyitóbeszédében utalt a nagy pénzügyi érdekre, mely a kendertermelés kérdésének kielégítő rendezéséhez fűződik. A gyűlésen megtárgyalták a kis kendertermelők sérelmeit. Károly Rezső dr. a földmivelésügyi miniszter képviseletében kijelentette, hogy a miniszter a termelők jogos érdekeit felkarolja és méltányolni fogja azoknak az ezreknek helyzetét, kiknek ereje nem a nagytőke hatalmában rejlik, hanem saját kezük és szorgalmuk munkájában. Vacsora a torontáli főispán tiszteletére. Steuer György dr. torontáli főispán tiszteletére legutóbb szépen sikerült vacsora volt a fővárosi Pannonia-szálló éttermében, ahol megjelentek az új főispán régi munkatársai közül. Ferdinándi Geyza honvédelmi, Győry Lóránt és Ferdinándy Bertalan földművelésügyi miniszteri tanácsosok, Rubinele Gyula, az OMGE igazgatója, Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára, Korányi Frigyes báró, az OKH vezérigazgatója, Mutschenbacher Emil dr. és Buday Barna OMGE-titkárok, Czeller Jenő dr., Gally Kálmán, Steinecker Ferenc és Balásy Ferenc min. titkárok, Blaskovich Ferenc apát-kanonok, Horváth János dr., a Szövetkezetek Szövetsége igazgatója, Horváth Jenő g. e. igazgató, Vantsó Gyula dr., Marthall Ferenc dr. min. fogalmazó, Rubinek Istán dr., G. Nagy László dr. és mások Lehandl Károly dr. üdvözölte az uj főispánt régi munkatársai nevében s kérte, hogy az agráreszmének legyen munkája uj méltóságában is, mert az igazi magyar demokrácia a földművelő gazdaosztály jólétére támaszkodhatik. Blaskovich Ferenc a Délvidéki Földművelők Gazdasági Egyesülete nevében köszöntötte föl Steuert. Korányi Frigyes báró közvetlen szavakkal méltatta az új főispán gyakorlati érzékét a szövetkezeti mozgalom iránt. Meskó Pál elmondta, hogy húsz éve írt egy cikket ilyen címmel: „Agrárius főispánokat kérünk!" Követelése most ment teljesedésbe. Az ifjú írói gárdának azt ajánlja, ilyen címmel írjanak cikkeket: Agrárius minisztereket kérünk ! Majd húsz év múlva talán ezt is elérjük. Az agrárius főispánt éltette s arra kérte Steuert, hogy a többi főispánok közt is szerezzen elvbarátokat. Rubinek Gyula sajnálattal látta Steuer távozását a minisztériumból, ahol nagy szolgálatot tett a mezőgazdaság ügyének, de szívesen üdvözli a főispáni székben is, mert oda is magával vitte agrárérzését. Horváth Jenő, Ferdinándy Geyza és Győri Lóránt felköszöntés után Steuer György baráti szavakkal mondott köszönetet az ünneplésért s megígérte, hogy új állásában is a régi marad: a magyar földművelő nép jogos törekvéseinek szószólója. Az idei takarmányhiány előreláthatólag jobban visszaveti állattenyésztésünket, mint eddig a háború. Csak legalább le is vonnák a gazdák ennek a tanulságait és úgy rendezkednének be a jövőben, hogy hasonló szárazság ne érje ilyen csapásszámba gazdaságainkat. Ahol olyan szélsőséges az éghajlat, mint nálunk, kivált az Alföldön, ott a növénytermesztés szervezésénél állandóan valamivel több takarmányt kell termelnünk, mint amennyire a gazdaságnak szüksége van, hogy szálastakarmányokból állandóan feleslegünk, raktárunk legyen, amely a száraz, takarmányszűk esztendőkben kisegítsen bennünket a bajból. A minap Csanád vármegyében jártam egy uradalomban, ahol évek óta már be van vezetve ez a rendszer. A gazdaság vezetője büszkén mutatta az ő „avas szénáját", amely az alföldi szélsőséges éghajlat mellett valósággal biztosítási tartalék a szárazság ellen. Ennek az eljárásnak a létjogosultságát a legjobban bizonyítja az illető uradalom takarmánystatisztikája, amelyből évtizedekre visszamenőleg kitűnik, hogy nem ritkán az Alföldön az átlagtermés felére csökken, amikor, ha az évről-évre termelt takarmányra vagyunk utalva, a szükséges takarmány fele hiányozni fog, ami vagy takarmányvásárlást, vagy az állatállomány csökkentését teszi szükségessé, már pedig akármelyiket választja is a gazda, mindegyik nagy kárral jár. Mehmeh. Kosárfonás cirokszárból. A háború sok mindenre megtanította az élelmes embereket. Így a többek közt arra is, hogy a cirokszár nemcsak tüzelésre alkalmas, hanem széttépve, vagy pláne szárítva és megőrölve takarmányozásra is alkalmas, sőt még kosárfonásra is felhasználhatjuk a cirokszárat. A cirok szárából pl. pompás gyümölcsszállító kosarakat lehet készíteni oly módon, hogy a cirokszárat két-háromfelé hasítják s ezzel a füzvesszőből készült kosárvázat körülfonják. Tudunk olyan esetet, amikor a cirok száráért a kosárfonó darabonként 10 fillért fizetett, ami a cirok jövedelmezőségét igen nagy mértékben fokozta. A legújabban megjelent kormányrendelet a cirokszárat is takarmány gyanánt lefoglalta s igy annak kosárfonás céljára való eladása ezáltal lehetetlenné vált. Mégis jól teszik a gazdák, ha legalább is a gazdasági szükséglet céljaira a cirokszárat kosárkészítésre felhasználják. A Keleti Gazdasági Központ most megjelent közleményei egy vaskos kötetben foglalják össze a Keletre vonatkozó nagyon becses újabb információs anyagot. Alapos tanulmányokat írtak a kötetbe Dsavid bey török pénzügyminiszter Toncsev és Bukalov bolgár miniszterek, Szterényi József, Kirill Popov és Wilhelm egyetem tanárok, Durand Félix konstantinápolyi ipari főfelügyelő és még számosan. Kiadta a Közpon egész terjedelmében a török vámtarifát és török iparfejlesztési törvényt is. Mezei egerek irtása. A mezei egerek (pockol a gabonaneműekben az idén több helyen károka okoztak és a nagy területekre kiterjedt pocol fertőzés őszi terményeinket, az őszi vetéseke és a mesterséges takarmányföldeket is veszélyeztethetik. Ilyen körülmények között az irtó elengedhetetlenül szükséges. Ennek a szokása méreganyag hiányában, mint a földművelésügy miniszter rendelete mondja, a legegyszerűb módja az, hogy őszi szántáskor az ekével fordított pockok gyorsan agyonveressenek. A munkát nyalábba kötött vesszőcsomóval gyermekek is elvégezhetik. Ez a módja az irtásna tehát a mai viszonyok között sem ütközik nehézségbe. A mezei egereknek a tarlóbuktatásk, Sürginyili : SZEIERGY, BUDAPEST. CZEMERE ÉS GYÖRGY gazdasági magnagykereskedése, Budapest, V., Széchenyi-utca 7. é ny K.-T. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter úr külön engedélye alapján őszi borsót, őszi bükkönyt, VESZÜNK *9rs?*A tavaszi vetőmagnak alkalmas RU - Köffy X kivételes magas árakon. Kérünk mintázott ajánlatokat. Telefoni 32-88.