Köztelek – 1918. 1-26. szám
1918-01-26 / 3-4. szám
3—4. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1918. JANUÁR HÓ 26. életének 74-ik évében f. hó 6-án meghalt Budapesten. — Récsey Miklós kir. tanácsos, Zselénski Róbert gróf összes uradalmának jószágigazgatója, az OMGE tagja, 57 éves korában f. hó 8-án meghalt Budapesten. A gyászoló család Érdmindszenten helyezte örök nyugalomra. Az OMGE igazgató-választmánya, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének végrehajtó bizottsága, február hó 4-én, hétfőn d. e. 10 órakor tartja idei I. rendes ülését, amelynek részletes napirendjét a választmányi tagoknak névreszólólag megküldött meghívó tartalmazza. Ülés után a választmány testületileg fog Wekerle Sándor dr. miniszterelnök előtt tisztelegni, hogy az OMGE által az új adójavaslatok tárgyában előterjesztett emlékiratot figyelmébe ajánlja. Az Országos Ingatlanforgalmi Bizottság kinevezése. A földművelésügyi m. kir. miniszter az Országos Ingatlanforgalmi Bizottság elnökévé , Dessewffy Aurél gróf belső titkos tanácsos, országbírót, rendes tagjaivá: Beck Lajos, dr. igazságügyi államtitkár, orsz. képviselőt, Bernát István a „Magyar Gazdaszövetség" igazgatóját, Börcsök Andor dr. igazságügyi miniszteri tanácsost, Buday Barna az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" titkárát, Csernoch János bibornok, belső titkos tanácsos, Magyarország hercegprímását, Darányi Ignác belső titkos tanácsos, orsz. képviselőt, Oaál Jenő dr. főrendiházi tagot, Ghyczy Jenő belügyminiszteri tanácsost, Ghyllány Imre báró, belső titkos tanácsost, országos képviselőt, Huszár Károly országgyűlési képviselőt, Keglevich Gábor gróf b. titkos t., főrendiházi tag, a „Pestvármegye Gazdasági Egyesület" elnökét, Kelemen Béla dr. Csongrád vármegye főispánját, Kenéz Béla dr. egyetemi tanárt, Korányi Frigyes báró az „Orsz. K. Hitelszövetkezet" vezérigazgatóját, Meskó Pál a „Magyar Gazdaszövetség" titkárát, Milotay István dr. folyóiratszerkesztőt, Osztrólvezsey Miklós az „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület" alelnökét, Pap Dezső dr. miniszteri tanácsost, Pap Géza báró a „Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége" vezérigazgatóját, Polónyi Géza országgyűlési képviselőt, nyug. igazságügyminisztert, Rubinele Gyula az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgatóját, Sebess Dénes dr. budapesti Ítélőtáblai tanács elnökét, Szabó István a nagyatádi kerület orsz. képviselőjét, Szent-Iványi Árpád orsz. képviselőt, Teleki Pál gróf az „Országos Hadigondozó Hivatal" elnökét, Teleszky János orsz. képviselőt, nyug. pénzügyminisztert nevezte ki. Jó barátaink. Jóleső érzéssel soroljuk fel ama jó barátainkat, akik az elmúlt héten új tagok ajánlásával voltak szívesek hathatósan támogatni az OMGE tagtoborzó mozgalmát. Buzgalmuk eredménye : az OMGE fokozatos megerősödése s ezen a téren igaz ügyünk diadala lesz fáradozásuk legszebb és legméltóbb jutalma. Legújabban következő tagtársaink gyarapították új tagok ajánlásával az OMGE örvendetesen tömörülő sorait: Andreánszky István báróné, Berzeviczy Béla, Bitzó Vilmos, Gazdák Biztosító Szövetkezete, Győrbiró Arthur, Halász Miklós, Kóti István, Máramarosmegyei G. E., Nagy Aladár, Nyomárkay Aurél dr., Rudas József, Sulyok István, Szabó István, Székács Elemér, Szilágyi István, Szkicsák Jenő dr., Thurszky Béla, Trencsénmegyei G. E., Vécsey Ferenc, Voigt Ede és Zemplén megyei G. E. A Zsákbizottság új tagjai. A kereskedelemügyi miniszter a megalakított Zsákbizottság tagjául pótlólag a következőket hívta meg: Elek Jenő földbirtokost, Jálics Ferenc földbirtokost, Krolopp Hugó országgyűlési képviselőt, az OMGE titkárát, Rotter Zsigmondot, a Berger Testvérek cég beltagját, Spiegel Bélát, a Magyar Általános Kőszénbánya r-t. igazgatóját, Strasser Imre dr.-t, a Strasser és König cég beltagját, Schillinger Sándort, a Schillinger Miksa cég beltagját. A földbérlők gyűlései. Az Országos Magyar FiMbicni Egyesület január hó 13-án tartotta közgyűlését a Vigadóban György Endre elnök elnöklete mellett. A nagyszámban megjelent tagok előtt elnök megnyitó beszédében a földbérlők nagyfontosságú közgazdasági és politikai szerepére mutatott rá. Hosszú időn keresztül Magyarország még mindig agrárállam lesz és azért fontosnak tartaná, ha szorosabb együttműködés létesülne a földbirtok és a tőke között. Helyesebb volna, ha agrár és merkantil jelszavak helyett a tőkét a földműveléséhez közelebb hoznák, mert csak ez a harmonikus együttműködés erősbítheti Magyarország jövő sorsát. A megnyitó beszéd után Deptner Tibor dr. titkár az évi jelentést terjesztette elő, majd a zárszámadást, mely egymillió háromezer korona vagyont tüntet fel. Ezután az elnökség és igazgatóválasztmány lemondása után a közgyűlés a lelépő elnököt hosszan és lelkesen ünnepelte s jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az egyesület alapítása és vezetése körül kifejtett önzetlen tevékenységéért. Az uj választásokat közfelkiáltással egyhangúan ejtették meg. Elnök: Serbán János ny. miniszteri tanácsos lett, akit megválasztásáról sürgönyileg értesítettek. Alelnökök: Solymosy Lajos báró, Pátkai Béla dr., Eszenyi Jenő és Rosenberg Mátyás lettek. Választottak azonkívül négy számvizsgáló és ötven igazgatóválasztmányi tagot. A megválasztott tisztikar nevében Pátkai dr. mondott köszönetet s a földbérlők szervezésének szükségességét hangoztatva, a bérlőket óvatosságra intette, nehogy könynyelműen hosszúlejáratú újabb szerződésekbe bocsátkozzanak és részletesen megindokolta, hogy előreláthatóan a békekötés után a gazdaságok jövedelmezősége csökkenni fog, sőt lehetséges, hogy „a régi békebeli jövedelmeken" is alul marad. A közgyűlés után Klár Sándor a talajművelő társaságokról tartott érdekes felolvasást. • Hétfőn d. e. az országos adóügyi bérlő nagygyűlést tartottak Eszenyi Jenő alelnök elnöklete alatt a földbérlők. Eszenyi megnyitójában utalt arra, hogy az új adójavaslatok fokozott s aránytalan terhekkel akarják sújtani a gazdaosztályt, különösen pedig a földbérlőosztályt. Pátkai Béla dr. egyesületi alelnök, előadó előadva a bérlők sérelmeit előterjesztette határozati javaslatát, melyet a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel tett magáévá. Az előadó különösen azt hangsúlyozta, hogy a földbirtokos házilag kezelt birtoka és a bérlők adója között aránytalan , nagy a különbség. Egyebekben teljesen magáévá tette az OMGE adóügyi memorandumát. Előadó kívánatosnak tartja, hogy a háborús terhek egyenlő elv alapján osztassanak meg a birtokosok és bérlők között. Rosenberg Mátyás alelnök felszólalása után Lukovich Aladár ügyvezető igazgató beszélt a bérlőtársadalom szervezkedésének fontosságáról s indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a nagygyűlés a bérlők sérelmeit az egyesületi elnökség útján a pénzügyminiszter tudomására hozza s memorandumot ad át. Gazdasági tanítás a népiskolákban. A Hunyadvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, csiktaplocai Lázár László az egyesületi évzáró gyűlésén mondott megnyitó beszédében az eljövendő béke legszükségesebb teendői közé sorozta azt is, amit már harminc év előtt sürgetett, hogy a falusi népiskolákat a gazdasági tanítás alapjára helyezzék. Erre nézve négy pontban foglalta össze a tanítási kívánalmakat: 1. Minden falusi népiskolában egyszerű, de gazdasági ismereteket terjesztő olvasókönyveket kell használni. 2. A falusi fiúk 18, a lányok 16 éves korukig legyenek iskolakötelesek, de előadásra csak a téli 4 hónap alatt járnának és akkor is csak délután 2—6 óráig. Ez elég idő lenne arra, hogy minden falusi gyermek a gyakorlati életnek megfelelő gazdasági nevelésben részesüljön. 3. Az összes földművesiskolákat föl kell oszlatni, mint fölöslegeseket. 4. Létesítendő 4—6 gazdasági tanintézet (alföldi és hegyvidéki jellegű), ahol a középbirtok részére képeznének ispánokat. Habár nem is osztjuk mindenben cs. Lázár László nézeteit, mégis közöljük azokat olvasóinkkal. Pestvármegyei gazdák gyűlése. Pestpilissoltkiskunvármegyei Gazdasági Egyesület a napokban tartotta évi rendes közgyűlését Keglevich Gábor gróf elnök elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó behatóan foglalkozott azokkal az átalakulásokkal, amelyeken a hosszú háború alatt a magyar mezőgazdaság átment, amiben az állami gyámkodás, az egyéni tevékenység korlátozása tűnik fel minden téren, szólt a központokról, a késedelmes és lassú intézkedésekről. A gazdaközönségnek bíznia kell abban, hogy a mai irány nem állandósulhat, mert ez a mezőgazdaság megnyűgözését jelentené, annak pedig szabad mozgás kell. Aggódva látja a kartellrendszert, a szindikátusok állandó támogatását. Mindezek arra sürgetik a gazdát, hogy minden erejét összeszedve szervezkedjék, mert csak a szervezkedésben van az erő, amire a mezőgazdaságnak az ország érdekében szüksége van. Az elnöki megnyitó után Horváth Jenő igazgató terjesztette elő beszámolóját a múlt évi munkásságról és a jövő évi munkatervről. Az egyesület különösen eredménynyel fáradozott a kisgazdák termésátlagainak emelése körül s a többtermelés megvalósítására gyakorlati intézkedéseket tett. A jövőben különösen nagy súlyt fektet a zöldségtermesztés előmozdítására. Tervbevette, hogy motorikus szántógépről gondoskodik a kisgazdák számára. A közgyűlés a jelentést elismeréssel fogadta és ahhoz fűződő eszmecserében Förster Aurél annak a szükségét emelte ki, hogy szabadíttassék fel a magyar dohánytermesztés Ausztria ellátásától, a zöldségtermesztés számára pedig biztos piacok teremtessenek. Végül a közgyűlés a zárószámadásokat és a költségvetést fogadta el, amivel a gyűlés véget ért. Szövetkezet a gazdák hadsegélyére. A Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület védnöksége alatt álló „ Árufogyasztási és Terményértékesíti Szövetkezet” Kaposvárról 2000 koronát adományozott a Gazdák Hadsegélyző Bizottsága javára. Az Országos Központi Hitelszövetkezethez január hó 7-én beutalt összeg egyik látható jele annak, hogy a szövetkezetek mindenkor hivatásuk magaslatán állottak és ez a szép adomány egy vidéki szövetkezet vezetőségének szociális érzéséről győz meg mindenkit. A szövetkezetek vezetőségében mindenkor megvolt a kellő buzgalom a nemes célok iránt, a nagy világháború okozta mély sebek gyógyítására, a mezőgazdasági foglalkozásúak segélyre szorultjainak istápolására is teljes erejükkel vonulnak fel a magyar szövetkezetek. Állatorvostanhallgatók tanulmányi szabadságolása. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban Tóth János államtitkár elnöklésével s a budapesti és vidéki főiskolák meghívott tanárainak részvételével 1917. évi december hó 28-án értekezlet volt a bevonult főiskolai hallgatóknak már a háború tartama alatt is adandó kedvezmények ügyében. Az értekezlet egyhangú helyesléssel vette tudomásul, hogy a hadi-, illetőleg honvédelmi minisztériumnál tárgyalásokat indítanak aziránt, hogy a legalább egy éve harctéri szolgálatot teljesítő olyan főiskolai hallgatók, akik a szabályok értelmében vizsgát (szigorlatot) tehetnek, evégből turnusonként négyheti szabadságot kapjanak. Azok a főiskolai hallgatók, akik még egy, vagy több félév hallgatására is vannak kötelezve, hogy vizsgát tehessenek, evégből ugyancsak turnusonként 3 hónapra a főiskolák székhelyére osztassanak be. A tanácskozás kiterjedt arra is, hogy azok számára, akiknek ez a beosztása nem történhetik meg, a tanév folyama alatt, a nyári hónapok alatt pótszemeszter tartassék. Az értekezleten az állatorvosi főiskola képviseletében Hutyra Ferenc dr. üdv. tanácsos rektor és Zimmermann Ágoston dr. prorektor vett részt. Az állatorvosi főiskola hadbavonult hallgatói részére majdan kikölcsönözhető kézi-és tankönyvek beszerzésére a földművelésügyi miniszter 2000 koronát utalványozott ki. Hogyan lehet a szőlő termését emelni? Idősb. Fedák István dr., Bereg vámegye nyug. főorvosától (Pestszentlőrinc, Gyöngyvirág u. 20) érdekes levelet kaptunk, amelyben felhívja a 105