Köztelek – 1918. 1-26. szám

1918-01-26 / 3-4. szám

3—4. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1918. JANUÁR HÓ 26. életének 74-ik évében f. hó 6-án meghalt Buda­pesten. — Récsey Miklós kir. tanácsos, Zselénski Róbert gróf összes uradalmának jószágigazgatója, az OMGE tagja, 57 éves korában f. hó 8-án meg­halt Budapesten. A gyászoló család Érdmind­szenten helyezte örök nyugalomra. Az OMGE igazgató-választmánya, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségé­nek végrehajtó­ bizottsága, február hó 4-én, hétfőn d. e. 10 órakor tartja idei I. rendes ülését, amelynek részletes napirendjét a választ­mányi tagoknak névreszólólag megküldött meg­hívó tartalmazza. Ülés után a választmány testületileg fog Wekerle Sándor dr. miniszter­elnök előtt tisztelegni, hogy az OMGE által az új adójavaslatok tárgyában előterjesztett emlék­iratot figyelmébe ajánlja. Az Országos Ingatlanforgalmi Bizottság kinevezése. A földművelésügyi m. kir. miniszter az Országos Ingatlanforgalmi Bizottság elnökévé , Dessewffy Aurél gróf belső titkos tanácsos, ország­bírót, rendes tagjaivá: Beck Lajos, dr. igazság­ügyi államtitkár, orsz. képviselőt, Bernát István a „Magyar Gazdaszövetség" igazgatóját, Börcsök Andor dr. igazságügyi miniszteri tanácsost, Buday Barna az „Országos Magyar Gazdasági Egye­sület" titkárát, Csernoch János bibornok, belső titkos tanácsos, Magyarország hercegprímását, Darányi Ignác belső titkos tanácsos, orsz. kép­viselőt, Oaál Jenő dr. főrendiházi tagot, Ghyczy Jenő belügyminiszteri tanácsost, Ghyllány Imre báró, belső titkos tanácsost, országos képviselőt, Huszár Károly országgyűlési képviselőt, Kegle­vich Gábor gróf b. titkos t., főrendiházi tag, a „Pestvármegye Gazdasági Egyesület" elnökét, Kelemen Béla dr. Csongrád vármegye főispánját, Kenéz Béla dr. egyetemi tanárt, Korányi Fri­gyes báró az „Orsz. K. Hitelszövetkezet" vezér­igazgatóját, Meskó Pál a „Magyar Gazdaszövet­ség" titkárát, Milotay István dr. folyóiratszer­kesztőt, Osztrólvezsey Miklós az „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület" alelnökét, Pap Dezső dr. miniszteri tanácsost, Pap Géza báró a „Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége" vezér­igazgatóját, Polónyi Géza országgyűlési képviselőt, nyug. igazságügyminisztert, Rubinele Gyula az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igaz­gatóját, Sebess Dénes dr. budapesti Ítélőtáblai tanács elnökét, Szabó István a nagyatádi kerület orsz. képviselőjét, Szent-Iványi Árpád orsz. képviselőt, Telek­i Pál gróf az „Országos Hadi­gondozó Hivatal" elnökét, Teleszky János orsz. képviselőt, nyug. pénzügyminisztert nevezte ki. Jó barátaink. Jóleső érzéssel soroljuk fel ama jó barátainkat, akik az­ elmúlt héten új tagok aján­lásával voltak szívesek hathatósan támogatni az OMGE tagtoborzó mozgalmát. Buzgalmuk ered­ménye : az OMGE fokozatos megerősödése s ezen a téren igaz ügyünk diadala lesz fárado­zásuk legszebb és legméltóbb jutalma. Leg­újabban következő tagtársaink gyarapították új tagok ajánlásával az OMGE örvendetesen tömö­rülő sorait: Andreánszky István báróné, Berze­viczy Béla, Bitzó Vilmos, Gazdák Biztosító Szövetkezete, Győrbiró Arthur, Halász Miklós, Kóti István, Máramarosmegyei G. E., Nagy Aladár, Nyomárkay Aurél dr., Rudas József, Sulyok István, Szabó István, Székács Elemér, Szilágyi István, Szkicsák Jenő dr., Thurszky Béla, Trencsénmegyei G. E., Vécsey Ferenc, Voigt Ede és Zemplén megyei G. E. A Zsákbizottság új tagjai. A kereskedelem­ügyi miniszter a megalakított Zsákbizottság tag­jául pótlólag a következőket hívta meg: Elek Jenő földbirtokost, Jálics Ferenc földbirtokost, Krolopp Hugó országgyűlési képviselőt, az OMGE titkárát, Rotter Zsigmondot, a Berger Testvérek cég beltagját, Spiegel Bélát, a Magyar Általános Kőszénbánya r­-t. igazgatóját, Strasser Imre dr.-t, a Strasser és König cég beltagját, Schillinger Sándort, a Schillinger Miksa cég beltagját. A földbérlők gyűlései. Az Országos Magyar FiMbicni Egyesület január hó 13-án tartotta közgyűlését a Vigadóban György Endre elnök elnöklete mellett. A nagyszámban megjelent tagok előtt elnök megnyitó beszédében a föld­bérlők nagyfontosságú közgazdasági és politikai szerepére mutatott rá. Hosszú időn keresztül Magyarország még mindig agrárállam lesz és azért fontosnak tartaná, ha szorosabb együtt­működés létesülne a földbirtok és a tőke között. Helyesebb volna, ha agrár és merkantil jelszavak helyett a tőkét a földműveléséhez közelebb hoz­nák, mert csak ez a harmonikus együttműködés erősbítheti Magyarország jövő sorsát. A meg­nyitó beszéd után Deptner Tibor dr. titkár az évi jelentést terjesztette elő, majd a zárszám­adást, mely egymillió háromezer korona vagyont tüntet fel. Ezután az elnökség és igazgató­választmány lemondása után a közgyűlés a lelépő elnököt hosszan és lelkesen ünnepelte s jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az egyesü­let alapítása és vezetése körül kifejtett önzetlen tevékenységéért. Az uj választásokat közfelkiál­tással egyhangúan ejtették meg. Elnök: Serbán János ny. miniszteri tanácsos lett, akit meg­választásáról sürgönyileg értesítettek. Alelnökök: Solymosy Lajos báró, Pátkai Béla dr., Eszenyi Jenő és Rosenberg Mátyás lettek. Választottak azonkívül négy számvizsgáló és ötven igazgató­választmányi tagot. A megválasztott tisztikar nevében Pátk­ai dr. mondott köszönetet s a földbérlők szervezésének szükségességét hangoz­tatva, a bérlőket óvatosságra intette, nehogy köny­nyelműen hosszúlejáratú újabb szerződésekbe bocsátkozzanak és részletesen megindokolta, hogy előreláthatóan a békekötés után a gazda­ságok jövedelmezősége csökkenni fog, sőt lehet­séges, hogy „a régi békebeli jövedelmeken" is alul marad. A közgyűlés után Kl­ár Sándor a talaj­mű­velő társaságokról tartott érdekes felolvasást. •­ Hétfőn d. e. az országos adóügyi bérlő nagy­gyű­lést tartottak Eszenyi Jenő alelnök elnöklete alatt a földbérlők. Eszenyi megnyitójában utalt arra, hogy az új adójavaslatok fokozott s arány­talan terhekkel akarják sújtani a gazdaosztályt, különösen pedig a földbérlőosztályt. Pátkai Béla dr. egyesületi alelnök, előadó előadva a bérlők sérelmeit előterjesztette határozati javas­latát, melyet a nagygyűlés egyhangú lelkese­déssel tett magáévá. Az előadó különösen azt hangsúlyozta, hogy a földbirtokos házilag kezelt birtoka és a bérlők adója között aránytalan , nagy a különbség. Egyebekben teljesen magáévá tette az OMGE adóügyi memorandumát. Előadó kívánatosnak tartja, hogy a háborús terhek egyenlő elv alapján osztassanak meg a birto­kosok és bérlők között. Rosenberg Mátyás al­elnök felszólalása után Lukovich Aladár ügy­vezető­ igazgató beszélt a bérlőtársadalom szer­vezkedésének fontosságáról s indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a nagygyűlés a bérlők sérelmeit az egyesületi elnökség útján a pénzügyminiszter tudomására hozza s memo­randumot ad át. Gazdasági tanítás a népiskolákban. A Hu­nyadvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, csiktaplocai Lázár László az egyesületi évzáró gyűlésén mondott megnyitó beszédében az el­jövendő béke legszükségesebb teendői közé so­rozta azt is, amit már harminc év előtt sürgetett, hogy a falusi népiskolákat a gazdasági tanítás alap­jára helyezzék. Erre nézve négy pontban fog­lalta össze a tanítási kívánalmakat: 1. Minden falusi népiskolában egyszerű, de gazdasági isme­reteket terjesztő olvasókönyveket kell használni. 2. A falusi fiúk 18, a lányok 16 éves korukig legyenek iskolakötelesek, de előadásra csak a téli 4 hónap alatt járnának és akkor is csak délután 2—6 óráig. Ez elég idő lenne arra, hogy minden falusi gyermek a gyakorlati élet­nek megfelelő gazdasági nevelésben részesüljön. 3. Az összes földművesiskolákat föl kell osz­latni, mint fölöslegeseket. 4. Létesítendő 4—6 gazdasági tanintézet (alföldi és hegyvidéki jel­legű), ahol a középbirtok részére képeznének ispánokat. Habár nem is osztjuk mindenben cs. Lázár László nézeteit, mégis közöljük azo­kat olvasóinkkal. Pestvármegyei gazdák gyűlése. Pestpilissolt­kiskunvármegyei Gazdasági Egyesület a napok­ban tartotta évi rendes közgyűlését Keglevich Gábor gróf elnök elnöklete alatt. Az elnöki meg­nyitó behatóan foglalkozott azokkal az átalaku­lásokkal, amelyeken a hosszú háború alatt a magyar mezőgazdaság átment, amiben az állami gyámkodás, az egyéni tevékenység korlátozása tűnik fel minden téren, szólt a központokról, a késedelmes és lassú intézkedésekről. A gazda­közönségnek bíznia kell abban, hogy a mai irány nem állandósulhat, mert ez a mezőgaz­daság megnyűgözését jelentené, annak pedig szabad mozgás kell. Aggódva látja a kartell­rendszert, a szindikátusok állandó támogatását. Mindezek arra sürgetik a gazdát, hogy minden erejét összeszedve szervezkedjék, mert csak a szervezkedésben van az erő, amire a mezőgazda­ságnak az ország érdekében szüksége van. Az elnöki megnyitó után Horváth Jenő igaz­gató terjesztette elő beszámolóját a múlt évi munkásságról és a jövő évi munkatervről. Az egyesület különösen eredménynyel fáradozott a kisgazdák termésátlagainak emelése körül s a többtermelés megvalósítására gyakorlati intéz­kedéseket tett. A jövőben különösen nagy súlyt fektet a zöldségtermesztés előmozdítására. Tervbe­vette, hogy motorikus szántógépről gondoskodik a kisgazdák számára. A közgyűlés a jelentést elismeréssel fogadta és ahhoz fűződő eszme­cserében Förster Aurél annak a szükségét emelte ki, hogy szabadíttassék fel a magyar dohányter­mesztés Ausztria ellátásától, a zöldségtermesztés számára pedig biztos piacok teremtessenek. Végül a közgyűlés a zárószámadásokat és a költség­vetést fogadta el, amivel a gyűlés véget ért. Szövetkezet a gazdák hadsegélyére. A So­mogyvármegyei Gazdasági Egyesület védnöksége alatt álló „ Árufogyasztási és Termény­értékesíti Szövetkezet” Kaposvárról 2000 koronát adomá­nyozott a Gazdák Hadsegélyző Bizottsága javára. Az Országos Központi Hitelszövetkezethez január hó 7-én beutalt összeg egyik látható jele annak, hogy a szövetkezetek mindenkor hivatásuk ma­gaslatán állottak és ez a szép adomány egy vidéki szövetkezet vezetőségének szociális érzé­séről győz meg mindenkit. A szövetkezetek ve­zetőségében mindenkor megvolt a kellő buz­galom a nemes célok iránt, a nagy világháború okozta mély sebek gyógyítására, a mezőgazda­sági foglalkozásúak segélyre szorultjainak istápo­lására is teljes erejükkel vonulnak fel a magyar szövetkezetek. Állatorvostanhallgatók tanulmányi szabad­ságolása. A­ vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumban Tóth János államtitkár elnöklésével s a budapesti és vidéki főiskolák meghívott tanárainak részvételével 1917. évi december hó 28-án értekezlet volt a bevonult főiskolai hallga­tóknak már a háború tartama alatt is adandó kedvezmények ügyében. Az értekezlet egyhangú helyesléssel vette tudomásul, hogy a hadi-, illetőleg honvédelmi minisztériumnál tárgyalásokat indítanak aziránt, hogy a legalább egy éve harc­téri szolgálatot teljesítő olyan főiskolai hallgatók, akik a szabályok értelmében vizsgát (szigorlatot) tehetnek, evégből turnusonként négyheti szabad­ságot kapjanak. Azok a főiskolai hallgatók, akik még egy, vagy több félév hallgatására is vannak kötelezve, hogy vizsgát tehessenek, evégből ugyancsak turnusonként 3 hónapra a főiskolák székhelyére osztassanak be. A tanácskozás ki­terjedt arra is, hogy azok számára, akiknek ez a beosztása nem történhetik meg, a tanév folyama alatt, a nyári hónapok alatt pótszemeszter tar­tassék. Az értekezleten az állatorvosi főiskola képviseletében Hutyra Ferenc dr. üdv. tanácsos rektor és Zimmermann Ágoston dr. prorektor vett részt. Az állatorvosi főiskola hadbavonult hallga­tói részére majdan kikölcsönözhető kézi-és tan­könyvek beszerzésére a földművelésügyi miniszter 2000 koronát utalványozott ki. Hogyan lehet a szőlő termését emelni? Idősb. Fedák István dr., Bereg vám­egye nyug. főorvosától (Pestszentlőrinc, Gyöngyvirág­ u. 20) érdekes levelet kaptunk, amelyben felhívja a 105

Next