Köztelek – 1918. 1-26. szám
1918-05-04 / 18. szám
ÍOÓ KÖZTELÜK, 1918. MÁJUS HÓ 4. 18. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. Előreláthatólag ez a törvényhatósági bizottság támogatni fogja a gazdák kívánságát egész terjedelmében és támogatás végett át fogulni a többi törvényhatósági bizottságokhoz is. Feltétlenül szükségesnek tartom — ez felszólalásom tulajdonképpeni célja , hogy a tisztelt gazdatársadalom, amikor az átirat az illető törvényhatóságokhoz érkezik, méltóztassék tömeges részvétellel annak támogatására lenni, ami annál inkább lehetséges, mert tudvalevőleg a kormányválság folytán az adóügyi javaslatok parlamenti tárgyalása máris annyi időhaladékot szenvedett, hogy Nógrád megyének és a többi törvényhatósági bizottságnak állásfoglalása nem tekinthető elkésettnek, hanem lesz idő arra, hogy a parlamentben legitim befolyását érvényesítse. (Helyeslés.) Elnök: A végrehajtó bizottság az igazgató úr jelentését örvendetes tudomásul veszi s egyszersmind köszönetet mond az alelnök úrnak, hogy szives volt minket ilyen sikeresen a miniszternél képviselni. 5. Beszámoló az ujabb mezőgazdasági vonatkozású háborús kormányintézkedésekről és az OMGE részéről e tárgyban tett lépésekről; a Határszabási bizottság előterjesztése az idei mezőgazdasági termények forgalmának szabályozása tárgyában; a korpaforgalom szabályozása; az ipartermelte mezőgazdasági szükségleti cikkek határátszabása; a hadigazdasági központok ellenőrzésének és részletes átszervezésének ügye; a burgonyatermés zár alá vételére és forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezések; a szarvasmarha és soványsertés rekvirálás ügye; mezőgazdasági munkaerő biztosítása és hadifogolymunkások ügye; a mezőgazdasági üzemek szén, benzin- és petróleumszükségletének biztosítása; miniszterelnök leirata a vidéki közbiztonsági állapotok javítása tárgyában; földművelésügyi miniszter leiratai a mezőgazdaságilag művelt ingatlanok haszonbérletének meghosszabbítása és a cukorrépatermesztés mellékszolgáltatásainak szabályozása tárgyában ; honvédelmi miniszter leirata a katonai legénység mezőgazdasági szabadságolása tárgyában; kereskedelemügyi miniszter leirata az 1000 kg.-on felüli gyapjúkészletek gyormosás nélkül való becslése tárgyában; közélelmezési miniszter leirata a termelők más gazdaságában levő hiányok pótlására szükséges terményekátszállításának engedélyezéséről; átmenetgazdaságügyi miniszter leirata a leszereléskor feleslegessé váló lovak elosztásának a földművelésügyi miniszter által szervezendő lóügyi tanács hatáskörébe való utalásáról. Rubinek Gyula igazgató, rövid indokolás kapcsán tudomásulvételre ajánlja a tárgysorozatban felsorolt beszámolót és főként a hadifoglyokról kiadott rendelettel foglalkozik, felsorolván az OMGE-nak e tárgyban tett lépéseit. Horváth Jenő rámutat arra, hogy a mostani tejárak mellett lehetetlenség a tejtermelés fenntartása. A Pestvármegyei Gazdasági Egyesület kötelességének tartotta küldöttségileg fordulni a közélelmezési miniszterhez, arra kérve őt, hogy emelje fel méltányosan a tejárakat. A miniszter kijelentette, hogy ismeretesek előtte az országszerte, de különösen Budapest környékén mutatkozó bajok és belátja, hogy a tejrendeleteknek nem volt más eredményük, minthogy legfeljebb a betegek és a gyermekek szükségletét sikerült úgy ahogy biztosítani. Minthogy maga is meg van róla győződve, hogy másképp nem lehet tejet hozni a piacra, mintha annak árát felemelik, szándéka ebben a tárgyban megbeszélést folytatni és ezen alkalommal a pest megyei gazdák közreműködésére és tanácsára is számít. Ennek hat hete. A tejértekezlet azóta nem tartatott meg, ellenben szűkebb megbeszélés volt a tejkereskedők és a közélelmezési minisztérium között, aminek eredményeképpen a tejkereskedők 6 fillérrel emelhették literenként a tej árát, azonban maguk a termelők egy fillérrel sem kaptak magasabb árat. (Mozgás.) Minden rendelkezésre álló eszközzel követelni kell a tej árának felemelését, mert különben feloszlanak a tejgazdaságok, vásárra kerül az ottani értékes tenyészanyag és ezáltal az ország szarvasmarhatenyésztésének legértékesebb része veszendőbe megy. Kéri, hogy az OMGE vegye kezébe az ügyet és a holnapi rendkívüli közgyűlésen hozzon határozatot, amelyben követelje elsősorban az ország közélelmezése, másodsorban az ország szarvasmarhatenyésztése érdekében, hogy ne zárkózzanak el továbbra is a tej árának méltányos és célirányos felemelésétől. (Helyeslés.) Török Bálint a szarvasmarharekvirálások körül történt visszásságokkal foglalkozik."Tordán az átadás egy hitelesíthetetlen mérlegen történt, ugy hogy körülbelül 50 kilós károsodások is voltak. A marhák árát, dacára a kormány intézkedésének, az állat- és takarmányforgalmi részvénytársaság nem fizette ki, az átvevő bizottság csak előleget adott. Az átvételnél a gazdaközönség érdekei egyáltalán nincsenek megvédve, mert a bizottságban ott van a részvénytársaság megbízottja, a katonaság kiküldöttje és a polgári hatóság képviselője, de a gazdák nincsenek képviselve. A tulajdonos hiába szólal fel, röviden elutasítják. A főosztályozásoknál egy alezredes végzi az osztályzást, mégis van polgári becslő. Itt egy őrmester végezte a becslést és az elnöklő főhadnagy rendszerint nem szakértő ember. A vármegyei gazdasági egyesület panaszát táviratilag közölte a miniszter úrral, de választ még nem kapott, noha pótrekvirálást rendeltek el. Az esetet bejelentették a Budapesti Levelezőnek is, de a hír közlését a cenzúra nem engedélyezte. Pátkai Béla dr. kéri, hogy a felterjesztésben emeljék ki azt az anomáliát, amely a tejtermelés és a tejárak szabályozása körül a háború kezdete óta állandóan jelentkezik. Ezeket a kérdéseket mindig a gazdasági érdekképviseletek meghallgatása nélkül intézik el. Talán egyetlen más kérdésben sem nyer annyira kirívó kifejezést az az állapot, hogy a falu ellen szervezkedik a város, mégpedig olyképp, hogy a városok szervezeteit a közhatóságok a maguk erejével támogatják, a gazdákat pedig mindenhol kizárják. A tej árát a múlt év őszén szabták meg. (Mitschenbacher Emil dr.: De akkor sem úgy, ahogyan kérjük!) Azóta minden téren óriási áreltolódások történtek. Ennek ellenére még sehol semmi nyoma annak, hogy bizonyos jóakarat mutatkoznék a helyzet szanálására. Kéri, hogy a rendkívüli közgyűlés valami erőteljesebb formát keressen a gazdák ez igényének érvényesítéséhez, mert ha csak egyszerűen, minden szankció nélkül tartjuk fenn álláspontunkat, akkor ennek nem lesz semmi eredménye. Kende Zsigmond báró kifogásolja, hogy a hadifoglyok utasítás szerint csak reggel hat órától esti hat óráig akarnak dolgozni. Kérni kellene az alispánokat,hogy a foglyok kiadásánál adjanak írásbeli utasítást, hogy a mezőgazdasági munkálatoknál a foglyok kötelesek, úgy, mint a többi mezőgazdasági munkás, napfelkeltétől naplementéig dolgozni, hiszen erre két év óta van már kormányrendelet is. (Helyeslés.) Gaal Gaszton rámutat arra, hogy az osztrák kvóta javításához kizárólag a magyar gazda járul hozzá, azáltal, hogy a 7 K.-ás marhát a hadseregnek 5—5'80 K. maximális áron tartozik eladni. Amit itt megtakarít a hadsereg, annak 17%-a Ausztria javára szolgál. Kifogásolja a kategóriák megállapítását; nem a kvalitást nézik, hanem súly szerint tesznek különbséget öt méter mázsán aluli és felüli állatok között. Lehetetlen intézkedés volt az is, hogy az ő vidékén a rekvirált marhákat az egész járás területéről egy állomásra kellett behajtani. Egyes községekből 27—28 kilométert mentek a marhák, miközben, természetesen, sok súlyt veszítettek. A kis állomáson 600—700 marha várta sorba, míg lemázsálják. Amikor már az ármegállapításnál volt a gazdának vesztesége, akkor még 60—70 kilót lesétáltattak a marhákról. Ő maga nem hajtotta fel az állatait, hivatkozva arra, hogy ez törvénytelen intézkedés, mert csak a legközelebbi marharakodóállomásra köteles az állatot felhajtani, de a többi gazdának, aki ezt megtette, nagy vesztesége volt. — Megemlíti a nádastulajdonos gazdák ügyét. Télen, ha befagy, learatják a nádat, amelynek két korona a kévéje. A nép is szép keresethez jut így, a gazdák is meglehetős nagy értéket nyernek a nádon. Az idén áprilisban rendelet jött, hogy a tíz holdon felüli nádastulajdonosok tartoznak nádasaikat felgyújtani, lepörkölni, hogy a meglevő avas megszűnjön és a jövőre annál szebben nőjjön a nád és a takarmányforgalmi részvénytársaságnak zöld nádja legyen. Ő maga a nádasát nem gyújtotta fel, azt adva okul, hogy nem veszélyeztetheti a falu biztonságát, másrészt a vadászati törvénynyel kerülne összeütközésbe, ha a fészkükön ülő szárnyas vadakra rápörköli a nádast. Ha a rendeletet februárban adták volna ki, akkor minden további nélkül fel lehetett volna gyújtani a nádast. Ez is példája annak, minő bölcseséggel intézik a hatóságok a rendeletek kiadását. Legutóbb rendelet jött a nádrekvirálásról. Bejelentési kényszert hoz be a rendelet; minden gazda, aki nyáron nem vágathatja le zölden a nádat, de kell, hogy ezt jelentse, akkor a takarmányforgalmi részvénytársaság fogja saját erejével lekaszáltatni és fizet métermázsánként hat koronát érte. Igazán ázsiai állapot, hogy a gazda zölden hagyja lekaszálni a nádját, amelynek kéréséért télen két koronát kapott, evvel egy részvénytársaságnak csináljon üzletet és ehhez segédkezet nyújtson a kormány. (Mozgás.) A burgonya ármegállapítását harmadízben teszi szóvá. A múlt ülésen az államtitkár avval nyugtatta meg, hogy méltányos áremelés lesz. Máig sem történt semmi. Márpedig 18 koronás árak mellett burgonyát termelni lehetetlenség. (ügy van!) „ Törley Bálint rámutat arra, hogy a rekvirálásoknál igen nagy hiányosságok voltak. A munkások kenyérgabonaszükségletét általában véve azokon a birtokon hagyták vissza, amelyek munkásaikat idegen helyről hozatták, tehát a nagyobb birtokok részesültek ebben a kivételes WOHANKA ESTARSA UTÓDA R.-T. Budapest v kerület Vilmos-császár-ut 76. Nyersolajmotorok, nyersolajlokomobilok minden nagyságban azonnal szállíthatók. Olcsó üzem, tökéletes szerkezet, tartósság, nyugodt járás, egyszerű kezelés stb. :: Olajokat, tömítéseket, technikai üzemszükségleti cikkeket szállít. Gazdasági malmok.