Köztelek – 1918. 1-26. szám

1918-05-04 / 18. szám

17. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1918. ÁPRILIS HÓ 27. l­k. A trágyát meghálálja s igy helye a trágyá­zott vetésforgóban van. A trágya adható az egész területre elterítve, avagy fészkenkint és pedig kat.-holdankint 150—200 g.-t számítva. A műtrágyák közül a 40°/6-os káli és szuper­foszfátot, avagy a káliszuperfoszfátot haszno­sítja szembeszökőn s ezekből istállótrágyával keverten adható holdankint 100 g. káli, 200 g. szuperfoszfát, avagy fészkenkint egy-egy jó összetett maréknyi kb. 200—300 grm. káliszu­perfoszfát. A fészkek jó mélyen megásandók és a trágya a fészek talajába jól elkeverendő. A dinnye vetésideje hazánk délibb, melegebb vidékein az év (100) századik napja körül van, tehát április hó közepén, illetve második felében. Északibb vidékeken május hó elejére hagyandó a késői fagyok miatt, avagy fészektakarókat kell alkal­mazni s a fészkeket éjjelenként fedni mind­addig, amig a deres éjjelek el nem viharzottak. Lehet a dinnyét palántáról is ültetni s ez eset­ben magvát márciusban melegágyba, cserepekbe, vagy gyepkockákba vetjük s csak azután, ha már megerősödtek és a fagyoktól sem kell tartani, ültetjük ki a szabad fészekekbe. Az így kiülte­tett dinnyepalántákat azonban, amíg teljesen be nem gyökeresedett, szorgalmasan öntözni kell, sőt öntözhetjük ugyanígy a fészek­vetést is, kiváltképpen, ha száraz volna az időjárás. A dinnyék öntözésére mindenkor állott langyos és a légkör vagy a talaj hőmérsékével meg­egyező vizet használjunk. Hideg vízzel az egész tenyészetet tönkre tehetnők. A dinnye további művelete a fészkek szorgos gyomlálása, kapá­lása. A fészekközök is tisztán és porhanyón tartandók, mivel a dinnye a beárnyékolt talajon lassan és tökéletlenül fejlődik s amint a példa­szó mondja „legfölebb a kapanyél árnyékát tűri". Metszegetni (herélni) csak a sárgadinnyét szok­tuk, a görögdinnyét nem, vagy legalább is az felesleges. A metszés lehet vagy csak az u. n. egyszerű herélés, amikor a 4—5 levélhosszúra fejlődött palántát a sziklevél fölött még két valóságos levelet hagyva — tehát igy összesen­­ négy rügyre megkurtítjuk — s ezzel végeztünk is. Avagy ugy, hogy még további metszéseket is végzünk és pedig a meghagyott rügyek haj­i­tásait, az indákat, kurtítva előbb nyolc, majd az­­ ebből előtörő oldalhajtásokat négy-négy levélre v/ megkurtítva, illetve minden ilyen oldaltermő­•v,­it hajtáson egy-egy termést és a termés után egy fM lCVGlet szivarügygyel hagyva, szintén megkurtítjuk. ||ÉE művelet azonban, bár igen egyszerű, mégis lH bemutatást követel, mivel anélkül metszegetésünk­||||kel több kárt, mint hasznot okoztunk. L­ Kiskéri Vörös Sándor | K. Vörös Sándor udvari tanácsos, a 40 éves közszolgálati diszérem és a II. oszt. polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa, ny. gazd. akad. igazgató Budapesten folyó évi április hó 30-án élete 72-ik évében elhunyt. Mély megilletődéssel közöljük e hírt, amely mezőgazdasági körökben, ahol Vörös Sándornak annyi jó barátja és tanít­ványa van, általános részvétet kelt. Vörös Sándor egész életét a mezőgazdasági szakoktatás szolgálatában töltötte, annak 42 éven át igen buzgó és lelkes apostola volt. Pályáján aránylag gyorsan emelkedett s mint gazdasági tanintézeti igazgató évtizedeken át nagy körül­tekintéssel és tudással vezette a kolozsmonos­tori gazdasági tanintézetet, mely az ő bölcs vezetése alatt valóban szépen fejlődött és a legjobb hírnévre tett szert. Amikor pedig a magyaróvári gazda­akad. igaz­gatói állása megürült, éppen előzőleg szerzett érdemei következtében felettes hatóságának vá­lasztása megint őreá esett, őt nevezték ki a gazdasági akadémiai igazgatójává. Ebből a szép állásból ment nyugdíjba, de még ekkor sem tudott pihenni s a földmivelésügyi minisztérium­ban élete utolsó pillanatáig dolgozott. A halál munka közben, íróasztalánál sújtott le rá és fáradhatatlan kezéből örökre kiütötte a tollat. Az OMGE tisztikarának tisztel­gése az új elnökség előtt. A közgyűlés után, régi szokás szerint, testüle­tileg tisztelgett az OMGE tisztikara az új elnök­ség előtt, melynek tagjai, Zselénski Róbert gróf elnökkel az élükön, az elnöki szobában fogad­ták az üdvözlésükre megjelent tisztikart. A tisztikar nevében Rubinek Gyula igazgató az alábbi beszédet intézte az elnökséghez : Nagyméltóságú Elnök Úr! Nagytekintetű Elnökség! Hódolatteljes tisztelettel és örömmel üdvöz­löm Nagyméltóságodat a magam és a tisztikar nevében, mint egyesületünk újonnan megválasz­tott elnökét. Nagyméltóságodat a gazdatársada­lom bizalma és szeretete a legrégibb és leg­előkelőbb egyesület élére emelte. Bizonyosan abban a tudatban és reményben tette ezt, hogy Exellenciád, kinek múlt tevékenysége az agrár­eszmék védelmében és önzetlen képviseletében merült ki, az elnökségben összpontosult buz­galmat és tekintélyt a legeredményesebben tudja képviselni a jövőben is a mezőgazdaság érdekében. Soha sem volt erre nagyobb szükség és alkalom, mint éppen a mai viszonyok között, midőn — mint ennek fényes tanúbizonyságát adta a Közgyűlés — köztudomású tény, hogy a mező­gazdaság érdekének gondozása a kormány ré­széről nem kellő figyelembe részesül és hogy a fogyasztás érdekeit teljesen félreismerő gaz­dasági politika béklyóba köti a gazdasági ter­més szabadságát és így sietteti a termelés csőd­jét. (Igaz! Úgy van !) Ilyen körülmények között erélyre, erős hitre és kitartásra van szükség már azért is, hogy a­­ háború sikeres befejezésén túl folyamatba teendő külkereskedelmi tárgyalásoknál a mezőgazdaság Magyarország jövő gazdasági fejlődése szem­pontjából oly fontos érdekei megóvassanak. Igaz örömmel és megnyugvással tölt el ben­nünket, hogy ilyen körülmények között Nagy­méltóságodat az elnöki székben üdvözölhetjük, ki húsz évet meghaladó alelnöki működése révén kellő tudással és tekintélylyel bír arra, hogy az egyesület működését irányítani képes legyen. És örömmel tölt el bennünket, hogy Nagyméltó­ságod mellett egy teljes alelnöki kart üdvözöl­hetünk, kik mindannyian régi, kipróbált elő­harcosai az agrár­eszméknek. (Éljenzés.) Feleslegesnek tartom, hogy az elnökséget és elsősorban Nagyméltóságodat a tisztikar leg­odaadóbb támogatásáról biztosítsam. Felesleges­nek tartom ezt, mert Nagyméltóságodnak és az elnökségnek számos alkalma volt arra, hogy az egyesületben való működésük közben azt a bi­zonyságot szerezzék meg maguknak, hogy a tisztikar hűséges és lelkes gondozója azon ér­dekeknek, melyek reá bizottak és nincs nagyobb örömünk, mint a mezőgazdaság érdekében elért siker. Nekem nincs is más feladatom és kötelessé­gem, mint az, hogy az elnökséget arra kérjem, hogy azon bizalommal, mellyel az egyesületi tisztikar működését a múltban kísérje, legye­nek szívesek megajándékozni a jövőben is. Engedjék meg, hogy ennek reményében a jövő működéshez sikert kívánjak. (Lelkes éljenzés.) Az igazgató szavait követő tetszésnyilvánítás lecsillapulta után Zselénski Róbert gróf elnök a következő beszéddel köszönte meg az üdvöz­lést az elnökség nevében: Tisztelt uraim! Nagyon köszönöm a szíves szavakat, melyeket hozzám intézni méltóz­tattak. Igaz, hogy nagyon nehéz viszonyok között veszem át az elnökséget, érzem is erőm csekélységét a nagy feladatok meg­oldásához, mindazonáltal bizalommal tölt el a jövőre nézve, hogy három munkaerős al­elnökre, valamint az ügybuzgalmáról ismert­­ igazgató úrra és olyan tisztikarra támaszkod­hatok, melynek szakavatottságát és életrevaló­ságát már 20 év óta ismerem. Én az egyesületi életben a legnagyobb súlyt mindig a tisztikarra fektettem. Az elnökség képviseli az egyesületet, de a tisztikar dolgozik, amivel életet önt az egyesület működésébe. Jó tisztikarral könnyű a munka. És én jobb tisztikart, mint az urak, kik úgy szaktudásukkal, mint buzgalmukkal mindent megtesznek, amit csak megtehetnek, nem ismerek és nem is kívánhatok az OMGE-nek. Ilyen tiszti­karral könnyű a mi feladatunk. Engedjék meg, hogy megköszönjem megjelenésüket és bizto­sítsam, hogy mindent el fogunk követni a tekin­tetben, hogy az OMGE működése a mi veze­tésünkkel minél teljesebb és eredményesebb legyen. (Lelkes éljenzés.) Ezután az elnökség tagjai hosszasabban el­beszélgettek a tisztikarral, amelynek valamenyi tagját eddigi gazdatársadalmi munkásságuk révén jól ismervén, az új elnökség előtt hasonló alkal­makkor szokásos bemutatkozásokra nem volt szükség. K. Vörös Sándort a mezőgazdasági irodalom és szakoktatásügy körül szerzett érdemei elis­meréséül legfelsőbb helyről már évtizedekkel ezelőtt a kir. tanácsosi, majd mint magyaróvári gazdasági akadémiai igazgatót, udvari tanácsosi cím adományozásával tüntették ki s e legfelsőbb elismeréshez csatlakozik az a közmegbecsülés, melyben széles körben részesült. K. Vörös Sándorban rendkívül lelkes tanár és kötelességét élte utolsó pillanatáig teljesítő igaz jó ember tért örök nyugalomra. K. H. VEGYESEK. Mai számunk tartalma Oldal Az OMGE közleményei 698 Egyről-másról ... 708 Szerbia és vámpolitikánk ... 713 A tejszövetkezetek és a gazdák szervezkedése ___ 713 Kiskéri Vörös Sándor + 715 Az OMGE tisztikarának tisztelgése az uj elnökség előtt ...­­. 715 levélszekrény 714 Vegyesek 715 A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése. — Ottlik Iván kitüntetése. — A Magyar Tudományos Akadémia idei Wahrmann-díja. — Kitünte­tések. — Új földművelésügyi helyettes állam­titkár. — A honvédelmi minisztérium új helyettes államtitkára. — Kirehner altábor­nagy kitüntetése. — Címadományozások. — Kinevezések. — A Gazdasági Munkáspénz­tár kormánybiztosa. — A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület. — Gyümölcs- és zöld­ségfeldolgozási tanfolyam a m. kir. Kerté­szeti Tanintézetben. — A Magyar Gazda­tisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete. — A Nyitravármegyei Gazdasági Egyesület. — Mit kell az idén a fürdőzőknek a gyógy­fürdőkbe magukkal vinniök ? 718 Kereskedelem, tőzsde — 719 Szerkesztői üzenetek 720 715 A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése. A Magyar Gazdaszövetség április 30-án d. u. 4 órakor tartott rendkívüli közgyűlését Darányi Ignác elnök meg nyitván, megemlékezik az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület tisztújító köz­gyűléséről, melegen üdvözölvén Zselénski Ró­bert gróf elnököt és a megválasztott alelnökö­ket és annak a biztos reményének ad kifejezést, hogy a régi bajtársi érzelemmel fognak kifej­teni munkát a mezőgazdaság emelése körül. (Általános helyeslés.) Üdvözli Bartóky Józsefet, sajnálja visszalépését, de reméli, hogy ezentúl is munkálkodni fog a Szövetség körében. Ez­után Pallavicini államtitkárt, Dubravszky Róbert és Szomjas Lajos h. államtitkárokat üdvözli, majd annak a reményének ad kifejezést, hogy őrgróf Pallavicini György a régi buzgalommal fog közreműködni a kisgazdák érdekében. Most Bernát István igazgató olvasta fel a jelentését az elmúlt évről. A Szövetség sűrűn foglalkozott a gabona- és lisztárak igazságos megállapításával, az iparcikkek árának sürgős makszimálásával. Az idegen tőkéknek a mező­gazdasági téren való terjeszkedése a múlt év folyamán sem igen csökkent. Kötelességének

Next