Köztelek – 1918. 27-50. szám
1918-07-13 / 27. szám
27. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. , KÖZTELEK, 1918. JÚLIUS HÓ 13. A gombacsira jósága, megbízhatósága, íme, amint láthatjuk, itt döntő szerepet játszik. Ezért a csira beszerzésénél sohasem szabad fukarkodni. Megbízhatatlan csira halomra döntheti reményünket, számításunkat és emellett minden eddigi fáradságunk és költekezésünk is kárbaveszhet. A csiperkegombacskát előállíthatjuk alkalmas helyen magunk is, akinek nagy mennyiségekre van szükége, leghelyesebb is, ha úgy cselekszik. Ellenben, akinek csak pár, 5—25, kilóra van szüksége, helyesebben cselekszik, ha biztos helyről szerzi azt be. Nos tehát, ha a csira rossz volt, vagy ha az ágy megvetése, beágyazása körül történt mulasztás, akkor elölről kezdjük. Ellenben, ha minden rendjén történt és a csira is jó volt, a mycéliumok terjedése szemmel látható erővel indul meg és mihamar beszövi az egész ágy felületét. Amint ez bekövetkezett, a takarókat eltávolítjuk és az egész ágyat beborítjuk jó melegágyfölddel, mintegy 6—8 cm. vastagon. Ha a föld hideg, sőt ha esetleg fagyos is volna, akkor azt néhány nappal előbb valamely melegebb helyiségbe hordjuk és csak akkor teritjük reá az ágyra, ha hőfoka a csiperketenyésztőhelyiség hőfokával körülbelül megegyezik. Az ágyakra teritett földet csinosan elzónázzuk és simítódeszkával leszorítjuk, leveregetjük és ha a reá hordott föld is úgy kívánja, langyos vízzel mérsékelten megöntözzük. Az öntözéssel óvatosan, csínján bánjunk. A túlságos nedvesen tartott ágy hamar kihűl és alig ad termést. Éppen azért csak akkor öntözünk és pedig rózsás locsolóval, ha az ágyon száraz foltok mutatkoznak és csakis szabályozott langyos vízzel. „ Ezek után kb. 5—6 hétre kezdetét veheti a csiperkeszedés. UHuillier István. (Befejező közlemény következik.) Peronoszpóra és lisztharmat ellen mivel védekezzünk? A peronoszpóra, fürtperonoszpóra és lisztharmat elleni védekezésül szolgáló szerek tekinvan, mert nem tudja, mi ellen, mi használandó legcélszerűbben. Régi nóta, hogy a peronoszpóra ellen való lombpermetezésre legjobb a bordós lé, melyet jóféle rézgálicból és jó, romlatlan oltott mészből magunk készítünk frissen a helyszínen. Tekintettel arra, hogy az állami rézgálic korántsem elég háromszor vagy négyszer alapos permetezésre, azért a legtöbb szőlősgazda kereskedelmi rézgálicot is szerez be, 14—18 koronás árban. Mivelhogy azonkívül az 1914—1916. évben rájöttünk arra, hogy nedves nyáron, amikor az időjárás a peronoszpóra elszaporodásának nagyon kedvez, ötszöri permetezés is szükséges, méghozzá 1—2%-os bordói lével, azért már csak az egy hold lepermetezésre beszerzett keres-24. ábra. Gombaágy a magyaróvári gazdaakadémia kertészete uborkahajtató házában. A növényház közepén lótrágya melegágy, amelybe két sor uborka van, közei pedig csiperkegombacsir£val vannak beágyazva. 11 hedelmi rézgálic is tetemes mennyiséget képvisel és tekintélyes költséget okoz. A nagy költségnek lényeges részét azonban meg is lehet takarítani, ha olyan időjárás mutatkozik, mint 1917-ben és 1918-ban, amikor ugyanis a hozzáértő szakember hegyvidéki szőlőben nem ötször, hanem csak egyszer vagy legfölebb kétszer, alföldi szőlőkben legfölebb háromszor permetezett, még pedig nem 1—2, hanem csak V2—l°/6-os oldattal. Igaz, hogy az időpontot nagyon jól el kellett találni, de akinek tapasztalata van és aki a helyszíni körülményeket jól meg tudja figyelni, az a helyes időpontot is kitűnően meghatározhatja. Ugyancsak lényeges megtakarítást érhetünk el avval is, hogy bordói lé helyett Perocidot használunk. A bordói lé ugyan a legjobb permetezőanyag, de a Perociddal is kitűnő eredményt érhetünk el, feltéve, ha bánni tudunk vele. Aki a perocid kezeléséhez nem jól ért, annak nem is ajánlható. De azokban a szőlőkben, ahol magam vezettem a permetezéseket, ott még a nagyon peronoszpórás 1916. évben is teljesen meg voltunk elégedve a perociddal. Hogy a perociddal való permetezés mennyivel olcsóbb a kereskedelmi rézgáliccal való permetezésnél, az könnyen kiszámítható, ha figyelembe vesszük, hogy egy kilogramm kereskedelmi rézgálic 14—18 K., a tiszta Perocid pedig (a Központi Hitelszövetkezetnél) 4 K.-nál, a nyers Perocid (a Magyar Mezőgazdáknál) 3 K.-nál is kevesebb. Már most számításba kell venni azt, hogy egy kilogramm rézgálic helyett 1,5 kg. tiszta vagy pedig két kilogramm nyers Perocidot kell vennünk. Aki nagyon óvatosan akar eljárni, még többet is vehet, ami azonban hatására nézve már nem egy kilogramm, hanem megfelelően több gálicnak felel meg. A számítás egyébiránt még mindig nem teljes, hanem a Perocidhoz kilogrammonként körülbelül 50 fillér, vagy mondjunk inkább igen nagy számot, egy koronát hozzá kell számítani, mégpedig a Perocid megőrlése (darálása), átszitálása és hosszadalmas kavarása révén felmerülő munkaköltség, valamint a daráló és a lassú oldás miatt szükségelt több hordó vagy kád beállítása címén. Ilyenformán az egy kilogramm kereskedelmi rézgálic 14—18 koronájával szemben az 1*5 kg. tiszta perocid körülbelül 650 K.-ban, a nyers talán 7 K.-ban van s mindenesetre legalább ötven százalékot meg tudunk takarítani egyszerűen ugy, hogy a Perociddal való eljáráshoz értvén, kereskedelmi rézgálic helyett perocidot használunk. A peronoszpóra ellen való lombpermetezésre szolgáló védekezőszerek közül tehát legfontosabb a rézgálic, mert ezt a gyakorlatban leginkább ismerik és valóban legjobbnak is mondható ; de ez időszerint, a kereskedelmi rézgálic óriási árára való tekintetből, a perocid is kiválóan fontos, mert annak, aki ért hozzá, éppen olyan jó szolgálatot tesz és amellett lényegesen olcsóbb. Ha a fürt betegségei, nevezetesen fürtperonoszpóra vagy pedig lisztharmat ellen akarunk védekezni, akkor a háború előtti bevált gyakorlat szerint jóféle porokat, nem pedig permetezőteveket használunk, mégpedig ha fürtperonoszpórával van dolgunk, akkor jó minőségű rézkénporral, ha lisztharmat ellen kívánunk védekezni, akkor jó kénporral porozunk. Fürtperonoszpóra és lisztharmat együttes leküzdésére a jó rézkénpor szolgál. Ismeretes, hogy a háború folyamán az említett porok beszerzése nagy nehézségekbe ütközik, sőt 1916-ban és 1917-ben az lehetetlen is volt. Akkor tehát más védekezési eljárást kellett kitalálni s ez sikerült is, oly módon, hogy a fürtöket nem porral, hanem folyadékkal kezeltük.. A magyarországi önálló kísérletek és tanulmányok alapján meg lehetett állapítani azt, hogy általában a fürtök permetezésére ugyanazok a folyadékok a legjobbak, amelyek a lombpermetezésre is alkalmasak, tehát a bordós lé és a perocid (amely egyébiránt mindig mészszel közömbösítendő, akárcsak a rézgálic). Mivelhogy azonban a permetezőfolyadék a nagyobb, viaszkréteggel bevont („hamvas") bogyókról könnyen lepereg, anélkül, hogy kellőképpen megtapadna rajtuk, azért 0"4°/o jóféle barna asztalosenyvet keverünk hozzá (feloldott állapotban), ami kitűnő tapadást eredményez. A lisztharmat ellen való permetezésre főleg a Perocid van kipróbálva már 1916. óta s nemcsak az ismételten ellenőrzött hivatalos kísérletek, hanem a gyakorlat is igazolta, hogy a 2%-os tiszta Perocid oldata (mészszel közömbösítve) kitűnő védőhatást fejt ki. Hogy a bordói lé is igen jó szolgálatot tesz, arra nézve szintén vannak adatok. Ausztriában sokfelé hirdetik a szaloidint (nátriumbioszulfátot), mint elsőrangú lisztharmat elleni védekezőszert. Ámde több magyarországi adat szerint magának a szaloidinnak elegendő védőhatás nem tulajdonítható. Ausztriában egyébiránt úgy ajánlják, hogy VE— 1% os bordói léhez hozzákeverendő a 72—1% szaloidin. Minthogy azonban tudjuk, hogy a bordói lének spóraölő hatása van, azért természetesnek mondható, hogy az ajánlott összetétel esetén tulajdonképpen nem a szaloidin, hanem a bordói lében foglalt rézgálic a lényeges hatóanyag s a szaloidin benne fölösleges. Az 1918. év folyamán ismét jó minőségű sárga kénpor és rézkénpor is került forgalomba. Eporoknak az ára a békebeli árakhoz képest roppant magas ugyan, de akinek a fürtök megvédése körül alapos gyakorlati tapasztalata van, az rögtön belátja, hogy még a magas árak ellenére is célszerűbb a fürtöket porozni, mint permetezni. Ugyanis a fürtök helyes bepermetezése rendkívül fárasztó, időrabló és lassú munka. Felületes fürtpermetezés esetén ugyan elég hamar végezhetünk vele, de ebben nincs köszönet. Ha már fürtöt permetezünk, akkor a munkát úgy kell irányítani, hogy mindegyik fürt mindegyik bogyója be legyen permetezve. Hogy ez pedig milyen lassan megy és mennyi munkaköltséget 25. ábra. Gombaverem egyszerű deszkaoldalak és fedélzet, szalmás trágyával fedve okoz, azt csak az tudja megítélni, aki már maga is ilyen munkát végzett. Mindezek értelmében, ha módunkban van választani, lisztharmat elleni védekezésül elsősorban jó minőségű kénporral porozzunk. Ha egyúttal fürtperonoszpóra ellen (és amit eddig még szóba nem hoztam, talán fakórothadás ellen is védekeznünk kell, jó minőségű rézként a hátsó falra erősített polcokon. Olcsó Gazdasági Könyvtár 49 füzet, 4660 oldal, 1280-nál több szöveg közötti ábrával. Ára bérmentes küldéssel 75 K. Ezek a Buday Barna, az országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitkára szerkesztésében megjelenő, sorozatos „Köztelek Olcsó Könyvtár" cím alatt jelennek meg és nélkülözhetetlen kézikönyvei a gazdáknak. Részletes árjegyzéket bérmentve küld a "Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság szakkönyvkereskedése, Budapest,lX., Üllői út 25. ill.