Köztelek – 1918. 27-50. szám

1918-10-12 / 40. szám

40 SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1918. OKTÓBER HÓ 12 161. Teleki József, Temesváry Gerő, Teplánszky Ernő, Tersztyánszky Ákos, ifj. Thalheimer Lajos, Tóth Kálmán, ifj. Tóth Lajos dr., Tömböly László, Varga Lajos dr., Végh László dr., Weszelovszky István, Vitályos Géza dr., Vitko­vits János, Vujkovits Czivin Jakab, Waldhauser Dezső, Wéber János, Weisz Adolf, Weisz Alfréd, Weisz Dezső, Weisz Mór, Weisz Zsigmond, Ónodi Weress Zoltán, Wertheimer Sándor, Wesztfried Ernő, Wittenberg István gróf, Zsolnay Albert, ifj. Toldalagi László gróf. Aba,Alcsut,Bagota, Békésszentandrás, Berettyó­újfalu, Biharnagybajom, Birda, Bodrogkisfalud, Borsodszemere, Bősárkány, Bü­döskút, Bükkösd, Csapod, Cserdi, Csór, Dencsháza, Detta, Dinnye­berki, Dunaradvány, Érmihályfalva, Etyek, Fekete­város, Felsőszentiván, Fertőfehéregyháza, Fertő­szentmiklós, Garamsalló, Gátalja, Gerencsér, Gertenyes, Gorica, Gyúró, Helesfa, Hirpip, Homonnaolyka, Hontfüzesgyarmat, Ipolybél, Kápolnásnyék, Keresztespüspöki, Kishöllány, Kis­láng, Kocsola, Kom­ádi, Kunbaja, Kunszent­márton, Kürt, Lajtaszentgyörgy, Lajtaújfalu, Lakompak, Majláthfalva, Máslak, Mercyfalva, Megyefa, Mérk, Mezősas, Mezőterem,­­Mező­zsadány, Mihályi, Miske, Nádasdladány, Nagy­vörzsöny, Nagylózs, Nagyölved, Nagymad, Nagy­szilas, Naszály, Németpróna, Németremete, Nógrádkálló,­­Nyitrabánya, Oka, Omor, Olasz­liszka, Orgovány, Örsujfalu, Pátka, Pázmánd, Pinnye, Polgárdi, Privigye, Rábakecöl, Salánk, Sarkadkeresztúr, Seregélyes, Somogyvár, So­ponya, Sopronkövesd, Szabadszentkirály, Szakcs, Szénavár, Tard, Tardoskedd, Temeskalocsa, Temesszécsény, Tornyospálca, Újszász, Vác­szentlászló, Végvár, Völgyfalva, Vál, Vámos­mikola, Varjas, Vinga, Mátranovák, Homokte­renye községek. Bajmóczi, Baratkai, Havasi, Kisvejkei, Szász­falvai, Tergenyei és Viravai körjegyzőségek. Alsószek­i, Avasfelsőfalui, Bogácsi, Baka-Nádasd Dercsikai, Baranyai, Bogdásai, Boldogkő vidéke, Bussai, Bustyaházai, Csallókörnyék-Várkony és vidéke, Csatai, Ebededi, Csornai, Dombegyház és vidéke, E. Bajna és vidéke, Élesdi, Fugyi községi, Galgagyörk községi, Galamboki, Galgamácsai, Galgóci, Gávai, Gomba községi, Gyálai, Gyergyószentmiklósi, Hertelendy­falvi, Gödöllői, Horlyói, Huszti, Jánosházai, Jászó és vidéke, Kápolnokmonostori, Kéthelyi, Karakói, Karcsaszéki, Kazár és vidéke, Kis­komlósi, Kisbecskereki, Kolozsvári ipartestületi, Kolozsvári magyar és középtizedi, Komját köz­­­ségi, Korláthelmeci, Kosdi, Kótaji, Losonc és vidéke, Ludány-Halászi, Mándok és vidéke, Mátészalka, Mátraszele és vidéke, Mátyóci, Mezőlak-Békási, Murakereszturi, Nagybocskó és vidéke, Nagygejőci, Nagyiratos és vidéke, Nagy­káta községi, Nagykázméri, Nagyházi, Nagy­oroszi, Nagyszecsei, Nagyszeredi, Nógrádkállói, Nagytapolcsányi, Nógrádszakáli, Nemesszent­andrási, Nyitra-Egerszeghi, Nyitramegyei köz­ponti, Óbecsei, Óbesenyői, Orosztonyi, Őrszent­miklósi, Padéi, Pálmonostorai,­­Pálosnagymező és vidéke, Palotási, Pándi, Patonyszél-Szent­mihályfalvai, Penci, Perbenyik és vidéke, Peredi, Pókakeresztúr községi, Pozsonyivánkai- Papfai, Pozsonypüspöki, Pölöskei, Puhó és vidéke, Püspökhatvani, Püspökladányi, Rajec és vidéke ipari és gazdasági, Rimóci, Sajókazai, Sajó­szentpéteri, Sóshartyán és vidéke, Sári községi,­­Somlóvásárhelyi, Szacsur és vidéke, Szajáni, Szászsebesi, Székelymuzsnai, Szentendrei, Szent­györgy és Vidéke, Széphelyi, Szerednyei, Szilágyii, Szilágysámsoni, Szobránc és vidéke, Szo­molyai, Taksonyi, Taktaharkányi, Tápiógyör­gye községi, Talaborfalvi, Tápiószele községi, Técsői, Tinnye községi, Tóalmási, Tornya­­és vidéke, Tószeg községi, Tótmegyeri, Tótszentpál községi, Ujlóti, Ungdaróci, Uri községi, Üllői, Vácskisújfalu-Zsidói, Vágvörösvár-Zsur-Ratkóci, Vágsellyei, Vasvári, Végvári, Verseghi, Vése községi, Zagyvaróna és Vidéke, Zsigmondfalvai, Abaújszemere és vidéke, Alsónémedii hitel­szövetkezetek. . Fertőszéleskuti, Igazfalvai, Kalotadánosi, Kapu­vári, Kübekházai, Legyesbényei, Őrszentmiklósi, Szeremlei, Budakeszi katholikus gazdakörök, Délvidéki földm. gazd. egyesület, Nagyatádi úrbéres birtokosság, Jákóhalmasi közbirtokosság, Bácskai Mezőgazdák­­Szövetkezete, Érmelléki Mezőgazdák R.-T., Magyar Szeszértékesitő R.-T., Borsodi Bányatársulat, Honi Fonó és Kötélverő­gyár R.-T., Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete, Récényi Gazdák Szövetsége. Az igazgató-választmány a tanács által fel­vételre ajánlott jelentkezőket az egyesületi tagok sorába felveszi és előadó indítványára jegyző­könyvileg mond köszönetet mindazoknak, akik buzgó taggyűjtési tevékenységükkel az egyesületi taglétszám ily újabb örvendetes gyarapodásán hazafias lelkesedéssel és erős gazdaérzéssel közre­működtek. ( B) Kilépő és elhunyt tagok törlése. Musschenbacher Emil dr. előadó titkár bejelenti, hogy a legutóbbi gyűlés óta elhaltak az évdíjas tagok sorából: farkasdi Benke László, Bod Sán­dor, Bozzay Pál, Csák Gyula, Erős Rezső, Friedmann Benő, Gróf Mihály, Hegedűs Iván, Jerfy Ferenc, Knau Alajos, Kövess György dr., Plussich Frigyes dr., szabolcsi Polyák Béla, Polák Ferenc, Schuszter Ferenc, Schwarcz László dr., Sitányi Lajos, Soóky Andor, Szikszay La­jos, Várallyay Ferenc, Weiszmáhr Mihály, Wertheimstein Alfréd. Az igazgató-választmány részvétének jegyző­könyvbe iktatása mellett törli az elhunytakat a tagok sorából. Tagsági kötelezettségük lejártával kilépnek: Csorba Antal, Stern Miksa, Ungár és Spitzer. Törlendők: Központi Szeszipar r.-t. (megszűnt), Lichtenegger Győző (alapitó lett), Schwarczer Sándornak 1916 — 18. évekre a tagsági dijat elengedtük. Megállapítja ezek után előadó, hogy az egye­sület taglétszáma a mai napon: 430 alapitó, 7101 évdíjas, összesen 7531 tag. A tőkeemelés meggátlására irányuló rendelet végrehajtása. Ezután napirend előtti felszólalásra Bernát István dr. kért és kapott engedelmet. Felszóla­lásában utalt arra, hogy a kormány pár hét előtt egy rendeletet bocsátott ki, melyben kor­látot kíván emelni a rendkívül szaporodó tőke­emelések ellen. E rendelettel szemben majdnem egyhangúlag nyilvánult meg a merkantilis sajtó és a merkantilis sajtó köré csoportosult érdekkörök abbeli követelése, hogy a kormány a szóbanforgó rendeletet vonja vissza. Szóló szerint ezzel az áramlattal szemben a gazdaközönségnek a legéle­sebben állást kell foglalnia, mert ha a túlsó tábor rohama sikerül és a kormány a rendeletet vissza­vonja, ebből rendkívül károk háramlanának köz­gazdasági életünkre. A merkantilis körök azzal in­dokolják állásfoglalásukat, hogy elsősorban a sza­badság nevében kívánatos a korlátlan tőke­emelés, habár Németországban és Ausztriában is csak korlátolt mértékben van ez megengedve. Azok az urak, akik a korlátlan tőkeemelést kíván­ják, önmagukkal is ellentétbe jutnak. Nevezetesen a Pénzintézeti Központ alapításáról szóló törvény egyik paragrafusában ki van mondva, hogy új intézetek alapítása csak akkor engedhető meg, hogyha 20 millió korona alaptőkével bírnak. Midőn e rendelkezés törvénybe iktatásáról volt szó, ugyanazok az urak, akik most a korlátlan tőkeemelés mellett vannak, helyeselték az imént vázolt intézkedést. Egyes csekély ellenvetés meg­nyilvánult ugyan, de nagyon csendesen. Leg­utóbb, midőn meghosszabbították a Pénzintézeti Központ működését, a fentebb ismertetett el­járás újból minden nagyobb lárma nélkül keresz­tülment. Midőn a kormány bizonyos kritika alá akarja vonni az egészségtelen tőkeemeléseket, a tőkeemelési szabadság hangoztatásán kívül még arra is hivatkoznak a merkantilisták, hogy a rende­let következtében az osztrák tőke nem fog felénk áramlani. Hogy ez mennyire szükséges vagy nem szükséges, azt szóló nem is kívánja bővebben fejte­getni. Azt is mondják, hogy a szóbanforgó rendelet a magyar tőke kifejlődésének ellensége és Bécs érdekében hozatott. Azért el is nevezték „Lex Rotschildnak". Szóló úgy látja, hogy a köz­hangulatnak a tőkeemelést korlátozó rendelet elleni irányításával bizonyos csoportok a szupre­máciát óhajtják maguknak biztosítani, ami azért sem engedhető meg, mert a korlátlan tőkeemelés lehetőségével az olyan tőkék, melyek a mező­gazdaság felé irányulnának, bizonyos papírok felé vennék útjukat és csak fokozódnék a leg­nagyobb veszedelemmel fenyegető féktelen börze­játék. Kéri ezek után következő határozati ja­vaslata elfogadását: „Az OMGE igazgató-választmánya maga részé­ről a kormánynak a megokolatlan tőkeemelések meggátlására irányuló rendeletét helyesnek, gazdasági életünk egészséges fejlődésére szük­ségesnek tartja s kívánja, hogy a kormány annak végrehajtásánál a köz érdeke által paran­csolt részrehajlatlanság és szigorral járjon el." (Helyeslés.) Az igazgató-választmány Bernát István javas­latát vita nélkül egyhangúlag magáévá tette. 4. Az egyesületi tanács előterjesztései: a) Egyesületi évkönyv kiadásának és a lapkiadási költségek fedezésének ügye. Rubinek Gyula igazgató szerint a nyomdai költségek oly óriási mértékben emelkedtek, hogy rendkívül intézkedésekre van szükség, hogyha az egyesület költségvetési egyensúlyát fenn akarjuk tartani. A háború alatt a nyomdai költ­ségek a ,Köztelek" lapnál például kereken 770°/o-kal emelkedtek. -,Ez olyan óriási költség­többletet jelent, amit csak úgy lehet fedezni, hogyha a lap előfizetési és hirdetési díját emelik és a tagok hozzájárulását is igénybe veszik. De sorrendbe véve a tárgysorozatot, elsősorban az évkönyv ügyében óhajt javaslatot tenni. Az egyesület az­ évkönyvet a háború egész tartama alatt kiadta, kivéve a tagsági névsort. Igaz ugyan, hogy 1914-ben nem adták ki az év­könyvet, ez azonban utólag pótoltatott a következő évi kettős évkönyv kiadásával. Az évkönyvet az egyesületi tanács az idén is ki óhajtja adni, azonban nem annyi példányban, hogy minden tagnak megküldhető legyen, mert ez az egye­sületet 60—70 ezer koronával terhelné az előző évi költségekkel szemben. Az évkönyv nem minden egyes tagnak szükséges. Akinek kell, az rendelje meg s annak meg fogják kül­deni. Hogy a könyvespolcok részére nyomássa­ még kaphatók: Bacher Rudolf—Melichár Ferenc Magyarországi vezérképviselő: SZŰCS ZSIGMOND, Budapest, VI. kerület, Teréz­ körút 26. szám.

Next