Köztelek – 1920. 1-26. szám

1920-02-14 / 07. szám

98 kezést népiesen tárgyaló füzet megírásával és gondoskodjék ennek a legszélesebb rétegekben való elterjesztéséről. (Helyeslés.) Elnök, miután a javaslathoz hozzászólni senki sem kíván, azt határozattá emeli és az ülést berekeszti. A faluért. Az újraépítés munkájában nevezetes feladat­kör szolgálatára válalkozii^tsza mozgalom, amely Bubineki Gyula kez­ére az OMGE kebelében már 1912-ben^*ff^gindult és most uj lendületet vett. Ez a mozgalom röviden a falvak fejlesz­tésére irányul. Célja: megadni a falvaknak mind­ama berendezéseket, amelyek egészségügyi, műve­lődési és társadalmi viszonyait javítják, kieme­lik a falvakat mai elmaradottságukból és jobban belekapcsolják a nemzeti kultúra közösségébe. Kubinek Gyula földművelésügyi miniszter, mint még OMGE igazgató, a faluról írott kitűnő tanulmánya konklúziójaként már 1912-ben javas­latot tett az OMGE szociális bizottságában egy olyan országos intézmény életrehívása érdeké­ben, amely a falusi otthon védelmével, a falusi élet gazdasági és kulturális szükségleteinek kielé­gítésével, egyszóval: a falu kérdéseinek gondo­zásával lett volna hivatva foglalkozni. Erre a célra tömöríteni kívánta mindazokat a társa­dalmi, kulturális, gazdasági és szövetkezeti intéz­ményeket, amelyek a falu kérdésével hivatás­szerűen foglalkoznak. Hogy mi adott ennek a tervnek aktualitást, azt a falusi élet figyelői jól tudják. A kultúra fellendülése mindenütt magával hozta azt a jelenséget, hogy a városok elsza­ladtak a falutól; a városok fejlődésével szemben a falu megmaradt a régi elmaradottságában. A városokba összpontosultak a magasabb rendű emberi élet feltételei, úgy, hogy mindazok, akik szórakozási, élvezeti, művelődési alkalmakat ke­restek, a városokra voltak utalva. Nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európa többi államai­ban is bizonyos emberáramlás indult meg, amely a falvakat kiürüléssel, elnépteledéssel fenyegette. Nálunk ez a jelenség annál komo­lyabb volt, mert be kell vallanunk, hogy a mi kormányzati politikánk túlon­túl a városok mal­mára hajtotta a vizet. Ha vizsgáljuk, hogy a falvak gazdasági, mű­velődési igényeinek kielégítése, egészségügyi berendezése stb. tekintetében mi történt a múlt­ban, megállapíthatjuk, hogy kevés gondossággal és még kevesebb áldozatkészséggel fordultunk a falvak felé. Ennek az volt a következménye, hogy a falvak életberendezése a megnövekedett igények kielégítésére mindinkább alkalmatla­nabbá vált. Azt az értékes emberanyagot, amely a falvakban él, sem egészségében, sem erköl­csében, sem művelődésében nem tudtuk kellő­képpen kiszolgálni és megoltalmazni. Ha belépünk egy tipikus magyar faluba, mind­járt igen kedvezőtlen kép tárul szemünk elé. A ház, ól, kut, trágyadomb egy­másra építve, az egészségügyi szempontok tökéletes figyelmen kívül hagyásával. Benn a lakásban sötét szoba, apró pislogó mécses, az ablakközeli télvíz ide­jén homokkal töltve, mely a hideggel együtt a friss levegőt is kizárja. Benn a szobákban a képtől az utolsó bútordarabig mindenütt a sok­szorosítóipar legselejtesebb gyártmányai. Kér­dezzük meg az anyától, hogy mikor gyermek­ágyban feküdt és a legnagyobb emberi adót fizette, volt-e mellette orvos, vagy okleveles bába, aki törődött volna vele. Mikor munkába járt, volt-e a faluban kisdedóvó, mely gyermekeivel foglal­kozott volna. Mindezekre a kérdésekre tagadó választ kaptunk. Az anya- és gyermekvédelem, meg az egészségügyi intézkedések elmulasztásá­nak tudható be, hogy egyes magyar falvak gyermekhalandóságát csak az amerikai pampák múlják felül. Vagy ha tovább vizsgáljuk, van a falunak járdája, világítása, ivóvize, csatornázása, könyvtára, vannak-e művelődési intézményei, szórakozóhelyei, általában nemmel kell vála­szolni. Az egyetlen intézmény, amely a falvak­ban virágzott, a korcsma volt. Nyitott kaput döngetnénk, ha e helyen bővebb megokolását akarnánk adni ama közjóléti intéz­mények szükségszerűségének, amelyekkel a fal­vaknak adósai vagyunk. Az OMGE a jelenlegi földművelésügyi miniszter javaslatát nagy lelkese­déssel elfogadta, sőt hozzáfogott a javaslat kivite­léhez is. A falvak vezető férfiaihoz már 1913-ban kérdést intézett az OMGE aziránt, minő intézmé­nyeket tartanak legszükségesebbeknek s hogy e téren a társadalmi munkásság micsoda alkotá­sokat hozhatnak létre. A kérdésre mintegy öt­száz válasz érkezett. Valamennyien lelkesedés­sel üdvözölték a mozgalmat, panaszkodtak a falvak ázsiai elmaradottsága miatt. Nagy öröm­­­mel fogadták, hogy végre olyan mozgalom indul,­­ amely adni is akar valamit a falvaknak. A gya­korlati szükségletek egész sorozatára mutattak rá, amelyek a falusi élet tűrhetővé tétele érde­kében sürgősen kielégítendők. A beérkezett értékes anyagot az OMGE jegyzékbe vette, sajnos, az anyag a proletárdiktatúra alatt el­kallódott. A háború közbejötte megakadályozta a moz­galom folytatását s csak a proletárdiktatúra bukása után jutott az OMGE ismét abba a helyzetbe, hogy a mozgalom elejtett fonalát felvegye. Felterjesztést intézett tehát Kubinek Gyula földművelésügyi miniszterhez, rámutatván arra, hogy ha valamikor, úgy ma van szükség arra, hogy a falvak népét intezívebb munka kifejtésére képessé tegyük, mert a politikailag is vezető szerephez juttatott falvak részére olyan társadalmi és gazdasági feladatok megvalósítása vár, amelyeket csakis magasabb gazdasági és kulturális készültséggel lehet megoldani. Arra kérte az OMGE a minisztert, hogy a falumozgalom felújításához és kiviteléhez szük­séges erkölcsi és anyagi támogatást adja meg. A földművelésügyi miniszter örömmel vette az OMGE ajánlkozását és megbízta az egyesületet azzal, hogy az általa javaslatba hozott „Falusi Otthonvédő és Népjóléti Országos Szövetség" létesítése érdekében az előkészítő lépéseket megtegye, s az előkészítőbizottság munkálatait anyagi támogatásáról is biztosította. A földművelésügyi miniszter megbízásának teljesítése során az egyesület első lépése az volt, hogy a „Hangyá"-t, a Gazdaszövetséget, az Országos Központi Hitelszövetkezetet, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, A Gazdák Biztosító Szövetkezetét, a Vármegyei Tisztviselők és Kör­jegyzők Országos Egyesületét és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét csatlakozásra hivta fel s ezeknek az intézményeknek kép­viselőiből megalakította a létesítendő országos szövetség szervezőbizottságát. A szervezőbizottság megalakulása után nyom­ban megállapította az előkészítő munkálatokat és ezeknek végrehajtására irodát szervezett, melynek az OMGE egyelőre ingyenes helyisé­get biztosított. Ez az iroda működését már január hóban megkezdette. A nyilvánosság elé eddig azért nem lépett, mert Bubinek Gyula intencióihoz képest, kerülni kívánta még a lát­szatát is annak az igyekezetnek, hogy a fel­karolt eszmével kortes célokat kívánna szolgálni. Ami most már a jövőt illeti, az irodának az a feladata, hogy a létesítendő országos szövetség munkaprogrammját felépítse, szervezetét meg­alkossa és számára híveket toborozzon. Evég­ből mindenekelőtt a falvak gazdasági, kulturális és népjóléti szükségleteiről igyekszik tájékozást szerezni. Összeköttetésbe lép tehát a falusi élet vezető tényezőivel s ezektől adatszerű értesítést szerez afelől, hogy milyen természetű szük­ségletek kielégítésével és milyen feladatokkal kellene számolnia a létesítendő szövetségnek. A tervezett „Falusi Otthonvédő és Népjóléti Országos Szövetség" munkakörébe tartozna a falvak gazdasági, művelődési, egészségügyi ér­dekeinek gondozása és az e célból szükséges intézmények létesítése, felölelné tehát a szövet­ség működése az alábbi kérdéseket: Apróállatok tenyésztése és hizlalása, méhé­szet. Gyömölcstermelés, aszalás, izkészítés. Konyha- és virágkertészet. Háziiparok. Udvar­járások, bírálatok. Versenyek és jutalmazások. Hitel-, fogyasztási-, tej-, állattenyésztő-, állat­biztosító-, szeszfőző-szövetkezetek. Tűz- és jég­kár elleni biztosítás, élet és házassági biztosítás népszerűsítése. Gyermekgondozó napközi ottho­nok. Óvodák. Elesett hősök sírjának és emlé­kének megör­ökítése. Ifjúság és felnőttek torna-és céllövőgyakorlatai. Népkönyvtárak, népházak, gazda- és olvasókörök. Műkedvelő színielőadá­sok. Vándor mozgókép-előadások. Hangversenyek, népünnepélyek. Orvosi és bábaszolgálat rende- M­A1TTHWF1? ÖNÖN MAGNAGYKERESKEDÉSE 1 IYU JL JLIi 1 JL/A\ vrl/vrl1 BUDAPEST, ROTTENBILLER­ UTCA 33. V FQ7 Lar^'^ZlaSaOi­lliaBVakat: » A TAMT tiszta és legmagasabb^ csiraképességű I MJOU lóherét, lucernát,baltacímmagot, nyulszapukát stb. ÜUÜilli­gaZflaSafll­, KOIiyiiaKert I­­fiS VirajístölVaKat. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. 80­9 KÖZTELEK, 1920. FEBRUÁR HÓ 14. 7. SZÁM 30-IK ÉVFOLYAM. m*

Next