Köztelek – 1920. 27-51. szám

1920-07-10 / 28. szám

514 az aratási munkálatok végzését is zavarta. Sok­felé erős zivatarok és jégesők okoztak jelentős károkat. Termésfeleslegünk értékesítési lehetősége a külső államok terméseredményeivel szorosan összefügg, sajnos azonban, a világpiac kilátásai­ról ma még csak felületes tájékozódást szerez­hetünk. A legtöbb európai országban elég kedvező­nek ígérkezik a termés. Különösen jó búzater­mést várnak Franciaországban, amely a becslé­sek szerint 20 millió q-val fogja meghaladni a múlt évit. Javultak Németország és Csehország terméskilátásai, nemkülönben kedvező jelenté­sek érkeznek az északi és déli államokból is. Romániáról eddig meglehetősen ellentmondó értesüléseink vannak, de ha a rendszernélküli földosztás csökkentette is a bevetett területet, ezen a vetések jól állanak és így Romániában kiviteli feleslegre számítanak. Igen jónak tartják Bulgáriában a termést, nemkülönben Jugoszláviá­ban is, amit legjobban bizonyít az a hír, hogy a szerbek által megszállt területen a búza ára 200­­. koronára esett le. Lengyel- és Orosz­országot belpolitikai helyzetük folytán az idén alig lehet a világ gabonaellátása szempontjá­ból figyelembe venni. A tengerentúli országokból is kedvező termés­kilátásokat jeleznek. Az északamerikai Egyesült­ Államokban ugyan a gabona minimális árának megszűnte folytán nagyon megkisebbedett a bevetett terület, mégis a vetések kedvező állása révén tekintélyes kiviteli felesleggel számolnak. Az átlagosnál sokkal jobb termést várnak Argentínában, Ausztráliában és Indiában egy­aránt. Az áralakulás kilátásai. Az előrebocsátott vázlatos szemléből is kitű­nik, hogy amíg egyrészről a gabonabevitelre szoruló országok szükséglete a jónak ígérkező termés folytán jelentékenyen csökkenni fog, addig másrészről a gabonakiviteli országok te­temes felesleggel fognak jelentkezni a világ­piacon. Ha ehhez még figyelembe vesszük a szükséglet háborús jellegének megszűnését, a gabonavilágpiacon új és szokatlan irányzat ki­alakulásával kell számolnunk, amely elsősorban az árak csökkenésében fog kifejezésre jutni. Ennek egyik jellemző tünete, hogy az annyira óvatos és a háború egész ideje alatt helyesnek bizonyult gazdasági politikát követő Angliában legutóbb megszüntették a gabona maximális árait, amiből nyilván az következik, hogy a jól értesült angol hatóságok a gabonaárak esésére számítanak. Bármily kedvezőtlen is ez a fordulat a világ­piacon kiviteli felesleggel jelentkező Magyar­országra és a nagy termelési költségekkel küzdő magyar gazdákra nézve, hiba volna, ha strucc­politikát követve, ezt észre nem vennénk és nem számolnánk­ a helyzet következményeivel. Nekünk különös figyelembe kell még vennünk a valuta­kérdést is, mert előreláthatóan valutánk tovább is folytonosan javulni fog, ha csak valamely váratlan bel- vagy külpolitikai esemény közbe nem jön. Valutánk javulása igen örvendetes tünet, de a termelőknek számolniuk kell azzal, hogy a gabonáért javult valutájú koronákat kapnak ugyan, a korona javult vásárlóképessége azonban aligha fog érvényesülni a már behozott ipari cikkekkel szemben, amelyeket veszteség nélkül igyekeznek elhelyezni a fogyasztók között, minél­fogva a gazda pillanatnyilag hátrányos hely­zetbe kerülhet, így a gabonaár ma még teljesen nyílt kér­dés. Mindenesetre csak ideiglenesen és helyen­ként vehet nálunk önálló alakulást, idővel a világpiachoz fog idomulni. Ezért tanácstalanul állanak a fogyasztók, nem tudják, miként élje­nek a termésrendeletben biztosított ama joguk­kal, hogy kenyérszükségletüket szabad vásárlás útján fedezhetik. Nem tudják, jobb-e mihama­rabb összes szükségletüket fedezni, vagy pedig célszerűbb a vásárlással várni. De máris meg­állapítható, hogy a hazai fogyasztás kereslete sem élénk, inkább figyeli és várja az áralakulást. Hasonlóképpen bizonytalan helyzetben vannak a termelő gazdák, akik nagy kiadásaikkal szemben nem látják biztosan az értékesítés megfelelő arányú lehetőségét. Értesülésünk szerint szabad­forgalmú gabonában kötések alig történtek, az irányzat azonban inkább lanyha. Nemkülönben nehéz helyzetben van a magyar kormány is, mert ilyen kialakulatlan állapotban kell dön­tenie a közélelmezés céljaira beszolgáltatandó gabona áráról, mennyiségéről és a kivitel helyes megoldási módjáról. Nagyon meg tudjuk érteni, hogy ez a döntés nehezen jön létre. Egyébként nemcsak a gabonánál, hanem a többi — egyelőre, sajnos, csak mezőgazdasági­­ terménynél is, úgy látszik, hogy a folyó év tavaszán az árak elérték a tetőpontot és azok lemorzsoló­dása van folyamatban. Elég e tekintetben a bor, zöldség, gyümölcs, sőt újabban a sertés és vágó­marha áralakulására utalnunk. És ha figyelembe vesszük az 55 centes amerikai zsírajánlatokat, valu­tánk további javulása mellett az állatárak folyta­tólagos csökkenésére kell számítanunk. Nehéz e tekintetben pontosan jósolni, hiszen annyi tényező véletlen alakulása játszik közre ma a gazdasági életben, de nem lehet elég óvatosságot, megfonto­lást és előrelátást ajánlani a gazdáknak. Mindenesetre fokozott figyelemmel kell kísér­nünk az ipari cikkek árának és a munkabéreknek alakulását, mert ha ezek nem tartanak lépést a mezőgazdasági termények árcsökkenésével, a mezőgazdaság válságos helyzetbe kerül. Birtokpolitika Poroszországban. Braun porosz földművelésügyi miniszter múlt hóban számolt be a porosz országgyűlés előtt arról, hogyan intézi a kormány a birtokpolitikát, mik az eredmények és a további tevékenység irányelvei. A porosz telepítési és birtokkihasz­nálási mozgalom főbb feladatai eszerint a kö­vetkezők : 1. Jelenleg használhatatlan területek műve­lés és termelés alá vonása. 2. Erdőterületek mezőgazdasági kihasználása oly mértékben, amennyire a művelés alá vonás szükségessége bebizonyítható. 3. A tagosítás végrehajtása ott, ahol a bir­tok szétforgácsolódás folytán a kisbirtokok eltörpültek és ennek következtében parcella­gazdálkodás folyik ; 4. lecsapolás és öntözés; 5. a birtokfelosztás, eladás vagy bérbeadás útján. Az első pont végrehajtását siettetni kívánja, a porosz képviselőház előtt fekvő „ talaj­javítási" törvénytervezet. A miniszter szerint erre szük­ség van, miután nem igen hihető, hogy a tulaj­donosok, kiknek sok ezer hektár használha­tatlan terület van birtokában, ezeket a területeket belátható időn belül művelés alá vonják meg­felelő segítség és kényszer nélkül. A tagosításra is szükség van Nyugat-Poroszországban, hol örökösödés stb. következtében a kisbirtokok elforgácsolódtak. A telepítés kérdésének megoldása nem haladhat a földet igénylők kívánsága szerint, miután a birtokreform gyors ütemben való végrehajtásá­nak igen sok akadálya van. A porosz telepítési mozgalom csupán két feladat szolgálatára vál­lalkozhatik, erre is csak mérsékelt ütemben: az egyik, hogy a háború által sújtottaknak földet adjon, a másik, hogy a törpebirtokosnak, aki birtoka kicsiny volta miatt abból megélni nem tud, eladás vagy bérbeadás által megélhetését biztosítsa. A telepítés gyors végrehajtásának elháríthat­lan akadálya az építési és üzemanyagok be­szerzésének lehetetlensége és a magas föld és eszköz árak. A háború előtt Alsó-Sziléziában négy hektár szántóföld, egy hektár rét, ház, istálló, pajta és a legszükségesebb eleven és holt felszerelés együttes ára 19,000 márka volt, ez ma legalább 120,000 márkába kerül. Ezért a porosz földművelésügyi miniszté­rium egyelőre csupán az állami birtokok egy részét parcellázta és csak néhány nagyobb magán uradalmat. 1918. végétől kezdve a következő területek lettek parcellázva: Állami birtok eladva és bérbeadva 16,000 hektár, erdőbirtok eladva 4000 hektár, erdőbirtok bérbeadva 2000 hektár, magántulajdon eladva és bérbeadva 30,000 hektár. Mint már ezekből a számokból is megítélhető, a porosz birtokmozgalom meglehetősen szelid tempóban folyik. A poroszok igen helyesen nem arra vetik a súlyt, hogy a létező üzemek meg­bontásával minél több birtokos exisztenciát hoz­zanak létre. Előttük az a fődolog, hogy tagosí­tás birtokrendezés, lecsapolások, öntözések, szó­val a terméketlen területek megjavítása útján minél tökéletesebbé tegyék a föld mezőgazdasági kihasználását. Az erre irányuló nagyarányú munkássággal szemben a tulajdonképpeni föld­osztásnak alárendelt jelentősége van. Különös felgondolnunk, hogy noha Poroszor­szág most is benne van a forradalomban, amely­ből mi állítólag már kigyógyultunk, mégis akár birtokmozgalmát, akár szakoktatásának reform­ját, akár pedig az érdekképviseleti szervezkedést nézzük, az ő reformjai közelebb állanak a körül­tekintő, tartózkodóan komoly gazda gondossá­gához és távolabb állanak a jelszavas politika túlzásaitól, mint a mi hasonló irányú mozgalmaink. KÖZTELEK, 1920. JULIUS HÓ 10 28 SZÁM 30-IK ÉVFOLYAM. A nemzet jövője és a szövetkezetek. Számbavéve a háború halottait, sebesültjeit, azokat az elpusztult erkölcsi és anyagi javakat, melyek a Károlyi Mihályizmus, bolsevizmus és az oláh felszabadítóknak áldozatul estek, nehéz­ségeink és vergődésünk közt, elfáradt szemünk keresi a vigaszt, a sarjadó remény forrásait; a gyász között, a pusztulás sivatagában a zöld párt, azokat a tényezőket, melyekből hit, erő és jobb jövő fakadhat. Vájjon van-e ilyen? Kérdik a kétkedők s mi a közelmúlt eseményeire, a jelen tényére hivatkozva, bizó esélylyel merjük kimondani az igent. A nemzetnek gazdasági és erkölcsi megúju­lásra van szüksége és ez a folyamat megindult bár ha sokan nem látják is. Az első szálak az OMGE évtizedek előtt kezdett munkájához s a Magyar Gazdaszövetség alapításához vezetnek vissza. Ott indult meg a reakció az ellen az irány ellen, mely a bolsevizmushoz vezetett, ott keltek ki a szövetkezés csírái, amelyektől mi és mások is­­ a megújulást várjuk. A keresztyén kurzus ott már rég megvolt, de mindaddig sokan nem akartak vagy nem mertek hozzá csatlakozni, míg az ellenkező irányt saját bűnei csődbe nem kergették. Ma a felszabadult erők szinte csodás sikereket érlelnek. A szövetkezetek kiállták a háború viharait és új jövőnek néznek elébe. Bizonyítja ezt Horánszky Dezsőnek az OKTT lelkes ügyvezető­ igazgatójának a közgyűlés elé terjesztett jelentése, mely utalva a nemzet­gyűlés előtt fekvő javaslatra, új perspektívát nyit és oly anyagi támogatást ígér a szövetke­zeteknek, amilyenre rég reá szolgáltak, de mi­lyenről álmodni is alig mertek. Dicsérjük ezért Korányi és Rubinek minisztereket. Külön köz­ - FÉLE OLTÓANYAG ÉS­ SZÉRUMIN­TÉZET R.T VT.TER­ÉZ-KÖRUT 31.TEl. 20­19 Védő (simultán) oltások ! Gyors védelmet nyújt. Borjú-vérhas esetén DYSENTEROSAN alkalma­­g Gyógyító oltásoki­zandó, ar Bistosan gyógyít. V

Next