Köztelek – 1920. 27-51. szám
1920-08-07 / 32. szám
33. SZÁM 30-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1920. AUGUSZTUS HÓ 14. közhangulat megnyugtatására nem alkalmas. Az agrárirányzat érvényesülését semilyen téren sem látja. Utal arra, hogy még május végén egy interpellációjára adott válaszában ígéretet kapott a kormány részéről a nemzetgyűlés arra, hogy a termésrendelet még abban az időben megjelenik. Ez azonban meg nem történt, ezzel szemben június végétől kezdve különböző részletekben jelentek meg bizonyos rendeletek, végeredményben azonban a termésrendelet és a kivetési kulcs hivatalosan meg nem jelent. Hibáztatja, hogy a kormány nem vitte a rendeletet előzetesen a szaktestületek elé. A megállapított kivetési kulcsban rejtett demagógiát lát. A beszolgáltatandó mennyiséget progresszíve nem lehet kivetni. A nagyobb birtokosoknak is határozottan kell fellépniök, mert nem szabad szégyelliök azt, hogy történetesen ehhez az osztályhoz tartoznak annál kevésbé, mert közgazdasági miszsziójuk teljesítésénél nem egyéni, de az ország érdekét szolgálják. Részletesen fejtegeti, hogy a rendeletben lefektetett progresszív kivetési rendszer alapján a közellátás érdekei megfelelő kielégítést nem nyernek. Ezzel kapcsolatosan szóváteszi azt a helytelen gyakorlatot, hogy a kommunizmus alatt a szocializált gazdaságokban a termelőbiztosok által okozott költségeket a gazdaközönségen hajtják be. Arra kéri a végrehajtó bizottságot, járjon közbe a földművelésügyi minisztériumnál, hogy a gazdaközönség érdekeit a pénzintézetekével szemben védje meg s olyan megegyezés létesüljön, hogy azon a káron felül, amely a gazdát a kommunista garázdálkodás révén amúgy is érte, újabb teherrel ne sújtsák. Hajdú István számadatokkal igazolja a termésrendelet intézkedéseinek végrehajthatatlanságát. Rámutat a vidéki kirendeltségek önkényes eljárásaira. Kéri az OMGE közbelépését abban az irányban, hogy a gazdaságok a kommunizmust megelőző reális követeléseiket behajthassák.Egyébként az előtte szólók javaslataihoz hozzájárul. Marta Árpád dr. tapasztalatai alapján hangoztatja, hogy a becsléseket hozzá nem értő egyének végezték. Gyakorlati példával mutat rá a rendelet kivihetetlenségére. Nézete szerint a kivetés csődöt fog mondani úgy, hogy az elláttatlanok részére szükséges gabona biztosítható nem lesz. Ipolyi-Keller Gyula bár a rendelet megalkotásába befolyt, nem mint annak képviselője, hanem mint a végrehajtó bizottság tagja óhajt az elhangzott felszólalásokra néhány észrevételt tenni. Emlékezetébe idézi a végrehajtóbizottságnak, hogy május végén a földművelésügyi minisztériumban értekezlet volt, amelyen a politikai pártok és a gazdatársadalom képviselői vettek részt, ahol egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az eddigi rekvirálási rendszer helyett a kivetés fogadandó el alapelvül. Az értekezlet egyúttal bizottságokat küldött ki, amelyek a kérdéseket letárgyalták. Időközben a nemzetgyűlésen és a pártban bizonyos felszólalások történtek a megállapodásokkal szemben, úgy hogy a kérdés revízió alá került egy újabb értekezlet keretében. Az értekezleten állapították meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket most mint sérelmes intézkedéseket hoznak fel. Azután részletesen ismerteti azokat a számításokat, amelyeket a rendelet készítői figyelembe vettek akkor, amikor a beszolgáltatási kulcsot megállapították és magyarázza azokat az indokokat, amelyek alapján a rekvirálástól el kellett térni és a kontingensek beszolgáltatásának elvét kellett alapul elfogadni. Megengedi, hogy a felhozott igazságtalanságok a folyó esztendőre fennállanak, a jövő évre azonban a kivetés mindenesetre igazságosabb lesz. Pallavicini György őrgróf hangsúlyozza, hogy azon az értekezleten, amelyen részvett, a megállapított progresszív kulcsról tudomása szerint szó nem volt. Ipolyi-Keller Gyula előbbi fejtegetéseit kiegészíti azzal, hogy a statisztikai hivatalnál levő adatok szolgáltak a kivetési kulcs megállapításának alapjául. Prónay György báró szerint a termésrendelet célzata lehet helyes, de végrehajtásában éppen a kifejtett okoknál fogva elfogadhatatlan. A rendeletben levő igazságtalanságokat feltétlenül kiküszöbölendőnek tartja. Figyelmébe ajánlja ezzel kapcsolatosan a végrehajtó bizottságnak, hogy bizonyos körök részéről olyan irány mutatkozik, amely egyes szabadforgalomban levő cikkeknek, mint a zabnak, árpának, tengerinek újból való lefoglalását célozza. Kéri az OMGE erélyes közbenjárását ezzel a törekvéssel szemben. Krolopp Hugó Prónay György báró kérdésére a gyapjubeszolgáltatás eredményéről tájékoztatja a végrehajtóbizottságot. Közli, hogy a Gyapjúforgalmi r-t. az egész beszolgáltatott gyapjumennyiséget kénytelen volt a székesfehérvári raktárba irányítani, az ottani pályaudvar befogadóképessége azonban igen csekély, annak következtében bizonyos torlódások álltak be, úgy hogy a gyapjubecslés csak megkésve vette kezdetét. Egyébiránt a gyapjubecslés és elszámolások most már rendben folynak. Prónay György báró kifogásolja, hogy a gyapjú beszolgáltatása ellenében a gazdák részére rendelkezésre bocsájtott posztok igen drágák és minőségük nagyon silány. A juhászatok sóval való ellátása érdekében tett lépéseket sürgeti. Ipolyi-Keller Gyula és Prónay György báró ismételt megjegyzése után elnök összegezi a vita eredményét és az elhangzott kívánságok figyelembevételével kimondja az igazgatóválasztmány határozatát. Azonkívül figyelembe ajánlja a végrehajtó bizottságnak azt a visszás helyzetet, hogy egyes vidéki városok árvizsgáló-bizottságai a kormány által megállapított tejárakat leszállítják. Így történt, hogy egyes vidéki árvizsgáló-bizottságok az 5'50 K.-ban megállapított tejárat 4'50 K.-ra szállították le. Mivel ez a visszás helyzet a tejtermelés fokozására irányuló törekvést és a tejfelhozatalt veszélyezteti, sürgősen megkeresendőnek tartja a kormányt megfelelő intézkedés megtétele érdekében. Ügyvezető titkár megnyugtatja a végrehajtó-bizottságot, hogy az átvizsgáló bizottság a szóbanforgó rendeletét a legközelebb hatályon kívül fogja helyezni. A kendertermelési szerződések és a kenderkóró átvételi ára. Ügyvezető titkár rámutat arra, hogy a gazdák és a kendergyárak között fennálló szerződések a mai viszonyoknak meg nem felelő átvételi árakat tartalmaznak. Szükséges volna ezért felterjesztést intézni a földművelési és kereskedelemügyi miniszterhez oly értelmű rendelet kiadása érdekében, hogy vitás esetekben, úgy amint ez a haszonbérleti és fakihasználási szerződésekkel kapcsolatosan történt, döntőbíróság állapítsa meg az átvételi árat. A végrehajtó bizottság a javaslatot Hajdú István ama pótlásával, hogy a rendelet a lenátvételi szerződésekre is kiterjedjen, elfogadja. Országos Mezőgazdasági Üzemi Intézet felállítása. Ügyv.-titkár bejelenti, hogy a földművelésügyi miniszter az OMGE által régóta sürgetett országos mezőgazdasági üzemi intézetet megszervezte. A miniszter felszólítására az OMGE az intézőbizottság elnökéül Székács Elemért, elnökhelyetteséül Krolopp Hugót, tagjául Bertalan Jánost, Dezsényi Bélát, Elek Ernőt és Reichenbach Bélát hozta javaslatba. A földművelési miniszter a maga részéről és még a mezőgazdasági kamara részéről fog tagokat kinevezni. A Gazdaszövetség Forster Eleket és Förster Lajost küldötte ki a bizottságba. Az intézet igazgatójául a miniszter Károly Rezső dr. min. tanácsost nevezte ki. Ideiglenesen a Közteleken kap helyiséget az intézet. Egyéb ügyek. Ügyvezető-titkár bejelentése alapján tudomásul veszi a végrehajtó bizottság, hogy a Fővárosi Malomegyesület és a Vidéki Malomegyesület Serbán János elnöklete alatt közös választmányt szervezett, azzal a feladattal, hogy az a malmok közös érdekeit képviselje, másrészt a termelőközönséggel az érintkezést keresse. Elnök bejelenti, hogy az OMGE és GyOSz közös bizottsága, amelyet azzal a céllal küldtek ki, hogy az egész vonalon végrehajtandó árleszállítás érdekében folytasson tanácskozásokat, értekezletet tartott. Bár eredményre jutni e kérdésben nem sikerült, az ügyet azonban mindkét érdekeltség a jövőben is állandóan felszínen fogja tartani. Az értekezleten az az általános felfogás alakult ki, hogy mindaddig, amíg az állam nem kezd hozzá az árak leszállításához és a korlátozó intézkedések megszüntetéséhez, árleszállításról beszélni nem lehet. Ügyv.-titkár bemutatja a Területvédő Liga átiratát, amelyben azt javasolja, hogy a megcsonkított Magyarország megjelölésére „csonka Magyarország" megjelölés használtassék. A tanács ezt azzal egészíti ki, hogy a csehek, románok stb. által elrabolt területek pedig „megszállott területek" megjelöléssel jeleztessenek. Tudomásul veszi továbbá a végrehajtó bizottság a „Falu" országos szövetség megalakulását, amiről annakidején a Köztelek részletesen beszámolt. Fabricius Endre titkár beszámol a növénynemesítő bizottság június 15—16-án tartott kompolti vándorgyűlésnek határozatairól, amelyeket a végrehajtó bizottság tudomásul vesz. Konkoly Thege Sándor titkár előterjesztésére hozzájárult a végrehajtó bizottság az állattenyésztési szakosztálynak sertéstenyésztésünk bajai és orvoslásuk a ragadós száj- és körömfájás ellen való védekezés, az Országos Törzskönyvelő Bizottságnak a törzskönyvelés reformja, a tisztavérű tenyészetek törzskönyvelésének újból való felvétele, az Országos Törzskönyvelő Bizottság anyagi helyzetének rendezése, az ipari szakosztálynak a központi szeszfőzdék és kisüstök közti viszony rendezése tárgyában elfogadott javaslataihoz. Egyről-másról (Az új földreform törvényjavaslat. — Bonyodalmak a termésrendelet miatt. — Az államvasúti tarifaemeléshez. Az új földreform törvényjavaslat. Lapunk legutóbbi számában beszámoltunk már arról az örvendetes fordulatról, hogy a földreform kérdésében sikerült az ellentéteket áthidalni és megegyezést létrehozni. Az idevágó elvi megállapodásokat a múlt hét folyamán pontosan meg is szövegezték és beleillesztették a törvényjavaslatba. Az e tárgyban tartott két értekezletet is a józan belátás, bölcs mérséklet és a megértésre való törekvés szelleme hatotta át és így a részletkérdésekben is simán sikerült a megegyezést tető alá hozni. Az új földreform törvényjavaslatnak a földművelésügyi minisztérium által készített és részletesen kidolgozott tervezet az alapja, ami annyiból is csak helyeselhető, mert egy egészen új tervezet kidolgozása és rendszerbe öntése ismét rengeteg munkát és időt igényelt volna. Ez az eredeti tervezet bizonyos módosításokon és kiegészítéseken ment át, amelyek azonban irányát, alapelveit és eszközeit sértetlenül hagyták. Miként már legutóbbi számunkban jeleztük, az új tervezet felsorolja, hogy kiknek, milyen sorrendben és mely nagyságban lehet földet juttatni, ha evégből elég föld áll rendelkezésre, annak hangsúlyozása mellett, hogy földre a törvény alapján senkinek sincs követelési joga. E szerint föld juttatható: 1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak, családonkint házhely 600 f ösig és esetleg három kat. holdig egyéb föld; 2. a földnélkülieknek családonkint legfeljebb 3 holdig; 3. törpebirtokosoknak még egyszer annyi, mint amennyi földjük van, de földbirtokuk legfeljebb 10 hold lehet; 4. közalkalmazottaknak és kisiparosoknak családonként legfeljebb egy kat. hold; 5. nyugdíjazott köztisztviselőknek és katonáknak a végkielégítés, illetve nyugdíj megváltási tőkéjével felérő terület; 6. a közös legelő céljaira nélkülözhetetlenül szükséges terület; 7. mintagazdaságok és középbirtokok alakításához szükséges terület. A szabadkézből, árverésen vagy az elővásárlás jogán megszerzett ingatlanokból azonban az állam egyeseknek a gazdasági célszerűséghez képest nagyobb ingatlanokat is juttathat. Ezeken kívül lényegesebb megállapodások még a következők: A földreformról szóló törvényjavaslatból az erdőt minden vonatkozásban kikapcsolják. A részvénytársasági birtokok egészben kisajátíthatók. A visszakerülő megszállt területeken a kisajátítás idejére nézve megszabott öt év a visszacsatolás időpontjától számít. Az eljárásra nézve annyiban történt módosítás, hogy a kisajátítás ügyében eljáró tárgyaló bizottság vezetőjét a táblai elnökök által összeállított bírói listából jelöli ki az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság. A határozat ellen pedig közérdekből is lehet felebbezni. Az ideiglenes rendezés — és e tekintetben legutóbbi közlésünk helyreigazításra szorul — csak a házhelyekre vonatkozik (legfeljebb 600 f öles nagyságban), amelyeket halasztást nem tűrő sürgős esetekben az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság megalakulása előtt a földművelésügyi miniszter is kijelölhet és kiosztás végett birtokba vehet. Ez a felhatalmazás azonban nem terjed ki messzebbmenő intézkedésekre a földreform terén. Ezekben foglalhatók röviden össze a meg 587 IMF MAGKERESKEDELMI ÉS KIVITELI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (ezelőtt SZEMERE ÉS GYÖRGY) 8062 Budapest, V., Balaton utca 16. szám, Lipót körút mellett. Telefonszám 34—92 és 32—88. Sürgönyeim: „Teprssimisiv Budapest". fl 17 A T T T fji mindennemű gazdaság, és kerti magvakat, u/inLLl 1 valamint raffiaháncsot a legmegbízhatóbb minőségben.