Köztelek – 1920. 27-51. szám

1920-08-07 / 32. szám

33. SZÁM 30-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1920. AUGUSZTUS HÓ 14. közhangulat megnyugtatására nem alkalmas. Az agrár­irányzat érvényesü­lését semilyen téren sem látja. Utal arra, hogy még május végén egy interpellációjára adott válaszában ígéretet kapott a kormány részéről a nemzet­gyűlés arra, hogy a termésrendelet még abban az időben megjelenik. Ez azonban meg nem történt, ezzel szemben június végétől kezdve különböző részletekben jelentek meg bizonyos rendeletek, végeredményben azonban a termésrendelet és a kivetési kulcs hivatalosan meg nem jelent. Hibáztatja, hogy a kormány nem vitte a rende­letet előzetesen a szaktestületek elé. A megállapított ki­vetési kulcsban rejtett demagógiát lát. A beszolgáltatandó mennyiséget progresszíve nem lehet kivetni. A nagyobb birtokosoknak is határozottan kell fellépniök, mert nem szabad szégyelliök azt, hogy történetesen ehhez az osz­tályhoz tartoznak annál kevésbé, mert közgazdasági misz­sziójuk teljesítésénél nem egyéni, de az ország érdekét szolgálják. Részletesen fejtegeti, hogy a rendeletben lefek­tetett progresszív kivetési rendszer alapján a közellátás érdekei megfelelő kielégítést nem nyernek. Ezzel kapcsolatosan szóváteszi azt a helytelen gyakor­latot, hogy a kommunizmus alatt a szocializált gazdaságok­ban a termelőbiztosok által okozott költségeket a gazda­közönségen hajtják be. Arra kéri a végrehajtó­ bizottságot, járjon közbe a földművelésügyi minisztériumnál, hogy a gazdaközönség érdekeit a pénzintézetekével szemben védje meg s olyan megegyezés létesüljön, hogy azon a káron felül, amely a gazdát a kommunista garázdálkodás révén amúgy is érte, újabb teherrel ne sújtsák. Hajdú István számadatokkal igazolja a termésrendelet intézkedéseinek végrehajthatatlanságát. Rámutat a vidéki kirendeltségek önkényes eljárásaira. Kéri az OMGE közbe­lépését abban az irányban, hogy a gazdaságok a kommunizmust megelőző reális követeléseiket behajt­hassák.­Egyébként az előtte szólók javaslataihoz hozzá­járul. Marta Árpád dr. tapasztalatai alapján hangoztatja, hogy a becsléseket hozzá nem értő egyének végezték. Gyakorlati példával mutat rá a rendelet kivihetetlensé­gére. Nézete szerint a kivetés csődöt fog mondani úgy, hogy az elláttatlanok részére szükséges gabona biztosít­ható nem lesz. Ipolyi-Keller Gyula bár a rendelet megalkotásába be­folyt, nem mint annak képviselője, hanem mint a végre­hajtó­ bizottság tagja óhajt az elhangzott felszólalásokra néhány észrevételt tenni. Emlékezetébe idézi a végrehajtó­bizottságnak, hogy május végén a földművelésügyi minisz­tériumban értekezlet volt, amelyen a politikai pártok és a gazdatársadalom képviselői vettek részt, ahol egyhan­gúlag arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az eddigi rekvirálási rendszer helyett a kivetés fogadandó el alap­elvül. Az értekezlet egyúttal bizottságokat küldött ki, amelyek a kérdéseket letárgyalták. Időközben a nemzet­gyűlésen és a pártban bizonyos felszólalások történtek a megállapodásokkal szemben, úgy hogy a kérdés revízió alá került egy újabb értekezlet keretében. Az értekezleten állapították meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket most mint sérelmes intézkedéseket hoznak fel. Azután részletesen ismerteti azokat a számításokat, amelyeket a rendelet készítői figyelembe vettek akkor, amikor a be­szolgáltatási kulcsot megállapították és magyarázza azokat az indokokat, amelyek alapján a rekvirálástól el kellett térni és a kontingensek beszolgáltatásának elvét kellett alapul elfogadni. Megengedi, hogy a felhozott igazságta­lanságok a folyó esztendőre fennállanak, a jövő évre azonban a kivetés mindenesetre igazságosabb lesz. Pallavicini György őrgróf hangsúlyozza, hogy azon az értekezleten, amelyen részvett, a megállapított pro­gresszív kulcsról tudomása szerint szó nem volt. Ipolyi-Keller Gyula előbbi fejtegetéseit kiegészíti azzal, hogy a statisztikai hivatalnál levő adatok szolgáltak a kivetési kulcs megállapításának alapjául. Prónay György báró szerint a termésrendelet célzata lehet helyes, de végrehajtásában éppen a kifejtett okok­nál fogva elfogadhatatlan. A rendeletben levő igazságtalan­ságokat feltétlenül kiküszöbölendőnek tartja. Figyelmébe ajánlja ezzel kapcsolatosan a végrehajtó­ bizottságnak, hogy bizonyos körök részéről olyan irány mutatkozik, amely egyes szabadforgalomban levő cikkeknek, mint a zabnak, árpának, tengerinek újból való lefoglalását cé­lozza. Kéri az OMGE erélyes közbenjárását ezzel a törek­véssel szemben. Krolopp Hugó Prónay György báró kérdésére a gyapju­beszolgáltatás eredményéről tájékoztatja a végrehajtó­bizottságot. Közli, hogy a Gyapjúforgalmi r­-t. az egész beszolgáltatott gyapjumennyiséget kénytelen volt a székes­fehérvári raktárba irányítani, az ottani pályaudvar be­fogadóképessége azonban igen csekély, annak követ­keztében bizonyos torlódások álltak be, úgy hogy a gyapjubecslés csak megkésve vette kezdetét. Egyébiránt a gyapjubecslés és elszámolások most már rendben folynak. Prónay György báró kifogásolja, hogy a gyapjú be­szolgáltatása ellenében a gazdák részére rendelkezésre bocsájtott posztok igen drágák és minőségük nagyon silány. A juhászatok sóval való ellátása érdekében tett lépéseket sürgeti. Ipolyi-Keller Gyula és Prónay György báró ismételt megjegyzése után elnök összegezi a vita eredményét és az elhangzott kívánságok figyelembevételével kimondja az igazgató­választmány határozatát. Azonkívül figyelembe ajánlja a végrehajtó­ bizottságnak azt a visszás helyzetet, hogy egyes vidéki városok árvizsgáló-bizottságai a kormány által megállapított tejárakat leszállítják. Így történt, hogy egyes vidéki árvizsgáló-bizottságok az 5'50 K.-ban megállapított tejárat 4'50 K.-ra szállították le. Mivel ez a visszás helyzet a tejtermelés fokozására irányuló törekvést és a tejfel­hozatalt veszélyezteti, sürgősen megkeresendőnek tartja a kormányt megfelelő intézkedés megtétele érdekében. Ügyvezető­ titkár megnyugtatja a végrehajtó-bizottságot, hogy az átvizsgáló­ bizottság a szóbanforgó rendeletét a legközelebb hatályon kívül fogja helyezni. A kendertermelési szerződések és a kenderkóró átvé­teli ára. Ügyvezető­ titkár rámutat arra, hogy a gazdák és a kendergyárak között fennálló szerződések a mai viszo­nyoknak meg nem felelő átvételi árakat tartalmaznak. Szükséges volna ezért felterjesztést intézni a földművelési és kereskedelemügyi miniszterhez oly értelmű rendelet kiadása érdekében, hogy vitás esetekben, úgy amint ez a haszonbérleti és fakihasználási szerződésekkel kapcso­latosan történt, döntő­bíróság állapítsa meg az átvételi árat. A végrehajtó­ bizottság a javaslatot Hajdú István ama pótlásával, hogy a rendelet a lenátvételi szerződé­sekre is kiterjedjen, elfogadja. Országos Mezőgazdasági Üzemi Intézet felállítása. Ügyv.-titkár bejelenti, hogy a földművelésügyi minisz­ter az OMGE által régóta sürgetett országos mezőgazda­sági üzemi intézetet megszervezte. A miniszter fel­szólítá­sára az OMGE az intéző­bizottság elnökéül Székács Elemért, elnökhelyetteséül Krolopp Hugót, tagjául Bertalan Jánost, Dezsényi Bélát, Elek Ernőt és Reichenbach Bélát hozta javaslatba. A földművelési miniszter a maga részéről és még a mezőgazdasági kamara részéről fog tagokat ki­nevezni. A Gazdaszövetség Forster Eleket és Förster Lajost küldötte ki a bizottságba. Az intézet igazgatójául a miniszter Károly Rezső dr. min. tanácsost nevezte ki. Ideiglenesen a Közteleken kap helyiséget az intézet. Egyéb ügyek. Ügyvezető-titkár bejelentése alapján tudomásul veszi a végrehajtó­ bizottság, hogy a Fővárosi Malomegyesület és a Vidéki Malomegyesület Serbán János elnöklete alatt közös választmányt szervezett, azzal a feladattal, hogy az a malmok közös érdekeit képviselje, másrészt a termelő­közönséggel az érintkezést keresse. Elnök bejelenti, hogy az OMGE és GyOSz közös bizottsága, amelyet azzal a céllal küldtek ki, hogy az egész vonalon végrehajtandó árleszállítás érdekében foly­tasson tanácskozásokat, értekezletet tartott. Bár ered­ményre jutni e kérdésben nem sikerült, az ügyet azon­ban mindkét érdekeltség a jövőben is állandóan felszínen fogja tartani. Az értekezleten az az általános felfogás alakult ki, hogy mindaddig, amíg az állam nem kezd hozzá az árak leszállításához és a korlátozó intézkedések megszüntetéséhez, árleszállításról beszélni nem lehet. Ügyv.-titkár bemutatja a Területvédő Liga átiratát, amelyben azt javasolja, hogy a megcsonkított Magyar­ország megjelölésére „csonka Magyarország" megjelölés használtassék. A tanács ezt azzal egészíti ki, hogy a csehek, románok stb. által elrabolt területek pedig „meg­szállott területek" megjelöléssel jeleztessenek. Tudomásul veszi továbbá a végrehajtó­ bizottság a „Falu" országos szövetség megalakulását, amiről annak­idején a Köztelek részletesen beszámolt. Fabricius Endre titkár beszámol a növénynemesítő bizottság június 15—16-án tartott kompolti vándorgyű­lésnek határozatairól, amelyeket a végrehajtó­ bizottság tudomásul vesz. Konkoly Thege Sándor titkár előterjesztésére hozzá­járult a végrehajtó­ bizottság az állattenyésztési szak­osztálynak sertéstenyésztésünk bajai és orvoslásuk a ragadós száj- és körömfájás ellen való védekezés, az Országos Törzskönyvelő Bizottságnak a törzskönyvelés reformja, a tisztavérű tenyészetek törzskönyvelésének­­ újból való felvétele, az Országos Törzskönyvelő Bizottság anyagi helyzetének rendezése, az ipari szakosztálynak a központi szeszfőzdék és kisüstök közti viszony rendezése tárgyában elfogadott javaslataihoz. Egyről-másról­ (Az új földreform törvényjavaslat. — Bonyodalmak a termésrendelet miatt. — Az államvasúti tarifaemeléshez.­ Az új földreform törvényjavaslat. Lapunk legutóbbi számában beszámoltunk már arról az örvendetes fordulatról, hogy a földreform kérdésében sikerült az ellentéteket áthidalni és megegyezést létrehozni. Az idevágó elvi megállapodásokat a múlt hét folyamán pontosan meg is szövegezték és beleillesztették a törvényjavaslatba. Az e tárgyban tartott két értekezletet is a józan belátás, bölcs mérséklet és a megértésre való törekvés szelleme hatotta át és így a részletkérdésekben is simán sikerült a megegyezést tető alá hozni. Az új földreform törvényjavaslatnak a földmű­velésügyi minisztérium által készített és részle­tesen kidolgozott tervezet az alapja, ami annyiból is csak helyeselhető, mert egy egészen új ter­vezet kidolgozása és rendszerbe öntése ismét rengeteg munkát és időt igényelt volna. Ez az eredeti tervezet bizonyos módosításokon és kiegészítéseken ment át, amelyek azonban irá­nyát, alapelveit és eszközeit sértetlenül hagyták. Miként már legutóbbi számunkban jeleztük, az új tervezet felsorolja, hogy kiknek, milyen sorrendben és mely nagyságban lehet földet juttatni, ha evégből elég föld áll rendelkezésre, annak hangsúlyozása mellett, hogy földre a törvény alapján senkinek sincs követelési joga. E szerint föld juttatható: 1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak, családonkint házhely 600 f­ ösig és­ esetleg három kat. holdig egyéb föld; 2. a földnélkülieknek családonkint legfeljebb 3 holdig; 3. törpebirtokosoknak még egyszer annyi, mint amennyi földjük van, de földbirtokuk legfeljebb 10 hold lehet; 4. közalkalmazottaknak és kisiparosoknak csalá­donként legfeljebb egy kat. hold; 5. nyugdíjazott köztisztviselőknek és katonáknak a végkielégítés, illetve nyugdíj megváltási tőkéjével felérő terület; 6. a közös legelő céljaira nélkülözhetetlenül szükséges terület; 7. mintagazdaságok és közép­birtokok alakításához szükséges terület. A szabad­kézből, árverésen vagy az elővásárlás jogán megszerzett ingatlanokból azonban az állam egyeseknek a gazdasági célszerűséghez képest nagyobb ingatlanokat is juttathat. Ezeken kívül lényegesebb megállapodások még a következők: A földreformról szóló tör­vényjavaslatból az erdőt minden vonatkozásban kikapcsolják. A részvénytársasági birtokok egész­ben kisajátíthatók. A visszakerülő megszállt területeken a kisajátítás idejére nézve meg­szabott öt év a visszacsatolás időpontjától számít. Az eljárásra nézve annyiban történt módosítás, hogy a kisajátítás ügyében eljáró tárgyaló bizottság vezetőjét a táblai elnökök által összeállított bírói listából jelöli ki az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság. A határozat ellen pedig közérdekből is lehet felebbezni. Az ideiglenes rendezés — és e tekintetben legutóbbi közlésünk helyreigazításra szorul — csak a házhelyekre vonatkozik (legfeljebb 600 f­ öles nagyságban), amelyeket halasztást nem tűrő sürgős esetekben az Orsz. Földbirtokren­dező Bíróság megalakulása előtt a földművelés­ügyi miniszter is kijelölhet és kiosztás végett birtokba vehet. Ez a felhatalmazás azonban nem terjed ki messzebbmenő intézkedésekre a földreform terén. Ezekben foglalhatók röviden össze a meg­ 587 IMF MAGKERESKEDELMI ÉS KIVITELI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (ezelőtt SZEMERE ÉS GYÖRGY) 8062 Budapest, V., Balaton­ utca 16. szám, Lipót­ körút mellett. Telefonszám 34—92 és 32—88. Sürgönyeim: „Teprssimisiv Budapest". fl 17 A T T T fji mindennemű gazdaság,­ és kerti magvakat, u/inLLl 1 valamint raffiaháncsot a legmegbízhatóbb minőségben.

Next