Köztelek – 1923. 1-50. szám

1923-01-04 / 01. szám

t a kérelmezők igazolják, hogy az exportálni kívánt gyapjúkat már tényleg eladták. Az erre vonatkozó eredeti igazoló okmányok (körlevelek stb.) legké­sőbb 1923. január 10-ig nyújtandók be, a Textil­külkereskedelmi Bizottságnál (V., Zrinyi­ utca 1.). A bizottság fenntartja magának, hogy a benyújtott igazolásokat a kérelmezők könyveiből, üzleti leve­lezéseiből stb. is a legszigorúbban ellenőrizni fogja. Félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy az eladások igazolása csak az exportkérel­mek tárgyalásának alapjául szolgál, de nem jelenti azt, hogy az így igazolt tételek kivitele minden esetben engedélyeztetni is fog. Az állatkiviteli illetékek leszállítása. Az állat­kivitel a túl magasan megállapított kiviteli illetékek következtében úgyszólván teljesen megszűnt. Az OMGE az állattenyésztés biztosítása érdekében már régebben kérelmezte a túl magasan megállapított állatkiviteli illetékek leszállítását. A gazdák egy­hangú tiltakozása úgy látszik eredményre vezetett, mert egyik napilap karácsonyi számában Bud János közélelmezési miniszter az állatkiviteli illetékek leszállításáról a következő nyilatkozatot tette: „A helyzet csakugyan az, hogy attól az időponttól fogva, mikor a kormány 50°/6-ban állapította meg a kivitt marhák után az illetéket, a kivitel erősen megcsappant. Azt lehet mondani, hogy az utóbbi hetekben állatkivitelünk egészen a minimumra esett vissza Ennek oka egyrészt a rendkívüli magasra emelt vasúti tarifában keresendő, másrészt, hogy a külföldi állatpiacok nagyon ellanyhultak, valamint, hogy a bécsi piacon az alpesi marha látja el az osztrák főváros szükségleteit. Minthogy nekünk állatokból erős feleslegeink vannak, a kivitelnek ez a teljes szünetelése nem felel meg az általános gazdasági érdekeknek. Foglalkoznunk kellett azzal a kérdéssel, hogy a belső állatárak és a húsárak emelkedésének egyidejű megakadályozása mellett a kivitelt is lehetővé tegyük, mert különben állat­tenyésztésünkre ez az állapot rendkívül kedvezőt­lenül fog visszahatni, ami a jövőben a fogyasztási érdekeket is kellemetlenül befolyásolná." Szénigény bejelentése. A Szénügyek Kormány­biztosa felhívja a gazdaközönséget, hogy a tavaszi gőrebeszántásh­oz való szénigényét legkésőbb 1923. január hó 30-ig jelentse be az Országos Szénbi­zottságnál. (Budapest, VII., Erzsébet­ körút 43.) A kiutalás iránti bélyegmentes kérelemhez hatósági igazolvány csatolandó a tavasszal gőzekével felszán­tandó terület nagyságáról, tekintet nélkül arra, hogy az előző években részesült-e már szénkiutalásban vagy sem. Szántógépvállalkozók saját címükre sze­net nem kaphatnak, ebben csakis azon uradalom vagy gazdaság részesülhet, melynél a bérszántást végezni fogják. Elkésve érkezett, vagy hiányos fel­szerelésű kérelmek figyelembe nem fognak vétetni. A Felsődunántúli (Győri) Mezőgazdasági Ka­mara a területéhez tartozó gazdák és bérlők részére adóügyi osztályt és adóügyi tanácsadó irodát szer­vezett, ahol szakemberekkel végezteti a különféle adóutánszámításokat, mely munkálat után mérsékelt díjazást számít. "Meghosszabbították a szőlő- és erdőbirtok vagyonváltságának befizetési idejét. A pénzügy­miniszter rendeletet adott ki, amely szerint az a szőlőbirtokos, akinek a szőlőbirtoka után törvény szerint fizetendő vagyonváltsága nem halad meg 100.000 K.-nál, ezt 1923. március 31-éig vagyon­váltság összegének 80 °/o­kával fizetheti. Ugyanez az intézkedés vonatkozik a szőlőbirtokok gazdasági felszerelésére is. A kedvezményes fizetés határ­idejét az erdőbirtok, valamint az erdőbirtokok gazda­sági felszerelése után járó vagyonváltságra vonat­kozóan, tekintet nélkül a váltságösszeg nagyságára, a miniszter 1923 március végéig meghosszabbítja. Ennélfogva az az erdőbirtokos, akinek vagyonvált­sága az erdőbirtok és az erdőbirtok gazdasági fel­szerelése után külön-külön 100,000 K.-nál nem halad meg, fizetési kötelezettségének teljesen eleget tesz, ha az említett határidőig a vagyonváltság 80 százalékát befizeti. Az az erdőbirtokos, akinek vagyonváltsága 100,000 K.-nál több, a 25%/c-os váltságpótlék fizetésére nem kötelezhető, ha a vagyon­váltság teljes összegét március 31-éig megfizeti. Az állatvásárok határnapjainak áthelyezése. A fővárosi tanács az 1917. évi julius 7-én 2388/1917. M. E.( valamint az 1921. évi julius 1-én 4925/1921. M. E. sz. alatt kelt kor­mányrendeletekben foglalt felhatalmazás alapján az 1923. évben a fővárosban tartandó, azonban ünnepnapokra eső állatvásárok határnapjait az alábbiak szerint feltüntetett napokra helyezi át. I. Szarvasmarha hetivásári határnapok: a február 2-ára eső heti borjú- és juhvásárt február 1-re, a május 1- ére eső heti marhavásár május 9-re, a május 31-re eső heti marhavásár május 30-ra, a június 29-re eső heti borjú- és juhvásárt június 28 ra, a szeptember 20-ra eső marhavásárt szeptember 19-re, a november­­­re eső heti marhavásárt október 3­1-re, a december 25-re eső heti borjú- és juhvásárt december 24-re. II. Szarvasmarha heti pótvásárt, valamint heti borjú- és juhvásári határnapok: a január 1-re eső heti pótmarhavásárt, borjú- és juhvásárt január 2-ra, az április 2-ra eső heti pótmarhavásárt, borjú-és juhvásárt április 3-ra, a május 21-re eső heti pótmarha­vásárt, borjú- és juhvásárt május 2- re, az augusztus 20-ra eső heti pótmarhavásárt, borjú- és juhvásárt augusztus 21-re. III. Heti lóvásári határnapok: a május 10-re eső heti ló­vásárt május 9-re, a május 31-re eső heti lóvásárt május 30-ra, a szeptember 20-ra eső heti lóvásárt szeptember 19-re, a november 1-re eső heti lóvásárt október 31-re. A tanács az 1923. évi országos állatvásárok két egymásután követ­kező (vasárnap, hétfő) napra meg­határozott határnapjai kö­zül a második (hétfői) napra eső vásárt az 1923. évben be­szünteti. Eszerint tehát az 1923. évi József-napi országos vásárnál a március 19-re, a Medárd-napi országos vásárnál a junius 4-re, a János napi országos vásárnál az augusztus 27-re és a Lipót-napi országos vásárnál a november 12-re eső vásár ebben az 1923. évben elmarad. Télen védekezzünk az alm­afavértetü ellen. Az almafák legnagyobb veszedelme a vértetü (Schizoneura lanigera), mely jelenleg a gyümölcstermő vidékeken általánosan el van terjedve. A vértetü két milliméternél valamivel nagyobb, sötétbarna színezetű és csoportosan él; a tetvek fehéres, finom viaszszálakból álló mohollyal borítottak. Tömegesebb vértetűtelepülések esetében az almafák koronája hópelyhek­kel megrakottnak látszik. Jellegzetesek a rákfenés dagana­tokhoz hasonló, csomós dudorodások (vértetűrák), amelyek a vértetvek szívása folytán támadnak. A vértetű ellen való védekezést a legsikeresebben a tél folyamán lehet foganato­sítani, tudniillik erőteljesen meg kell permetezni (erős nyo­mással) az almafák koronáját — fagymentes téli napokon — gyümölcsfa-karbolineummal, még­pedig 15 százalékos oldat­tal (85 liter vízhez 15 kg. gyümölcsfa karbolineum). Eközben ügyelni kell arra, hogy silány gyártmányú gyü­mölcsfa-karbo­lineumokat ne vegyünk igénybe, amelyek különféle hang­zatos elnevezések alatt kerülnek forgalomba, mivel ezek vagy a fáknak vannak ártalmára vagy pedig nem alkalmasak a vértetvek kipusztítására. Ha a vértetű csupán egyes helye­ken, nevezetesen ág- vagy törzssebforradásokban tanyázik, elégséges ezeket 15 százalékos gyümölcsfa-karbolineumba mártott kefével jól megdörzsölni. Olyan esetekben, amikor az almafákon a vértetű már nagyon el van hatalmasodva, a téli permetezést két ízben kell megismételni; a második permetezésnek a legalkalmasabb ideje rügyfakadás előtt van. A szakkérdésekben a M. Kir. Növényélet és Kórtani Állomás (Budapest, II., Debrec­ut 17.), a növényvédekező szerek be­szerzésére és használatára vonatkozólag pedig a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Gyógy- és Ipari Növény For­galmi Irodája növényvédekező osztálya (Budapest, IX., Lónyai­utca 7.) ad meg minden felvilágosítást. Az „Alkohol-Compass és Címtár" 1923. évi kötete Lévai Jenő szerkesztésében megjelent. Rég érzett hiányokat pótol ezen évkönyv, amelyre nagy szüksége van a bor­kereskedőknek, valamint a szeszgyártó és feldolgozó szakma minden tagjának. A táblázatokkal és szakcikkekkel tarkított, csinos kiállítású kettős kötet 1000 koronás árban rendelhető meg a , Magyar szesz hirlap" kiadóhivatalában, VIII., József-utca 9. KÖZTELEK, 1923. JANUÁR HÓ 11. 2. SZÁM 33-IK ÉVFOLYAM. A 40 év óta fennálló Fisch­er J. részvénytársaság zsák- és ponyvagyárat Budapest, Nádor­ u. 31/33., mint elismert megbízható céget, a legjobban ajánljuk. Ponyvakölcsönző­intézet. Fehér napraforgómagot, exportcélokra, előnyös áron értékesíti Párezer Gyula, Budapest, V., Honvéd­ u. 38. Telefon: 168—24. Szorulásoknál és székrekedésnél a Hunyadi János ke­serűvíz kitűnő szolgálatokat fog tenni Önnek. Rendes adag reggeli előtt egy vizespohárral langyosra fel­melegítve. Pénzügyi h­írek. A Hazai Fatermelő r.­t. december 18-iki közgyűlése meg­állapította az 1921. év mérlegét, mely az értékcsökkenési tarta­lékalapnak 15 millió K.-val való dotálása után 36.146,883,83 K. tiszta nyereséget mutat ki. Az 1021. évre részvényenként 200 K. (100°/o) osztalékot fog a társaság fizetni, a tavalyi 73 K.-val (37'5°/o) szemben. A közgyűlést követő igazgató­sági ülésen az igazgatóság Deutscn Bélát igazgatóvá, Stein­haus Gézát és Bartos Ignácot igazgatóhelyettessé, Roth Ödön dr.-t és Salgó Róbertet cégvezetővé nevezte ki. Az Ingatlan-, Építő- és Faipar r­­t. (INGEFA) a Strasser és Társa bankcég útján az eddigi zárolt részvényblokk egy töredékét forgalomba bocsátja. A társaság tulajdonosa a borszéki kerámiás gyárnak, mely nagy exportüzletet bonyolít le, a Sullner és Friedrich-féle cementműveknek, ácstelepnek, fa kereskedelmi és építési vállalatnak, a Vizafogóban 6000 négyzetesen nagy átrakodó fatelepnek, melyen most fűrész­telep létesül, a kututcai, szépvölgyi, átlósuti, mozdonyutcai, Toldy­ Ferenc­ utcai stb. Nagykiterjedelmü ingatlanoknak. Érde­keltségekkel bir a bécsi HOME Faipari r­­ t.-nál, melynek vezér­képviselője és övé a berlini Altman-féle építésiállvány-vál­lalat budapesti üzlete. NYILTTÉR. (E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) POLOSCHMIED [1ÖMÖTÖR DENES " V., BANK-U. 7. 11/2. ^ D. U. Vs2—1/24 ÓRÁIG Budapest 3508 herceg Eszterházy alsó uradalmaiban v. főbérlő, tőzsdetag. Csekk-kontó a Postatakarékpénztárnál, az Országos Földbirtokrendező Bíróság által engedé­lyezett ingatlanforgalmi vállalata Tisztviselőm, Balla Józwef in permanens, Metropole­szálló kávéházában egész nap található. Referencia kegyel­mes uraktól. Akkreditálva: Országos b­ank és Takarék­pénztár R.-T. Budapest, VI., Andrássy­ ut 20, ajánli Budapesttel 50 km. táv. kb. 1500 m. holdas bér­ayfl­lt­a birtokot, szép nagy nrilak, közvetlen vasútállo­más mellett, kb. 5­0 h. vetés, szalma takarmány, schnitt­ling, utolsó évi visszaadás mellett, szántóföld 1200 m. hold 100 h. rét, holdankint 1 mét. mrzs igényelhetők rendezett vallásúak előnyben, csak oly bérlővel tárgyalok, ki legalább megbízható 40 millió tőkével rendelkezik. Érdeklődők, megbízottak kíméljenek. Ilovac megvételre birtokot, egyet Vs­ma-Ixcred K­árdig, 2 birtokot a 200 millióig, 3 kisebb birtokot 30—50 millióig. (Számtalan kérdezősködésre tudatom, hogy a leg­utóbb általam hirdetett hevesmegyei birtok 700 méter mázsa terményért M­a­c­s­a­y Testvéreknek adatott bérbe.) Az igen tisztelt lelkész, jegyző, tanitó, v. gazdatiszt urak által ajánlott üzleteket gavallérosan honorálom. GŐZ- ÉS MOTOREKE ALKATRÉSZ GYÁRA ST Budapest, VI., Lehel­ utca 10, fi II­­­ I II II , gőzekék, valamint bármely LlImlLIILlIII rendszerű billenőekék szak­­­szerű javítását, úgyszintén az összes hasanjavítási munkálatokat, főkép­pen a­ tűzszekrények építését. 9332/a KAPOSVÁRI ILLÓOLAJGYÁR Központ: Budapest, Hitelbank, József-tér 2. min Gyár: Kaposvár. min Fiókgyártelep: Fövenyesh­át (Hortobágy) Gyógynövénytermelési osztályi 9§B •Gyóg­ynnövé­ny gry­n­t­tési osztályt 12 A gyár nyersanyagszükségletének biztosítására az ország különböző részeiben kb. Vadontermő gyógynövények begyűjtésére szerződéseket köt, gyűjtési előleget ad. vetőmagot­­bocsát S­ilig f% Vásárol mindennemű Vadontermő és trmelt gyógynövényt, TKI. 181 UMMDMBMJWM JMU&LWKJK Német,tenyésztők által nemesitett, hazai elszaporitásu „SÁTOR" védjegyű „eredeti­" (originál) Pesstusi sárga zab, Schlan­stedti fehér zab, Heil-féle Frank tavaszi árpa, Bavaria és Danubia tavaszi árpa, Leutewitzi sárga zab, valamint Eckendorfi, Leutewitzi, Heil-féle Remlingi takai*tiftaulyx*épail­ag és Strube­féle Schlanstedti cukorrépamajf­ra Budapest, " ¥£TAmiA«tzi:in részvémy-TARSASÁG iosBath"Eiajosa u. 4., MM. emelet. Telefoni 28—36. Sürgönyeim­­­katovmag. 3001

Next