Köztelek – 1928. 1-51. szám

1928-03-25 / 25. szám

554 L­ oszt. le­nért 11­ 50 P-t, II. oszt. lenért 9*50 P-t, III. oszt. lenért 7­— P-t; b) a négiy kat. holdnál nagyobb termesztőknek I. oszt. lenért 12*50 P-t, II. oszt. lenért 10'50 P-t, III. oszt. lenért 7*50 P-t. Ezek az árak 100 kg tisztasuly után, nyűtt, tehát nem vágott, vagy kaszált, egészséges, sértetlen, levél-, gaz- és földmentes, légszáraz állapotban lévő lenkóróra vonatkoznak, a vasúti állomáson vagonba rakva. I. osztályúnak minősítendő a len, ha 75 cm-nél hosszabb, II. osztályúnak, ha 60—75 cm hosszú, III. osztályúnak, ha 45—60 cm hosszú. A lenkóró hosszúságának, minőségének és ennek alapján be­váltási árának megállapítása a termesztés helyszínén történik, a lenkóró átvétele pedig a feladó állomáson. Az előbb felsorolt legalacsonyabb alapáron felül kötelesek nevezett lenkikészítő gyárak, ha a bevál­tásra kerülő lenkórónak legalább 50 %-a I. osztályú, az I. osztályú lenkóró mennyisége után még 10% fel­árat fizetni. Kötelesek továbbá a gyárak e feláron kívül a négy kat. holdnál nagyobb területen termesztőket az esetleges konjunkturális haszonban is részesíteni, ha a keleti államokból eredő tilolt lenek átlagos ér­téke a termesztést követő év április havától szeptember 30-ig terjedő idő alatt a szerződés lekötése idejében, vagyis a termesztést megelőző év december havában volt átlagos ár fölé emelkednék, a tilolt len minden 1%-os áremelkedése esetén a beváltási ár 9%-ának megfelelő összeget fizetnek a termesztőnek a beszállított I. és II. osztályú nyűtt­lenkóró után felülfizetés címén. Ennél az árelszámolásnál a keleti államok „Schwane­bürger, BKKO, Werro-Petschura, Memel-Kron és Oberkorrisch" standard típusainak április 1-től szeptember 30-ig terjedő idő alatti londoni tőzsdei árjegyzései szolgálnak alapul. E lentípusok hivatalos heti jegyzései átlagának középértéke veendő a haszon­részesedés kiszámításánál alapul. A rendeletben megnevezett gyárak kötelesek a termesztőknek, ha azok személyi és anyagi viszonyai megokolttá és egyben megengedhetővé teszik, kat, holdankint 70 pengő pénzbeli előleget nyújtani a vető­magon, illetve annak értékén kívül. A földművelés­ügyi minisztérium a pénzbeli és a vetőmagelőleg nyújtásának elbírálását is a gyárakra bízza, valamint azt is, hogy kinek milyen összegű előleget adjanak, mivel az előleg nyújtás minden kockázatát a gyárak viselik. A termesztő gyárak legkésőbb március 31-ig köte­lesek a szerződésileg tényleg lekötött területek kat. holdjainak számát és a termesztőknek kilátásba helyezett folyósítandó pénzbeli előlegek tényleges összegét az eredeti szerződések bemutatásával a m. kir. földművelésügyi minisztériumnak előterjeszteni. Az említett kat.. holdankinti előleget nemcsak a két megnevezett gyár utján kaphatják meg a lent termeszteni óhajtó gazdák, hanem közvetlenül is. A m. kir. föld­művelésügyi miniszter ugyanis az ország lentermesz­tése újra­fejlesztésének céljából megindított akció irányítását és ellenőrzését a felügyelete alatt álló „Lentermesztést Irányító Bizottság"-ra bízta, amely­nek elnökévé Koós Jenő dr., h. államtitkárt, tagjaivá Rock Béla dr. min. osztálytanácsost, Balogh Vilmos dr. min. titkárt, Fabricius Endre OMGE főtitkárt, Ormándy János dr.-t, a Felsődunántúli Mezőgazda­sági Kamara igazgatój­át, Csókás Gyula dr. fővegyészt, a Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás veze­tőjét és Vadász Jenő dr.-t, a Komlótermesztő és Értékesítő Szövetkezet ügyészét nevezte ki. Ez a bizottság hivatott egyrészt a termesztési előlegekre irányuló igények kielégítését, másrészt a termesztők által nyújtandó biztosítékok elbírálását ellenőrizni. Ugyancsak ez a bizottság intézi a kedvezményes állami kölcsönöket igénybevevő lenkikészítő vállalatok és a szerződéses termesztőik között létesített szerző­dések felülvizsgálását. Ez a bizottság közvetlenül is nyújt termesztési előleget. A folyó termesztési évre a m. kir. földművelésügyi miniszter 3000 kat. hold területre engedélyezte a termesztési előlegek igénybevételét. Az igénybejelen­tések határideje folyó évi március hó 31-e, ezért fel­hívjuk mindazokat a termesztőket, akik esetleg a két nevezett gyáron kívül óhajtanak lentermesztési előleghez jutni, hogy eziránti igényüket a fentnevezett „Lentermesztést Irányító Bizottság"-nál (Komlóter­mesztő és Értékesítő Szövetkezet címén Budapest, Tisza István­ u. 1.) jelentsék be, mert későbbi igényeket a bizottságnak nem lesz módjában kielégíteni. —s. KÖZTELEK, 1928. MÁRCIUS 22. 24. SZÁM 38-IK ÉVFOLYAM. A gazdaközönség köréből. A marhakáposzta fagyállósága. Szerkesztőségünk a következő levelet kapta: A „Köztelek" hasábjain Gutay Antal rövid cikkben számolt be a marhakáposztával végzett kísérletéről, amelyről megállapítja, hogy annak termése sokkal a híresztelt mennyiség alatt maradt, amellett úgy meg­fagyott, hogy az teljesen hasznavehetetlen, még ma is ott van a földjén. Mindezt pedig azért hozza a t. Szer­kesztőség tudomására, hogy szíveskedjék az érdeklő­dőkkel közölni, hogy a marhakáposzta nem fagyálló. Minthogy a marhakáposzta termesztésével én fog­lalkoztam az elmúlt években először és ismertettem annak termesztését a „Köztelek" 1927. évi február hó 24-i számában s ennek hatása alatt termelte azt az el­múlt évben Gutay Antalon kívül igen sok gazdatár­sam, engedje meg az igen tisztelt Szerkesztőség, hogy az alábbiakban hozzászólhassak a kérdéshez. Hogy a marhakáposzta fagyálló, azt most is állítom, de nem állítottam soha sem azt, hogy az ideihez hasonló rendellenes, 20—22 fokos hideget kibírja hanem az elmúlt évek átlagos, rendes hőmérsék­letére gondoltam. A káposzta megfagyásának idejé­ben, tudtommal egyetlen gazdatársam sem fordult hozzám, mitévő legyen a megfagyott káposztával, hanem a legtöbben a káposztát a földön hagyták, vagy azt kivágták és röviden így állapították meg annak hasznavehetetlenségét. A megfagyott marha­káposzta nem hasznavehetetlen, mert a megfagyott káposztát uradalmunk tehenészetében a mai napig etettem minden hátrány nélkül. A havonkint két­szer kiszálló tejellenőr is megállapította, hogy a tehenek szivesebben ették a fagyott káposztát, mint az elébök tett legjobb lóherrszénát vagy darát. A január hóban beállott havas, szeles idő alatt lehetet­len volt káposztát behordatni, ezért be kellett szün­tetnem annak takarmányozását s csak két hét múlva kezdhettem el ismét a megfagyott marhakáposzta etetését. Ez idő alatt, a káposzta etetésének abba­hagyása után, a tejhozam fejési átlaga tehenenként 13-15 kg ról 12-31 kg-ra esett le, ellenben a káposzta­etetés újbóli megkezdése után a fejési átlag rövi­desen 15-18 kg-ra emelkedett, ami bizonyítja, hogy nem is olyan hasznavehetetlen az­ a megfagyott marhakáposzta. Ha a káposzta termése nem egyenletes, mint bár­mely más műveleti növényé, az természetesen sok körülménytől függ. Rózsay Elemér urad. jószágfelügyelő, iodó népesség személyes kiadásai jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint jövedelmük.­ A mezőgazdaság üzemi és személyi kiadásai közt fontos szerepet játszik az erősen drágult ipari ter­mékek vásárlása. Az iparcikkek aránytalan meg­drágulásának kétségtelenül nevezetes tényezője a vámvédelem egyoldalú érvényesülése. A mezőgaz­daság üzemi helyzetének megértéséhez elkerülhetet­lenül szükséges, hogy legalább nagyjából megismer­ni próbáljuk azokat a terheket, amelyek a ma érvényes vámvédelem következtében a mezőgazda­sági üzemekre és pedig azok alaptőkéjére*­, üzem­anyagaira, továbbá a mezőgazdasági népesség szemé­lyes fogyasztására nehezednek. Birtoktípusonként más és más mennyiségű és jel­legű a boltfelszerelés és az üzemanyagok fogyasz­tása. Tulajdonképen minden birtoktípusról külön­külön kellene az egész birtokkategóriát jellemző üzemi adatokat gyűjteni. Ennek azonban egyelőre elháríthatatlan nehézségek állják útját. Ezért a ne­hezebben­ hozzáférhető, kisebb birtokkategóriák­nál egyelőre közvetett módszerhez kell­ folyamod­nunk. Ha ez a módszer nem éri is el a közvetlen adatgyűjtés pontosságát, ennek értékét is emelhetjük, ha célzatosság nélkül, teljes tárgyilagossággal vé­gezzük az összehasonlításokat és következtetéseket. A nagy- és középbirtok leltáráról és üzemi anyag­fogyasztásáról kifogástalan pontossággal és szak­szerűséggel vezetett számtartási adatok állanak rendelkezésre. Adataimat öt uradalom könyvei alapján állítanám össze. Ez az öt uradalom az ország különböző ré­szeiben fekszik, négy közülük nagyüzem és egy középüzem. Összes szántóterületük 20.700 kat. hold. Az üzemi szüségletekre ható vámteher két alak­ban nehezedik a gazdára: 1. a holt leltár beszerzési értéke egyévi amorti­zációjának vámterhe, 2. az egyévi üzemanyagfogyasztás vámterhe, bele­értve a holtleltár karbantartását és pótrészeit is. Számításaimban alapegységül 1000 kat. holdas üzemet vettem fel, amelyből az országos aránynak megfelelően 700 kat. hold a szántóterület. A holt felszerelésre nehezedő vámteher kiszámí­tásához adatgyűjtés nem is szükséges, amennyiben üzemtani számítással is megállapítható egy tetsző­leges nagyságú mezőgazdasági üzem átlagos fel­szerelése és ennek a felszerelésnek az amortizációja. Minthogy ezeket az üzemi számadatokat rendkívül kiterjedt tapasztalati anyag támasztja alá, megbíz­hatóságukhoz szó nem férhet. Épen ezért a vám­teher beszámításához az 1000 kat. holdas üzemi egység átlagos holtleltári felszerelését és annak amortizációját üzemi számítás útján állapítottam meg. Már az üzemanyagok felhasználásának elméleti kiszámítása nem nyugodnék ily megbízható alapokon. Ez okból az émlített öt gazdaságnak egyévi anyag­felhasználását tételenként átlagoltam és az 1000 kat. holdas üzemegység 700 kat. hold szántójára redukáltam. A mezőgazdaságra nehezedő vámteher másik for­mája a mezőgazdasági népesség személyes szükség­leteit drágítja meg. Ennek kiszámításához alapul a jövedelmileg és kiadásaiban leginkább hozzáférhető s emellett szerény kereteinél fogva fogyasztó egységül elfogadható mező­gazdasági háztartást: egy öttagú mezőgazdasági cseléd családot vettem­ fel, olyképpen, hogy az öt családtagból 21/­ keresőnek van felvéve Az öttagú cse­léd család évi átligos fogyasztásának összértékét az általam végzett adatgyűjtés átlagolása szolgáltatja. Az öttagú cseléd család vásárlásra fordítható egész jövedelme átlag 800 pengőt tesz ki (a család által *) Az alaptőkéhez tartozó épületleltár amortizációjában jelentkező váróterheket ezúttal nem vettem számításba, mivel kellő részletességű adatokkal nem rendelkeztem s amellett véleményem szerint nem képvisel jelentős tételt, amennyi­ben az épületek anyaga túlnyomóan vámmentes. Mezőgazdaságunk vámterh­e. Mezőgazdasági termelésünk üzemi helyzete meg­rendült. Egyre sürgetőbben jelentkezik az a kíván­ság, hogy a válság okait tárgyilagosan megállapít­sák. Oly üzemekben is, amelyekben kifogástalan okszerűséggel, elegendő álló és forgótőkét alkal­maznak, belterjes munkaszervezet mellett is az üz­leti eredmények egyre gyengébbek és bizonytala­nabbak. A mezőgazdaság legjobban felszerelt üzemei is, sőt számos vonatkozásban épen ezek egyre súlyo­sabban érzik az üzemi egyensúly megbillenését azt, hogy a mezőgazdaság üzemköltségei és a gazdál­ Gondosabb munkái jobb termés ! Több haszon! Ha bes­zerzik a Fordson-traktort! Ford személy- és teherautók, Fordson-traktorok autorizált képviselete | PRELIS és PINTER, Szombathely. Alapíttatott* 1898. Alkatrészraktár, mot­or üzemű szere­őtel°p, mintaterem Szombathelyen Képviseleteink: Vas, Zala, Sopron, Veszprém és Tolna megyékben 'ír i ím in in I •Miiiinim nini—hph— I «niiimi||hmi iniinmnnmnmmimh ii ••' — ——g—• MOTOR-ÉS GÉPGYÁR MARTOS ÉS HERZ, BUDAPE ^ Gyártelep, VII., ERZSÉBET KIRÁLYNÉ-UT 87. SZ. TELEFON: JÓZSI^ 96-22 . Városi lerakat? V­, BERLINI-TÉR 2 . NYUGOTIVAL SZEMBEN. TELEFON : 20-43 " ^•GÁZ- ÉS BENZINMOTOROK IS**.

Next