Köztelek – 1930. 1-50. szám
1930-04-20 / 31-32. szám
31—32. SZÁM 40-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1930 ÁPRILIS 20. sz. II.; Sípos György 623. k. sz. I., 624. k. sz. I., 625. k. sz. I.; Tomecskó Mihály 626. k. sz. I.; Czirók Erzsike 632. k. sz. I. dij. Belga óriás (szürke, vasderes): Fazekas Jenő 627. k. sz. I. díj.; Pádár Ferenc 631. k. sz. II. dij. Bécsi fehér: Siliga István 633. k. sz. II., 634. k. sz.I. dij. Bécsi kék: Siliga István 636. k. sz. II. dij. Angóra (fehér): Krsztics Milos 637. k. sz. II., 638. k. sz. II., 639. k. sz. III.; Siliga István 640. k. sz. I., 641. k. sz. II. dij. Csincsilla: Gálcsik Tivadarné 642. k. sz. II. ; ifj. Jaksich Dezső 643. k. sz. II.; Siliga István 645. k. sz. III, 646. k. sz. I.; Tomecskó Mihály 648. k. sz. II.; Danielis Tibor 660. k. sz. I. dij. Marburgi nyul: Siliga István 653. k. sz. II., 654. k. sz. I. dij. Fekete rőt nyul: Siliga István 655. k. sz. I., 656. k. sz. II. dij. Ezüst nyul: Gálcsik Tivadarné 657. k. sz. I.; Grósz Ágoston 658. k. sz. III, 659. k. sz. II., 660. k. sz. III., 662. k. sz. III., 663. k. sz. III., 661. k. sz. II., 665. k. sz. I., 666. k. sz. I., 667. k. sz. III., 668. k. sz. III., 669. k. sz. IV.; Kulik Elemér 671. k. sz. II., 672. k. sz. IV., 673. k. sz. IV.: Siliga István 674. k. sz. I., 675. k. sz. I. dij. Orosz nyul: gróf Teleki Sári és Ilus 676. k. sz. I., 677. k. sz. III., 678. k. sz. I. dij. Hermelin nyul: Siliga István 680. k. sz. I. dij. Angol lepke nyul: Tomecskó Mihály 681. k. sz. I. dij. Castorrex nyul: Siliga István 682. k. sz. I. dir. illategészségügyi beszámoló a mezőgazdasági kiállításról. Az idei mezőgazdasági kiállítás és vásár vészmentességének biztosítása érdekében a földművelésügyi minisztérium Dávid Sándor m. kir. állategészségügyi tanácsos vezetése alatt 9 m. kir. állatorvost rendelt ki. Az állatorvosi szolgálat március 15-én kezdődött és március 27-ig tartott. A szolgálat ellátásában a múlt évihez viszonyítva annyiban történt változás, hogy — a kiállított állatok nagy értékére való tekintettel — egy m. kir. állatorvos éjjel is tartott ügyeletes szolgálatot. A vásárra való felhajtás megkezdése előtt az istállók és aktok átvizsgáltattak, tisztaságuk és kellő fertőtelenítésük ellen kifogás nem volt. Az érkezésnél és elszállításnál minden egyes nagy állat darabonkint megvizsgáltatott, a kis állatok pedig tüzetesen megszemléltettek. A kiállítás egész ideje alatt reggel és este az „istállóvizit" alkalmával az állomány megszemléltetett és amennyiben a vizsgálatot tartó állatorvos beteget észlelt, azt megfelelő állatorvosi kezelésben részesítette. Napközben és az éjjeli órákban a beteg állat, tulajdonosának vagy ápolójának bejelentésére azonnal megvizsgáltatott és gyógykezelésben részesült. A m. kir. állatorvosi hivatal teendőihez tartozott végül a marhalevél kezelés is. A 15.038/1930. sz. F. M. rendelethez képest minden szállítmányhoz egy úgynevezett „helyi állategészségügyi kimutatás" volt csatolva, aminek alapján a külföldre való eladhatóság, illetve elszállíthatóság elbíráltatott és ennek eredménye — még a vásár megkezdése előtt — az OMGE útján a kiállítókkal közöltetett. A vásárra való felhajtás március 16-án kezdődött és 20-án fejeződött be; az első napon azonban csupán négy, az utolsó napon pedig mindössze két vasúti kocsi érkezett úgy, hogy a kiállításra irányított vagonok zöme március 17, 18 és 19-én délelőtt futott be. Vasúton 332 vasúti kocsiban és egy ketrecszállítmányban 199 ló, 756 szarvasmarha, 684 juh és 935 sertés, összesen 2574 állat; lábon 13 ló, 4 szarvasmarha, 20 juh és 18 sertés, összesen 55 állat; mindössze 2629 állat érkezett, amelyek kedvező vizsgálat után a vásárra bocsáttattak. A múlt évihez viszonyítva a felhajtás 44 darabbal volt több. Eladatott és tulajdonjogilag átruháztatott 1275 állat, vagyis a felhajtás 48-5%-a (a múlt évben 1091 állat adatott el, az akkori felhajtás 42%-a), az emelkedés tehát az előző évihez képest 184 darab, azaz 65%. A vásárról való elszállítás március 25-én — amidőn lehetően csak egyes állatokból álló szállítmányok továbbíttattak — kezdődött és március 27-én este fejeződött be. A vásár rakodóiról elszállíttatott 505 vasúti kocsiban és 71 ketrec szállítmányban 188 ló, 730 szarvasmarha, 684 juh és 889 sertés, összesen 2491 állat és pedig: A tenyészkiállítással kapcsolatban megtartott baromfikiállításról külföldre eladatott, illetve elszállíttatott Jugoszláviába 19 tyúkféle és 1 kacsa, Romániába 14 tyúkféle. Az állategészségügyi viszonyok a kiállítás egész tartama alatt igen kedvezőek voltak. Ragadós állati betegség nem fordult elő. Az észlelt betegségek főleg a sebészet körébe tartoztak, mint rúgás, szarvdöfés, agyar által okozott felhasítás, kötélbehágás s különféle zúzódások és horzsolások, azonkívül felfúvódás, bendő megterhelés, vizeletvisszatartás és hurutos tőgygyulladás 1—1 esetben észleltetett. Elhullott 1 kos fulladás következtében, 1 szopós csikó tüdőgyulladásban, 1 itt született borjú gyomor- és bélhurut, 1 tyúk urikaemia, 1 kakas leukaemia, 1 tyúk bélhurut és 1 tyúk trauma következtében. Fridrichovszky László dr. az állat katalógus számát, a különböző szinü szalagcsokor pedig a díjazás eredményét tüntette fel. A nemzeti szinü szalagcsokor nagydíjat, a piros szinü első, a fehér második, a zöld harmadik díjat jelentett, a kék elismerő oklevelet, a sárga pedig azt jelezte, hogy az állat a dijazában nem vett részt. Feltűnő nagy volt az érdeklődés a naponkint délután 121 órakor kezdődő lovasmutatványok és fogatelőhajtások iránt. Egyes napokon olyan embertömeg ostromolta a tribün jegypénztárait, hogy a már későbben jövőket el kellett utasítani, mert nem volt már hely a tribünön. A lovasmutatványok változatos programjában értékesen működtek közre a Budapesti Lovasegyesület főiskolai lovasosztálya Bakonyi János, az egyesület ügyvezető igazgatójának vezetése alatt, a tatai kisgazda lovagló- és hajtóiskola, a m. kir. államrendőrség lovasosztálya, a tatai Esterházy grófi ménes. Nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne emlékezzünk arról a sajnálatos tartózkodásról, amit egyes lovasintézményeknél tapasztaltunk s amelyből folyóan nélkülöznünk kellett azoknak a lovasmutatványok keretében való értékes közreműködését. Ezt annál sajnálatosabbnak kell jeleznünk, mert a kiállítás rendezősége a lovasmutatványok és fogatelőhajtások rendszeresítésével egyrészt régi európai hírű lótenyésztésünk felkarolására és fejlesztésére kívánja buzdítani a gazdatársadalmat, másrészt az ilyen lovasmutatványok legjobb alkalomnak mutatkoznak arra, hogy a nagyszámban megjelenő külföldiek figyelmét rátereljék értékes lóanyagunkra és ezáltal exportunk útjait egyengessék. A lovasmutatványokon résztvevő alakulatok kivétel nélkül megérdemelt elismerést arattak. Különös tej- Belföldre Jugoszláviába Csehszlovákiába Romániába Ausztriába Ló Juh Sertés Összesen 187 1 690 26 4 7 3 680 809 — 44 4 19 — 17 2356 71 27 24 3 08. sz. kép. A díjazott szarvasmarhák elővezetése. 99. sz. kép. A tatai kisgazda lovagló- és hajtóiskola a lovasbemutatón. A díjazott állatok elővezetése és a lovasmutatványok. Tarka, változatos kép tárult az elé a szemlélő elé, akinek alkalma nyitott végignézni a kiállítás napjain délelőttönkint programba iktatott elővezetéseket és a délután lezajló lovasmutatványokat. A rendezőség áldozatot nem kímélve, igyekezett minél változatosabb programot adni és minél szélesebb rétegek figyelmét felhívni az állatelővezetések jelentőségére és fiatal, egyre izmosodó lovassport életünk felkarolására. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az állatelővezetések iránt még mindig nincsen meg az elvárható nagy érdeklődés, pedig ez a legjobb alkalom arra, hogy a tenyésztők önbírálatot végezzenek, a vásárlók pedig a legértékesebb anyag közül válasszák ki a nekik legmegfelelőbb állatokat. Igen alkalmas az állatelővezetés különösen arra, hogy a tenyésztők szabad téren, mozgás közben láthassák a felhozott állatanyag színe-javát, amely beszédesen hívja fel a figyelmét a szakszerű tenyésztéssel elérhető eredményekre és élő példákban mutatja be a tenyésztés kívánatos irányát és színvonalát. Külföldön hasonló országos jellegű kiállításokon igen nagy az érdeklődés az állatelővezetések iránt, mind a laikus, mind pedig a hozzáértő közönség részéről. Lassan talán majd nálunk is értékelni fogják ennek sokoldalú hasznát és hasonló tömegek nézik majd végig az állatelővezetéseket is, mint a délutáni és ünnep délelőtti lovasmutatványokat. Elővezetésre a múlt évihez hasonlóan lovak és szarvasmarhák kerültek a kiállítás, mindegyik napján délelőtt 10 órai kezdettel. Az állatokat ápolóik vezették körül, a tribün előtt elterülő felvezető- és hajtópályán s igy azokat a nézőközönség a tribünön elhelyezkedve a legnagyobb kényelemben nézhette végig és gyönyörködhetett a magas színvonalú, értékes állatanyagban. Az ápolók nyakába függesztett szám szél kisérte a tatai kisgazda lovagló- és hajtóiskola, Esterházy gróf tatai ménesének 16 szürkéjén bemutatott karuszeljét. A m. kir. államrendőrség jól sikerült mutatványai a mult évihez hasonlóan meleg fogadtatásban részesültek. A kiállításon az idén első ízben szerepelt Budapesti Lovasegyesület, valamint Esterházy gróf tatai ménesének bemutatóját pedig nagy tapssal honorálta a nagyszámú nézőközönség. Nagy tetszést arattak az előhajtott fogatok, amelyek soraiban több jóhirű ménesünk lovait láttuk hámba fogva. Az előhajtáson résztvettek: A mezőhegyesi állami ménesbirtok egy ötös fekete Nonius fogattal, a m. kir. Ludovika Akadémia egy ötös pej Nonius fogattal, Esterházy gróf tatai ménese egy ötös arab fogattal, a mezőhegyesi állami ménesbirtok egy négyes pej Nonius fogattal, a m. kir. Ludovika Akadémia egy négyes fekete Nonius fogattal, Pallavicini Károly őrgróf uradalma egy négyes lipizzai fogattal, a m." kir. Ludovika Akadémia egy négyes szürkefekete angol félvér fogattal, Podmaniczky Endre báró uradalma egy négyes arab fogattal, Kornfeld Móric báró dr. uradalma egy kettes lipizzai fogattal, Pallavicini Károly őrgróf uradalma egy kettes Nónius fogattal, Tolnatamási és Vidéke Félvér Lótenyésztő Egyesülete két kettes angol félvér fogattal. Több oldalról hangzott el az a kívánság, hogy a jövőben felhozott lóanyag minél nagyobb számban mutatkozzon be hámban és nyereg alatt, hogy képességeikről szabad téren is tanúbizonyságot tehessenek. A kiállítás rendezőbizottságának törekvése arra irányul, hogy a lovasmutatványokat évről-évre olyan irányban fejlessze ki, hogy minél szélesebb rétegeket vonjon be a lovasbemutató keretébe és ezáltal a magyar lótenyésztésnek és lovassport életnek minél nagyobb propagandát csináljon. Mindezek mellet szem előtt kívánja tartani a rendezőség azt is, hogy a lovasmutatványok és fogatelőhajtások bemutatási ideje hosszúra ne nyúljon és ne haladja meg az elmúlt évi és idei másfélórás kereteket. Toldy Miklós: 639