Köztelek – 1930. 1-50. szám

1930-04-20 / 31-32. szám

31—32. SZÁM 40-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1930 ÁPRILIS 20. sz. II.; Sípos György 623. k. sz. I., 624. k. sz. I., 625. k. sz. I.; Tomecskó Mihály 626. k. sz. I.; Czirók Erzsike 632. k. sz. I. dij. Belga óriás (szürke, vasderes): Fazekas Jenő 627. k. sz. I. díj.; Pádár Ferenc 631. k. sz. II. dij. Bécsi fehér: Siliga István 633. k. sz. II., 634. k. sz.I. dij. Bécsi kék: Siliga István 636. k. sz. II. dij. Angóra (fehér): Krsztics Milos 637. k. sz. II., 638. k. sz. II., 639. k. sz. III.; Siliga István 640. k. sz. I., 641. k. sz. II. dij. Csincsilla: Gálcsik Tivadarné 642. k. sz. II. ; ifj. Jaksich Dezső 643. k. sz. II.; Siliga István 645. k. sz. III, 646. k. sz. I.; Tomecskó Mihály 648. k. sz. II.; Danielis Tibor 660. k. sz. I. dij. Marburgi nyul: Siliga István 653. k. sz. II., 654. k. sz. I. dij. Fekete rőt nyul: Siliga István 655. k. sz. I., 656. k. sz. II. dij. Ezüst nyul: Gálcsik Tivadarné 657. k. sz. I.; Grósz Ágoston 658. k. sz. III, 659. k. sz. II., 660. k. sz. III., 662. k. sz. III., 663. k. sz. III., 661. k. sz. II., 665. k. sz. I­., 666. k. sz. I­., 667. k. sz. III., 668. k. sz. III., 669. k. sz. IV.; Kulik Elemér 671. k. sz. II., 672. k. sz. IV., 673. k. sz. IV.: Siliga István 674. k. sz. I., 675. k. sz. I. dij. Orosz nyul: gróf Teleki Sári és Ilus 676. k. sz. I., 677. k. sz. III., 678. k. sz. I­. dij. Hermelin nyul: Siliga István 680. k. sz. I. dij. Angol lepke nyul: Tomecskó Mihály 681. k. sz. I. dij. Castorrex nyul: Siliga István 682. k. sz. I. dir. illategészségügyi beszámoló a mezőgazdasági kiállításról. Az idei mezőgazdasági kiállítás és vásár vész­mentességének biztosítása érdekében a földművelés­ügyi minisztérium Dávid Sándor m. kir. állategész­ségügyi tanácsos vezetése alatt 9 m. kir. állatorvost rendelt ki. Az állatorvosi szolgálat március 15-én kezdődött és március 27-ig tartott. A szolgálat ellátá­sában a múlt évihez viszonyítva annyiban történt változás, hogy — a kiállított állatok nagy értékére való tekintettel — egy m. kir. állatorvos éjjel is tartott ügyeletes szolgálatot. A vásárra való felhajtás megkezdése előtt az istállók és aktok átvizsgáltattak, tisztaságuk és kellő fertőtelenítésük ellen kifogás nem volt. Az érkezés­nél és elszállításnál minden egyes nagy állat dara­bonkint megvizsgáltatott, a kis állatok pedig tüzetesen megszemléltettek. A kiállítás egész ideje alatt reggel és este az „istállóvizit" alkalmával az állomány megszemléltetett és amennyiben a vizsgálatot tartó állatorvos beteget észlelt, azt megfelelő állatorvosi kezelésben részesítette. Napközben és az éjjeli órák­ban a beteg állat, tulajdonosának vagy ápolójának bejelentésére azonnal megvizsgáltatott és gyógy­kezelésben részesült. A m. kir. állatorvosi hivatal teendőihez tartozott végül a marhalevél kezelés is. A 15.038/1930. sz. F. M. rendelethez képest minden szállítmányhoz egy úgynevezett „helyi állategészség­ügyi kimutatás" volt csatolva, aminek alapján a kül­földre való eladhatóság, illetve elszállíthatóság el­bíráltatott és ennek eredménye — még a vásár megkezdése előtt — az OMGE útján a kiállítókkal közöltetett. A vásárra való felhajtás március 16-án kezdődött és 20-án fejeződött be; az első napon azonban csupán négy, az utolsó napon pedig mindössze két vasúti kocsi érkezett úgy, hogy a kiállításra irányított vagonok zöme március 17, 18 és 19-én délelőtt futott be. Vasúton 332 vasúti kocsiban és egy ketrec­szállítmányban 199 ló, 756 szarvasmarha, 684 juh és 935 sertés, összesen 2574 állat; lábon 13 ló, 4 szarvasmarha, 20 juh és 18 sertés, összesen 55 állat; mindössze 2629 állat érkezett, amelyek kedvező vizsgálat után a vásárra bocsáttattak. A múlt évihez viszonyítva a felhajtás 44 darabbal volt több. El­adatott és tulajdonjogilag átruháztatott 1275 állat, vagyis a felhajtás 48-5%-a (a múlt évben 1091 állat adatott el, az akkori felhajtás 42%-a), az emelkedés tehát az előző évihez képest 184 darab, azaz 6­5%. A vásárról való elszállítás március 25-én — amidőn lehetően csak egyes állatokból álló szállítmányok továbbíttattak — kezdődött és március 27-én este fejeződött be. A vásár rakodóiról elszállíttatott 505 vasúti kocsiban és 71 ketrec­ szállítmányban 188 ló, 730 szarvasmarha, 684 juh és 889 sertés, összesen 2491 állat és pedig: A tenyészkiállítással kapcsolatban megtartott baromfikiállításról külföldre eladatott, illetve elszállít­tatott Jugoszláviába 19 tyúkféle és 1 kacsa, Romániába 14 tyúkféle. Az állategészségügyi viszonyok a kiállítás egész tartama alatt igen kedvezőek voltak. Ragadós állati betegség nem fordult elő. Az észlelt betegségek főleg a sebészet körébe tartoztak, mint rúgás, szarvdöfés, agyar által okozott felhasítás, kötélbehágás s külön­féle zúzódások és horzsolások, azonkívül felfúvódás, bendő megterhelés, vizeletvisszatartás és hurutos tőgygyulladás 1—1 esetben észleltetett. Elhullott 1 kos fulladás következtében, 1 szopós csikó tüdőgyulla­dásban, 1 itt született borjú gyomor- és bélhurut, 1 tyúk urikaemia, 1 kakas leukaemia, 1 tyúk bél­hurut és 1 tyúk trauma következtében. Fridrichovszky László dr. az állat katalógus számát, a különböző szinü szalag­csokor pedig a díjazás eredményét tüntette fel. A nem­zeti szinü szalagcsokor nagydíjat, a piros szinü első, a fehér második, a zöld harmadik díjat jelentett, a kék elismerő oklevelet, a sárga pedig azt jelezte, hogy az állat a dijazában nem vett részt. Feltűnő nagy volt az érdeklődés a naponkint dél­után 121 órakor kezdődő lovasmutatványok és fogat­előhajtások iránt. Egyes napokon olyan embertömeg ostromolta a tribün jegypénztárait, hogy a már későbben jövőket el kellett utasítani, mert nem volt már hely a tribünön. A lovasmutatványok változatos programjában értékesen működtek közre a Buda­pesti Lovasegyesület főiskolai lovasosztálya Bakonyi János, az egyesület ügyvezető igazgatójának vezetése alatt, a tatai kisgazda lovagló- és hajtóiskola, a m. kir. államrendőrség lovasosztálya, a tatai Esterházy grófi ménes. Nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne emlékezzünk arról a sajnálatos tartózkodásról, amit egyes lovas­intézményeknél tapasztaltunk s amelyből folyóan nélkülöznünk kellett azoknak a lovasmutatványok keretében való értékes közreműködését. Ezt annál sajnálatosabbnak kell jeleznünk, mert a kiállítás rendezősége a lovasmutatványok és fogatelőhajtások rendszeresítésével egyrészt régi európai hírű lóte­nyésztésünk felkarolására és fejlesztésére kívánja buzdítani a gazdatársadalmat, másrészt az ilyen lovasmutatványok legjobb alkalomnak mutatkoznak arra, hogy a nagyszámban megjelenő külföldiek figyelmét rátereljék értékes lóanyagunkra és ezáltal exportunk útjait egyengessék. A lovasmutatványokon résztvevő alakulatok kivétel nélkül megérdemelt elismerést arattak. Különös tej- Belföldre Jugoszláviába Csehszlovákiába Romániába Ausztriába Ló Juh Sertés Összesen 187 1 690 26 4 7 3 680 809 — 44 4 19 — 17 2356 71 27 24 3 08. sz. kép. A díjazott szarvasmarhák elővezetése. 99. sz. kép. A tatai kisgazda lovagló- és hajtóiskola a lovasbemutatón. A díjazott állatok elővezetése és a lovasmutatványok. Tarka, változatos kép tárult az elé a szemlélő elé, akinek alkalma nyitott végignézni a kiállítás nap­jain délelőttönkint programba iktatott elővezetéseket és a délután lezajló lovasmutatványokat. A rendező­ség áldozatot nem kímélve, igyekezett minél válto­zatosabb programot adni és minél szélesebb rétegek figyelmét felhívni az állatelővezetések jelentőségére és fiatal, egyre izmosodó lovassport életünk felkaro­lására. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az állat­elővezetések iránt még mindig nincsen meg az elvárható nagy érdeklődés, pedig ez a legjobb alka­lom arra, hogy a tenyésztők önbírálatot végezzenek, a vásárlók pedig a legértékesebb anyag közül vá­lasszák ki a nekik legmegfelelőbb állatokat. Igen alkalmas az állatelővezetés különösen arra, hogy a tenyésztők szabad téren, mozgás közben láthassák a felhozott állatanyag színe-javát, amely beszédesen hívja fel a figyelmét a szakszerű tenyésztéssel elér­hető eredményekre és élő példákban mutatja be a tenyésztés kívánatos irányát és színvonalát. Külföldön hasonló országos jellegű kiállításokon igen nagy az érdeklődés az állatelővezetések iránt, mind a laikus, mind pedig a hozzáértő közönség részéről. Lassan talán majd nálunk is értékelni fog­ják ennek sokoldalú hasznát és hasonló tömegek nézik majd végig az állatelővezetéseket is, mint a délutáni és ünnep délelőtti lovasmutatványokat. Elő­vezetésre a múlt évihez hasonlóan lovak és szarvas­marhák kerültek a kiállítás, mindegyik napján dél­előtt 10 órai kezdettel. Az állatokat ápolóik vezették körül, a tribün előtt elterülő felvezető- és hajtópályán s igy azokat a nézőközönség a tribünön elhelyez­kedve a legnagyobb kényelemben nézhette végig és gyönyörködhetett a magas színvonalú, értékes állatanyagban. Az ápolók nyakába függesztett szám szél kisérte a tatai kisgazda lovagló- és hajtóiskola, Esterházy gróf tatai ménesének 16 szürkéjén be­mutatott karuszeljét. A m. kir. államrendőrség jól sikerült mutatványai a mult évihez hasonlóan meleg fogadtatásban részesültek. A kiállításon az idén első ízben szerepelt Budapesti Lovasegyesület, valamint Esterházy gróf tatai ménesének bemutatóját pedig nagy tapssal honorálta a nagyszámú nézőközönség. Nagy tetszést arattak az előhajtott fogatok, amelyek soraiban több jóhirű ménesünk lovait láttuk hámba fogva. Az előhajtáson résztvettek: A mezőh­egyesi állami ménesbirtok egy ötös fekete Nonius fogattal, a m­. kir. Ludovika Akadémia egy ötös pej Nonius fogat­tal, Esterházy gróf tatai ménese egy ötös arab fogat­tal, a mezőhegyesi állami ménesbirtok egy négyes pej Nonius fogattal, a m. kir. Ludovika Akadé­mia egy négyes fekete Nonius fogattal, Pallavicini Károly őrgróf uradalma egy négyes lipizzai fogattal, a m." kir. Ludovika Akadémia egy négyes szürke­fekete angol félvér fogattal, Podmaniczky Endre báró uradalma egy négyes arab fogattal, Kornfeld Móric báró dr. uradalma egy kettes lipizzai fogattal, Palla­vicini Károly őrgróf uradalma egy kettes Nónius fogattal, Tolnatamási és Vidéke Félvér Lótenyésztő Egyesülete két kettes angol félvér fogattal. Több oldal­ról hangzott el az a kívánság, hogy a jövőben felhozott lóanyag minél nagyobb számban mutatkozzon be hámban és nyereg alatt, hogy képességeikről szabad téren is tanúbizonyságot tehessenek. A kiállítás rendezőbizottságának törekvése arra irányul, hogy a lovasmutatványokat évről-évre olyan irányban fejlessze ki, hogy minél szélesebb rétege­ket vonjon be a lovasbemutató keretébe és ezáltal a magyar lótenyésztésnek és lovassport életnek minél nagyobb propagandát csináljon. Mindezek mel­let szem előtt kívánja tartani a rendezőség azt is, hogy a lovasmutatványok és fogatelőhajtások bemu­tatási ideje hosszúra ne nyúljon és ne haladja meg az elmúlt évi és idei másfélórás kereteket. Toldy Miklós: 639

Next