Köztelek – 1930. 53-104. szám
1931-07-27 / 59-60. szám
1160 MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM SZÍNTARTÍS. Rovatvezető: Ormándy János dr. A homok bajai. A , Köztelek" folyó évi 9. számában Kövendy Gyula „A Nyírség bajai" című közleményében röviden rámutatott a homoki gazdaságok nehéz viszonyaira és bizonyos mértékű állami támogatást sürget, hogy a Nyírségen, Magyarországnak e kies, de legmostohábban termő területén a teljes gazdasági és szociális katasztrófa bekövetkezésének elejét vegyék. Teljes mértékben igaza van Kövendy Gyulának, de ez a súlyos helyzet nemcsak egyedül a Nyírségre vonatkozik, ugyanez áll, talán még nagyobb mértékben a Duna-tisza közi nagy kiterjedésű, silány minőségű, száraz homok- és futóhomokterületekre, valamint a dunántúli homokvidékekre is. A homoki gazdáknak nagy küzdelmet kell vívniuk, hogy a homokon valamelyes csekély jövedelmet érhessenek el. Eddig biztos jövedelmet nyújtott a szőlő és a rozs s ezek termelése érdekében mondjuk meg őszintén más, a homoknak megfelelő termények termesztését is elhanyagolták. Ma a szőlő termését, a bort alig tudjuk értékesíteni, pedig a termelési költség nagyon magas. A rozs az alacsony árak miatt nem hoz jövedelmet s félő, hogy értékesítése is mindig rosszabb lesz, mert erősen konkurál velünk Németország és Lengyelország. Tehát a homoki gazdáknak, hogy jövedelmezően gazdálkodhassanak új termelési irányt kell bevezetniük. Azt kell termelni, amit a külföld keres, amit biztosan tudunk értékesíteni. Így a szőlőnél fokozatosabb mérvben át kell térnünk a csemegeszőlő termelésére. Látjuk, hogy az elmúlt évben milyen nagy mennyiségű szőlőt szállítottunk ki külföldre s az a szőlőbirtokos járt jól, aki a megfelelő, erős héjú, szállítóképes borszőlőjét is, mint étkezési szőlőt adta el. Az új telepítéseknél nagyobb területet—a talaj és éghajlati viszonyoknak is megfelelő — csemege fajtákkal ültessünk be. Régi telepünk nagy részét alakítsuk át csemegeszőlővé, részint átoltás, részint felújítás által. Így a meglevő szőlőket is jövedelmezőbbé fogjuk tenni. Ilyen áttelepítéssel nagyobb mennyiségű étkezési szőlő kerül a piacra és csökkenteni tudjuk a kevésbbé értékes borszőlőt s a megmaradt kiváló minőségű borszőlőből készített bor értékesítése is könnyebb lesz. A futóhomok területek nagy része kiválóan hasznosítható gyümölcsösök által. Telepítsünk tehát gyümölcsösöket, de itt tartsuk szem előtt, hogy az újabb telepítéseknél az egyes vidékek talaj- és éghajlati viszonyainak megfelelő legkiválóbb minőségű fajtákat termeljünk, mégpedig nagy tömegben, mert a kereskedelmi értékesítés szempontjából fontos, hogy az egyes vidékeknek kiváló gyümölcsfajtái nagy tömegben termelve hozassanak a piacra. Minthogy csakis egészséges és kiválóan válogatott gyümölcsöt vesz fel a külföld, ennélfogva nagy gond fordítandó a gyümölcsfa ápolására és a rovarok elleni védekezésre. Sokszor nagy terület gazdaközönségének lelkiismeretes védekező munkáját tönkre teszi néhány gazda nemtörődömsége. Éppen ezért a gyümölcsfa védekezést törvényhozási úton kell kötelezővé tenni. Amint az egyes állati betegségeknél elrendelték törvényileg a kötelező védekezést, éppen így törvényileg kell elrendelni a gyümölcsfák kötelező ápolását és permetezését. Azokat a községeket, amelyek a kötelező védekezésnek nem tesznek eleget zár alá kell venni, hogy onnan külföldre gyümölcs szállítható ne legyen. Ilyen erélyes eljárással a kötelező védekezést keresztül lehet vinni s a gazdaközönség a kényszer hatása alatt meg fog győződni a rendelkezések üdvös voltáról. Ma már egy gazda sincs, aki szőlőjét ne permetezné és éppen igy be fog következni az általános gyümölcsfavédelem is, ha az első időkben törvényes rendelkezésekkel rákényszeríti a kormány a nemtörődő gazdákat a többiek érdekében a védekezésre. A magyar gyümölcs íze, zamatja a legkiválóbb s éppen ezért keresik a külföldi piacok. Ha tehát egészséges gyümölcsöt termelünk s azt megfelelően csomagoljuk, ugy nem fogunk olyan mennyiséget termelni, amely külföldön elhelyezhető ne legyen. Ha átlag egy kat. holdon 100 drb gyümölcsfát számítunk s annak termését 10 éves átlagban fánként csak 50 kg terméssel számoljuk, akkor egy kat. hold 60 méter mázsa gyümölcsöt terem, amely, ha kilogrammonként csak 15 fillérrel számítunk, 7500 bruttó jövedelmet hoz. Hol tudunk ilyen jövedelmet elérni, ha akár rozsot, vagy burgonyát termelünk. A gyümölcstelep — amíg termőbe jut — nagyszerűen kihasználható köztes terményekkel. A homoki szántóföldeken is meg kell változtatnunk az eddigi termelési irányzatot. A rozs alacsony ára és nehéz értékesítése megokolttá teszi vetésterületének csökkentését. Ezzel szemben nagyobb mértékben karolandó fel a burgonya és a homoki pillangós takarmányok termelése. Olaszország, Görögország és Törökország nagy mennyiségű burgonyát importál. Éppen ezért a burgonyaterületek növelése nagyon is megokolt lenne. Minthogy a nevezett országok főképpen a fehér húsú burgonyát keresik, így a hazánkban kiváló termőnek bizonyult középkorai érésű Ella burgonya termelése jöhet elsősorban számításba, amely jól kezelt és jó erőben lévő homoktalajokon hat, holdankint 120— 150 g termést is ad s jövedelmezőség tekintetében felér legalább is a négyszeres rozsterméssel. Hogy azonban burgonyaterületeinket nagyobb mértékben fokozzuk, szükséges, hogy előre biztosítsuk termésünk elhelyezését. Itt nagy feladat vár a Mezőgazdasági Termény- és Termékforgalmi Intézetre, mert nem elég csak termeltetni, hanem első és legfontosabb feladat a külkereskedelmi értékesítés megszervezése. A magyar gazdaközönség igyekszik többet és jobbat termelni, ha látja azt, hogy az értékesítés lehetősége megvan. A csökkent rozstermő területek a homoki pillangós takarmánynövények termesztésének nagyobb mérvű felkarolása által hasznosíthatók jövedelmezőbben. Itt kétféle irányt kell követnünk, a takarmánytermesztést és a magtermesztést. A homoki pillangós takarmánynövények elsősorban bőséges és kiváló minőségű takarmányt adnak, így ezek termesztésével fejleszthetjük állattenyésztésünket, másodsorban a pillangós takarmánynövények a talajt is javítják mind televényben, mind nitrogénben és kiváló előveteményei a gabona- és gumósveteményeknek. Nagyobb mennyiségű és értékes minőségű takarmányt termelve fokozhatjuk az állattartást, aminek következménye lesz állattenyésztésünk belterjesebb irányú fejlesztése, ennek következtében a nagyobb trágyatermelés, a talajerő nagyobb mérvű javítása. A bő és jó minőségű takarmányon nevelt állat értéke is növekedik, miáltal takarmányozás útján jövedelmezően értékesíthetjük takarmánytermésünket. Az egyoldalú szemtermelést űző gazdaságok a mai viszonyok mellett nem gazdálkodhatnak jövedelmezően, ezért feltétlenül össze kell kapcsolni a növénytermelést az állattenyésztéssel, mert csakis így hozhat egy gazdaság jövedelmet. Nagyobb mértékben kell felkarolnunk a homoki pillangós takarmánynövények magtermesztését is. Sajnos ma még nagyon kevés helyen foglalkoznak ezzel s ez az oka, hogy a homoki pillangós takarmánymagvak ára a belföldön olyan magas. A hazánkban termelt magvakat a külföldi piac szívesen vásárolja, mert ezek csirázási százaléka és energiája felülmúlja a külföldi magvakét. Ezekből nagy mennyiséget tudnánk exportálni s ezzel javítanák külkereskedelmi mérlegünket. Sajnos az egyedüli szöszösbükkönymag kivételével a többi homoki pillangós takarmánymagvakból még a belfogyasztást is alig tudjuk kielégíteni. E téren is nagy feladat vár a Mezőgazdasági Termény- és Termékforgalmi Intézetre, hogy megszervezze takarmánymagexportunkat, mert csakis akkor termelhetünk nagyobb mennyiséget, ha biztos felvevő külföldi piac áll rendelkezésünkre. Hogy azonban ezeket a termelési ágakat bevezethessük, feltétlen szükséges, hogy a ma még gyenge minőségű homok- és futóhomokterületek megjavítását minél sürgősebben végrehajtsuk. Ma már megtaláltuk azokat az okszerű eljárásokat, amelyekkel a gyenge minőségű homoktalajokat megjavíthatjuk és istállótrágya hiányában is termővé tegyük. Azok a homoktalajok, amelyeknek altalajában agyagot, vagy agyagos homokot találunk — bármilyen gyenge minőségűek is —, okszerű eljárásokkal szántóföldi művelésre alkalmassá tehetők. A többi homokterületek csemegeszőlő-, gyümölcsfatelepítéssel és erdősítés útján hasznosíthatók. A homoki szántóföldek megjavítása a pillangós takarmánynövények termesztésével, a zöldtrágyázással és legolcsóbban a szalmatrágyázással kapcsolatos műtrágyázással valósítható meg. A homok azért terméketlen, vagy csekély jövedelmet hozó, mert televényben, tápanyagban szegény s azonkívül laza összetételénél fogva a csapadékot könnyen átereszti s igy nedvességben is szegény. Hogy a homokot szántóföldi műveléssel jövedelmezővé tegyük, elsősorban televénytartalmát a táplálóanyag szükségletét kell növelnünk és vizfelfogó képességét fokoznunk. Televénytartalmát és a vizfelfogó képességét nagy mértékben növeljük a zöldtrágyázással. Zöldtrágyázás céljára kiválóan alkalmas a csillagfürt, ott ahol meg van a megfelelő csapadék s nem túl meszes a homok, mint azt a Nyírségben tapasztalják. De a Duna-tiszaközi homokra nem való, mert ezek inkább meszesek s itt a csapadék eloszlása is nagyon kedvezőtlen. Itt zöldtrágyázás szempontjából a szöszösbükköny, a kétéves somkóró, a laposabb, nedvesebb homokon a homoki borsó termesztése megokolt. A virágzásában lekaszált pillangós növénynyel nagy tömegű szerves anyagot adunk a homoknak, nagy mennyiségben szaporítjuk nitrogéntartalmát. A zöld növénnyel adott szerves anyag a talajban gyorsan elkorhad és növeli a talaj vízfelfogó képességét, megköti a homokot és a sülevényes homokon kedvezőbbé teszi a növényzet fejlődését. A zöldtrágyázás azonban ma még drága, mert először egy évi termés jövedelmét veszítjük el, másodszor a vetőmag is sokba kerül. Ezt a javítást akkor végezhetjük, ha már magunk termelünk gazdaságunk részére vetőmagot. A takarmány céljából termelt pillangós növényekkel is figyelmet érdemlő homokjavítást végzünk, mert a virágzásban lekaszált takarmánynövények gyökér-, tarló- és elpergett levélrészeinek elkorhadásával is növeljük a talaj televény- és nitrogéntartalmát, valamint vízfelfogó képességét. Azok, akik a homoki pillangós takarmánynövényeket csak takarmány céljából termelik, meggyőződtek arról, hogy az utána vetett rozs terméshozama nagymértékben emelkedett. A homoktalajok megjavítását a mai viszonyok között legolcsóbban a szalmatrágyázással érjük el. A szalmával is növeljük a talaj televénytartalmát és vízfelfogó képességét. Márpedig felette fontos, hogy a laza homokban egy olyan réteget készítsünk elő mesterséges úton, amely a csapadékot felfogja, elraktározza s a nagyobb szárazság idejében a növényzetet ellátja kellő nedvességgel. A szalmatrágyázás legegyszerűbb eljárása a következő : Egy kat. holdra használjunk az első eszten- KÖZTELEK, 1930 JULIUS 27. 59—60. SZÁM 40-IK ÉVFOLYAM. A LEGOLCSÓBB \ IT IC O G K \ 1 It Á G I Á I NYERI, II i A RIJGYLEVET ÉS TRÁGYALEVET TŐZEGKORPÁVAL IV IVNI Szükséglet számosállatonként és naponként .. .. .. .. .. 1 kg. MJMJ9 Különleges berendezés nem szükséges, minden istállóban alkalmazható. gróf ZICHY BÉLA fonyód-feketebézsenyi tőzegtelepeinek bérlete, Budapest, IV., Petőfi Sándor utca 14. 884~ 89 ellen lóherében emrvolti