Köztelek – 1933. 53-104. szám

1933-07-02 /53-54. szám

XLIII. évfolyam. Budapest, 1933 julius 2. 53—54. (3814—3815) szám. 33 3­0 9 KÖZTELE KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZE Megjelenik egyelőre hetenkint egyszer: vasárnap. OHGE évi tassági dU: Földbirtokosok, bér­lők és uradalmak 200 holdig _ 500 „ _ 1000 ,, 60 2000 „ _ 90 3000 120 ezen felül 150 15 pengő 80 „ Részvénytársaságok, szövetkezetek, vállalatok 90 P Egyéb tagok részére évi tagdíj... 10 „ OMGE postatakarékpénztári csekkszámla száma: 10,399 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Buday Barna főszerkesztő. Szerkesztő: Rothmeyer Imre. Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek­ u. 8. Telefon: Aut. 866—01. Kiadóhivatal: Budapest, IX., Üllői­ út 25. Telefon: Aut. 899—32. Előfizetési árak­­ a M. kir. földművelésügyi minisztérium által Idfunkb­l ki­adott „Rádiós gazdasági elaudások" címü füzettel együtt OHGE-tagoknak : Negyed évm « pengd Fél évre 11 „ Egész évre... 20 „ Romániába: Negyed évre 860 lel Fél évre 600 „ Egész évre 1800 „ Előfizetőknek : Negyed évre 10 pengd Fél évre 18 „ Egész évre 12 „ Jugoszlávlstba: Negyed évre 120 dinár Fél évre 220 ,, Egész évre 400 „ Előfizetést elfogad bármely romániai, illetve Jugoszláviai hírlapiroda és könyvkereskedés. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 26,578 TARTALOM: A miniszterelnök a gazdák között. Az OMGE igazgatóválasztmányának, úgyis mint a GEOSz végrehajtóbizottságának IV. rendes gyűlése. (Somssich László gróf elnöki megnyitója. — vitéz Gömbös Gyula miniszter­elnök beszéde.) A legujab­b német földteherrendezési törvény. (Tóth Jenő dr.) Hol az igazság a búzakerdésben ? (Majoros József dr.) Agrárkérdések a Felsőházban. Hogyan és mikor arassuk magtermesztésre használt növényein­ket ? I. (Legány Ödön.) A gyapjukezelés hibái. (Keresztúri Pál.) A baromfi légesőférgessége. (Müller Iván.) A kézi- és géparatás egybekapcsolása az aratóknak is érdeke. (Csermák Károly.) A cséplőgépeknél dolgozók balesetbiztosítása. Törvények és rendeletek. (Az 1933134. gazdasági évre érvényes gabonajegyrendszer és lisztforgalmi adóváltság végrehajtási utasítása.) Könyvismertetés. Gazdatársadalmi mozgalmak. A német mezőgazdaság helyzetképe a berlini nemzetközi agrárkonferencián. (W. B.) Az OMGE szegedi vándorgyűlésével kapcsolatos tanulmányi kirándulások. (Batta Pál.) A vetések állása és a mezőgazdaság állapota. Vegyes közlemények. Tőzsde, kereskedelem. Felhivás előfizetőinkhez. Július hó 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Felhívjuk azokat a tisztelt előfizetőinket, akiknek előfizetése június hó végével lejárt, hogy az előfizetési díjat a lapunk múlt számához csatolt csekklapon (mely csakis előfizetés céljaira solgál) mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a­ap szétküldésében fennakadás ne álljon be. Akik az előfizetési díjat július 16-ig nem küldik be, azok részére a lap küldését meg­szüntetjük. Az előfizetési díj megküldését ugyanazon a címen kérjük, mint amely címen a lap jár. Előfizetési árak : egy évre félévre negyedévre ... 82 pengő - 18 „ _ 10 „ OMOE-tagoknak a tagsági dijon felül: egy évre 20 pengő félévre 11 negyedévre 6 » » A kiadóhivatal. Szavatolt 98-99%-os rézgálic, extra la Mayunga raffia, szölökötöző jutafonál, rézkanpor, urániazöld, rozmaszpor, valamint aratógép-kévekötő manilla, kézi kévekötél, vízmentes és nyers új ponyvák, kölcsönponyrvák, elsőrendű traktorolajok, gép- és kocsikenőcs stb. legközelebbi bevásárlóhelyei a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezete, központ: Budapest, V., Alkotmány­ utca 29., kirendeltségei: Debrecen Hunyadi-utca 13. szám Telefon: 7-Sz Svoln­ak Baross-utca 34. szám Telefon: 62 Lepsény Veszprém vármegye Telefon: 18 G­y­ő­r Teleky-utca 59. szám Te­lfon: 861 Kathely Király-utca 6. szám Telefon: 67 Mai számunk 22 oldal A miniszterelnök a gazdák között. Beszámoltunk már a miniszterelnöknek azokról a köztelki látogatásairól, amelyek az Országos Mező­gazdasági Kamarát, az OKH-t és a Hangyát illették. Utoljára került sorra a házigazda, az OMGE, amely­nek június hó 23-án tartott igazgatóválasztmányi ülésén Gömbös Gyula miniszterelnök és Kállay Mik­lós földművelésügyi miniszter is megjelent. Egy héten belül tehát négyszer látogatta meg a kormány­elnök a magyar gazdák ősi fészkét. Noha különböző testületeknek szólott a látogatás, valójában mindig a falvakból és a vidéki kúriákból került ki a közön­ség, mert a hitel- és fogyasztási szövetkezetek tábo­rának is tisztán agrárjellege van. A miniszterelnök tehát mind a négy napon földművesek és gazdák között érezhette magát. Ennek megfelelően nyilat­kozatai is mind agrár elmekörben mozogtak. Megállapíthatjuk, hogy a miniszterelnök szerep­lése a legjobb hatást keltette. Mert az bizonyos, hogy Gömbös Gyula kormányelnök egyénisége szeretetre­méltó , kitűnő szónok, semmi keresettség sincs benne, közvetlen, ötletes, sziporkázó szellemű, emel­lett tökéletesen igazodik a magyar vérmérséklethez ; ezekkel a fényes és vonzó képességeivel meghódí­totta a közönséget. De kedvező benyomást keltettek érdemleges kijelentései is. A „Köztelek" mai számában szószerinti szövegben megtalálja az olvasó Somssich László grófnak, az OMGE elnökének üdvözlő beszédét, amelyben fel­hívta a miniszterelnök figyelmét a mezőgazdaság legsúlyosabb, időszerű problémáira, azzal a férfias nyíltsággal, amely Somssich László gróf minden fel­lépését jellemzi és megtalálja az olvasó Gömbös Gyula miniszterelnök válaszként adott beszédét is.. A válasz is olyan magyarosan nyílt volt, mint a kérdés ; nem ígért a miniszterelnök aranyhegyeket, de hiszen ezt nem is vártuk tőle ; aligha bíznánk annak a politikusnak a realitásában, aki a mai kórosan beteg gazdasági helyzetben gyorsan és biztosan ható csodaszereket ígérne. Amellett, hogy a miniszter­elnök gondolkozása és érzése szerint a mezőgazda­sághoz tartozónak vallotta magát, két határozott kijelentést tett. Egyik az, hogy a mezőgazdasági termények számára a piacszerzést teszi gazdasági politikája minden mást megelőző, fő törekvésének. A másik az, hogy a gazdaadósságok ügyét még ez év folyamán véglegesen rendezni fogja, még­pedig abban a szellemben, amely a hitelezőktől a rendkívüli viszonyokra való alkalmazkodást követel. Az ígére­teknek ezt a magvát a föld szeretetétől és a gazda­munka megbecsülésétől áthatott beszéd zamatos gyümölcsként vette körül. Nem is egyedül a programm­szerű kijelentés, hanem beszédének hangja, szelleme, íze volt az, ami biztatást jelentett, bizalmat keltett és lelkes elismerést aratott. Volt azonban a miniszterelnök beszédének egy része, amely félreértésekre és találgatásokra adott okot. Amit ugyanis az OMGE és az Országos Mező­gazdasági Kamara kapcsolatáról és együttműködé­séről mondott, abból többen azt következtették, hogy a kormányelnök fúziót akarna a két intézmény között. Ez a következtetés persze messze megy. A minisz­terelnök bölcsen tudja, hogy bármennyire kívánatos is a szabadtársulati és a közkormányzati intézmény harmonikus együttműködése, ezek össze nem házasít­hatók. Egyesülésük esetén egyiknek vagy másiknak tökéletesen elenyészne a jellege, sőt a jövedelemfor­rása is, mert egy és ugyanazon intézmény végül sem szedhet a tagjaitól tagsági díjat is, kamarai illeté­ket is. A kormányelnök nyilván nem fúzióra, hanem a gazdasági egyesületek és a mezőgazdasági kamarák gazdasági működésének szerves kapcsolatba hoza­talára gondolt. Egy népes gyűlés természetesen nem alkalmas a kérdések részletes és szakszerű tárgyalására. A minisz­terelnök kijelentései csak általánosságban mozogtak, több kérdést pedig, amelyek különben az érdeklődés előterében vannak, nem érintettek. Beszédének szel­leme azonban megnyugtató hatású volt és a legjobb várakozást keltette abban a tekintetben, hogy a kor­mány a mezőgazdaságnak minden rendelkezésére álló eszközzel segítségére siet. Erről a szándékról tett vallomása a kormányelnök látogatását örvendetes eseménnyé avatta. A gazdaközönség mindenesetre azt a benyomást szerezte, hogy a kormányelnök nem­csak szavakkal, hanem egész lelki készségével a mező­gazdaság mögött áll. A miniszterelnök kétségtelenül őszinte sikert ara­tott, de nem kevésbbé mondhatjuk el ezt Somssich László gróf kitűnő, kemény veretű beszédéről, ame­lyet a miniszterelnök üdvözlésével kapcsolatban mon­dott el, iskolapéldáját adván annak, hogyan kell exponálni az agrárkérdéseket szakszerű tájékozott­sággal, a meggyőződés nyugodt biztonságával és a mérséklet szellemében. Ugyancsak kitűnő példa ebben az irányban a felsőházban elmondott és tanul­mánynak beillő beszéde is. Somssich grófnak ezek a teljesítményei a juniusi vándorgyűlés után követ­keztek, amelyet viszont bécsi előadása előzött meg. Ezek a juniusi napok elnöki működésének leg­mozgalmasabb, legfáradságosabb és talán a legter­mékenyebb szakaszát adják. Az érdekképviselet élén kifejtett ezt a fáradságot nem ismerő, nagyjelen­tőségű tevékenységet a gazdatársadalom csak úgy honorálhatja, ha szívvel-lélekkel melléje áll annak a férfiúnak, aki kemény derékkal, sohasem lankadó buzgalommal és tetterővel áll a gáton. E szám­ára 80 fi­lép

Next