Köztelek – 1933. 53-104. szám

1933-07-02 /53-54. szám

55—56. SZÁM 43-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1933 JULIUS'29. A miniszterelnök úr ő excellenciája több izben hangoztatta a gazdák tömörülésének szükségességét. Teljesen igaza van. A meglévő gazdasági testületek és formációk mellett még az utóbbi időkben is egyre ujabbak és ujabbak keletkeztek. Ezt a magam részéről is helytelenítem s ezeknek a kisebb, mondjuk szak­egyesületeknek, egy-egy termelési ágra kiterjedően a nagyobb egyesületekkel való fúzióját feltétlenül szükséges­nek tartom. (Helyeslés.) A tömörülés a nagy testületek­ben bizonyos mértékig ma is megvan, hiszen a két legnagyobb testület, a szabad társuláson alapuló Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a kényszer­társulás útján keletkezett Országos Mezőgazdasági Kamara a gazdasági bajok ellen a szorosabb együtt­működésben keresett menedéket, ami az úgynevezett válságbizottságban kulminál, ahol rajtuk kívül még más három-négy, mondjuk, főegyesület foglal helyet, és ez a testület dolgozza ki mindazokat a terveket és gondolatokat, amelyek a mezőgazdák boldogulására és talpraállítására irányulnak. De az említett két testület ezenkívül is számos beadvánnyal és felterjesz­téssel fordult a kormányzathoz, amelyekre azonban részben nem kaptunk választ, részben pedig a mi nézetünk szerint nem volt kielégítő a válasz. Ezért kérem ő excellenciáját, méltóztassék ezeket a szak­véleményeket és felterjesztéseket konszideráció tárgyává tétetni és méltóztassék ezeket velünk megtárgyalni. Mi ebben a tekintetben mindig készségesen rendelkezésre állunk. Ha a miniszterelnök úr ő excellenciája a magyar gazdák szívéhez akar férkőzni, akkor ne tartson a mi gerinces voltunktól. A magyar gazda kemény derekú (Igaz ! Ugy van ! Éljenzés és taps.), mert szántani­vetni kemény derék nélkül nem lehet s a magyar gazda azokat a súlyos bajokat, amelyek reá nehezednek, kemény derék nélkül nem volna képes elviselni. (Igaz ! Ugy van!) Őszinték vagyunk és nem hízelgők. Mi a realitásokat értékeljük, tehát a miniszterelnök úr ő excellenciájától a gazdák érdekében minél előbb, minél több tettet és cselekedetet kérünk és várunk, amidőn szerencsénk van a miniszterelnök úr őnagyméltóságát körünkben ismételten is a legmelegebben és a legnagyobb tiszte­lettel üdvözölni. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljen­zés és taps.) A miniszterelnök úr ő excellenciája óhajt nyilat­kozni. (Megújuló élénk éljenzés és taps. Halljuk! Halljuk !) vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök beszéde. Gömbös Gyula miniszterelnök: Mélyen tisztelt igazgatóválasztmány! Valahányszor valaki eleve­nére tapint a magyar embernek, abban a pillanat­ban merev derékkal fordul szembe s a keleti fajtákat jellemző hatalmas ellenállást fejt ki. Én a „kemény derék" kérdését egészen más vonatkozás­ban értettem annak idején. Én azt a „kemény dere­kat" ostoroztam, amely a felvetett kérdések ismerete nélkül eleve megmerevedik, nem alkalmazkodik az élethez és a feladatokhoz, hanem csökönyös maradi­sággal éli a maga életét. Én azt a „nye pozvolim" szellemet ostoroztam, amely rossznak tart mindent, ami felülről jön és csak a maga életét élve a maga kúriáján — mert határozottan kijelenthetem önök­nek, hogy az én lelkivilágom is a falué (Élénk éljen­zés és taps.) — a saját portáján igen erősnek érzi magát és nem veszi észre, hogy neki a saját érdeké­ben is bele kell illeszkednie a nemzet életébe. Vannak olyanok — mint pl. farkasfalvi Farkas Géza t. bará­tom —, akik kultuszt csinálnak ebből, a lényeg azonban az, hogy ma, amikor ilyen komplikált életet élünk, némelykor — s ezt éppen őneki mondom, mint volt Reitlehrernek — sokszor a puha derék is jó. (Élénk derültség és taps.) Igen tisztelt Uraim ! Az a körülmény, hogy ezt az egyesületet Széchenyi István gróf alapította, eleve közel hoz engem ehhez az egyesülethez. Az a gon­dolatvilág, amelyet Széchenyi István képviselt — s amit némely keményderéknak szintén nem értettek meg — ma is alapja lehet a magyar közéletnek és a gazdasági életnek. (Igaz ! Úgy van !) Az általa egy évszázaddal ezelőtt a magyar élet fellendítése érdekében hirdetett haladó konzervativizmust követni tehát számomra csak tisztesség és nemes elhatározás lehet, mert Széchenyi személyében olyan példát állítok magam elé, akit követni nemcsak észszerű, hanem köte­lesség is. (Igaz ! Úgy van ! Tetszés.) Széchenyi István terve és elgondolása ez volt: összefogni, rendszerbe foglalni és munkára serken­teni a nemzetet; az értékek kibányászásának poli­tikáját űzni a nemzet életében és igazságot szolgál­tatni ott, ahol igazságtalanság van s erőt adni a gyön­gének, ahol elesettség mutatkozik. A gazdák és a mezőgazdasági foglalkozás Magyar­ország létalapja. (Igaz! Ugy van !) Nemcsak a gazdák nagy számánál fogva kell erre az álláspontra helyezkednünk, hanem azért is, mert aki a reggel fog­lalkozik, aki szemét a búzatáblák tengerén legelteti, aki — ha szabad magamat így kifejeznem — a Minden­hatóhoz is sokkal közelebb van, mint más, annak lelkivilága is olyan, hogy azoknak, akik konzervatív politikát akarnak űzni, a mezőgazdaságban van a helyük. (Igaz ! Úgy van !) Igen tisztelt elnökünk említette, hogy milyen szervezetek gyűlésein jelentem itt meg. Azt is említette, hogy a mezőgazdaság hivatalos érdekképviseleti szervezete, értsd a Mezőgazdasági Kamara és a szabad szervezet, értsd OMGE, az úgynevezett mezőgazdasági válságbizottságban találkoztak. Legyen szabad ezzel kapcsolatban a következő tiszteletteljes kérést intéznem úgy Hoyos Miksa gróf igen tisztelt barátomhoz, mint a mellettem ülő mélyen tisztelt elnök úrhoz : ne csak akkor méltóztassanak együtt­működni, egyesülni, amikor válságról van szó, hanem méltóztassanak az élet számára állandóan egyesülni. (Élénk éljenzés és taps.) A sok szervezet károsabb, mintha nincs szervezet. (Úgy van !) Még a hitel­szerveknek, az értékesítési szervezeteknek és a fogyasztási szövetkezeteknek is egy nagy keretben van a helyük, mert valamennyinek feladata szorosan összefügg a gazdák életével és sokkal jobb egy köz­pontilag irányított szervezet, mintha ezek egymás mellett, de külön-külön élik az életüket és csak válságok idején tömörülnek. Ez különben a­ tipikusan magyar mentalitás, mert mi magyarok,csak a leg­végső szükség esetében szoktuk megtalálni egymásnak a kezét, ha egyáltalában megtaláljuk, mert törté­nelmünk tanúságai szerint — ez természetesen nem a gazdáknak szól, de én politikus vagyok s nem tudom magamban elnémítani a politikust — sokszor még válságok idejében sem találtunk egymásra. Ma pedig nemcsak Magyarországon van válság és nem is csak világválság van, hanem olyan káoszban élünk, amikor valóban helyes az a megállapítás és az az ige, amit én hirdetek a magyar közélet számára : egység és összefogás, mert a széttagolt nemzet nem érhet el a célhoz. (Igaz ! így van !) És ha gazdasági válságról beszélünk, felfogásom az, hogy a gazdasági életnek széttagolt, egymást meg nem értő, az erők kifejtésében nem harmonikus rétegei és tényezői szintén nem fognak eljutni a célhoz, mert nem a kormánytól függ minden, igen sok függ az egyedektől is. (Igaz ! Úgy van !) Amikor kormányra léptem, a legfontosabb feladat­nak a mezőgazdasági termények értékesítését jelöltem meg. Ezt tették minisztertársaim is. Az igen tisztelt elnök úr az imént azt mondotta, hogy az OMGE egy kérését sem teljesítettük. Az egységes kiviteli intézet megalkotása az OMGE programmja volt (Úgy van !) s megállapítom, hogy több mint négy hónapja műkö­dik ez az intézet. Összehoztuk mindazokat a, majdnem azt mondhatnám állomásokat, amely állomásokon a főnökök saját fejük szerint intézték a magyar exportot, összehoztuk és egy egységes intézménnyé alakítottuk át. Azt hiszem, hogy a kiviteli intézet a viszonyokhoz mérten megfelel feladatának (igaz ! Úgy van !) s remélem meg fog felelni a jövőben is 100%-ban, különösen most, amikor rövidesen meg­kezdődik a mezőgazdasági kampány. (Úgy van ! Helyeslés.) Az exporton van a hangsúly. Mert hiába hirdetünk intenzív gazdálkodást és hiába hirdetünk tervgazdál­kodást, ha felvevő piacokat nem tudunk biztosíta­­i 51. sz. kép. Az OMGE igazgatóválasztmánya hallgatja a miniszterelnök beszédét. 52.fsz. kép. Az OMGE igazgatóválasztmányi gyűlése. Somssich László gróf elnöktől jobbra vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök és Kállay Miklós földművelésügyi miniszter. 475 TELEN-NYARON OLCSON ES BIZTOSAN SZÁNT & H T W W • TKAKTOKOLAJJAL W JH- Mii M J M J ÉS PETRÓLEUMMAL INGYENES MŰSZAKI SEGÉDKEZÉS! LERAKATOK AZ ORSZÁGBAN MINDENÜTT! 4341 K­M­­ I f c . -T T . BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY­ UTCA 18.SZÁM Levélcím: Budapest 68. Postafiók 196. Telefon : *113—98. Sürgvönycím: SHEEIIt Budapest

Next