Köztelek – 1934. 53-102. szám

1934-07-01 / 53-54. szám

XLIV. évfolyam. Budapest, 1934 julius 1. 53—54. (3918—3919) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik egyelőre hetenk­int egyszer: vasárnap. ÖMGIE évi tagsági díj: Földbirtokosok, bér-Ifik és uradalmak 200 holdig 15 pengő 500 „ 30 „ 1000 „ 60 „ 2000 „ ... 90 „ 3000 „ 120 „ ezen felül 150 ,, Részvénytársaságok, szövetkezetek, vállalatok 90 % Egyéb tagok részére évi tagdíj 10 „ OMGE postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 10,399 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Buday Barna főszerkesztő. Szerkesztő: Rothmeyer Imre. Szerkesztőség: Budapest, IX., Küztelek­ u.2. Telefon: Aut. 866—01. Kiadóhivatal: Budapest, IX., titel­us 25. Telefon: Aut. 899—32. Előfizetési árak: a M. kir. földművelésügyi minisztérium által időnkint ki­adott „Rádiós gazdasági előadások" című füzettel együ­tt (iSIGE-tagjoknak­ : Negyed évre — 6 pengd Fél évre 11 „ Egész évre 60 „ Rom­ánlaku: Negyed évre— _ 860 lej Fél évre 600 „ Egész évre 1BOO Előfizetőknek : Negyed évre .. 10 pengo Fél évre IS „ Egész évre- 13 „ Jugoszláviába: Negyed évre — — 120 dinár Fél évre ... 220 „ Egész évre - 400 ,, Előfizetést elfogad bármely romániai, illetve jugoszláviai hírlapiroda és könyvkereskedés. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 26,570 TARTALOM: A mezőgazdasági termelés támogatása az 1934/35. gazdasági évben és a boltb­a felfüggesztése. (Gr .­ dr.) Az elemi károk elmén való földadóelengedés szabályainak módosítása. (M. E. dr.) A határidőpiac és a terményraktározás. (Fejér Pál.) Agrárkérdések a Felsőházban. Időszerű olajipari abraktakarmányok. (Zajtay Artúr dr.) Az olcsó és gyors gabona hordás. (Wagner Károly.) A rézgálicos csávázás terméscsökkentő hatása. (Bodnár János dr.) Az erfurti mezőgazdasági kiállítás. I. (Dörschng Tibor.) Törvények és rendeletek. (A mezőgazdaságnak az 1934135. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények. ( A gabonajegy intézményének felfüggesztésével kapcsolatos átmeneti intéz­kedések. ) Könyvismertetés. Gazdatársadalmi mozgalmak. A tejprobléma morális szemszögből. (Hanzély János.) A slangya közgyűlése­ (Cs. ö.) A vetések állása és a mezőgazdaság állapota. A mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezményekről szóló ren­delet a 33-as bizottság előtt. Vegyes közlemények: Tőzsde, kereskedelem. Melléklet: Rádiós gazdasági előadások VII. évf. B. sorozat 10. számú füzete. (A magyar mangalica belterjes tenyész­tése. ( Gábos Dénes dr.) Felhívás előfizetőinkhez. Július hó 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Felhívjuk azokat a tisztelt előfizetőinket, akiknek előfizetése junius hó végével lejárt, hogy az előfizetési díjat a levélben megküldött csekklapon (mely csakis előfizetés céljaira szol­gál) mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne álljon be. Akik az előfizetési díjat július 16-ig nem küldik be, azok részére a lap küldését meg­szüntetjük. Az előfizetési díj megküldését ugyanazon a címen kérjük, mint amely cimen a lap jár. Előfizetési árak: egy évre 32 pengő félévre 18 negyedévre . . 10 OMOE-tagoknak a tagsági dijon felül: egy évre 20 pengő félévre 11 „ negyedévre 6 „ A kiadóhivatal: 1 91 EXPORTÉRDEKLŐDÉSRE MAGAS NAPI ÁRON vásárol biborhere-, ősziborsó-,pannon-, tavaszi és szöszösbükköny magot, mákot, Viktória- és express-borsót a MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE Budapest, V., Alkotmány*utca 29. MANILLÁT, KÉVEKÖTŐT, KÖLCSÖNPONYVÁT, GABONAZSÁKOT, GÉPSZÍJAT, KENŐOLAJAT, GÉP­­ZSÍRT, KOCSIKENŐCSÖT, ÖNITATÓKAT, TEJGAZDA­­SÁGI ESZKÖZÖKET, MEZŐGAZDASÁGI GÉPALKAT­RÉSZEKET legjutányosabban KIRENDELTSÉGEK: DEBRECEN, SZOLNOK, GYŐR, SZOMBATHELY, LEPSÉNY Mai számunk 16 oldal A mezőgazdasági­ termelés támogatása az 1934/35. gazdasági évben és a taletta felfüggesztése. Lapunk mai számában részletesen ismertetjük a mezőgazdaságnak a folyó gazdasági évre nyújtandó kedvezmények tárgyában kiadott 5600. M. E. sz. kormányrendeletet, valamint a gabonajegy megszün­tetésével kapcsolatos rendelkezéseket. Immár teljesen átment nemcsak nálunk, hanem úgyszólván világszerte, a köztudatba az az igazság, amelyet legutóbb a budapesti XVI. Nemzetközi Mező­gazdasági Kongresszus is teljes határozottsággal állapított meg, hogy a föld egész kerekségére kiterjedő gazdasági válság a mezőgazdaság válságából keletke­zett s ennélfogva csak a mezőgazdasági válság meg­szüntetésével, a mezőgazdasági népesség vásárló­képességének helyreállításával és a mezőgazdaság, valamint egyéb termelési ágak termékeinek átalaku­lásában bekövetkezett aránytalanság kiegyenlítésével lesz orvosolható. A mezőgazdaság megsegítése tehát nem egyoldalú osztályérdek, hanem minden ország egész közgazdaságának egyetemes érdeke. Hasznát látja minden termelési ág, az őstermelés, az ipar, a kereskedelem, sőt a pénzpiac és a szabad kereseti pályák szellemi munkásai is. Amikor 1929 után a mezőgazdasági termelés és értékesítés válsága egyre nyomasztóbban kezdett nálunk érvényesülni, törvényhozásunk abból az el­gondolásból kiindulva, hogy a mezőgazdaság legfőbb terményeinek, a búzának és rozsnak kielégítő áron való értékesítése az egész mezőgazdasági termelést ked­vezőbb helyzetbe fogja hozni, 1930-ban a gabonajegy intézményét rendszeresítette, amely négy gazdasági éven keresztül volt különböző módosításokkal érvény­ben. Sajnos, azóta a mezőgazdasági válság még jobban kiélesedett, a mezőgazdasági termény- és állatárak tovább hanyatlottak s igy a piacra kerülő kenyér­magfeleslegeinknek a gabonajegy révén biztosított ártöbblet, bár kétségtelenül bizonyos előnyt jelentett a gabonafeleslegüket eladó gazdák részére, távol­ról sem tudta a mezőgazdasági üzemeknek az árak lemorzsolódásából előállott súlyos károsodását ki­egyenlíteni, így különösen nem tudta ellensúlyozni az állatértékesítés terén egyre fokozódó nehézségeket s ezért a kormány más irányban keresi a segítséget. Az OMGE már évek óta hangoztatja azt a fel­fogását, hogy a mezőgazdasági termelésnek nyújtandó támogatásnak lehetőleg minél több termelési ágazatra ki kell terjednie s hogy preferenciális külkereskedelmi szerződéses megállapodások révén kell legfontosabb mezőgazdasági kiviteli feleslegeinknek külföldön minél kedvezőbb áron való elhelyezésére lehetőségeket és biztosítékokat keresnünk. Csak ilyen módon mentesít­hetjük magunkat a világpiacra való utaltságunk alól és mezőgazdasági termékeink belföldi áralakulása csak így fog a példátlanul lehanyatlott világpiaci árak helyett egyes közelebb fekvő, védett piacok kedvezőbb áralakulásához igazodni. A termelési költségeket fedező és némi szerény hasznot biztosító termény- és állatárak csak ezen a módon érhetők el , viszont ilyen értékesítési lehetőségek biztosítása nélkül mezőgazdasági termelésünk jövedelmezőségé­nek helyreállítására gondolni sem lehet. A kormány is teljes mértékben magáévá tette ezt a felfogást, amidőn elsősorban a magyar búzaprob­léma megoldását tűzte célul maga elé s ennek érdeké­ben nagyjelentőségű megállapodásokat sikerült a római egyezménybe felvétetnie. Az OMGE már a római egyezményről szóló első hivatalos közléseket nagy örömmel és rokonszenvvel fogadta. Helyeseltük a kormány követte irányt, bár, sajnos, a római egyez­ménynek búzakivitelünket elősegítő részletei még mindig nem kerültek teljes egészükben nyilvánosságra s igy máig sem tudjuk a római egyezményben biztosí­tott értékesítési lehetőségeket teljes mértékben érté­kelni. A kormány nyilatkozatai szerint ezek a lehető­ségek és az általuk biztosított búzaárak előreláthatóan olyan hatással lesznek a belföldi búzaárak alakulására, hogy immár feleslegessé válik az eddigi gabonajegy­rendszer fenntartása. A kormány valóban meg is szüntette a mai naptól kezdve a négy éven keresztül érvényben volt gabona­jegyrendszert s így természetesen egész mezőgazda­ságunk feszült figyelemmel tekint az új gazdasági évben kialakuló gabonaárak elé. A kormány elgondo­lása az, hogy a római egyezmény, valamint a német szerződés és az esetleges svájci kivitel révén kellő­képpen biztosítva van annyi búzának vámkülföldre való kivitele, még­pedig a múlt évinél lényegesen kedvezőbb árak mellett, hogy a kivitel céljára meg­induló élénkebb vásárlás a belföldi árakat is kielégítő szintre fogja emelni s meg fogja akadályozni azok visszaesését. Lényegében tehát arról van szó, hogy az előre meghatározott áron külföldre lekötött kiviteli mennyiségek az új gazdasági év elejére olyan mini­mális árat biztosítsanak a belföldi piacon, amely lejebb nem szállhat. Ez az elgondolás teljesen helytálló is a búzára nézve, feltéve, hogy a római egyezmény alapján a külföldi átvevő országok részéről biztosított legalacsonyabb ár olyan, amely a várható közepes vagy gyenge terméseredmény ellenére fedezi a termelési költségeket és feltéve, hogy e biztosított minimális ár ellenében minden piacra kerülő búzamennyiség valóban vevőre is talál. Szükséges továbbá, hogy a külföldi értékesítési lehetőségek által biztosított búzaár a normális közvetítési költségek levonásával teljes összegében eljusson a termelőhöz, vagyis, hogy a kiviteli értékesítés kellőképpen meg legyen szervezve. Kállay Miklós dr. földművelésügyi miniszter nyilat- E szám ára 80 fillér

Next