Köztelek – 1935. 1-54. szám

1935-06-23 / 51-52. szám

49 -50. SZÁM 45-IK ÉVFOLYAM, KÖZTELEK, 1935 JUNIUS 16. látott szép állattenyésztési eredmények a mezőgazdasági kiállításokon szerzett kedvező tapasztalatok alapján fel­fokozott várakozást is felülmúlták. Az alföldi gazdák töretlen szorgalma a nehéz küzdelmek között is örvendetesen viszi előre az állattenyésztés minőségi fejlesztését. Az állattenyésztési vándorgyűlés és az azzal kapcsolatos tanulmányi szemlék megrendezésében való értékes közreműködésért a szakosztály nevében őszinte köszönetet mond a Békésvármegyei Gazda­sági Egyesületnek és jeles elnökének, Beliczei­ Gézának, továbbá az Orosházi Kisbirtokosok Szövetségének, a Békés­vármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek, a Békés­­vármegyei Gazdasági Felügyelőségnek, valamint a vendéglátó uradalmaknak, gazdaságoknak és a meglátogatott orosházi gazdáknak a szives vendégszeretetért. (Éljenzés, taps.) Márky Barnabás, Békés vármegye alispánja a vármegye közönsége nevében üdvözli az OMGE elnökségét és a vándor­gyűlés közönségét. Ismerteti a békésvármegyei gazdák helyzetét ,és megállapítja, hogy a piacok nagy távolsága miatt itt még fokozott nehézségekkel küzdenek. Őszinte örömének ad ki­fejezést az OMGE látogatása felett, mert ebben örvendetes jelét látja annak, hogy az országos érdekképviselet gondos­kodása erre a távoli megyére is kiterjed. (Éljenzés és taps.) Beliczey Géza, a Békés vármegyei Gazdasági Egyesület meleg üdvözletét tolmácsolja. Azzal a téves beállítással szem­ben, hogy az OMGE csak a nagy- és a középbirtokok érdekeit képviseli, hangoztatja, hogy az OMGE sohasem tett megkülön­böztetést a gazdatársadalom egyes rétegei között, hanem min­denkor a mezőgazdaság egyetemes érdekeit tekinti. Az OMGE tagjai között a nagybirtokosok kisebbségben vannak, a több­ség a középbirtokosok közül kerül ki és közvetlenül vagy közvetve gazdaköreik révén a kisgazdák is szépen vannak kép­viselve az egyesületben. Sérelmezi, hogy Békés megyében az adóalapul szolgáló kataszteri tiszta jövedelem túl magasan van megállapítva, holott a jó földek előnyét a magas szállítási költ­séggel kapcsolatos értékesítési nehézségek teljesen lerontják. •(Éljenzés, taps.) Csizmadia András országgyűlési képviselő az Orosházi Kisbirtokos Szövetség nevében adott kifejezést annak az 59. sz. kép. A kiránduló társaság Szarvason az elővezetett Nonius kancákat tanulmányozza. A csoport előtt Somssich László gróf, az OMGE elnöke. (Batta Pál felvétele.) örömének, hogy az OMGE ez évben a kisgazdatársadalom egyik legjellegzetesebb központjába, Orosházára látogatott el. Az­­orosházi kisgazdák nevében meleg szavakkal üdvözölte Somssich László grófot, az OMGE elnökét, akinek a gazda­érdekek védelmében és előmozdításában kifejtett nagyértékű munkásságáért a gazdák őszinte köszönettel tartoznak. (Éljen­zés, taps.) Somssich László gróf, az OMGE elnöke meleg köszönetet mond az üdvözlő szavakért. Nagy tetszéssel fogadott beszédé­ben hangoztatja, hogy nem szabad éket verni a gazdatársa­dalom egyes rétegei közé, mert a gazdák nagy családjának egy táborban van a helye. Az OMGE nagy örömmel és megértő szeretettel jött el az orosházi gazdák meglátogatására és tuda­tában van annak, hogy a fagykároktól és jégveréstől sújtott gazdáknak fokozottan szükségük van buzdításra és támoga­tásra. Az OMGE, mint országos szervezet, ugyanarra a vidékre gyakran nem tud ellátogatni, de azért széleskörű vidéki kap­csolatainál és vármegyei szervezeteinél fogva az egész ország­ban éber figyelemmel kíséri a gazdatársadalom panaszait és érdekképviseleti munkássága a legkisebb gazdákra is kiterjed. A kisgazdatársadalom érdekeit az OMGE eddig is nagy szere­tettel és megértéssel karolta fel, amit Orosháza gazdái az orszá­gos mezőgazdasági kiállításokon is tapasztalhattak, ahol tenyészállatértékesítésük messzemenő támogatásban része­sült. Nagy elismeréssel sz­ól az orosházi gazdák szorgalmas, szakszerű és eredményes munkájáról. Örömmel látja, hogy a növénytermelés mellett az állattenyésztést is nagy gonddal karolták fel. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az ok­szerű takarmánytermesztés nagy jelentőségére. Ezután rész­letesen foglalkozik a mezőgazdasági válság kérdésével, amely­nek okai már minden vonatkozásba­n fel vannak tárva, de sajnos, az orvoslás lehetőségei nagyon korlátoltak, mert a mezőgazda­sági válság elsősorban nemzetközi probléma. A kedvezőtlen értékesítési viszonyok ellensúlyozása céljából a lehetőség szerint csökkenteni kell a magas termelési költségeket, ezért szükségesnek mondja a gazdaközönség adó-és egyéb terheinek mérséklését. Befejezésül a gazdaközönség meleg támogatásába ajánlja az immár 105 éves OMGE-t, amelyet Széchenyi István gróf a gazdaöntudat ápolására és a mezőgazdaság boldogulá­sának előmozdítására hivott életre. (Hosszan tartó lelkes éljen­zés és taps.) A gazdatársadalmi munka szerepe a gazdasági válság elleni küzdelemben. Mutschenbacher Emil dr.-nak nagyérdekü és sok fontos mező­gazdasági kérdést felölelő előadását itt csak főbb vonások­ban ismertetjük. Az előtte elhangzott és Békés megye gazda­panaszait tartalmazó felszólalások alapján előadásának ki­jelölt tárgyától némileg eltér­és a gazdasági válság általános kérdése mellett a felmerült helyi panaszokkal is foglalkozik. Az előtte szóló alispán előadásából kiviláglott az a gondos­kodás, amellyel a közigazgatás minden vonalon felkarolja a gazdák sorsát és igyekszik bajaikat enyhíteni. Az ország minden gazdájának részt kell azonban venni a közös gon­dokban is. Úgyszólván útszéli igazság, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségének helyreállítása az a cél, amely felé a kormányzatnak törekedni kell a válság leküzdésében a gaz­dák bevételeinek fokozása és a termelési költségek csök­kentése által. Kedvezőbb terményárak biztosítása a kül­földi piacok biztosításától függ, s itt a fogyasztó államok önellátó törekvéseibe ütközünk, viszont a termelési költsé­gek csökkentése terén az állam szükségletei és egyéb gazda­sági ágak érdekei támasztanak nehézséget. A fennálló aka­dályok ellenére is lehetőséget lát a mezőgazdaság jövedel­mezőségének bizonyos fokú megjavítására a belföldi piacok­nak fokozottabb mértékű ellátása révén, továbbá olyan állami segítségek útján, amelyek a mezőgazdasági kivitelt támogatják. A kiadási oldalon a legfontosabb teendő a köz­terhek csökkentése volna. Ez különösen a kirándulás alatt megtekintett békési földekre vonatkozik, amelyek a magas kataszteri osztályozás folytán aránytalanul nagy közterheket viselnek. Lehetőség nyílik a mezőgazdaság megsegítésére a vasúti szállítási díjak csökkentése útján is. Itt is bizonyos kiegyenlítés szükséges, úgymint az adóknál a kisebb teher­viselő képességű rétegek javára. A békési hires búza és a baromfi, tojás külföldi elhelyezése különösen szükségessé teszi a vasúti tarifák reformját. Nehéz küzdelmei során a mezőgazdaság­­azonban csak akkor számíthat sikerre, ha az önsegítség alapján nagyobb összefogást tanúsít és nem hagyja elsorvadni a szabadtársuláson alapuló gazdaszerveket, amelyek a helyi gazdakörökön és a vármegyei gazdasági egyesületeken keresztül központjukat az OMGE-ban találják. A társulás, az összefogás az a legnagyobb fejlesztő erő, amellyel ma a magyar mezőgazdaság rendelkezik. (Hosszan tartó éljenzés, taps !) Tanácsok az alföldi szarvasmarhatenyésztés és lótenyésztés minőségi fejlesztésére. Wellmann Oszkár dr. egyetemi tanár, az Országos Törzs­könyvelő Bizottság elnöke, értékes és sok gyakorlati tanulságot nyújtó előadásában — amelyet itt csak egész kivonatosan ismertetünk — részletesen tárgyalta a szarvasmarhatenyésztés és lótenyésztés fontosabb kérdéseit. Előadásában rámutatott arra, hogy az állattenyésztésben a szülők helyes megválasztása mellett nagyon fontos a helyes felnevelés és az okszerű takar­mányozás érvényesítése is. A származás megközelítően tájé­koztat az átöröklött tulajdonságokról, ezért okszerű állat­tenyésztést ma már törzskönyvelés nélkül el sem lehet kép­zelni. Az Országos Törzskönyvelő Bizottság a kisgazdatársa­dalom részére megkönnyítette a törzskönyvelést azzal, hogy számukra lehetővé tette a külemi törzskönyvelés bevezetését. Nem helyes a kisgazdáknak az a törekvése, hogy a törzsköny­veit tehenek után származó bikaborjukat mind tenyésztésre akarják felnevelni, mert törzskönyvelt tehénnek is lehet gyenge borja. Jó törzsbikák alkalmazása döntő jelentőségű, ezért e téren nem szabad túlságosan takarékoskodni a minőség rovására. A másik alapvető feltétele az eredményes szarvas­marhatenyésztésnek az okszerű borjúnevelés. A helyes borjú­nevelés már a vemhes tehén megkülönböztetett gondozásával és takarmányozásával kezdődik. Ahol a tejet jól lehet értékesí­teni, ott indokolt a jól tejelő tehenek borjait 9—10 literes tehenek alá dajkaságba adni. Az üszőborjak felnevelését lefölözött tej etetésével lényegesen olcsóbbá tehetjük. A hús­termeléshez szükséges fehérje a különböző takarmányokban nem egyforma értékű. Teljes értékű fehérje van a szénában és a lucernában, de már nem teljes értékű a gabonafélék fehér­jéje. Részletesen foglalkozik az állatok ásványi anyag szükség­letével és az egyes szénafélék ásványi só tartalmával. Tájékoz­tatást nyújt a vitaminokról, amelyekre különösen az anya­állatoknak és a növendékeknek nagy szükségük van. Nyáron a vitaminszükséglet rendszerint fedezve van, de télen gyakran jelentkezik hiány, főleg D-vitaminban, amit elsősorban jó minőségű szénákkal pótolhatunk. Az éven aluli borjukkal legcélszerűbb jó széna mellett 2—25 kg abrakot etetni. Egy éves koron túl az abrakot lényegesen csökkenthetjük és később jó legelő és széna mellett teljesen el is lehet hagyni. 70. sz. kép: Kovács János méneskari alhadnagy a szarvasi törzsmének elővezetését irányítja. (Ebner Jenő felvétele.) Hangoztatja a legelő nagy jelentőségét, ami a legtermészet­szerűbb és a legolcsóbb takarmányt nyújtja. Ezért fontos a legelőterületek kiterjesztése és megjavítása. Elismeréssel állapítja meg, hogy a békés megyei gazdák nagy szeretettel és hozzáértéssel foglalkoznak a lótenyész­téssel és ezen a téren is nagyon szép eredményeket értek el. A lótenyésztés minőségi fejlesztése szempontjából nagy szük­ség lenne csikólegelők létesítésére, ami lényegesen meg­könnyítené a lovak lábállásában és mozgásában még gyak­ran tapasztalható hibák kiküszöbölését és erőteljes, egész­séges szervezetű lovak felnevelését biztosítaná. (Hosszan tartó éljenzés és taps.) Indítványok. Beliczey Miklós nagy tetszéssel fogadott felszólalásában rámutatott arra, hogy az államháztartás nehéz helyzetében is elsősorban a gazdaérdekek kielégítéséről kell gondoskodni. Kifogásolja a túlzottan magas vasúti szállítási költségeket és a szállítási kedvezményeknek azt a módját, hogy azokról a gazdák sok esetben nem is tudnak és csak a malmok és kereskedők részesednek benne. A kiviteli határokig a békés­megyei búzának 4­50 pengő a vasúti fuvardíja, amely több­letköltséget a kiváló minőségért fizetett szerény felár távol­ról sem tud ellensúlyozni. Ennek a visszásságnak a megszün­tetése céljából feltétlenül meg kellene valósítani az egységes exportfuvardíjat. Még tarthatatlanabb a helyzet a kukorica szállításánál, mert a kukoricának még a búzánál is magasabb a fuvardija. A békés megyei gazdáknak nagy segítséget jelentene a Körös folyó szabályozása és hajózhatóvá tétele, ami 6-8 millió pengőbe kerülne, amivel szemben a gazdaközön­ség évenként a szállítási költségeknél közel 2 millió pengőt takaríthatna meg. Javasolja a MÁV fuvardíjak mérséklését és a Körös folyó mielőbbi szabályozását és kéri, hogy az OMGE ezek érdekében tegyen előterjesztést a kormánynak Lepény Mátyás békéscsabai gazda a sertésértékesítés­nehézségekkel foglalkozik. Azt panaszolja, hogy a nagy távol­ság miatt a békés megyei gazdák a sertés- és zsírkivitel elő­ . sz. kép. Mangalica kocák a szarvasi tanintézet gazdaságában. (Batta Pál felvétele.) 71. sz. kép. Nonius kancacsikó a szarvasi lóbemutatón. (Batta Pál felvétele.) 529 Mindennemű mezőgazdasági gépmunkánál a legjobb eredményeket csak a világon mindenütt bevált SHELL üzem- és kenőanyagokkal érheti el! Forduljon DÍJTALAN műszaki QUCI I 1/001 A I R X BUDAPEST, V., JÓZSEF­ TÉR 5. SZÁM tanácsért és felvilágosításért OLL L L L RX KJ­­J I— M U LT •" I . Telefon: "83-8-60­0—­ Sürgönyeim: SHELL BUDAPEST KIRENDELTSÉGEK ÉS LERAKATOK AZ ORSZÁGBAN MINDENÜTT!!

Next