Köztelek – 1935. 1-54. szám
1935-06-23 / 51-52. szám
49 -50. SZÁM 45-IK ÉVFOLYAM, KÖZTELEK, 1935 JUNIUS 16. látott szép állattenyésztési eredmények a mezőgazdasági kiállításokon szerzett kedvező tapasztalatok alapján felfokozott várakozást is felülmúlták. Az alföldi gazdák töretlen szorgalma a nehéz küzdelmek között is örvendetesen viszi előre az állattenyésztés minőségi fejlesztését. Az állattenyésztési vándorgyűlés és az azzal kapcsolatos tanulmányi szemlék megrendezésében való értékes közreműködésért a szakosztály nevében őszinte köszönetet mond a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek és jeles elnökének, Beliczei Gézának, továbbá az Orosházi Kisbirtokosok Szövetségének, a Békésvármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek, a Békésvármegyei Gazdasági Felügyelőségnek, valamint a vendéglátó uradalmaknak, gazdaságoknak és a meglátogatott orosházi gazdáknak a szives vendégszeretetért. (Éljenzés, taps.) Márky Barnabás, Békés vármegye alispánja a vármegye közönsége nevében üdvözli az OMGE elnökségét és a vándorgyűlés közönségét. Ismerteti a békésvármegyei gazdák helyzetét ,és megállapítja, hogy a piacok nagy távolsága miatt itt még fokozott nehézségekkel küzdenek. Őszinte örömének ad kifejezést az OMGE látogatása felett, mert ebben örvendetes jelét látja annak, hogy az országos érdekképviselet gondoskodása erre a távoli megyére is kiterjed. (Éljenzés és taps.) Beliczey Géza, a Békés vármegyei Gazdasági Egyesület meleg üdvözletét tolmácsolja. Azzal a téves beállítással szemben, hogy az OMGE csak a nagy- és a középbirtokok érdekeit képviseli, hangoztatja, hogy az OMGE sohasem tett megkülönböztetést a gazdatársadalom egyes rétegei között, hanem mindenkor a mezőgazdaság egyetemes érdekeit tekinti. Az OMGE tagjai között a nagybirtokosok kisebbségben vannak, a többség a középbirtokosok közül kerül ki és közvetlenül vagy közvetve gazdaköreik révén a kisgazdák is szépen vannak képviselve az egyesületben. Sérelmezi, hogy Békés megyében az adóalapul szolgáló kataszteri tiszta jövedelem túl magasan van megállapítva, holott a jó földek előnyét a magas szállítási költséggel kapcsolatos értékesítési nehézségek teljesen lerontják. •(Éljenzés, taps.) Csizmadia András országgyűlési képviselő az Orosházi Kisbirtokos Szövetség nevében adott kifejezést annak az 59. sz. kép. A kiránduló társaság Szarvason az elővezetett Nonius kancákat tanulmányozza. A csoport előtt Somssich László gróf, az OMGE elnöke. (Batta Pál felvétele.) örömének, hogy az OMGE ez évben a kisgazdatársadalom egyik legjellegzetesebb központjába, Orosházára látogatott el. Azorosházi kisgazdák nevében meleg szavakkal üdvözölte Somssich László grófot, az OMGE elnökét, akinek a gazdaérdekek védelmében és előmozdításában kifejtett nagyértékű munkásságáért a gazdák őszinte köszönettel tartoznak. (Éljenzés, taps.) Somssich László gróf, az OMGE elnöke meleg köszönetet mond az üdvözlő szavakért. Nagy tetszéssel fogadott beszédében hangoztatja, hogy nem szabad éket verni a gazdatársadalom egyes rétegei közé, mert a gazdák nagy családjának egy táborban van a helye. Az OMGE nagy örömmel és megértő szeretettel jött el az orosházi gazdák meglátogatására és tudatában van annak, hogy a fagykároktól és jégveréstől sújtott gazdáknak fokozottan szükségük van buzdításra és támogatásra. Az OMGE, mint országos szervezet, ugyanarra a vidékre gyakran nem tud ellátogatni, de azért széleskörű vidéki kapcsolatainál és vármegyei szervezeteinél fogva az egész országban éber figyelemmel kíséri a gazdatársadalom panaszait és érdekképviseleti munkássága a legkisebb gazdákra is kiterjed. A kisgazdatársadalom érdekeit az OMGE eddig is nagy szeretettel és megértéssel karolta fel, amit Orosháza gazdái az országos mezőgazdasági kiállításokon is tapasztalhattak, ahol tenyészállatértékesítésük messzemenő támogatásban részesült. Nagy elismeréssel szól az orosházi gazdák szorgalmas, szakszerű és eredményes munkájáról. Örömmel látja, hogy a növénytermelés mellett az állattenyésztést is nagy gonddal karolták fel. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az okszerű takarmánytermesztés nagy jelentőségére. Ezután részletesen foglalkozik a mezőgazdasági válság kérdésével, amelynek okai már minden vonatkozásban fel vannak tárva, de sajnos, az orvoslás lehetőségei nagyon korlátoltak, mert a mezőgazdasági válság elsősorban nemzetközi probléma. A kedvezőtlen értékesítési viszonyok ellensúlyozása céljából a lehetőség szerint csökkenteni kell a magas termelési költségeket, ezért szükségesnek mondja a gazdaközönség adó-és egyéb terheinek mérséklését. Befejezésül a gazdaközönség meleg támogatásába ajánlja az immár 105 éves OMGE-t, amelyet Széchenyi István gróf a gazdaöntudat ápolására és a mezőgazdaság boldogulásának előmozdítására hivott életre. (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps.) A gazdatársadalmi munka szerepe a gazdasági válság elleni küzdelemben. Mutschenbacher Emil dr.-nak nagyérdekü és sok fontos mezőgazdasági kérdést felölelő előadását itt csak főbb vonásokban ismertetjük. Az előtte elhangzott és Békés megye gazdapanaszait tartalmazó felszólalások alapján előadásának kijelölt tárgyától némileg eltérés a gazdasági válság általános kérdése mellett a felmerült helyi panaszokkal is foglalkozik. Az előtte szóló alispán előadásából kiviláglott az a gondoskodás, amellyel a közigazgatás minden vonalon felkarolja a gazdák sorsát és igyekszik bajaikat enyhíteni. Az ország minden gazdájának részt kell azonban venni a közös gondokban is. Úgyszólván útszéli igazság, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségének helyreállítása az a cél, amely felé a kormányzatnak törekedni kell a válság leküzdésében a gazdák bevételeinek fokozása és a termelési költségek csökkentése által. Kedvezőbb terményárak biztosítása a külföldi piacok biztosításától függ, s itt a fogyasztó államok önellátó törekvéseibe ütközünk, viszont a termelési költségek csökkentése terén az állam szükségletei és egyéb gazdasági ágak érdekei támasztanak nehézséget. A fennálló akadályok ellenére is lehetőséget lát a mezőgazdaság jövedelmezőségének bizonyos fokú megjavítására a belföldi piacoknak fokozottabb mértékű ellátása révén, továbbá olyan állami segítségek útján, amelyek a mezőgazdasági kivitelt támogatják. A kiadási oldalon a legfontosabb teendő a közterhek csökkentése volna. Ez különösen a kirándulás alatt megtekintett békési földekre vonatkozik, amelyek a magas kataszteri osztályozás folytán aránytalanul nagy közterheket viselnek. Lehetőség nyílik a mezőgazdaság megsegítésére a vasúti szállítási díjak csökkentése útján is. Itt is bizonyos kiegyenlítés szükséges, úgymint az adóknál a kisebb teherviselő képességű rétegek javára. A békési hires búza és a baromfi, tojás külföldi elhelyezése különösen szükségessé teszi a vasúti tarifák reformját. Nehéz küzdelmei során a mezőgazdaságazonban csak akkor számíthat sikerre, ha az önsegítség alapján nagyobb összefogást tanúsít és nem hagyja elsorvadni a szabadtársuláson alapuló gazdaszerveket, amelyek a helyi gazdakörökön és a vármegyei gazdasági egyesületeken keresztül központjukat az OMGE-ban találják. A társulás, az összefogás az a legnagyobb fejlesztő erő, amellyel ma a magyar mezőgazdaság rendelkezik. (Hosszan tartó éljenzés, taps !) Tanácsok az alföldi szarvasmarhatenyésztés és lótenyésztés minőségi fejlesztésére. Wellmann Oszkár dr. egyetemi tanár, az Országos Törzskönyvelő Bizottság elnöke, értékes és sok gyakorlati tanulságot nyújtó előadásában — amelyet itt csak egész kivonatosan ismertetünk — részletesen tárgyalta a szarvasmarhatenyésztés és lótenyésztés fontosabb kérdéseit. Előadásában rámutatott arra, hogy az állattenyésztésben a szülők helyes megválasztása mellett nagyon fontos a helyes felnevelés és az okszerű takarmányozás érvényesítése is. A származás megközelítően tájékoztat az átöröklött tulajdonságokról, ezért okszerű állattenyésztést ma már törzskönyvelés nélkül el sem lehet képzelni. Az Országos Törzskönyvelő Bizottság a kisgazdatársadalom részére megkönnyítette a törzskönyvelést azzal, hogy számukra lehetővé tette a külemi törzskönyvelés bevezetését. Nem helyes a kisgazdáknak az a törekvése, hogy a törzskönyveit tehenek után származó bikaborjukat mind tenyésztésre akarják felnevelni, mert törzskönyvelt tehénnek is lehet gyenge borja. Jó törzsbikák alkalmazása döntő jelentőségű, ezért e téren nem szabad túlságosan takarékoskodni a minőség rovására. A másik alapvető feltétele az eredményes szarvasmarhatenyésztésnek az okszerű borjúnevelés. A helyes borjúnevelés már a vemhes tehén megkülönböztetett gondozásával és takarmányozásával kezdődik. Ahol a tejet jól lehet értékesíteni, ott indokolt a jól tejelő tehenek borjait 9—10 literes tehenek alá dajkaságba adni. Az üszőborjak felnevelését lefölözött tej etetésével lényegesen olcsóbbá tehetjük. A hústermeléshez szükséges fehérje a különböző takarmányokban nem egyforma értékű. Teljes értékű fehérje van a szénában és a lucernában, de már nem teljes értékű a gabonafélék fehérjéje. Részletesen foglalkozik az állatok ásványi anyag szükségletével és az egyes szénafélék ásványi só tartalmával. Tájékoztatást nyújt a vitaminokról, amelyekre különösen az anyaállatoknak és a növendékeknek nagy szükségük van. Nyáron a vitaminszükséglet rendszerint fedezve van, de télen gyakran jelentkezik hiány, főleg D-vitaminban, amit elsősorban jó minőségű szénákkal pótolhatunk. Az éven aluli borjukkal legcélszerűbb jó széna mellett 2—25 kg abrakot etetni. Egy éves koron túl az abrakot lényegesen csökkenthetjük és később jó legelő és széna mellett teljesen el is lehet hagyni. 70. sz. kép: Kovács János méneskari alhadnagy a szarvasi törzsmének elővezetését irányítja. (Ebner Jenő felvétele.) Hangoztatja a legelő nagy jelentőségét, ami a legtermészetszerűbb és a legolcsóbb takarmányt nyújtja. Ezért fontos a legelőterületek kiterjesztése és megjavítása. Elismeréssel állapítja meg, hogy a békés megyei gazdák nagy szeretettel és hozzáértéssel foglalkoznak a lótenyésztéssel és ezen a téren is nagyon szép eredményeket értek el. A lótenyésztés minőségi fejlesztése szempontjából nagy szükség lenne csikólegelők létesítésére, ami lényegesen megkönnyítené a lovak lábállásában és mozgásában még gyakran tapasztalható hibák kiküszöbölését és erőteljes, egészséges szervezetű lovak felnevelését biztosítaná. (Hosszan tartó éljenzés és taps.) Indítványok. Beliczey Miklós nagy tetszéssel fogadott felszólalásában rámutatott arra, hogy az államháztartás nehéz helyzetében is elsősorban a gazdaérdekek kielégítéséről kell gondoskodni. Kifogásolja a túlzottan magas vasúti szállítási költségeket és a szállítási kedvezményeknek azt a módját, hogy azokról a gazdák sok esetben nem is tudnak és csak a malmok és kereskedők részesednek benne. A kiviteli határokig a békésmegyei búzának 450 pengő a vasúti fuvardíja, amely többletköltséget a kiváló minőségért fizetett szerény felár távolról sem tud ellensúlyozni. Ennek a visszásságnak a megszüntetése céljából feltétlenül meg kellene valósítani az egységes exportfuvardíjat. Még tarthatatlanabb a helyzet a kukorica szállításánál, mert a kukoricának még a búzánál is magasabb a fuvardija. A békés megyei gazdáknak nagy segítséget jelentene a Körös folyó szabályozása és hajózhatóvá tétele, ami 6-8 millió pengőbe kerülne, amivel szemben a gazdaközönség évenként a szállítási költségeknél közel 2 millió pengőt takaríthatna meg. Javasolja a MÁV fuvardíjak mérséklését és a Körös folyó mielőbbi szabályozását és kéri, hogy az OMGE ezek érdekében tegyen előterjesztést a kormánynak Lepény Mátyás békéscsabai gazda a sertésértékesítésnehézségekkel foglalkozik. Azt panaszolja, hogy a nagy távolság miatt a békés megyei gazdák a sertés- és zsírkivitel elő . sz. kép. Mangalica kocák a szarvasi tanintézet gazdaságában. (Batta Pál felvétele.) 71. sz. kép. Nonius kancacsikó a szarvasi lóbemutatón. (Batta Pál felvétele.) 529 Mindennemű mezőgazdasági gépmunkánál a legjobb eredményeket csak a világon mindenütt bevált SHELL üzem- és kenőanyagokkal érheti el! Forduljon DÍJTALAN műszaki QUCI I 1/001 A I R X BUDAPEST, V., JÓZSEF TÉR 5. SZÁM tanácsért és felvilágosításért OLL L L L RX KJJ I— M U LT •" I . Telefon: "83-8-600— Sürgönyeim: SHELL BUDAPEST KIRENDELTSÉGEK ÉS LERAKATOK AZ ORSZÁGBAN MINDENÜTT!!