Köztelek – 1935. 1-54. szám

1935-06-23 / 51-52. szám

538 a gazdasági év első három negyedében 69 %-ot tett. A gabonakivitel értéke is számottevően, 40 %-kal, azaz 26 millió pengővel csökkent, noha az értékesítés jóval kedvezőbb feltételek mellett ment végbe, mint a megelőző évben. 1935 első évnegyedében az expor­tált gabonaneműek és búzaliszt mennyisége 60 %-kal, értéke pedig 28 %-kal volt kisebb, mint a megelőző évben. Ez a kiesés a kivitel értékének csaknem 7 millió pengővel való kisebbedését idézte elő. Az 1934. év utolsó negyedében a gabona- és búzalisztkivitel értéke szintén 6 millió pengővel maradt az 1933. év azonos negyedének kivitele mögött. A kisebb gabonakivitel által előállott kiesést más mezőgazdasági áruk jelen­tősen felszökött kivitele csaknem kiegyenlítette úgy, hogy az összes mezőgazdasági kivitel értéke az utolsó két negyedévben csak 1,2 millió pengővel hanyat­lott. A disznózsírkivitel emelkedése a jelentési idő­szakban folytatódott és 78 ezer mázsával, 9­4 millió pengő értékben rekord magasságot ért el. A mezőgazdasági konjunturális helyzet alakulása szempontjából három fő körülménynek volt hatása az 1934/35. gazdasági évben : 1. az átlagosnál rosszabb termés mellett kialakult magasabb gabona- és takar­mányáraknak, 2. az állattartás és hizlalás kedvezőtlen rentabilitása miatt nem jövedelmező állattenyésztés­nek, 3. annak, hogy a mezőgazdasági árszínvonal emelkedése következtében az agráradósságok szol­gálatának terhe viszonylagosan kisebb. A Gazdaság­kutató Intézet jelentése szerint ezeknek a tényezők­nek a hatása alatt a mezőgazdaság helyzete valame­lyest kedvezőbben alakult, mint a megelőző gazdasági évben. A mezőgazdasági termények nagykereskedelmi árindexe április végén 58­8 volt, az előző évi április végi 50-nel szemben. A fontosabb mezőgazdasági termelési ágakkal foglalkozó részből kiemeljük az állathizlalás jövedel­mezőségére vonatkozó megállapításokat. Eszerint a sertéshizlalás jövedelmezőségének indexszáma decem­berben 88, február-márciusban 76, április végén 83 volt, ami a hizlalás rentabilitásának valamelyes javulását jelzi, így is azonban 20—25 %-kal kedve­zőtlenebb, mint az 1928—1930. évek megfelelő idő­szakának átlagában. Ezt a takarmányneműek drága­ságán kívül a hízottsertésárak hanyatlása idézte elő. A szarvasmarhahizlalás rentabilitása a folyó gazdasági év első felében némileg javult, amit 1935 első negyedé­ben fokozatos rosszabbodás váltott fel. A hizlalás rentabilitásának indexe október—decemberben még 121 körül mozgott, áprilisra már 100-ra hanyatlott. A belterjes tehenészetek rentabilitása március—áprilisra valamelyest javult, mert bár a fogyasztási tej ára Budapestre vonatkoztatva változatlan maradt, az ipari tej ára azonban a decemberi 9­66 fillérről ápri­lisra 11 fillérre emelkedett. A tej áremelkedésének egyik oka, hogy a tejtermelés a két utolsó téli hónap­ban nagyon csökkent, a tejfogyasztás és a belföldi vajfogyasztás viszont emelkedett és így az ipari tej ára is nagyon visszaesett. A borárak a jelentési időszakban ugrásszerűen, közel kétszeresére emelkedtek, aminek oka a nagyobb fogyasztás mellett az, hogy a katasztrófális májusi fagy a várható termésnek körülbelül felét elpusztí­totta. Az 1934. évi szántóföldi termelés értéke október 1-ei árak szerint 1053 millió pengő, az 1933. évi termés 744 millió pengős, illetve a gabonajegy értékével 879 millió pengőre értékelt összegével szemben. Ebből a különbözetből azonban a jelentés szerint sem lehet a mezőgazdaság jövedelmezőségének javulására követ­keztetni, mivel a takarmányneműek legnagyobb részt az állattartáson keresztül és tudvalevően igen ked­vezőtlenül értékesülnek. A takarmányneműek nélkül a szántóföldi termelés értéke 1934-­ben 603 millió 64. sz. kép. Csizmadia András országgyűlési képviselő az orosházi gazdák nevében üdvözlő beszédet mond az OMGE vándorgyűlésén. — Jobbról vitéz Purgly Emil, az OMGE alelnöke, balról Mesterházy Ernő dr., az állattenyésztési szakosztály elnöke. (Ebner Jenő dr. felvétele.) pengő, az 1933. évi 583 millió pengővel szemben, mivel azonban ez a lényegtelen különbség a magasabb áraknak a következménye, míg ugyanakkor a kisebb terménymennyiség következtében az értékesíthető felesleg erősen visszaesett, így a mezőgazdaság vásárló ereje a folyó gazdasági évben kisebb volt, mint tavaly. A 130 oldal terjedelmű, nagy nyolcadik formájú jelentés behatóan foglalkozik még a pénz- és tőkepiac, a hitelbiztonság, az államháztartás, az ipari termelés számszerű adataival, nemkülönben a mezőgazdaság, az áralakulás és a külkereskedelem itt nem ismerte­tett számaival. •­­ 65. sz. kép. A békési magyar gulyának egy csoportja. (Batta Pál felvétele.) KÖZTELEK, 1935 JUNIUS 23. 51—52. SZÁM 45-IK ÉVFOLYAM. A orosházi állattenyésztési vándorgyűlés. (Tanulmányi szemlék Wenckheim László gróf békési és özv. Széchenyi Antalné grófné pósteleki uradalmában, a szarvasi m. kir. gazdasági tanintézetben, Szarvas község­ben, a Csorvási Uradalom R.-T. és Csáky Árpádné grófné csorvási gazdaságában, valamint az orosházi tanyákon.) Az OMGE állattenyésztési és állategészségügyi szakosztálya az idei állattenyésztési vándorgyűlést június hó 16 -án Orosházán, az azzal kapcsolatos tanulmányi kirándulásokat pedig június hó 14—15—16. napjain Békés vármegyében rendezte. Úgy a vándorgyűlés, mint a tanulmányi kirándulás iránt igen szép érdek­lődés nyilvánult meg, ami igazolta az OMGE vándor­gyűléseivel szolgált célkitűzések helyességét. Az idei vándorgyűlésnek különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy azt az OMGE a kisgazdatársa­dalomnak egyik legjellegzetesebb alföldi központjában, Orosházán rendezte meg. Az a nagy lelkesedés és öröm, amellyel Orosházának és környékének kisgazdái az OMGE látogatását fogadták, az orosházi vándor­gyűlést az OMGE és a kisgazdatársadalom össze­fogásának jelentőségteljes ünnepévé tették. Az OMGE-nek és a kis­gazdatársadalomnak a lelki közössége a legjobban kidomborodott abban a meleg ünneplés­ben, amellyel az orosházi tanyákon és a vándor­gyűlésen az egybegyűlt többszáz kisgazda Somssich László grófot, az OMGE elnökét körülvette, akinek kivételes népszerűsége itt az alföldi tanyavilágban is hatásosan jutott kifejezésre. A vándorgyűléssel kapcsolatos tanulmányi kirán­dulások gazdag tapasztalatokat nyújtottak a békés­vármegyei gazdák szorgalmas és eredményes munkás­ságáról és az OMGE-nek a gazdatársadalommal való közvetlen érintkezése útján értékesen szolgálta a gazdaöntudoat megerősítését és a gazdaösszetartozás érzését. A vándorgyűlésen és a kirándulásokon résztvevő társaság. Az OMGE orosházi állattenyésztési vándorgyűlésén és az azzal kapcsolatos tanulmányi kirándulásokon a következő jeles szakemberekből és gazdákból álló társaság vett részt: Az OMGE elnöksége részéről Somssich László gróf, elnök, Beliczey Géza alelnök, Mesterházy Ernő dr., az OMGE állattenyésztési és állategészségügyi szakosztályának elnöke, Wellmann Oszkár dr., az Országos Törzskönyvelő Bizottság elnöke, Geist Gyula, az OMGE lótenyésztési bizottságának elnöke, Hagyó-Kovács Gyula, az OMGE állattenyésztési és állategészségügyi szakosztályának alelnöke. A földművelésügyi minisztérium képviseletében Békessy Jenő miniszteri tanácsos, Békés vármegye törvényhatósága képviseletében Márky Barnabás alispán, az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről Ebner Jenő dr. titkár, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében Varga László dr. titkár. Az OMGE tagjai közül Andorkó Zoltán dr., vitéz Baskay Gyula dr., Baudiss Gyula, Beliczey Miklós, Bertóthy Károly dr., Bierbaum Miklós, Boltizár Miklós dr., Bohnert József, Borgula Pál, Bulla Sándor, Dédly János, Csapó György dr., Csáky Ferenc, Dezső Zoltán, Endes Gábor dr., Csizmadia András, Faller András, Fekete Béla dr., Fried László, Geist Gáspár, Györgyey Adolf dr., Hajdú Géza, Horn Artúr, Karczag József dr., Karczag Józsefné, Keresztes Lajos, Kertész Ferenc, Krisztián Lajos, Kovács Géza, Kun Miklós, Láng Frigyes, Lénárd Lőrinc, Lénárd Lőrincné, Mártonffy Barna, Mártonffy Barnáné, Mészáros József dr., Millasovszky Já­nos dr., Molnár Imre, Okány-Schwartz Vilmos, Örömösy­­ Dezső dr., Pavlovszky Béla, Petrik József, Prág Géza, Puch József, Puhl Pál, Puh­l Miklós, Reck Géza, Rhédey György, Rigó Balázs dr., Sigray István, Len-Wittenstein hercegnő, Szabó M., vitéz Torbágyi Tiborc, vitéz Tóthfaludy Aladár dr., Újhelyi Tivadar, Wagner Ferenc, Varga Gyula dr., Vásár­helyi István, Vogl László és Weinreich János nevét sikerült a nagyszámú közönségből feljegyezni. Rajtuk kívül még számos földbirtokos, bérlő és gazdatiszt, továbbá Orosházá­ról és környékéről mintegy 300 kisgazda jelent meg a vándor­gyűlésen. Az OMGE tisztikara részéről Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető igazgató, Fabricius Endre h. igazgató, Konkoly Thege Sándor dr., Rothmeyer Imre és Bege Károly dr. főtitkárok, Rédly Gyula , Batta Pál titkárok, és Witthen Béla s.­titkár. A vándorgyűlés. Az állattenyésztési vándorgyűlés június hó 16-án, vasárnap 11 órakor vette kezdetét Orosházán, az Orosházi Kisbirtokos Szövetség nagytermében. A vándorgyűlésen Mesterházy Ernő dr. szakosztályi elnök elnöklése mellett, a kiránduló­társaságon kívül szép számban jelentek meg békés vármegyei földbirtokosok és gazdatisztek, továbbá Orosházáról és kör­nyékéről mintegy 300 kisgazda vett részt. A közönség a hatal­mas termet teljesen megtöltötte. Mesterházy Ernő dr. elnök megnyitó beszédében elismerés­sel állapította meg, hogy a tanulmányi kirándulások során 67. sz. kép. A pósteleki uradalom Svájcból behozott törzsbikája. (Witthen Béla felvétele.) 66. sz. kép. Bivalygulya a békési uradalomban. (Witthen Béla felvétele.) MAGYAR MEZŐGAZDÁK ÁLLATÉRTÉKESÍTŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA, BUDAPESTEN Telefon: Aut. 10­7-84, 12-9-14 AK­HOTMálVV-l UTCA. 29. Sürgönyeim: MEGALÉR BUDAPEST FIÚK: Megaler :Viehverwertungs Gea. m. b. H. ,Wien—St. Marx Sürgönyeim: Megaler, Wien—St. Marx Olaszországi képviseletünk megkezdte működését. • Állatszállítmányok címzendők: — " " " ^ ^ " " ~ ~ ' m m m m m " " ~ " " " " ~ M l , * ' , Budapestre szarvasmarha-, borjú- és juhoknál: Budapest—Ferenc-Előnyös bizományi értékesítés Postumiában és Milanóban. «»Ro város—Marhavásártér. Sertéseknél: Budapest—Ferencváros—Sertés-Felvilágosítással készséggel szolgálunk. A vásártér. Wienbe: Wien—St. Marx. Gazdatársadalmi intézmény • Mindennemű állatkivitelt legelőnyösebben lebonyolítunk • Meghívásra szakértőnket a helyszínre küldjük

Next