Köztelek – 1935. 55-104. szám

1935-07-07 / 55-56. szám

ben, hogy akár a szövetség, akár más tényező az egyes terme­lők ál­tal termelhető és eladható tej mennyiségét megállapítsa, ami a szabad forgalom elvi koncedálása mellett nem lehetséges. Mindezekből kitűnik az, hogy az új tejrendelet általában helyes elgondoláson épült fel és az ország általános érdekeit szem előtt tartó célkitűzéseket kíván megvalósítani. Ezért, ha egyes részlet­kérdésekben fel is merülhetnek észrevételek és kívánságok, általában és lényegében a rendeletet helyesnek és az ügy szolgálatára alkalmasnak kell minősíteni. Ez jóformán csak keretrendelet, amelynek tartalmát a végrehajtási rendelet, de még inkább a végrehajtás szelleme és módja fogja megadni. A földművelésügyi miniszter személyéhez fűződő bizalmunk alapján reméljük, hogy a keretet kitöltő tartalom is helyes és eredményes lesz. Kéri a földművelésügyi minisztert, hogy a termelői érdekképviseleteknek a végrehajtási rendelet és a tervezett intézkedések alapjául szolgáló elhatározások megvitatására kellő időt és módot adjon. A több felszólalások: Hegedűs Kálmán a gazdavédelmi rendeletek közé sorolja a tejrendeletet, mint olyan intézkedést, amely fokozza a gazdák bevételét és védelmet nyújt a gazdák kényszerhelyzeté­nek megokolatlan kihasználásával szemben. Örömmel fogadja a rendeletet, amely úgy segít a gazdaközönségen, hogy a tej­fogyasztó közönségen is könnyít. Schandl Károly első szempontnak a mai agrárválságban az állattenyésztés érdekét tartja. Minél előnyösebb termelői árt kíván. Emellett egyenlő elbánást kér az ország valamennyi termelője, főleg a fővároskörnyéki új és régi szövetkezetek számára. A falusi gazdák tejszövetkezeteit illetékmentességben kell részesíteni, ez iránt határozati javaslatot nyújt be. A kül­földi vajkivitel terén úttörő érdemei vannak a Tejszövetkezeti Központnak. A tej­szövetkeze­ti mozgalom megvédését min­denképen elő kell mozdítani. A rendelet iparkodik közelebb hozni a fogyasztói tej árát az ipari tej árához és ez a fő érdeme, miért is azt elfogadja. Pesthy Pál egyetért a rendelet minden szándékával és elfogadja azt. A Tejtermelők Országos Szövetségének nem tagja az a falusi gazda, aki falusi szövetkezetnek szállítja tejét. Kéri a minisztert, hogy rendezze ezt a kérdést az Orszá­gos Magyar Tejszövetkezeti Központ útján a kisgazdák érdekében. Arról sincsen szó a rendeletben, hogy a gazdák tejszínt szállíthassanak. Ezt a kérdést is rendezni kell, mert lehetetlenné válása sérelem az állattenyésztés szempontjából is. Csizmadia András helyesli a rendeletet. Különösen arra kell súlyt vetni, hogy a kisexisztenciáknak előnyöket biztosítsunk az értékesítés terén. Aggályosnak tartja, hogy a tej házalás útján való értékesítését a vidéki városokban meg­akadályozzák. Eckhardt Tibor általában helyesli a rendeletet. Közgaz­dasági szempontból nem előnyös a vaj kivitelének olyan áron való erőltetése, ami alapjában véve ráfizetést jelent. Az ilyen természetű kivitel erőszakolásánál fontosabb a belföldi fo­gyasztás emelése, már közegészségügyi szempontból is. Az iskolákban kellene kedvező áron a tej árusítását bevezetni. A rendelet egyik hibája, hogy túl nagy különbséget tesz lehetővé a fogyasztási ár és a termelői ár között. Ez nem annyira a tejvállalatok önzésére vezethető vissza, mint inkább arra, hogy a fogyasztás megszervezése rossz. A tejválla­latoknál is kényszertársulást tartott volna helyesnek. A nagy­gazdaságoknak, amelyek csak talajjavítás szempontjából tartanak tehenet, nem volna szabad egyenlő jogokat bizto­sítani. A tej kondenzálására hívja fel a figyelmet, miután így a tej jobban is értékesíthető, mint vaj formájában. Esterházy Móric gróf megállapítja, hogy ha voltak is hibák a régi rendeletben, az mégis igen nagy segítséget nyúj­tott a gazdáknak. Kisebb módosításokat ajánl az új ren­delettervezethez, egyébként azt elfogadja. A földművelésü­­yi miniszter beszéde. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter részletesen válaszolt a felszólalásokra. Utalt arra, hogy a háború és a forradalmak után a fővárosban meglehetősen nagy tejinség volt, ezért a kormány részéről minden ösztökélés megtörtént a tejtermelés és annak szállítása fokozására s ennek követ­kezményeképpen állott be azután később a tejbőség. Magyar­országon 10­ 7 millió katasztrális holdra tehető a trágyázásra szoruló földterület, ezzel szemben 2­ 9 millió állat áll a trágyá­zási szükségletek fedezésére, ami nem kielégítő. A tejkérdés rendezésénél ügyelni kellett arra is, hogy az állatállomány csök­kenésére sor ne kerüljön. Ez volt a vezető gondolat a tejren­delet megalkotásánál. Az egész országban 1700 millió literre tehető a tejtermelés, amelyből mintegy 100 millió litert tesz ki a főváros évi tejszükséglete és 100—120 millió az, ami vaj alakjában kivitelre kerül. A kormány törekvése tehát az, hogy a tej árát a vajkivitel útján befolyásolja. Nem rögzített árról van szó, hanem arról, hogy bizonyos fedezet álljon a kormány rendelkezésére és ehhez elasztikusan kell az árakat alkalmazni. A rendelet nem tér át a szabad forgalomra, de igyekszik meg­szüntetni olyan megkötöttségeket, amelyek eddig zavaróan hatottak. A végrehajtási rendelet munkában van, az új rend életbelép­tetéséhez mintegy hat-nyolc hét szükséges. Az aszfalttehenészeteket be kell építeni. A régi és az új tej­szövetkezetek között ötven kilométernyi körzetben nem tesz különbséget. A házalási tilalom csak a fővárosra vonatkozik. A miniszter reméli, hogy a fővárosi fogyasztás az árak 20 százalé­kos csökkenésével emelkedni fog. Az iskolákban való nagyobb tejfogyasztás érdekében tárgyalásokat kezd a vallás- és köz­oktatásügyi miniszterrel. A vajkivitelnek a valutaszerzés szempontjából is nagy jelentősége van. A pasztörizálás gondos foganatosítására a végrehajtási rendelettel egyidejűen rende­letet ad ki. Magyarországon a tej zsírtartalma 3-5 százalék, amely a legmagasabb valamennyi állam között. A gümőkór­mentes tehenészeteket a jövőben szigorúan fogja ellenőriztetni, a törzskönyvezett tehenészeteket továbbra is kedvezmények­ben fogja részesíteni. A részletes tárgyalás során Schandl Károly, Mecsér András, Somssich László gróf, Lányi Márton, Petró Kálmán és Pesthy Pál szólalt fel, majd Darányi Kálmán földművelésügyi minisz­ter válaszolt az észrevételekre. A bizottság a rendeletet részleteiben is változatlanul elfo­gadta. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter kijelen­tette, hogy Schandl Károly benyújtott határozati javaslatát a pénzügyminiszterrel tárgyalja meg. A tejrendelet letárgyalása után Koós Zoltán felsőházi tag, mint előadó, a margarin, a mesterséges ételzsír és étolajok fogyasz­tási adóval való megterheléséről szóló rendelettervezetet ismer­tette és rámutatott arra, hogy lényegében keretrendeletről van szó, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert az adónem megállapítására, továbbá a kezelés és behajtás módjainak megállapítására. A külföldre viendő áruk mentesek a fogyasz­tási adó alól. A 33-as bizottság Esterházy Móric gróf hozzászólása után ezt a rendeletet is változatlanul elfogadta. NÖVÉNYTERMESZTÉS TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető: Gyárfás József. Talajelőkészítés esziek alá a sza­bolcsi futóhomokon. Irta : Westsik Vilmos. A nyíregyházi homokjavító kísérleti gazdaság a leg­válságosabb időjárású években is kitűnő rozstermé­seket ért el sárga futóhomokdombjain. Amellett vala­mennyi szemlélőnek feltűnt, hogy minden vetésünk egyenletes kelésű és egyenletes fejlődésű még a teljes kifejlődés időszakában is. Ez okból a látogató gazdaközönség kifejezte előt­tem azt az óhaját, hogy talaj­művelési eljárásunkat hozzam nyilvánosságra, hogy a szűkebb szabolcsi körzeten kívül az ország valamennyi homokvidéké­nek gazdái megismerhessék. Eme kívánságnak leg­jobban a ,,Köztelek"-ben való közléssel vélek eleget tenni. Kísérleti gazdaságunk rozsvetései legnagyobbrészt homoki takarmánynövények és csillagfürt-zöldtrágya után következnek, kisebb részben burgonya után. Homoki takarmánynövényeink lekerülte után a tarlót azonnal 10—12 cm mélyre leszántjuk és a tarlószántást még aznap elboronáljuk. Csillagfürt-zöldtrágyázás esetén a főterménynek vetett csillagfürtöt rendszerint julius elején szántjuk le 12—15 cm mélyre és ezt a szántást is azonnal el­boronáljuk. Jól trágyázott futóhomokjainkon a rozsok túlsá­gosan fejlett lombozattal mennének a télbe, ha szep­tember elején vetnénk. Ezt csak működésünk első évében tettük meg, de azóta csak szeptember 20-án kezdjük meg a rozs vetését. Mindama rozsok vető­szántását, amelyek alá már megadtuk az előbb emlí­tett tarlószántást, vagy amelyek alá a csillagfürtöt alászántottuk, augusztus 22—25 táján adjuk meg és ezt a vetőszántást azonnal, még aznap elboronáltat­juk. A homoki takarmánynövények után végzett tarlószántást az augusztus 22—25-ike közti időben 18—20 cm mélyre leforgatjuk, a július elején alá­szántott csillagfürt-táblát augusztus 25 táján 20 cm mélyen szántjuk meg. Ezek után a vetőszántások után három hétig pihen és ülepedik a talaj. A három hét elteltével a homok gyommagvai lassan kikelnek és 2—4-ik levelükbe jutnak. Ekkor, vagyis a vető­szántás megadásától számítva három hét múlva, meg­fogásoljuk a vetőszántást nehéz vasfogassal, hogy a kikelt fiatal gyomokat kiirtsuk. Azután várunk még egy hetet és akkor vetünk, így jutunk el a szeptember 20—25-i vetési időszakhoz. Az eddig leírt talajműve­lés minden évben ugyanaz és változatlan, akár ned­ves, akár száraz a szeptember havi időjárás. A közvetlen vetés előtti talajművelő eljárásunk azonban már a szeptember havi időjáráshoz igazo­dik. Ha bőséges esőzést kapunk szeptemberben, mint pl. 1933 őszén, úgy közvetlen a rozsvetés előtt nem csinálunk semmit, hanem rögtön rámegyünk vető­géppel a már jelzett időben nehéz fogassal meg­boronált földre. A vetőgép után csak könnyű mag­takaró boronát járatunk. A vetőgép és a vetés utáni könnyű borona kiirtja azokat a gyomokat, melyek a nehéz fogasolás és a vetés közötti nyolcnapos idő­szakban csírázásnak indultak. Ha azonban a szeptemberi időjárás mérsékelten csapadékos és ennek következtében a futóhomokun­kon nincs kellően megülepedve a vetőágy, akkor a vetés előtt nyolc nappal végzett nehéz fogasolás után, közvetlenül a vetés előtt nehéz vashengerrel lehenge­reljük a táblát és igy jön rá a vetőgép. Vetés után pedig könnyű magtakaró koronát járatunk. Amennyiben a szeptember havi időjárás teljesen száraz jellegű, mint pl. 1932. és 1934. év őszén volt, akkor úgy, mint az előbbi esetben, vetés előtt szintén hengert járatunk, azután jön a vetőgép és utána ismét henger. A vetés utáni hengerezést azonban könnyű koronával megfogásoljuk, tehát nálunk a hengerezés sohasem befejező talajmunka. A burgonya után következő rozsot rendszerint október első felében vetjük. A talajelőkészítés itt a következő : a burgonya lekerülte után 18—20 cm mély vetőszántást adunk, a szántást azonnal elboro­náljuk, majd lehengereljük, utána következik a vető­gép. A vetés befejeztével ismét hengerelünk és az­után fogasolunk könnyű magtakaró boronával. Bur­gonya után kivétel nélkül minden évben megadjuk a vetés előtti hengerelést. A vetés utáni hengerelést is csak kivételesen szoktuk elhagyni, nevezetesen, ha ősszel bőséges a csapadék, mint pl. az 1933. évben volt. Mérsékelt csapadék esetén, de különösen száraz időjárásban megadjuk mind a két hengerelést. Az 1934. év őszén, szeptember 8-tól október 15-ig, Nyíregyházán nem volt csapadék. Az öt heti szárazság ellenére valamennyi rozsunk gyorsan, hiánytalanul és egyenletesen kelt ki, noha rozsaink vetését csak szeptember 22-én kezdtük meg. A körülöttünk lévő magángazdaságokban az elvetett rozsvetőmagnak csupán 50 százaléka kelt ki október 25-ig, míg a na­gyobb esőzések be nem következtek. Ennek folytán a magángazdaságokban egyenlőtlen lett a rozs álla­déka a későbbi időszakban is. Talajművelésünket röviden abban foglalhatom össze, hogy a rozsvetések alá az első szántást július hó első felében és a vetőszántást augusztus végén adjuk meg. A vetést azonban mégis csak szeptember végén kezdjük meg. Így eljárva rendes körülmények között még egy harmadik szántást is kellene adni szeptember végén a vetés előtt, hiszen a talaj augusztus végétől szeptember végéig erősen ki szokott gyomosodni. Mi azonban egy különleges futóhomoki talajművelést vezettünk be, amely alkalmazkodik a szabolcsi futó­homok természetéhez. Ugyanis közismert, hogy a rozs kifogástalan fejlődéséhez ülepedett talajt kíván. A né­met szakirodalom nyolc nappal a rozs vetése előtt javasolja a vetőszántás megadását, hogy ez idő alatt a talaj megülepedése bekövetkezzék. Bár ez a javaslat nálunk is átment a köztudatba, azonban a magyar alföldi futóhomokokon legalább négy hét kell a homok kellő megülepedéséhez és ez idő alatt is csak akkor kielégítő a megszántott réteg megülepedése, ha meg­felelő mennyiségű csapadék volt. Ennek hiányában még a négy hétig pihenő vetőszántást is mestersége­sen kell megtömöríteni, mert enélkül jó vetőágyat nem kapunk az alföldi futóhomokokon. Természete­sen a vetőszántás megadásától a vetésig terjedő négy hét alatt a talaj kigyomosodhatik és akkor újra kell szántani, amivel elrontottuk egész törekvésün­ket. Ez okból szükséges az augusztus végén megadott vetőszántást figyelemmel kísérni. Amint észrevesz­szük, hogy a kelő gyomnak két levélkéje van, rögtön hozzá kell látni a fogasoláshoz nehéz vasboronával. Ellenkező esetben elmulasztjuk a kedvező alkalmat és akkor olyan erős lesz a gyom, hogy vetés előtt szán­tani kell és így már nem biztosíthatjuk az ülepedett vetőágyat. Jobb futóhomokon a vetőszántás után két hétre kell megadni a gyomirtó nehéz fogasolást és akkor még nyolc napot várhatunk, vagyis a vetőszán­tástól számítva három hét múlva vethetünk. Kísérleti gazdaságunk futóhomokja sivárabb és itt lassúbb a gyomrosodás, ennélfogva a vetőszántás után csupán három hét múlva esedékes a gyomirtó nehéz fogaso­lás, amely után még nyolc napot várunk és így vég­eredményben a vetőszántástól számítva négy hét múlva vetünk, vagyis nálunk négy hétig érik és üle­pedik a vetőszántás. Kétségtelen, hogy talaj­művelési eljárásunk szak­értelmet és állandó éber figyelmet követel, hogy a kellő időben eltalálhassuk a gyomirtó nehéz fogasolás megadását, mert ellenkező esetben szükségessé válhat . KÖZTELEK, 1935 JULIUS 14. '57—58. SZÁM 45-IK ÉVFOLYAM. Uj, javított, szabadalmazott Graepel-féle lemeztörekrosta! Az összes létező lemeztörekrostákat messze felülmúlja, az eddigi világhírű Graepel -féle lemeztörekrostáknál 20°­okkal nagyobb teljesítőképességgel. A leg­rövidebb törekasztalnál is tökéletes munkát végez és minden magveszteséget kizár. Pénzt, időt, fáradságot takarít meg szab. lemeztörekrostánk alkalmazásával. Több százezer kifogástalan üzemben! « Több százezer kifogástalan üzemben! GRAEPEL HUGÓ BETÉTI TÁRSASÁG, malomépitészet, gép- és rostalemezgyár Telefoni 49­0—73 Budapest, X., Szlávy­ utca 20-30. Gergely­ utca sarok. Sürgönyeim: Graepelék Budapest Gyárt és szállít még teljes malomberendezéseket, egyes malomgépeket, triauröket és lyukasztott lemezeket bármilyen célra.

Next