Köztelek – 1935. 55-104. szám
1935-07-07 / 55-56. szám
ben, hogy akár a szövetség, akár más tényező az egyes termelők által termelhető és eladható tej mennyiségét megállapítsa, ami a szabad forgalom elvi koncedálása mellett nem lehetséges. Mindezekből kitűnik az, hogy az új tejrendelet általában helyes elgondoláson épült fel és az ország általános érdekeit szem előtt tartó célkitűzéseket kíván megvalósítani. Ezért, ha egyes részletkérdésekben fel is merülhetnek észrevételek és kívánságok, általában és lényegében a rendeletet helyesnek és az ügy szolgálatára alkalmasnak kell minősíteni. Ez jóformán csak keretrendelet, amelynek tartalmát a végrehajtási rendelet, de még inkább a végrehajtás szelleme és módja fogja megadni. A földművelésügyi miniszter személyéhez fűződő bizalmunk alapján reméljük, hogy a keretet kitöltő tartalom is helyes és eredményes lesz. Kéri a földművelésügyi minisztert, hogy a termelői érdekképviseleteknek a végrehajtási rendelet és a tervezett intézkedések alapjául szolgáló elhatározások megvitatására kellő időt és módot adjon. A több felszólalások: Hegedűs Kálmán a gazdavédelmi rendeletek közé sorolja a tejrendeletet, mint olyan intézkedést, amely fokozza a gazdák bevételét és védelmet nyújt a gazdák kényszerhelyzetének megokolatlan kihasználásával szemben. Örömmel fogadja a rendeletet, amely úgy segít a gazdaközönségen, hogy a tejfogyasztó közönségen is könnyít. Schandl Károly első szempontnak a mai agrárválságban az állattenyésztés érdekét tartja. Minél előnyösebb termelői árt kíván. Emellett egyenlő elbánást kér az ország valamennyi termelője, főleg a fővároskörnyéki új és régi szövetkezetek számára. A falusi gazdák tejszövetkezeteit illetékmentességben kell részesíteni, ez iránt határozati javaslatot nyújt be. A külföldi vajkivitel terén úttörő érdemei vannak a Tejszövetkezeti Központnak. A tejszövetkezeti mozgalom megvédését mindenképen elő kell mozdítani. A rendelet iparkodik közelebb hozni a fogyasztói tej árát az ipari tej árához és ez a fő érdeme, miért is azt elfogadja. Pesthy Pál egyetért a rendelet minden szándékával és elfogadja azt. A Tejtermelők Országos Szövetségének nem tagja az a falusi gazda, aki falusi szövetkezetnek szállítja tejét. Kéri a minisztert, hogy rendezze ezt a kérdést az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ útján a kisgazdák érdekében. Arról sincsen szó a rendeletben, hogy a gazdák tejszínt szállíthassanak. Ezt a kérdést is rendezni kell, mert lehetetlenné válása sérelem az állattenyésztés szempontjából is. Csizmadia András helyesli a rendeletet. Különösen arra kell súlyt vetni, hogy a kisexisztenciáknak előnyöket biztosítsunk az értékesítés terén. Aggályosnak tartja, hogy a tej házalás útján való értékesítését a vidéki városokban megakadályozzák. Eckhardt Tibor általában helyesli a rendeletet. Közgazdasági szempontból nem előnyös a vaj kivitelének olyan áron való erőltetése, ami alapjában véve ráfizetést jelent. Az ilyen természetű kivitel erőszakolásánál fontosabb a belföldi fogyasztás emelése, már közegészségügyi szempontból is. Az iskolákban kellene kedvező áron a tej árusítását bevezetni. A rendelet egyik hibája, hogy túl nagy különbséget tesz lehetővé a fogyasztási ár és a termelői ár között. Ez nem annyira a tejvállalatok önzésére vezethető vissza, mint inkább arra, hogy a fogyasztás megszervezése rossz. A tejvállalatoknál is kényszertársulást tartott volna helyesnek. A nagygazdaságoknak, amelyek csak talajjavítás szempontjából tartanak tehenet, nem volna szabad egyenlő jogokat biztosítani. A tej kondenzálására hívja fel a figyelmet, miután így a tej jobban is értékesíthető, mint vaj formájában. Esterházy Móric gróf megállapítja, hogy ha voltak is hibák a régi rendeletben, az mégis igen nagy segítséget nyújtott a gazdáknak. Kisebb módosításokat ajánl az új rendelettervezethez, egyébként azt elfogadja. A földművelésüyi miniszter beszéde. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter részletesen válaszolt a felszólalásokra. Utalt arra, hogy a háború és a forradalmak után a fővárosban meglehetősen nagy tejinség volt, ezért a kormány részéről minden ösztökélés megtörtént a tejtermelés és annak szállítása fokozására s ennek következményeképpen állott be azután később a tejbőség. Magyarországon 10 7 millió katasztrális holdra tehető a trágyázásra szoruló földterület, ezzel szemben 2 9 millió állat áll a trágyázási szükségletek fedezésére, ami nem kielégítő. A tejkérdés rendezésénél ügyelni kellett arra is, hogy az állatállomány csökkenésére sor ne kerüljön. Ez volt a vezető gondolat a tejrendelet megalkotásánál. Az egész országban 1700 millió literre tehető a tejtermelés, amelyből mintegy 100 millió litert tesz ki a főváros évi tejszükséglete és 100—120 millió az, ami vaj alakjában kivitelre kerül. A kormány törekvése tehát az, hogy a tej árát a vajkivitel útján befolyásolja. Nem rögzített árról van szó, hanem arról, hogy bizonyos fedezet álljon a kormány rendelkezésére és ehhez elasztikusan kell az árakat alkalmazni. A rendelet nem tér át a szabad forgalomra, de igyekszik megszüntetni olyan megkötöttségeket, amelyek eddig zavaróan hatottak. A végrehajtási rendelet munkában van, az új rend életbeléptetéséhez mintegy hat-nyolc hét szükséges. Az aszfalttehenészeteket be kell építeni. A régi és az új tejszövetkezetek között ötven kilométernyi körzetben nem tesz különbséget. A házalási tilalom csak a fővárosra vonatkozik. A miniszter reméli, hogy a fővárosi fogyasztás az árak 20 százalékos csökkenésével emelkedni fog. Az iskolákban való nagyobb tejfogyasztás érdekében tárgyalásokat kezd a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. A vajkivitelnek a valutaszerzés szempontjából is nagy jelentősége van. A pasztörizálás gondos foganatosítására a végrehajtási rendelettel egyidejűen rendeletet ad ki. Magyarországon a tej zsírtartalma 3-5 százalék, amely a legmagasabb valamennyi állam között. A gümőkórmentes tehenészeteket a jövőben szigorúan fogja ellenőriztetni, a törzskönyvezett tehenészeteket továbbra is kedvezményekben fogja részesíteni. A részletes tárgyalás során Schandl Károly, Mecsér András, Somssich László gróf, Lányi Márton, Petró Kálmán és Pesthy Pál szólalt fel, majd Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter válaszolt az észrevételekre. A bizottság a rendeletet részleteiben is változatlanul elfogadta. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy Schandl Károly benyújtott határozati javaslatát a pénzügyminiszterrel tárgyalja meg. A tejrendelet letárgyalása után Koós Zoltán felsőházi tag, mint előadó, a margarin, a mesterséges ételzsír és étolajok fogyasztási adóval való megterheléséről szóló rendelettervezetet ismertette és rámutatott arra, hogy lényegében keretrendeletről van szó, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert az adónem megállapítására, továbbá a kezelés és behajtás módjainak megállapítására. A külföldre viendő áruk mentesek a fogyasztási adó alól. A 33-as bizottság Esterházy Móric gróf hozzászólása után ezt a rendeletet is változatlanul elfogadta. NÖVÉNYTERMESZTÉS TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető: Gyárfás József. Talajelőkészítés esziek alá a szabolcsi futóhomokon. Irta : Westsik Vilmos. A nyíregyházi homokjavító kísérleti gazdaság a legválságosabb időjárású években is kitűnő rozsterméseket ért el sárga futóhomokdombjain. Amellett valamennyi szemlélőnek feltűnt, hogy minden vetésünk egyenletes kelésű és egyenletes fejlődésű még a teljes kifejlődés időszakában is. Ez okból a látogató gazdaközönség kifejezte előttem azt az óhaját, hogy talajművelési eljárásunkat hozzam nyilvánosságra, hogy a szűkebb szabolcsi körzeten kívül az ország valamennyi homokvidékének gazdái megismerhessék. Eme kívánságnak legjobban a ,,Köztelek"-ben való közléssel vélek eleget tenni. Kísérleti gazdaságunk rozsvetései legnagyobbrészt homoki takarmánynövények és csillagfürt-zöldtrágya után következnek, kisebb részben burgonya után. Homoki takarmánynövényeink lekerülte után a tarlót azonnal 10—12 cm mélyre leszántjuk és a tarlószántást még aznap elboronáljuk. Csillagfürt-zöldtrágyázás esetén a főterménynek vetett csillagfürtöt rendszerint julius elején szántjuk le 12—15 cm mélyre és ezt a szántást is azonnal elboronáljuk. Jól trágyázott futóhomokjainkon a rozsok túlságosan fejlett lombozattal mennének a télbe, ha szeptember elején vetnénk. Ezt csak működésünk első évében tettük meg, de azóta csak szeptember 20-án kezdjük meg a rozs vetését. Mindama rozsok vetőszántását, amelyek alá már megadtuk az előbb említett tarlószántást, vagy amelyek alá a csillagfürtöt alászántottuk, augusztus 22—25 táján adjuk meg és ezt a vetőszántást azonnal, még aznap elboronáltatjuk. A homoki takarmánynövények után végzett tarlószántást az augusztus 22—25-ike közti időben 18—20 cm mélyre leforgatjuk, a július elején alászántott csillagfürt-táblát augusztus 25 táján 20 cm mélyen szántjuk meg. Ezek után a vetőszántások után három hétig pihen és ülepedik a talaj. A három hét elteltével a homok gyommagvai lassan kikelnek és 2—4-ik levelükbe jutnak. Ekkor, vagyis a vetőszántás megadásától számítva három hét múlva, megfogásoljuk a vetőszántást nehéz vasfogassal, hogy a kikelt fiatal gyomokat kiirtsuk. Azután várunk még egy hetet és akkor vetünk, így jutunk el a szeptember 20—25-i vetési időszakhoz. Az eddig leírt talajművelés minden évben ugyanaz és változatlan, akár nedves, akár száraz a szeptember havi időjárás. A közvetlen vetés előtti talajművelő eljárásunk azonban már a szeptember havi időjáráshoz igazodik. Ha bőséges esőzést kapunk szeptemberben, mint pl. 1933 őszén, úgy közvetlen a rozsvetés előtt nem csinálunk semmit, hanem rögtön rámegyünk vetőgéppel a már jelzett időben nehéz fogassal megboronált földre. A vetőgép után csak könnyű magtakaró boronát járatunk. A vetőgép és a vetés utáni könnyű borona kiirtja azokat a gyomokat, melyek a nehéz fogasolás és a vetés közötti nyolcnapos időszakban csírázásnak indultak. Ha azonban a szeptemberi időjárás mérsékelten csapadékos és ennek következtében a futóhomokunkon nincs kellően megülepedve a vetőágy, akkor a vetés előtt nyolc nappal végzett nehéz fogasolás után, közvetlenül a vetés előtt nehéz vashengerrel lehengereljük a táblát és igy jön rá a vetőgép. Vetés után pedig könnyű magtakaró koronát járatunk. Amennyiben a szeptember havi időjárás teljesen száraz jellegű, mint pl. 1932. és 1934. év őszén volt, akkor úgy, mint az előbbi esetben, vetés előtt szintén hengert járatunk, azután jön a vetőgép és utána ismét henger. A vetés utáni hengerezést azonban könnyű koronával megfogásoljuk, tehát nálunk a hengerezés sohasem befejező talajmunka. A burgonya után következő rozsot rendszerint október első felében vetjük. A talajelőkészítés itt a következő : a burgonya lekerülte után 18—20 cm mély vetőszántást adunk, a szántást azonnal elboronáljuk, majd lehengereljük, utána következik a vetőgép. A vetés befejeztével ismét hengerelünk és azután fogasolunk könnyű magtakaró boronával. Burgonya után kivétel nélkül minden évben megadjuk a vetés előtti hengerelést. A vetés utáni hengerelést is csak kivételesen szoktuk elhagyni, nevezetesen, ha ősszel bőséges a csapadék, mint pl. az 1933. évben volt. Mérsékelt csapadék esetén, de különösen száraz időjárásban megadjuk mind a két hengerelést. Az 1934. év őszén, szeptember 8-tól október 15-ig, Nyíregyházán nem volt csapadék. Az öt heti szárazság ellenére valamennyi rozsunk gyorsan, hiánytalanul és egyenletesen kelt ki, noha rozsaink vetését csak szeptember 22-én kezdtük meg. A körülöttünk lévő magángazdaságokban az elvetett rozsvetőmagnak csupán 50 százaléka kelt ki október 25-ig, míg a nagyobb esőzések be nem következtek. Ennek folytán a magángazdaságokban egyenlőtlen lett a rozs álladéka a későbbi időszakban is. Talajművelésünket röviden abban foglalhatom össze, hogy a rozsvetések alá az első szántást július hó első felében és a vetőszántást augusztus végén adjuk meg. A vetést azonban mégis csak szeptember végén kezdjük meg. Így eljárva rendes körülmények között még egy harmadik szántást is kellene adni szeptember végén a vetés előtt, hiszen a talaj augusztus végétől szeptember végéig erősen ki szokott gyomosodni. Mi azonban egy különleges futóhomoki talajművelést vezettünk be, amely alkalmazkodik a szabolcsi futóhomok természetéhez. Ugyanis közismert, hogy a rozs kifogástalan fejlődéséhez ülepedett talajt kíván. A német szakirodalom nyolc nappal a rozs vetése előtt javasolja a vetőszántás megadását, hogy ez idő alatt a talaj megülepedése bekövetkezzék. Bár ez a javaslat nálunk is átment a köztudatba, azonban a magyar alföldi futóhomokokon legalább négy hét kell a homok kellő megülepedéséhez és ez idő alatt is csak akkor kielégítő a megszántott réteg megülepedése, ha megfelelő mennyiségű csapadék volt. Ennek hiányában még a négy hétig pihenő vetőszántást is mesterségesen kell megtömöríteni, mert enélkül jó vetőágyat nem kapunk az alföldi futóhomokokon. Természetesen a vetőszántás megadásától a vetésig terjedő négy hét alatt a talaj kigyomosodhatik és akkor újra kell szántani, amivel elrontottuk egész törekvésünket. Ez okból szükséges az augusztus végén megadott vetőszántást figyelemmel kísérni. Amint észreveszszük, hogy a kelő gyomnak két levélkéje van, rögtön hozzá kell látni a fogasoláshoz nehéz vasboronával. Ellenkező esetben elmulasztjuk a kedvező alkalmat és akkor olyan erős lesz a gyom, hogy vetés előtt szántani kell és így már nem biztosíthatjuk az ülepedett vetőágyat. Jobb futóhomokon a vetőszántás után két hétre kell megadni a gyomirtó nehéz fogasolást és akkor még nyolc napot várhatunk, vagyis a vetőszántástól számítva három hét múlva vethetünk. Kísérleti gazdaságunk futóhomokja sivárabb és itt lassúbb a gyomrosodás, ennélfogva a vetőszántás után csupán három hét múlva esedékes a gyomirtó nehéz fogasolás, amely után még nyolc napot várunk és így végeredményben a vetőszántástól számítva négy hét múlva vetünk, vagyis nálunk négy hétig érik és ülepedik a vetőszántás. Kétségtelen, hogy talajművelési eljárásunk szakértelmet és állandó éber figyelmet követel, hogy a kellő időben eltalálhassuk a gyomirtó nehéz fogasolás megadását, mert ellenkező esetben szükségessé válhat . KÖZTELEK, 1935 JULIUS 14. '57—58. SZÁM 45-IK ÉVFOLYAM. Uj, javított, szabadalmazott Graepel-féle lemeztörekrosta! Az összes létező lemeztörekrostákat messze felülmúlja, az eddigi világhírű Graepel -féle lemeztörekrostáknál 20°okkal nagyobb teljesítőképességgel. A legrövidebb törekasztalnál is tökéletes munkát végez és minden magveszteséget kizár. Pénzt, időt, fáradságot takarít meg szab. lemeztörekrostánk alkalmazásával. Több százezer kifogástalan üzemben! « Több százezer kifogástalan üzemben! GRAEPEL HUGÓ BETÉTI TÁRSASÁG, malomépitészet, gép- és rostalemezgyár Telefoni 490—73 Budapest, X., Szlávy utca 20-30. Gergely utca sarok. Sürgönyeim: Graepelék Budapest Gyárt és szállít még teljes malomberendezéseket, egyes malomgépeket, triauröket és lyukasztott lemezeket bármilyen célra.