Köztelek – 1936. 1-52. szám
1937-06-21 / 49-50. szám
492 KŐZTELEK, 1936 JUNIUS 14. 47—48. SZÁM 46-IK ÉVFOLYAM. nek csaknem minden fontos kérdését felölelő előadását szintén csak főbb vonásokban ismertethetjük. Az előadó mindenekelőtt nyomatékosan hangsúlyozta, hogy hivatala a legnagyobb súlyt veti arra, hogy hogy a gazdákkal és a gazdaérdekképviseletekkel a legszorosabb kapcsolatot tartsa fenn, hogy ily módon állandóan tájékozódva legyen a gazdabajokról és kívánságokról. Kivitelünk nehézségei az egyes államok önellátásra való törekvéseinek következményei. Az export visszaesése következtében Magyarország is fizetési nehézségek közé jutott és szükségessé vált az úgynevezett devizaintézkedések rendszabályainak életbeléptetése, amelyek elsősorban mezőgazdasági kivitelünket érintették súlyosan. A kivitel irányításának szabad73. sz. kép. Telivér szimmentéáli üsző Dőry Frigyes paradicsompusztai gazdaságában. (Ébner Jenő dr. felvétele.) \ ságát megszüntették és az exportot ugy szabályozták, hogy kiviteli cikkeinkért olyan fizetési eszközöket kapjunk, amelyekért legfontosabb nyersanyagaink beszerezhetők. A mezőgazdasági termelést sújtó helyzet enyhítése érdekében a mult év végén bevezették az egységes felárrendszert, ami a bajok jórészét kiküszöbölte. Hátrány az is, hogy uj, távolabb fekvő piacokra kényszerültünk, amelyeknek elérése nagyobb költséggel jár és ez a termelői árakat csökkenti. A magyar gabona-, illetve buzafeleslegből ez évben a római megállapodás értelmében Ausztriában, Olaszországban és Svájcban 4.700,000, esetleg 5.700,000 mázsa buza lesz elhelyezhető, a világpiaci árakat 2—3 pengővel meghaladó áron. Jobb termés esetén számolni kell azzal, hogy a szabad piacokra is szállítani kell, itt az árak kialakulásánál a világpiaci árak mérvadók. Remélni lehet, hogy ehhez az értékesítéshez az állam megfelelő támogatást nyújt, annál is inkább, mert Bécsben, Berlinben, Olaszországban és Prágában 30— 36 pengő a buza belföldi ára. A magvak kivitele rendkívüli nehézségeket okoz, de remélhető, hogy a mezőgazdasági exportkassza segítségével ezek a nehézségek leküzdhetők lesznek. Előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül nagymértékben zsizsikkel fertőzött borsók nem értékesíthetők megfelelően. Kívánatos volna a termelő községekben a szükséges szénkénegezés céljaira megfelelő helyiségek berendezése. Gyümölcskivitelünk az 1929/31. évek % millió métermázsát kitevő átlagkivitelével szemben a mult évben 180,000 mázsára esett vissza. Idén rekorderedményt elérő nagy kivitelre számithatunk, a piacok kereskedelmi megállapodásokkal biztosítva vannak. A forgalom zavartalansága érdekében intézkedés történt különleges hütőkocsik külföldi államoktól való kibérlésére és a MÁV körülbelül 450 gyümölcsszállitó vagonján kivül mintegy 1500 kocsi átalakítására. Baromfikivitelünk értéke meghaladja az évi 50 millió pengőt, az export az exportvásárok segítségével előreláthatóan tovább fog emelkedni. Tojáskivitelünk állandóan csökken. Vaj kivitelünk az elmúlt évben lényegesen visszaesett, ez évben közel 400 vagonos kivitelre számithatunk. A belföldi magasabb ár és a világpiaci ár közötti különbözetet az állam vállalja állattenyésztési érdekből. Kedvezően alakul sajtkivitelünk. Borkivitelünk utóbbi években 200.000 hl körül állandósult. Két éve elvesztett svájci piacunkon ujabban ismét számithatunk komoly kivitelre, uj piacként jelentkezett Németország, az ausztriai kivitel lehetősége minimális. 50 %-os kiviteli többlet elhelyezése lehetővé van téve. Állatkiviteli adatainkat vizsgálva, az előadó megállapította, hogy az 1913-as árakhoz képest valamennyi ipari és mezőgazdasági cikk között a sertés és az élő marha ára csökkent leginkább. Ennek ellenére a legutóbbi három évben szarvasmarhaállományunk és különösen sertésállományunk nagymértékben emelkedett. A jelenlegi élőállatárak általában még magasak a világpiaci árakhoz képest és amennyiben a jelenlegi, igen nagy és kedvező feltételű külföldi kontingensek és az állami támogatások csökkennének, vagy mérsékeltetnének, komolyan tartani lehet az állatárak nagyobbmérvü zuhanásától. Az állatárak tartását elsősorban az ujabban biztosított kontingensek teszik lehetővé. Gondoskodás történt arra az esetre, ha a nagy kontingensek és egyéb kedvezőbb lehetőségek megszűnnének, a sertésforgalom nehézségeinek eltávolítására. Zsirkivitelünk Anglia felé keresztülvihető, a megfelelő minőség előállítása érdekében már is megindult két korszerű zsírolvasztó építkezése és felszerelése Budapesten és Debrecenben. A húsfeleslegek elhelyezése érdekében huskonzervfeldolgozógyáron keresztül az elkövetkező évben legalább 70—80,000 sertés sonkáját tudjuk külföldön értékesíteni. A külkereskedelmi hivatal kezdeményezésére megkezdték a hazai szalámigyárak az olasz módra készített szalámi gyártását is, amelyből igen nagy tételek helyezhetők el a külföldön. Előnyös az is, hogy ezt a szalámiféleséget a két kánikulai hónapot kivéve, egész évben gyártják. Marhakivitelünk elősegítése érdekében a hivatal különösen a földközi tengeri piacok megszerzésére törekszik, ezt a célt szolgálja az uj fiumei marhavásár is. Egyébként igyekszik a külföldön elérhető ár alapján a legmagasabb árat biztositani a gazdák részére, ennek érdekében esetleg állatexportvásárokat is létesítenek. Állatértékesitésünknél különös figyelmet kell fordítani a kisgazdaállatok minőségének javítására, mert a jugoszláv és a román kisgazdaáru minősége a miénket általában meghaladja. Végül a lóértckesitésünkről megállapította, hogy az teljesen szervezetlen. A közeli napokban rendelkezés lát napvilágot, amely módot ad a lókivitel szabályozázására a gazdaérdekek sérelme nélkül, sőt megfelelő árak biztosításával. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Inárcsi Farkas Ferenc elnök ismételten köszönetet mond az értékes előadásokért és az idő előrehaladottsága miatt a gyűlést bezárja. Kéri az előadásokhoz hozzászólni kívánókat, hogy észrevételeiket írásban juttassák el az OMGE-hez, amely azokat tárgyain i fogja és esetleg a ,,Köztelek"-ben is közreadja. Látogatás Szakály, Murga és Kély községekben. A kiránduló társaság Szakály—Hőgyész állomáson lépett Tolna vármegye földjére, ahol diszes külsőségek között az egybegyűlt lakosság és a nagy számban odaérkezett gazdák élén Perczel Béla dr. alispán és Fiath Tibor báró, a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület elnöke meleg szavakkal üdvözölték a vendégeket. A tanulmányi szemlék során először Szakály község angol félvér kisgazda ménese és több szomszédos községből összpontosított angol félvér és Gidrán törzsmének kerültek bemutatásra. A Tolnatamási és Vidéke Félvér Lótenyésztő Egyesület megalapítója és lelkes igazgatója, Horváth Jenő, ny. méneskari ezredes betegsége miatt sajnos, nem vehetett részt a kiránduláson, helyette Apponyi Károly gróf, a megyei lótenyésztési bizottság elnöke volt szives értékes tájékoztatást 75. sz. kép. Pirostarka üsző a nagyszokolyi népies tenyésztésből. (Battha Pál felvétele.) nyújtani a tolnatamási tájfajta lótenyésztésről. A kiránduló vendégek elismeréssel látták a bemutatott kancák nemes fajtajeílegét, tetszetős külemét, jó mozgását és az egész lóanyag jó kiegyenlítettségét. A tolnatamási egyesület keretében folyó lelkes és megszervezett tenyésztő munkát a földmüvelésügyi minisztérium nagy megértéssel támogatja, főleg értékes állami mének rendelkezésre bocsátásával. Az autóbuszokon és autókon továbbutazó társaság innen Murga és Kéty községekbe érkezett, ahol a színpompás népviseletbe öltözött lakosság szintén meleg fogadtatást rendezett, Bajor Jenő és Runi Ernő főjegyzők vezetése mellett. A vásártéren bemutatott szarvasmarhaállománynak igen jó tejelő jellegét lehet kiemelni, de a külem, szervezet és lábállás tekintetében még sok a kívánnivaló. Ezeket a hiányokat főleg a legelő nélkül való tenyészállatneveléssel lehet magyarázni, ezért felette kívánatos lenne legalább a növendékállatok részére megfelelő legelőt és mozgást biztositani. Tanulmányi szemle a dőrypatlanl és a paradicsompnsztagazdaságban és Sióagárd községben. A kirándulók utja ezután Komlósi József és fiai dőrypatlani uradalmába vezetett, ahol Komlósi János és v. Komlósi József fogadták és kalauzolták a vendégeket, szives előzékenységgel a gazdaság megtekintésénél. A gazdaság területe 987 kat. hold, kiterjedt állattenyésztéssel, amelynek keretében a tehenészet és a sertéshizlalás áll előtérben. A magyar pirostarka tehenészet 60 tehénből áll. A feltűnően mély és dongás törzsű, jó felsővonalu, erőteljes szervezetű és kitűnően tejelő tehenek sok dicséretben részesültek. A tehenészet évi átlagos tejhozama az 1933/34. évben 5641 kg volt, de több tehén évi tcjliozama a 7000 kg-ot is meghaladja, sőt a „Tuli74. sz. kép. rBonyhádi tájfajta^tehén a Nemzeti Földművelő R.-T. uj berekpusztai bérgazdaságában. (Ébner Jenődr. felvétele.) pán" nevü tehén legnagyobb éves tejhozama 8731 kg volt. A tehenészet az 1931/32. évben „Magyarország második legértékesebb tehenészete" minősítést nyerte az országos tejelési és tenyésztési díjazáson. A gazdaság hizlalási célra keresztezett sertésanyagot állit elő, mangalica és berkshire anyakocáknak, cornwall és jorkshire kanokkal való keresztezése utján. Évenkint 1200 sertést hizlalnak. Nagy érdeklődés kisérte a vándorólakban bemutatott magyar parlagi és rhode-islandi keresztezésü baromfianyagot és fehér mexikói pulykaállományt, amelyek a rovarirtás terén értékes szolgálatot tesznek és ősszel 1500—2000 darab csirke és mintegy 500 darab pulyka kerül igen olcsó felnevelés mellett eladásra. A gazdaság szép eredményeket ért el a növénytermesztés terén is. Különösen nagy gonddal karolta fel a takarmányfélék termelését. Saját villanyteleppel és daráló üzemmel rendelkezik, amelyeknek energiaszükségletét kukoricacsutkatüzelésü szivógázmotor látja el. Ebédre Komlósi János látta vendégül a kiránduló társaságot, magyaros vendégszeretettel. Ebéd után a kirándulók Dőry Frigyes paradicsompusztai gazdaságába érkeztek, amelyet Dőry Frigyes m. kir. gazdasági főtanácsos és Gombkötő Sándor jószágfelügyelő szives kalauzolása mellett tekintettek meg. A gazdaság területe 1000 kat. hold, amelyből 760 kat. hold a szántó. Főtermények a kukorica, a borsó és a buza, amelyekből rendszerint igen szép termések vannak. A gazdaság országos hírnevét telivér szimmentáli és szimmentáli tenyészetének köszönheti, amelynek évi átlagos tejhozama az 1928/29 évben 7724 kg volt, a tehenészet „Ruca 100" nevü tehene pedig hosszabb időn át az európai tejelési rekordot tartotta. A tehenészet ezidőszerint is magas színvonalon áll, de az utóbbi években már nem törekednek rekorderedmények elérésére. A hatalmas törzsméretű és erős csontalapu tehenek és üszők elismerést érdemeltek. Megtekintették a kirándulók a halastavat is és gyönyörködtek a kitűnő termést igérő borsó, buza stb. táblákban. A buza-, kukorica- és burgonyatermesztés terén rendszeres fajtakísérleteket végeznek. A szives házigazda a kirándulókat uzsonnával is megvendégelte. Sióagárdon népviseletbe öltözött ünneplő közönség fogadta a kiránduló társaságot. Gyöke József községi főjegyző meleg üdvözlő szavai után a pompás népviseletbe öltözött párok a „Gyöngyös bokrétából" magyar táncokat mutattak be, majd a kirándulók több kisgazdaudvarba látogattak el és örömmel tapasztalták, hogy Sióagárdot igen szorgalmas és törekvő nép lakja. A bemutatott szarvasmarhaállomány a gondos felnevelés jeleit mutatta, amit előnyösen egészít ki a jó minőségű bikák használata. Az első napi szemle befejezése után Szekszárdon a társasvacsorával kapcsolatban a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület borkóstolót rendezett. Kirándulás öesény ésDees községekbe és az ujbereki gazdaságba, A tanulmányi szemlék második napján a vándorgyűlést megelőzően az OMGE tanulmányi társaságának nagyrésze megtekintette Szekszárdon a Szekszárdvidéki Bortermelők mezőgazdasági gépekhez, cséplőgépekhez, ma lom gépekhez, automobilokhoz, traktorokhoz minden méretben kaphatók Vecsey gummiha jtószi ja V, Crescent szijösszekötők a legjobbak, a legolcsóbbak VECSEY JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KER. ÉS IPARI R.-T. Budapest, VIII., Kisstáció-utca II. szám Telefonszámok f 33-9-02 és 35-1-99 • Uj, javított, szabadalmazott Graepel-féle lemeztörekrosta! Az összes létező lemeztörekrostákat messze felülmúlja, az eddigi világhírű Graepel-féle lemeztörekrostáknál 20°/o-kal nagyobb teljesítőképességgel. A legrövidebb törekasztalnál is tökéletes munk&t végez és minden magveszteséget kizár. Pénzt, időt, fáradságot takarít meg szab. lemeztörekrostánk alkalmazásával. Több százezer kifogástalan üzemben I » Több százezer kifogástalan üzemben I GRAEPEL HUGÓ BETÉTI TÁRSASÁG, malomépitészet, gép- és rostalemezgyár Telefon • 49—0—73 Budapest, X., Szlávy-utca 20-30. Gergely-utca sarok. Sürgön yeim: Gr aepelék Budapest Gyárt és száliit még teljes mafomberendezéseket, egyes 'malomgépeket, trleuröket és lyukasztott lemezeket bármilyen célra.