Köztelek – 1939. 1-26. szám

1939-05-28 / 22. szám

XLIX. évfolyam. ^ Budapest, 1939 május 28. 22. (4407) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik egyelőre hetenkint egyszer: vasárnap ONGE évi tagsági dij: 200 holdig ... _ 15 pengő 500 „ 30 „ 1000 „ __ ... 60 „ 2000 90 „ 3000 120 „ ezen felül 150 „ Részvénytársaságok, szövetkezetek, vállalatok 90 % Egyéb tagok részére évi tagdíj 10 „ OMGE postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 10,399 Lappetdíj OHQE'tag­oknak: Negyed évre 6 pengő, fél évre 6 pengő, egész évre 20 pengő Földbirtokosok, bér­lők és uradalmak Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt A kiadásért felelős: Mutschenbacher Emil dr., az OMGE ügyvezető-igazgatója Felelős szerkesztő: Rothmeyer Imre Társszerkesztő: Dörschng Tibor Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek­ u. 8. Telefon: 187—954 Kiadóhivatal: Budapest, IX., 0118i-ut 25. Telefon: 189—932 Előfizetési árak: „Rádiós gazdasági előadások" című füzettel együtt Belföldre OMGE tatoknak: Negyed évre 8 pengő Fél évre­­ „ Egész évre 20 „ Előfizetőknek: Negyed évre 10 pengő Fél évre 18 „ Egész évre — 23 „ Külföldre OMGE tagoknak : Negyed évre 8 pengő Fél évre 15 „ Egész évre... 28 „ Előfizetőknek: Negyed évre 12 pengő Fél évre 22 „ Egész évre 40 ,, Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 26,576 J­öjj el Szentlélek!... A hófehér karácsony és a tavaszi megújhodás­öldjében pompázó húsvét után piros pünkösd napja kereszténység harmadik nagy ünnepe. Jelentőségét zonban nem csak a természet virágba borulásával­vről-évre megismétlődő pünkösdi csoda, hanem még akább a tüzes nyelvek égből történt alászállásának nágy bibliai eseménye adja meg. Mert mit jelképez az evangéliumi pünkösdi gon­dolat ? A keresztény léleknek azt a hitét és bizalmát, hogy az élet küzdelmei és kétségei közepette Istentől jár és kap megerősítést és irányítást. Ez az első műkösdi csoda vezette Krisztus urunk apostolait a­öld kerekségén szerte­szét, hogy az Úr igéjét hir­detve megalapozzák minden időkre Jézus anyaszent­egyházát. Ez az idők minden változásával és vihará­val diadalmasan dacoló hatalmas szervezet a leg­nagyobb, az örök pünkösdi csoda, amely az­­égi­ugallat állandóságáról, az isteni Ige diadalmas érvé­nyesüléséről a legmeggyőzőbben tanúskodik. Az idei pünkösdi ünnepeknek a magyar kormány készen kivételes jelentőséget adott azzal, hogy az első, országszerte titkos szavazással megejtendő ország­yűlési képviselőválasztást éppen ezekre a napokra űzte ki. Meglehet, hogy nem volt benne szándékosság, de mi mégis jelképes jelentőséget tulajdonítunk ennek a határnapnak, valamint annak, hogy a magyar nem­zet éppen pünkösd ünnepén hivatott dönteni politikai és gazdasági jövőjéről. Bárcsak ezen a választáson is megismétlődnék a pünkösdi csoda, bár megszállaná választóközönségünk igszélesebb rétegeit az a belső ihlet és az a lelki rányítás, amely a titkosság leple alatt sem engedi el­hunnyadni a hazafias felelősségérzetet s amely a helyes lányt és a köz érdekében követendő utat mutatja meg. Hiszen temérdek baj, gond, küzdelem és gazdasági válság között szenvedtük át a Trianon óta lassan epergett éveket, míg végre Szent István királyunk­mlékesztendejében először törte át a feltámadás eménységének sugara az ellenségeink által körülöt­ünk emelt börtönfalat. Mintha már derengene, de azért még mindig mekkora össze-visszaság, mennyi hamis próféta, mennyi zavaros tévtan akadályozza a tisztánlátást! Bizony még közgazdaságilag pallé­rozott elmének sem könnyű néha az eligazodás, de mennyivel nehezebb ez azokra nézve, akik a hang­zatos szólamokat nem tudják tárgyi érvekkel ellensú­lyozni. Legfeljebb a maguk józan eszére, ösztönös megérzésükre hallgathatnak, amíg annak szavát ámító propaganda és lelkiismeretlen izgatással felkorbácsolt szenvedély túl nem harsogja. Adja Isten, hogy a magyar nemzetet, amikor képviselőválasztói jogát az urnák előtt gyakorolja, megszállja a pünkösdi szellem és hogy ez a pünkösdi választás — jó választás legyen. Hiszen a fontos és életbevágó feladatok egész sora vár a most összeülő országgyűlésre s lehet, hogy ott dől el nemcsak mezőgazdasági termelésünk, hanem egész gazdasági életünk jövője is. Szellemi és gazdasági életünk színe­javát kellene most az országház boltíves csarnokába küldenünk, hogy létünkről és sorsunkról a leghiva­tottabbak dönthessenek a pünkösdi gondolat jegyé­ben, amely békét és megerősödést jelent. Az apostolokat a világ minden nyelvén meg­szólaltató pünkösdi csoda egyszerre megszüntette az ókori világ szerteszakadozottságát, mert egy hitre, egy táborba térítette a földkerekségének különböző népeit. Ma ellenben még azok sem értik meg egymást, akik ugyanazon a nyelven beszélnek és ugyanannak a nemzettörzsnek a hajtásai, mert a világháború s az azt követő gyilkos „békeszerződések" olyan végzetesen megzavarták a lelki és gazdasági egyensúlyt. Ezt kell a nemzetek között és a nemzeteken belül helyreállítani, ezt kell az új pünkösdi szellemnek világszerte érvényesítenie. Mert csak igazi és igazságos béke, mert csak a gazdasági szükségletek kielégítésé­nek biztosítása adja meg az alkotó és építő munka, a zavartalan termelés és az emberi művelődés, jólét fejlődésének, terjedésének lehetőségét. Járuljunk tehát pünkösdi szellemmel az urnák elé s adjon Isten a magyarnak jól kiválasztott, bölcs, előrelátó, meg­fontolt törvényhozó testületet, a magyar földnek és mezőgazdasági termelésünknek jobb jövőt és felvirág­zást, Szent István ezeréves országának pedig boldog feltámadást. —r —1 dr. A jó GAZDA­I TAKARÉKOS TAKARMÁNYA a Mezőgazdáknál előnyösen vásárolt LÓHERE-LUCERNA ÉS TAKARMÁNYRÉPA magból terem! Megrendelhető: Budapest, V., Alkotmány­ Utca 29. Telefon: 111-236 Kirendeltségek: Debrecen Győr Komárom Lepsény Mátészalka Nyíregyháza Szolnok Szombathely Mai számunk 20 oldal TARTALOM: Jöjj el Szentlélek!.. . (Gr­ól dr.) Földreform elő­tti gondolatok. (F. Kovács Mihály.) Napirendre kerülnek a gazdák adóztatási kérdései. (IV. II.) Alföldi bajok. (Geist Gáspár dr.) Májusi őzbakok. Tárca. (Haller Alfréd gróf.) Az egységes növényfajta hátrányai. (Grábner Emil.) A homoki lucerna. (Kerpely Antal dr.) Hogyan készíthetünk jó szénát esős időben is? (Bartossik Béla—Siegl Gusztáv.) Bogárfogás a lucernán. (Kadocsa Gyula dr.) Az államilag ellenőrzött magán baromfitelepek a magyar baromfitenyésztés szolgálatában. (Báldy Bálint.) Kísérletek a növényolajok motorkenőanyagként való felhasz­nálására. (Thamm István dr.) Tehergépkocsikat a mezőgazdaságba! (Vermes András.) Levélszekrény. (A lucernaszéna táplálóértéke. — Weiser István dr.) Törvények és rendeletek. Könyvismertetés. A gazdaközönség köréből. (Intő példa. — Hajnal Mihály.) A breslaui vásár és gépkiállítás. (Rt.) A hitelszövetkezetek seregszemléje. (Cs.) Az OMGE közleményei. A jég- és eső okozta károk. Vegyes közlemények. A gabonapiac helyzete. Állatpiaci szemle. A Külkereskedelmi Hivatal piaci helyzetjelentése. Tőzsde, kereskedelem. Melléklet . Rádiós gazdasági előadások XII. évfolyam, B. soro­zat 12. számú füzete. (A hazai öntözések mai helyzete. — Szilágyi Gyula királyi műszaki tanácsos, országos öntözés­ügyi előadó.) AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. Felhívás! Felhívjuk gazdatársaink figyelmét, hogy üzemi és számtartási osztályunk tekintettel a változott viszonyokra, az egyes üzemek felülvizsgálását elvál­lalja, üzemterv és költségelőirányzat készítésével együtt. Mind a jövedelmezőség emelése, mind az arányos adózás elérése szempontjából rendkívül fontos a gazdaságoknak, ha ilyen módon a helyi gazdasági viszonyok mellett a legnagyobb jövedel­mezőséget és eredményt érhetik el. Saját érdekükben kérjük tehát gazdatársainkat, hogy mielőbb forduljanak kérésükkel az OMGE üzemi és számtartási osztályához (Budapest, IX., Köztelek­ utca 8. Telefon : 181—040). Üzemi és számtartási osztály. E szám ára 80 fillér

Next