Köztelek – 1940. 1-27. szám

L. évfolyam. Budapest, 1940 január 1­­1. (4438) szám. KÖZ- ÉLI AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZI Megjelenik egyelőre JK LEK GI LAP LET HIVATALOS KÖZLÖNYE az egyszer: vasárnap OJIGK évi tag­sági dij: Földbirtokosok, bér­lők és uradalmak 200 holdig 500 „ 1000 „ 2000 „ 3000 „ 15 pengő 30 „ 60 90 „ 120 „ ezenfelül 150 Részvénytársaságok, szövetkezetek, vállalatok 90 P Egyéb tagok részére évi tagdíj 10 „ OMGE postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 10,399 L.up|­tfKHj 10iKUE-b­irokoiak ! Negyed évre 0 pengő, fél évre I1 pengő, egész évre 20 pengő Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt A kiadásért felelős: Mutschenbacher Emil dr., az OMGE ügyvezető-igazgatója Felelős szerkesztő: Rothmeyer Imre Társszerkesztő: Dörschng Tibor Szerkesztőség: Budapest, IX., Közéelek­ u. 8. Telefon: 187—954 Kiadóhivatal : Budapest, IX., Iliői­ ut 25. Telefon: 189—9.12 Előfizetési árak: „Rádiós gazdasági előadások" című füzettel együtt Belföldre OMGE tagoknak: Negyed évre Fél évre Egész évre — O pengő t­ap ., Előfizetőknek: Negyed évre — Fél évre Egész évre._ 1­0. peng;O IS „ 32 Külföldre OiHCE tatoknak : Negyed évre Fél évre ._ Egész évre... — 8 pengő . — .. — 38 „ Előfizetőknek ! Negyed évre ta pengd Fél évre 22 (‡ Egész évre 40 „ Postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 26,576 TARTALOM: Az ötven éves „K­öztelek4 4 A régi szokás kötelezettsége az elé a feladat elé állít bennünet, hogy elbúcsúzzunk az elmúlt évtől és az évváltozás határmesgyéjén üdvözöljük a mindig remélt, jobb eljövendőt. Mostani újévi számunkban a „Köztelek" fejléce fölé az ötvenes szám kerül, amely azt jelenti, hogy újév napján lapunk ötvenedik év­folyamát kezdi meg. Az agráriusok nagynevű írója, néhai Buday Barna szerint : „A fa korát az év­gyűrűk árulják el, csakhogy ez hánccsal kendőzi a titkát, mint a hiú asszony ; a lap azonban kérkedni szokott korával, mert állandóan nyilvántartja évfolya­mait és sokat ad arra, hogy nem mai gyerek." A tör­ténelemben ötven év nem idő, viszont az ember ötven éves korában már túl van élete delén. Másként van ez egy lapnál, annak az öt évtizedes múlt, ha ugyanazt a zászlót szolgálja változatlan odaadással és becsü­lettel, nemes és értékes patinát ad. A múlt század kilencvenes éveinek elején mező­gazdasági életünk vezetői szükségét látták egy agrárius irányzatú köz- és mezőgazdasági lap kiadásának. Ezt meg is valósították, ekkor született a „Köztelek", a­melynek első számában az OMGE akkori nagynevű elnöke, Dessewffy Aurél gróf, bejelentve a „Köztelek" megindítását, annak céljairól a következőket mon­dotta : „Teremtenünk kell egy orgánumot, mely szét­jutva a társadalom minden osztályába, folytonosan kimerítő és hű tükre Magyarország gazdasági viszo­nyainak, feltárja az eszméket és irányzatokat, melyek mezőgazdasági köreinket foglalkoztatják és r­ámutat a bajokra, amelyeken segíteni, a módra, mellyel a segítséget megadni kell. Szükségünk van egy össze­kötő kapocsra, mely a gazdasági politika és a mező­gazdaság minden kérdésében alkalmat ad a sűrű érint­kezésre. Rendelkezésre kell állnia egy olyan intéz­ménynek, mely a folytonos és éber megfigyelés , az ország minden része és a külföld emporiumaiban fenn­tartott összeköttetéseivel biztos és gyors értesülést ad hazánk és a külföld gazdasági eseményei és szakmánk technikai előhaladásának részleteiről. Ez volt a célja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a „Köz­telek" megalapításával". Ha most a „Köztelek" fennállása ötvenedik év­fordulójának és az új évnek küszöbén visszatekintünk lapunk öt évtizedes múltjára, úgy büszkén, a végzett becsületes munka jól eső érzésével és emelt fővel állapíthatjuk meg, hogy lapunk változatlan hűséggel, töretlen erővel szolgálta a megindulásakor lefektetett célokat és az agrárpolitikának akkor megállapított irányait s ma is ugyanazzal az odaadással és ugyan­azzal a szeretettel dolgozik a gazdaszempontból soha el nem évülő nemes célért, a magyar mezőgazdaság és a földből élők sorsának jobbrafordulásáért. ötven év és annak munkája a lap életképességét bizonyítja, pedig a „Köztelek", mint a gazdatársadalom szócsöve, azzal együtt nehéz időket élt át, mert minden időnek megvolt a maga baja és súlyos küzdelme. Mezőgazda­sági államban, tehát nálunk is, a létalap a föld és a jobb sors ennek jövedelmezőségétől függ, pedig — sajnos — az osztó igazság a múltban sokszor fájó és kegyetlen volt a mezőgazdasággal szemben. Számos esetben nehéz harcai voltak a gazdáknak a kormánnyal és különböző érdekeltségekkel. Ezekből a harcokból a „Köztelek" mindig becsülettel kivette részét. Ez a becsületes harc, a földből élők minden rétege érdeké­ben kifejtett küzdelem, a napi és pártpolitikán való felülemelkedés, az adott helyzetből származó függet­lenség és tárgyilagosság eredményezte azt, hogy ma lapunk szavának súlya, és mindenütt megbecsült értéke van. A gazdasági szabadelvűség korában külö­nösen erős volt a harc a jól szervezett ipari és keres­kedelmi érdekeltségekkel. Ha visszagondolunk a múltra, látjuk, hogy a „Köztelek" által mindig ostoro­zott mezőgazdasági szervezetlenség következtében bizony sokszor a merkantil érdekek jutottak érvényre. Ezekben az időkben kezdődött erősödni a „Köztelek" által mindig hangoztatott agrár irányzat, amelynek a „Köztelek" volt következetes zászlóvivője. A „Köztelek" tulajdonképpen három feladatot szolgál. Az egyik az, hogy propagandát csinál az OMGE mozgalmainak és ismerteti azok eredményeit. Ezzel szoros kapcsolatban áll az előbb említett harc, a mezőgazdaságra nézve néha igen súlyosan érezhető osztó igazság ellen. A régebben divatos merkantil irányzat elleni küzdelem idejében írta zászlójára a „Köztelek", hogy az ország politikájának a mező­gazdaság érdekeihez kell igazodnia, mert az ország létalapja a föld. További célja lapunknak a szakismereteknek és a mezőgazdasági tudományoknak minél szélesebb rétegekben való terjesztése, a tudományos és gyakor­lati kutatások és kísérletek eredményeinek a gazda­közönséggel való megismertetése. A lap szakszerű­ségének és mezőgazdasági szempontból való értékének biztosítása érdekében a lap alapítói már a megindulás­kor felkérték a mezőgazdasági tudományok és ismere­tek kiválóságait közreműködésre, amit azok, mint rovatvezetők készséggel vállaltak. Ezt a minden tekintetben bevált intézményt hosszú évtizedek óta a szerkesztőség kiszélesítette, fejlesztette és ma már országunk mezőgazdasági életének kiválóságai és az egyes mezőgazdasági speciális tudományok legértéke­sebb művelői legkiválóbb munkatársai és rovatvezetői lapunknak. Hozzájuk kerül minden, szakmájukba vágó cikk, vagy szerkesztőséghez intézett kérdés s az ő közreműködésük és országos tekintélyük biztosíték arra, hogy a „Köztelek" hasábjain megjelent szak­cikkek és a szerkesztőséghez érkezett kérdésekre adott válaszok szakszerűség szempontjából minden tekin­tetben igen értékesek és megfelelők. Ha végignézzük az elmúlt ötven évben rovatvezetőink és munka­társaink névsorát, úgy azt látjuk, hogy nincs mező­gazdasági életünknek olyan kiválósága, aki a „Köz­telek" munkájában tevékeny részt ne vett volna. Most az ötven év határmesgyéjén állva a nekik kijáró mély tisztelet és szívünkben érzett meleg szeretet kedves kötelességünkké teszi, hogy támogatásukért há­lás köszönetet mondjunk és az ország egész gazda­társadalma nevében arra kérjük őket, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is támogassanak munkánkban. Harmadik feladata lapunknak a gazdák közömbös­ Az ötven éves „Köztelek". (Rothmeyer Imre.) Szövetkezeti beszámoló. A Duna-Odera-csatorna. (Bohringer Sándor.) Földreform és talajvédelem. (Dóry Béla.) Gazdasági üzemeink közterhei. (Witthen Béla.) A háborús viszonyok hatása az állatpiacokra. (Szent-Gály Géza dr.) A kompolti növénynemesitő telep újabb munkálatai. I. (Fleisch­mann Rudolf dr.) Adatok az Ertler-fél® burgonyatermesztés! eljárás értékéhez. (S­ovatsits László.) A svájci borzderes marhafajta jellege. I. (Csukás Zoltán dr.) A sertéspestis elleni szimultán oltáshoz való vírus eltartása. Köves János dr.) A lovak mérése. (Matisz Dezső dr.) Ármegállapítás és költségszámítás a mezőgazdaságban. (Reichenbach Béla dr.) A minőségdohányok fokozott termelésére van szükség! (Toldy Miklós.) Törvények és rendeletek. Könyvismertetés. A gazdaközönség köréből. (Kistemplomokat a pusztára ! — Medveczky Károly.) Telepítés Németországban. II. (Vogel József dr.) A magyar hűtőházi hálózat. (Balogh István.) Az OMGE közleményei. Az OMGE összes szakosztályainak együttes gyűlése. A lótenyésztési bizottság gyűlése. A földművelésügyi miniszter nyilatkozata a mezőgazdaság­fejlesztő törvénytervezetről. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének közgyűlése. Vegyes közlemények. Húsz esztendő a magyar agrár értékesítés történetéből. (Maros Imre.) A gabonapiac helyzete. Állatpiac­ szemle. A Külkereskedelmi Hivatal piaci helyzetjelentése. Tőzsde, kereskedelem. ÁLLATAINKNAK NÉLKÜLÖZHETETLEN A KI­V­A­LÓ M­NŐSÉGŰ ÉS OLCSÓ SZÁRÍTOTT 80 — 82% nyers protein] friss vágóhídi termékekből, 70—75°/p nyers protein. Budapest, V., Alkotmány­ u. 29. Telefon: 127-388. SZÉNSAVAS ^ Kirendeltségeki Debreceni Győr, Szolnok, Szombathely, TAKAR9IAIY1IEÍZ Lepsény, Nyíregyház­a," Mátészalka, Komá­r­o­m, réz-, arzén- és fluormentes; CaCOs:99­5 Mai számunk 24 oldal E szám ára 80 fillér ^

Next