Krassó-Szörényi Lapok, 1930. április-június (52. évfolyam, 27-51. szám)

1930-06-12 / 46. szám

1930 a városi vágóhídon fizetendő díjakat március 6-iki ülésében állapította meg a városi tanács. Az új díjszabás június 15 től lép érvénybe. A vágóhíd használa­táért nagy marhák után 150 lej, borjuk után 55 lej, kövér ser­tésért 125 lej, sovány sertésért 70 lej, malacokért 25 lej, juh és kecskéért 25 lej, bárány és gi­­dáért 17 lej fizetendő. A mérleg használati díja: nagy marhákért 10 lej, borjukért 4 lej, kövér sertésért 8 lej, sovány sertésért 6 lej, malacok, bárányok és gi­­dákért 1 lej, juh és kecskéért 3 lej. Rádiók és írógépek Csorbánál: 115 milyen fürdőkre lehet 50°/0 kedvezménnyel utazni. Május 20-tól kezdve október 15-ig az alábi fürdőhelyekre 50°/0 kedvez­ménnyel lehet utazni: Herkules­­fürdő, Buziásfürdő, Félixfürdő, Bikszárd, Borszék, Vízakna, Báz­­na (Médiás), Constanta, Cali­­manesti, Kovászna, Govorna, Lacul Sarat (Braila), Al­­gyógy (Déva), Lippa (Radna), Málnás, Săcele (Târgu Jiu), Szó-­­ váta, Thekirghiol, Tusnád, Elő-­­ patak(Brassó vagy S.Szt.György),­­ Vaţa de Jos, Kimpolung (Bukó- i vina), Szeben, Anina (Oravica),­­ Szinaia, Buşteni, Ariga, Predeal,­­ Brassó. A visszautazás bármikor­­ (még aznap is) megkezdhető és­­ csupán az állomásnál kell a je­gyet a visszautazáskor lebélye­geztetni. Fürdőigazgatósági lát­­tamozás már nem kell. Greta Garbo a PÉGZET 255 az Olympiában. ■■■■■HBOBHiHiEfflira I Budapesten a Központi Száll­­­­odát (Central), melyet Pallai­­ Miksa, a Grand Hotel Esplanade, J István király, Deák Ferenc szál­lodák volt tulajdonosa vett át, lapunk olvasóinak melegen ajánl­juk. A polgári családoknak ez az egyik legismertebb fővárosi otthona alig 2 percnyire a Keleti pályaudvartól, újonnan berendez­ve, gőzfűtéssel, hideg meleg víz­zel, telefonnal, rádióval várja vi­déki és külföldi vendégeit. A fő­város idegen­forgalmának nagy nyeresége az új vezetés alatt álló szálloda, melyben a polgári árak mellett már 5 pengőtől kezdve kaphatók szobák. 267 ótasaruk a kisebbségi kér­­désről. A kisebbségi kérdést ta­nulmányozó társaság folyóiratá­ban Masaryk elnök cikket írt a kisebbségi kérdésről. Cikkében hangsúlyozza, hogy a nemzeti kisebbségek problémáját a há­borút követő béke nem tudta konkrét módon megoldani, mert a békekonferencián nem államok és nem nemzetek tárgyaltak. A többségi nemzet feladata, hogy a kisebbségeknek a többségi nem­zethez és az államhoz való viszo­nyát észszerűen rendezze és hogy az állam ne várja be a kisebbsé­gek kérelmeit. Fürdőcipők sarokkal és anélkül legnagyobb választékban kaphatók az „Ideal“ parfümé­riában. 253 £­ készült a kamatuzsora el­­leni törvény. A parlamenti szesz­­szióban utolsó törvény lesz, amelyet meg fognak szavazni, a kamatuzsora elleni, a betétesek védelméről és a megterhelt in­gatlanok eladásáról szóló tör­vény, amelynek javaslatát Maniu, Madgearu és Mihalache már magukévá is tették. A javaslat pontosan megállapítja azokat a kamathatárokat, amelyeket túl­lépve, uzsorái képeznek, gondos­kodik a betétesek fokozottabb védelméről, még­pedig oly módon, hogy az alaptőkék és tartalékok szerint állapítja meg azt, hogy mennyi betétet fogadhatnak el a bankok, ezenkívül kimondja a javaslat, hogy megterhelt ingat­lanokat csak abban az esetben lehet elárvereztetni, ha az in­gatlan értékének legalább három­negyed részét ajánlják fel vételi összeg fejében. Szó van arról, hogy a betétek szabályozására vonatkozó rendelkezéseket egye­lőre kihagyják a javaslatból és azt a készülő banktörvény kere­tében rendezik. A 17 éves pilótanő halála. Coloradóban halálos szerencsét­lenség ért egy fiatal pilótanőt. Miss Margaret Ferguson 17.éves pilótanő külöböző bravúros mu­tatványokat végzett egy repülő­tér fölött. Gépe defektet kapott, lezuhant és a fiatal leány ször­nyethalt. 3 * hangszerek : hegedűk, fuvo­lák, okarinák és mindennemű alkatrészek csak az Oculariumban, megörült egy pap mise­­ közben. A vi­nai katholikus ba­zilikában különös és szokatlan incidens zavarta meg minap az istentiszteletet. Az oltárnál mi­séző pap, amikor az áldozási szertartáshoz ért, hirtelen meg­őrült, úgy hogy nem lehetett az oltár mellől eltávolítani. Négy férfi kellett hozzá, hogy a dü­höngő papot el lehessen távolí­tani a templomból. A szeren­csétlen lelkészt ideggyógyinté­zetbe szállították. Az eset a hí­vők között nagy izgalmat kel­tett. Ez ideges gyermek. Dr. Wex­­berg Ervin ezzel a címmel egy a mai viszonyok között nélkü­lözhetetlen könyvben ismerteti a gyermeki idegesség tüneteit, be­hatóan foglalkozik annak okaival, majd alapos tanulmány után rátér a gyermeki idegesség megelő­zésének és gyógyításának mó­dozataira. A könyv, amely Takács Mária fordításában magyar nyel­ven is megjelent, nélkülözhetet­len minden szülő és nevelő ré­szére. A könyv ára a könnyebb hozzáférhetőség céljából mind­össze 60 lej. Megrendelhető la­punk kiadóhivatalában. Telefonbeszélgetés Berlin és egy amerikai repülőgép között. Kedden Berlin és egy 12 ezer kilométer távolságra levő repü­lőgép között, amely Amerika fö­lött repült, szikra távirat útján beszélgetés folyt, melyet Berlin­ben olyan tisztán halottak rendes telefon­kagylón keresztül, hogy a repülőgépen beszélőt figyel­meztetni kellett, beszéljen hal­kabban, aki önkéntelenül hasz­nálta magasabb hangját, tekin­tettel az óriási távolságra. Köln II. Köln városa a nem­zetközi olimpiai bizottsághoz Lausanneba egy felterjesztést in­tézett, amelyben azt kéri, hogy az 1936. évbeli olimpiai játéko­kat a Rajna menti ősi városban rendezzék meg. A berlini olim­piai kongresszus alkalmával a kölni városi tanács a kongresszus résztvevői között kérésének mint­egy támogatásául egy illusztrált propaganda művet osztatott ki, amelynek ez volt a címe: „Köln sportváros és stadionja“. Ezzel az 1936-iki olimpiászért versengő városok száma eggyel emelkedett, akik bútort kaptak bér he­­lyett. Radomszka lengyel vá­rosban a Wojcieaw-bútorgyár csődbe került. A munkások nem kapták meg bérüket, nagy volt köztük az elkeseredés, mert ki­látás se volt rá, hogy pénzhez jussanak a Lengyelországban is dívó gazdasági válság folytán csődbe került bútorgyár révén. A csődtömeggondnok azonban talált egy megoldást és bútoro­kat ajánlott fel a munkásoknak bér helyett. A munkások öröm­mel fogadták el az ajánlatot és jobb hijján hazaszállították az elegáns bútorokat, amelyeket most igyekeznek jó olcsó áron értékesíteni. műveltségtörténeti képek 25. A görög csillagászat. A csillagászat tudományában két nagy szellem tündöklik: Aristarchos és Hippar­­chos. Aristarchos Alexandriában működött Kr. e. 260 körül. Megkísérlette a Napnak a Földtől való távolságát meghatározni: megmérte azt a szöget, amelyet a Nap és Hold felé húzott vonalak abban a pillanat­ban alkotnak, amidőn a Hold első vagy utolsó negyedébe lép. E módszer zseniális, de elhibázott eredményre vezet. Mi most tudjuk, hogy a Nap négyszázszor van mesz­­szebb a Földtől mint a Hold, ő azt hitte, hogy csak tizennyolcszor van messzebb. A Nap átmérőjét is igyekezett meghatározni. Tovább fejlesztette Pythagorasnak a sphae­­rák harmóniájáról szóló tanítását. Pytha­goras azt tanította, hogy az égitestek nem mozognak szabadon a térben, hanem kris­tály, azaz átlátszó gömbökre vannak erő­sítve, melyeket sphaeráknak, vagy boltoza­toknak nevezett el. E sphaerák pedig ex­centrikusak, azaz középpontjuk nem esik össze a Föld középpontjával, amiből a Nap és Hold szabálytalan mozgása származik. Aristarchos tovább fejlesztette ezt a nézetet s azt állította, hogy a Föld nemcsak ten­gelye körül forog, hanem a magában nyugvó Nap körül is kering. Hogy a Nap áll s a Föld ferde eliptikus pályán saját tengelye és a Nap körül forog, akkor pá­ratlanul merész állítás volt, amiért is Aris­­tarchost vallástalansággal vádolták. Hipparchos (Kr. e. 190—125.), akit a „csillagászat atyjának“ szoktak nevezni, Rhodoson és Alexandriában élt. Életéről keveset tudunk. Minden idejét és tehetsé­gét a csillagos ég megfigyelésének szen­telte s fölfedezései olyan népszerűek, olyan páratlanok, hogy csodáknak tűnnek föl. Ő a megalapítója annak a rendszernek, ame­lyet egy háromszáz évvel későbben élő magyarázó Ptolemaios rendszere név alatt tartott fönn, s amely mint tudományos kí­sérlet nagyszerű és helyes számításokra vezetett. Hipparchos számította ki először és állította össze táblákon a Nap- és Hold­­fogyatkozásokat, ő rajzolta az első térké­pet, felfedezte a napéjegyenlőségi pontok előnyomulását (praecessio), ő számította ki tüzetesen, hogy az év 365 nap 5 óra 48 első és 48 másodperc, feltalálta azt a mód­szert, amelynek segítségével a földrajzi helyzetet a hosszúság és szélesség szerint lehet meghatározni s a hosszúságot a hold­­fogyatkozásokból lehet kiszámítani, ő is­merte föl a nappálya ferdeségét. Kiszámí­totta, hogy a Nap 1800-szor nagyobb a Földnél s a Föld 27-szer nagyobb a Hold­nál. Nagy csillagász volt, rajta nyugodott a csillagászat tudománya az újabb időkig. Iskolája nem követte a mestert a kutatás útján, tételeit csalhatatlan igazságoknak tar­tották s a további fejlődést lehetetlennek gondolták, amiért is Ptolemaiosig egyetlen további felfedezés sem történt A kyrénei Eratosihenés (Kr. e. 276— 196) történetíró és földrajztudós azzal tűnt ki, hogy a földrajzot tudománnyá tette, amidőn rendszeresen és királva állította össze korának földirati tudását. A Földet golyónak tartotta, ő eszközölte az első fok­mérést olyan módon, hogy ugyanaznap Lyenében és Alexandriában gnómont állí­tott föl, amely Syenében nem mutatott ár­nyékot, Alexandriában pedig éjszak felé vetette árnyékát s ez a kör ötvenedrészével volt egyenlő. Eratosthenés tehát Alexan­­driának Syenétől való távolságából, amely 5000 stádiumra rúgott, azt következtette, hogy a Föld kerülete úgy viszonylik Ale­­xandriának Lyenétől való távolságához, mint 50­ 1, a Föld kerületét tehát 250.000 stádiumra tette. Földrajzi térképeket is elké­szített, amelyen az egyenlítővel párhuzamo­sakat húzott. Földképe elveszett, földiratá­ból csak töredékek vannak meg. Mint tör­ténetíró a chronologiában szerzett nagy érdemet azzal, hogy az olympiások szerint meghatározta a görög történelem fő ada­tait. A chronologia az ő munkáján alapszik. A görög világ s egyúttal az egész ókor legnagyobb földrajztudósa Ptolemaios Klaudios volt, aki a második században élt Krisztus születése után. Minden előtte levő munkát fölhasznált s szilárd alapon egye­sített. A samosi Aristarchos azt állította, hogy a Föld a Nap körül kering, ő azon­ban mozdulatlannak vette föl a Földet s megállapította, hogy a bolygók közelebb vannak a Földhöz, mint az állócsillagok, de messzebbre mint a Hold. Csillagjegy­zéke 1022 állócsillagot sorol föl. Földira­tában 7000 név szerepel, amelyeket hosz­­szúságuk és szélességük szerint határozott meg. Fokmérései elhibázottak ugyan, egy egyenlítői fok nagyságát például hatodrész­szel veszi kisebbnek, a Földnek kelet felé való kiterjedését pedig igen nagynak veszi (méréseiben bízva akart Columbus Európa nyugati részéből Keletindiába jutni), mint­hogy azonban elődeinek tudását egybefog­lalta, századokon át a kelet és nyugat te­kintélye maradt. márki Ferenc. Krassó a Szeréntsi n­­polc Hangosfilm : az Olympiában ! Lengyelországban a kisgazda­­ nem fizet kereseti adót. A len­gyel kormány a kisbirtokok ter­melési helyzetének javítására je­lentős lépésre határozta el magát. Legújabb redelkezésével törölte a 15 hektárnál kisebb földbirto­kok kereseti adóját. Az agrár­szociális szempontból példaadó intézkedés nem kevesebb, mint 100 ezer kisgazdát ment fel a kereseti adó kötelezettsége alól, amitől lengyel gazdasági körök­ben a kisbirtok rentabilitásának egészségesebb kialakulását vár­ják. Rádiókészülékek Dreichlingernél. Táviratok. — Saját tudósítónktól. — Károly király trónralépésé­­vel foglalkozik a moszkvai Zsesz­­tija és az eseményeket a román belpolitikai helyzetben beállott változásoknak, valamint a kapi­­t­­alista világ és a szovjet között fennálló feszültségnek tulajdo­nítja. A szovjet lap szerint Ká­roly trónralépésével megváltozott Romániának Oroszországgal szemben háború esetére tanúsí­tandó álláspontja. A nemzeti-pa­­rasztpárti kormány ugyanis a fegyveres semlegesség álláspont­jára helyezkedett, míg most biz­tosra veszi a fegyveres beavat­kozást. Az olasz sajtó is igen élénken foglalkozik a romániai eseményekkel és azoktól az or­szág gazdasági és társadalmi restaurációját reméli. \­ 0WWB0766 p — A moziiroda közleménye. — Bangosfilm | Bangosfilm J­­únius 11—12. szer­da-csü­törtök: Boldogság dala. Élet­kép. A főszerepekben: Hakon Westergren, Elisabeth Frisk, Tore Swenberg, Stina Berg. Rendes helyárak. Az összes kedvezményes jegyek és bér­­letek ezen előadásokhoz ér­­vénytelenek. Naponta két elő­adás pontosan d. u. 6 órakor és este fél 10 órakor. Az összes helyekre számozott jegyek elő­vételben. Junius 13—14, péntek­­szombat : A m­a eseménye ! Slá­ger 1 végzet. Nagyszabású tár­sadalmi drámai szenzáció. A főszerepekben: Greta Garbo, John Gilbert. Junius 15, vasárnap: Szá­razföldi Robinson. Kacagtató vígjáték. A főszerepekben: Ni­kolaus Kol­n, Gusztáv Fröhlich, Betty Astor. 3 A döntőbíróság az amerikai kikötőkben a háború alatt le­foglalt kilencvennégy német ha­jóért 74 millió 243 ezer dollár­os kamataiból álló kártérítést álla­pított meg. Ez az összeg 30 millió dollárral több, mint a Wilson által kiküldött bizottság megállapítása. A francia szocialisták bor­deauxi országos nagygyűlésének keddi ülésén egyik előadó ja­vaslatára megtiltották a szocia­lista újságíróknak, hogy polgári lapokba is írhassanak. A pozsonyi tót színház hosz­­szabb vendégszereplésre Prágába érkezett Nedbal Oszkár vezetése alatt A prágai testvérnemzet ér­deklődésére jellemző, hogy a pünkösd szombatján megkezdett előadásokat már hétfőn este be kellett szüntetniök, mert mind­össze kilenc néző jelent meg a színházban. Az indiai harcok kitartóan folynak tovább. Az angol légi­­haderők ismét bombázták a Peshavartól harminc mértföldre fekvő sziklaodúkat, melyekben hindu felkelők húzódtak meg. Több helyen súlyos összeütkö­zések voltak a katonaság és hindu önkéntesek között.

Next