Külföldi Szemle, 1965 (1-10. szám)

1965-07-01 / 7. szám

- 56 ­ A "Lakodalom"-ban tökéletesen megvalósult a szólista­ han­gok és az instrumentális funkciót betöltő kórusok ötvözete; a négy zongora és az ütőhangszerek elképesztő hanglaboratóriumát Pierre Boulez - "A gazdátlan kalapács" szerzője - tűzijátékként, tökéletes szonoritással érvényesítette, főleg a remek nokturnös fináléban. "A róka" partitúrája nem ilyen nagyvonalú és hieratikus mű,­ de az interpretálás humora, frissesége, az iróniát is átsütő gyöngédsége remekül illik Sztravinszkij­nek ehhez a bohózatához, amely a vásári színpadok szegényes, de jóízű hangvételét utánoz­za. A cimbalom elragadó színeket és vibrálást visz a kis von­o - zenekarba; a szólisták éppen olyan bolondosok, amilyeneknek len­niük­ kell.­­ • Végül a "legnagyobb" Sztravinszkij-jel zárjuk az estét a "Sacre"-ral, melyben Boulez igazán egyeduralkodó. Az Opéra zene­kara bebizonyította, hogy - ha jó kezekre bízzák - ma is az első francia zenekar. /Jacques Lanchampt, a .."Le Monde" 1965 április 25-26-i számában/ 00-00-00-00 /A "Le Monde" április 23-i számában Bájati nyilatkozott a Sztravinszkij-est előtt./ Először arról beszélt, hogy az est Sztravinszkij­t három kü­lönböző oldaláról mutatja be: A "Sacre" igen egyszerű eszközök­kel, szinte absztrakt­ módon meg­oldott mű. A "Lakodalom"­­Sztra­vinszkij orosz vonásait tükrözi, de vallásos, bizánci felfogás­­­ban; az ikonok régi Oroszorszá­gét mutatja, nem a Mojszejevét­­"A róka" börlesz"­ ,mely klasszi­kus alapra épül, de a paródia felé tolódik el. Tele lesz gag­­ekkel, ahogy Sztravinszkij ma­­­­ga is kívánta." A riporter ezután arról be­szélt, hogy egyesek p$p,art- t emlegetnek Germinal Casado "rejtvény-díszletével" kap­csolatosan, amelyben Sztra­vinszki­j­nak Picasso által festett portréját láthatjuk régi autók és bélyegek mel­lett. "Legyen pop,art, ha úgy akarják - mondta Béjart - , amennyiben ez az irányzat csal a dadaizmus és a papiers­­collés /papírragasztásos mon­­­tázs/ utóda, amelyekhez Casado díszletei és az­ én koreográfiám igazodnak. Ami "A róka" ket­­­tős szerepeit illeti, Sztra­­­vinszkij utasításai szerint jártam el: az énekesek frakkban vannak és a zenekarral együtt a táncosok mögött helyezkednek el egy emelvényen.»» 1556/65

Next