Külgazdaság, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - ÚJ KÖNYVEK - Dr. Sipos Béla: Konjunktúraelemzés és prognosztizálás (Rubóczky István)
(ÚJ KÖNYVEK) Dr. Sipos Béla: Konjunktúraelemzés és prognosztizálás Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat Budapest, 1983. A könyv szerzője a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója és docense. Hosszú idő óta foglalkozik konjunktúrakutatási és prognosztizálási kérdésekkel, ebben a két tárgykörben már több munkája jelent meg. A könyv középpontban álló témája az árak alakulásának elemzése, amely a vállalati prognosztika viszonylag nehezen kezelhető problémája, különösen akkor, ha tekintettel kívánunk lenni az idényszerű hullámzásra, a tartós irányzatra stb., s ezek alapján akarunk előrejelzéseket készíteni. Megismertet könyvében a konjunktúrakutatásban alkalmazott módszerekkel, különösen részletesen Heller Farkas ezirányú tudományos eredményeivel. Foglalkozik a periodikus ingadozás kérdésével a legrövidebb (szezonális) ingadozásoktól kezdve a leghosszabbakig (Kondratyev-féle hosszú hullámok) ; a módszereket gyakorlati példákon keresztül mutatja be. A könyv az Időszerű Gazdaságirányítási Kérdések sorozatának 1983. évi 2. köteteként jelent meg. Heller Farkas (1877—1955) századunk első felének neves közgazdász-profeszszora és tudósa mutatott rá, hogy a konjunktúraelmélet nemcsak azért érdekli a nagyközönséget, mert gazdasági életünk fennakadásának okaira választ vár, hanem azért is, mert a konjunktúrakutatás módszereinek felhasználásától bizonyos megelőzést remél a gazdasági élet hullámzásából származó hátrányokkal szemben. Először a válságok magyarázata állt a középpontban, majd a kutatás kiterjedt a változásokra, azok törvényszerű lefolyására és az azt kiváltó okokra is; a gazdasági élet hullámmozgása a konjunktúraváltozás problémájaként jelent meg. A központi kérdés ezen belül is az árak hullámzása és az ezt kiváltó okok feltárása. Igen fontos gondolata Heller Farkasnak, hogy a gazdasági élet egyensúlya nem statikai, hanem dinamikai egyensúly; az áremelkedések és csökkenések reakciókat váltanak ki maguk után, visszahatnak a piacra. A polgári közgazdaságtan főleg az árucsere, az áralakulás — tehát a piac — jelenségeit igyekszik megmagyarázni. Sokak szerint a közgazdasági kérdések az ár problémájánál kezdődnek; a polgári közgazdaságtan a jelenségek közt fennálló kapcsolatok, törvényszerűségek megismerését tűzte ki célul, és a gazdasági élet adott helyzetének leírásán kívül a jövőbeli alakulásra is kívánt következtetni, prognosztizálni. Párhuzamot vont a gazdasági és természeti tudományok közt abban, hogy a gazdasági törvényszerűségek nagy része számszerűen megközelíthető, matematikaistatisztikai módszerekkel eredményesen vizsgálható. A konjunktúravizsgálatokban a fizika és a mechanika több módszerét is alkalmazta a közgazdaságtan (egyensúly, statika, dinamikus és statikus egyensúly, amplitúdó,harmonikus mozgás stb.). A szerző közelebbről is meghatározza ezeket a fogalmakat. A konjunktúrakutatás fejlődése megmutatta, hogy a gazdasági élet hullámzásait nem lehet egy-egy kiragadott mozzanattal jellemezni. Több statisztikai sor egyetlen indexbe való tömörítésére van szükség a konjunkturális helyzet jellemzésére. A könyv részletesen