Külgazdaság, 1985 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - Ifj. Martinkó Károly: A nyugat-európai autógyárak harca a fennmaradásért
A nyugat-európai autógyárak harca a fennmaradásért Ifj. MARTINKÓ KÁROLY Az autóipar méretében, gazdasági súlyában és a foglalkoztatásban is a legfontosabb ágazatok egyike. Rajta kívül nemigen akad még egy, ahol ennyire kevés vállalat ellenőrizné a világtermelés és -kereskedelem ekkora hányadát. A saját piacukat mesterséges eszközökkel védő nyugat-európai autógyárak a legélesebb harcot a japánokkal vívják mind a hazai, mind az egyre zsugorodó harmadik piacokon. A felhalmozódott több milliárd dolláros veszteség mellett a termelőkapacitások egyötöde feleslegessé vált. Előrejelzések szerint a legnagyobb gépjárművet gyártó tőkés vállalatok közül a 90-es éveket csak 6—b an érik meg mai alakjukban — a nyugat-európaiak közül legföljebb négyen A cikk a kiútkereső stratégiai elgondolásokba nyújt betekintést. Napjainkban mind több az olyan iparág, illetve termékcsoport, amely kevés számú, tevékenységét immár világméretekben megszervező vállalat ellenőrzése alá került. Gondoljunk csak a golyóscsapágyra, a motorkerékpárra, a szórakoztató elektronikai cikkekre, a vegyi anyagokra, az acélra, az erősáramú elektromos berendezésekre vagy a földmunkagépekre. Ilyen a személy- és tehergépkocsi-ipar is, ahol a 80-as évek elején öt ország mindössze 8 vállalata — General Motors, Toyota, Nissan, Ford, Volkswagen-Audi, Renault, Peugeot-Citroën-Talbot és Fiat — a világtermelés kétharmadán osztozik, míg az első negyven — köztük nyolc szocialista országbeli — gyártócég együttes részaránya csaknem 95 százalékra tehető. E hatalmas vállalatszervezetek puszta léte és stratégiai elképzelései ezért döntően befolyásolják, hogy most és a jövőben mit, hol és hogyan gyártsanak a világon. Az autóipar fejlődése egészen a 70-es évek derekáig töretlen volt. Azóta azonban mélyreható átalakuláson megy át, amiért egymással összefüggő események láncolata felelős: az elhúzódott recesszió, az olajárak többszöri megugrása, a termelékenység eltérő alakulása és a termelés egyre nemzetközibbé válása. E drámai változások következményei valószínűleg végig érződnek a 80-as évtizedben. Jóllehet, az újonnan iparosodó országok egyre szélesebb köre építi ki saját autóiparát, a világtermelés három helyen összpontosul: az Európai Gazdasági Közösségben, Japánban és az Egyesült Államokban. Nyugat-Európa — s ezen belül különösen az EGK — járműgyártói első-