Külgazdaság, 1985 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - Ifj. Martinkó Károly: A nyugat-európai autógyárak harca a fennmaradásért
sorban a japánokkal vívnak ádáz harcot — nemcsak a külpiacokon, hanem egyre inkább a sajátjaikon is. A távol-keleti országból 1983-ban már egymilliónál több személyautót adtak el Nyugat-Európában — minden negyediket az NSZK-ban vették meg. A japán behatolás mértéke fölöttébb nagy az önálló autóiparral nem vagy alig rendelkező országokban, viszont másutt helyenként igen szigorúan korlátozzák a japán kocsik bevitelét. 2. táblázat A japán behatolás mértéke Nyugat-Európában (Az újonnan eladott kocsik piaci részaránya százalékban) A recesszió éveiben — kiváltképp 1980-ban — a japán exportoffenzíva különösen átütő volt. Míg azonban az USA-nál ez részben azzal magyarázható, hogy a hazai gyártók kínálatának összetétele nem egyezett a keresletével, addig a nyugat-európai gyártóknál nem találunk ilyen mentséget : mind az ő, mind a japánok autói zömmel a 2000 cm3 alatti kategóriába esnek, nem így az amerikaiakéi, melyek csaknem 90 százaléka akkor legalább 3000 cms-es űrtartalmú motorral járt. Nyugat-Európában tehát a japánok közvetlenül a nyugateurópai konkurrencia rovására terjeszkedtek. A japán, az amerikai és a nyugat-európai autógyárak a belátható jövőben is uralják a világ autóiparát. Ám nem lehet nem észrevenni, hogy a vezető cégek termelésük növekvő hányadát külföldre — elsősorban újonnan iparosodó országokba — telepítik át, amint újabb és újabb piacok zárulnak el közvetlen exportjuk elől. Jelenleg a külföldi termelés körülbelül egyötöde a teljesnek, bár az átlag mögött igen nagy a szóródás, hiszen az amerikai gyárak például már régóta befektetik tőkéjüket külföldön, viszont a japán tőke csak néhány éve merészkedik a határain kívülre. A saját piacukat mesterséges eszközökkel védő autógyárak között egyre élesebb a harc a zsugorodó harmadik piacokért, s a három nagy csoport közül 1973 1979 1980 1981 1982 1983 darab 1983 NSZK 1,1 5,6 10,3 10,0 9,8 10,6 256 389 Egyesült Királyság 5,6 10,8 11,8 11,0 11,0 10,7 191 378 Hollandia 11,4 19,5 26,4 24,4 22,4 23,5 107 841 Belgium 13,4 18,0 24,6 25,0 21,5 22,9 77 684 Svájc 7,5 16,0 23,0 27,1 27,0 27,6 75 976 Ausztria 12,1 12,4 20,3 25,4 26,4 29,2 74 815 Franciaország 0,7 2,2 2,9 2,5 2,9 2,7 54 574 Finnország 20,4 23,9 35,6 32,9 35,5 40,2 47 964 Norvégia 21,2 23,6 36,7 34,4 36,7 36,0 39 434 Dánia 12,0 17,7 28,0 24,2 23,8 31,1 36 114 Svédország 4,3 10,0 13,7 13,4 15,2 15,2 33 080 Görögország 10,8 16,5 49,2 48,2 41,1 39,9 24 582 Írország (1975) Írország 5,3 25,8 32,8 29,6 27,6 31,7 19 324 Spanyolország 0,5 0,8 1,3 1,4 1,2 1,2 6 546 Portugália n. a. 18,1 12,0 12,0 8,4 8,1 4 911 Luxemburg n. a. 10,0 17,7 16,9 14,2 13,8 3 570 Olaszország 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 2 195 Nyugat-Európa egészében, százalék n. a. 7,3 10,0 9,5 9,2 10,1 ezer darab n. a. 775,7 996,0 944,6 946,3 1056,3 Forrás: Wirtschaftswoche, 1984. július 13-i száma (Automobilindustrie: Ist Europa verloren?) és Japanese MotorBusiness, EIU, 1983. szeptember. 5