Külgazdaság, 1991 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 1. szám

Januári számunk nagy részét szokásos évi körkérdésünk tölti ki, amelynek tárgya ez alkalommal a konverti­bilitás. A forint teljes körű átválthatóságának időszerűségéről, várható előnyeiről és veszé­lyeiről, a hozzá vezető útról igen változatosak, sőt ellentmondóak a nézetek. Ez tükröződik a kérdéseinkre adott feleletekben is, mind a kutatói, mind a bankári álláspontokban, de különösen a két válaszoló miniszter véleményében. A körkérdést követő cikkek változatos tematikáját összetartja a magyar gazdasághoz szóló sokféle üzenet. Közvetlenül ezt célozza a KOPINT-DA­TORG konjunktúrajelentésé­nek a világgazdasági elemzést követő, a hazai gazdasággal foglalkozó része. A szerzők törekvése az volt, hogy elfogulatlan és eredeti megállapításokat tegyenek. Folytatódik az előző számunkban megkezdett tanulmány a kelet-európai működőtőke importjának felté­telrendszeréről. Az ipari vállalatok közötti kapcsolatok és a piaci alkalmazkodóképesség összefüggését vizsgálja a következő cikk, oly módon, hogy összehasonlítja a fejlett piacgaz­dasági és a hazai viszonyokat­­ beépített magyar vállalati esettanulmánnyal tarkítva. Fontos tanulsága van Szemle rovatunk cikkének is: a szerző izraeli példán mutatja ki az inflációhoz kötött bérindexálás súlyos közgazdasági hátulütőit. Reméljük, hogy a magyar gazdaság elkerüli a vágtató inflációt, de jó előre tudni, hogy a bérek árnövekedéséhez kötése ilyenkor többet árt, mint használ. A szerkesztő

Next