Külgazdaság, 2003 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 12. szám - Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Működőtőke-befektetések és a külkereskedelem modernizációja - nemzetközi kitekintés és hazai tapasztalatok

ges magasabb hozzáadott értékű résekbe való behatolás, de ez nem könnyű: fejlett tech­nológiai és marketingkapacitásokat kíván. Az export növekedésének fenntartása tehát azt kívánja, hogy az országok mind di­verzifikáltabb, komplexebb termékeket gyártsanak, illetve magasabb hozzáadott értékű termékek piaci réseibe hatoljanak be. A később a globalizációba bekapcsolódó, a mo­dern ipari fejlődés útjára lépő államok (fejlődők és átalakulók) számára is csak ez az út járható. Ugyanakkor már nem létezik a modernizáció hagyományos környezete, ver­senyképességüknek dinamikusnak, a fejlődő technológiára épülőnek kell lennie, és nem statikusnak (munkaerőre, nyersanyagforrásokra épülő). Pedig ezen országok komparatív előnyei éppen az utóbbi tényezőkben rejlettek/rejlenek. A komplexebb, magasabb hoz­záadott értékű kivitel irányába való elmozdulás az ismeretek, a technológia, a munka­szervezés, vállalatirányítás, marketing magasabb szintjét és folyamatos fejlődését köve­teli. Az országok elvileg több stratégiára építve kerülhetnek közelebb ezekhez az elvárá­sokhoz: a hazai vállalatok kapacitásainak fejlesztésével, forrásokkal való ellátásával, a multinacionális vállalati hálózatokba való beszállítói, alvállalkozói bekapcsolódással, illetve exportorientált működő tőke vonzásával. Ezek a stratégiák a gyakorlatban általá­ban nem egymás alternatívái, hanem együtt találhatók, kiegészítik egymást, de a külön­böző országok a lehetőségek különböző kombinációját alkalmazzák. A multinacionális vállalatok stratégiai és külkereskedelmi szerepük A multinacionális vállalatok a világkereskedelem meghatározó szereplői - bár erről pontos adatok nem állnak rendelkezésre jelentőségüket többféle módszerrel közelíthetjük. Az Egyesült Államok teljes exportjának az 1990-es évtized második felében átlago­san a háromnegyedét tették ki a multinacionális vállalatok, ebből mintegy harmada volt a vállalaton belüli kereskedelem. Ha az USA adatait extrapoláljuk a világgazdaságra, akkor a multinacionális vállalatok a világexport kétharmadát-háromnegyedét teszik ki, és a világexport több mint harmada vállalaton belüli kereskedelem. Más becslések sze­rint a külföldi leányvállalatok a nyolcvanas évek eleje és a kilencvenes évek közepe közötti időszakban a világexport 25-30 százalékát adták, majd 1995-től arányuk nem csökkent 30 százalék alá, 1999-ben pedig kimagasló részesedést, 46 százalékot ért el (lásd az 1. táblázatot). I. táblázat A multinacionális vállalatok szerepe a világkereskedelemben Év A külföldi leányvállalatok által termelt hozzáadott érték a világ GDP-jének százalékában A külföldi leányvállalatok exportja a világexport százalékában 1983-1985 5,1 30,4 1986-1988 5,2 27,1 1989-1991 6,3 25,5 1992 5,8 26,6 1993 5,7 27,7 1994 6,1 28,3 1995 6,3 32,2 1999 10,0 46,0 2001 n. a. 35,0 2002 n. a. 33,3 Forrás: UNCTAD [1998], [2002a], [2003].

Next