Külgazdaság, 2006 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 1. szám
Januári számunk mintegy harmadát szokásos évi körkérdésünk első része foglalja el. A körkérdés a közeljövő hosszú távra kiható sorskérdésével kapcsolatos: megvalósulnak-e végre a magyar gazdaság államháztartással összefüggő részében mélyreható reformok. A közigazgatás, az egészségügy és egy sor más „alrendszer" átalakítása az államháztartás hiányának mérséklése mellett a hatékony működés feltétele is. Kérdéseink az eddigi halogatás okairól, a reformok irányáról, feltételeiről, célszerű ütemezéséről szólnak. Cikkeink közül az első - úgy gondoljuk - hiánypótló. A Kínában végbemenő átalakulásról, amely a világgazdaság (és -politika) jövője szempontjából oly meghatározó, a részletekről, a belső folyamatokról kevés ismeretünk van. Hogyan történik a gyakorlatban az a kísérlet, amely a kommunista pártállami rendszert a tőkés piacgazdasággal ötvözi? Milyen eredményes és eredménytelen lépéseken keresztül halad előre ez a folyamat és mik a kilátásai? Szerzőnk a reformok és hatásuk részletes bemutatása után arra a következtetésre jut, hogy nem kerülhető el az intézményes hatalmi szerkezet, a pártállami rendszer fokozatos felbomlása. A 20. század második felében a termelési technológia gyökeres megváltozása, a tudásalapú termelés előretörése, valamint a fejlett országokban a társadalom jólétének emelkedése igényt teremtett a szolgáltató szektorok kiugró fejlődésére, az ipari és mezőgazdasági termelékenység növekedése pedig létrehozta ennek munkaerő-piaci feltételeit. Szerzőnk az igen heterogén, tudományos szinten meglehetősen hézagosan és mérsékelten megismert szolgáltató szektor számos jellemzőjét vizsgálja, kiemelten kezelve a tudásalapú iparágakhoz, mindenekelőtt az informatikához kapcsolódó szolgáltatásokat. - Könyvrovatunk egy tanulmánykötetet mutat be, amelyet a pénzügypolitika különböző nemzetiségű kiváló tudósainak írásaiból Kopits György, a könyv egyik szerzője szerkesztett. A kötet a feltörekvő országok fiskális politikájával foglalkozik: a tanulmányok egyebek mellett a döntéseket befolyásoló fiskális szabályok szükségességét, az intézményrendszert vizsgálják egészen a Monetáris Unió szerepéig. A szerkesztő