Külkereskedelem, 1957 (1.évfolyam, 1-3. szám)
1957 / 1. szám - Baczoni Jenő: A "KÜLKERESKEDELEM" megjelenéséhez
Mindnyájan tudjuk, milyen nehéz feladat lesz a várakozásoknak jól megfelelni. Nyilvánvaló, hogy igényesség mellett a lap munkájában való kollektív részvételünk szükséges ahhoz, hogy lapunk a kitűzött céloknak megfeleljen. Éppen ezért helyes, hogy az első számok kísérleti alapon indulnak, keresve a végleges kibontakozás módját és formáját. A tapasztalatok alapján kívánatos lesz lapunk kérdéséről szélesebb körben tanácskozni. Bízom benne, hogy úgy, ahogyan sok nehéz feladatot megoldottunk, ezt a feladatot is jól megoldjuk a külkereskedelem egészének hasznára; színvonalas, érdekes, örömmel várt és valóban olvasott újságunk lesz. miniszterhelyettes 0›·000000000~›`%`››·0~·000~·000~~0~·00000000~‹~^ Lapzárta után: AZ ANGOL BANKKAMATLÁB EMELÉSÉNEK OKAI ÉS HATÁSA AZ ELSŐ SAJTÓKOMMENTÁROK TÜKRÉBEN Szeptember 19-én az angol kormány nagy jelentőségű pénzügyi intézkedéseket hozott: a leszámítolási kamatlábat 5 százalékról 7 százalékra emelte, amire 1920 óta nem volt példa; újabb hitelkorlátozásokat jelentett be abankhitelek a következő 12 hónapban nem haladhatják meg az utolsó 12 hónap átlagos színvonalát), a közületi beruházások színvonala — a tervezett emelés helyett — a következő két évben a folyó évi szinten tartandó. Az intézkedések fő indítékait, azok célszerűségét és várható hatását illetően a vélemények gazdasági körökben erősen megoszlanak. Egybehangzó az a nézet, hogy közvetlen kiváltó oknak a franc-devalváció óta megújult fontellenes baisse-spekuláció tekinthető, és hogy ennek megszüntetésére valamilyen intézkedésre feltétlenül szükség volt. A ténylegesen hozott intézkedések elsődleges céljának megítélésében a kommentárok a következő két véglet közti számos árnyalatot tartalmazzák: 1. »elsősorban a belső infláció lefékezésére szolgáltak« (NIA szept. 20.); 2. »az angol elhatározás indítékául nem belső okok szolgáltak ... a 7 százalékra való emelés kizárólag a külföldi valuta Nagy-Britanniába való vonzását célozza, meggátolva az erős aranykiáramlást, mely a sterlingterület tartalékait újra a biztonsági minimum szintjére süllyesztette (»24 ére« szept. 20.). Az intézkedések célszerűségét illetően több irányban merülnek fel kétségek: az átmenetileg esetleg elérhető külföldi tőkebeáramlás nem biztosít állandó egyensúlyt a fizetési mérlegben, a 7 százalékos kamatláb komoly A finn márka dollárparitása 231 fm-ról 320 fm-ra emelkedett. Ezzel a 28 százalékos leértékeléssel a finn kormányzat az ország külkereskedelmi mérlegét igyekszik rendbehozni. A leértékelés ösztönzi az exportot és ugyanakkor drágítja, tehát fékezi az importot. Remélik azt is, hogy a faiparban a munkanélküliség csökkenni fog. A leértékeléssel egyidejűleg a nyugatról jövő áruimport nagyarányú liberalizálását is kevemértékben gátolja a beruházásokat és erősen a termelés fékezése irányába hat (»24 ére« id. sz.). Ilyen súlyos intézkedésekhez való folyamodás »úgy is értelmezhető, mint egy kétségbeesett ellenállási kísérlet, anélkül, hogy annak sikere bizonyos lenne« (Les Échos, szept. 20). A Financial Times (szept. 20) egyik kommentárja szerint: »A bankkamatláb ilyen irányú emelésének célja az volt, hogy megerősítse a külföld bizalmát a sterlingben. A kockázat azonban mindig fennáll, hogy az ilyen drámai manőverek éppen a céljukkal ellentétes hatást váltják ki. A külföld esetleg az emelést nem az angol elhatározottság kedvező jelének fogja tekinteni, hanem annak kedvezőtlen jeléül, hogy az angol nehézségek milyen súlyosak ... Ez, mint hosszabb távú gazdaságpolitika, nem fog minket messzire vezetni...« A közvetlen hatás a tőzsdéken zavaros volt, mégis, a legutóbbi néhány napban a font árfolyama javult, a határidős jegyzés disagiója csökkent, ami annak jele, hogy komolynak tekintik az angol kormány cáfolatát a fontsterling nyílt vagy burkolt devalvációjával kapcsolatban, emellett a magas kamatláb nagyon megdrágítja a spekulációt. Hivatalos részről azóta újabb lépés is történt a fontsterling helyzetének erősítése irányában: a Nemzetközi Pénzügyi Alap most folyó közgyűlésén az angol pénzügyminiszter bejelentette, hogy igénybe veszik az Export-Import Bank részéről tavaly megszavazott 500 millió dolláros hitelt és ezzel megerősítik a monetáris tartalékokat. K. P. F. — G. M. tették, amellyel az inflációs nyomást akarják ellensúlyozni. A leértékelés következtében a téli hónapokra a létfenntartási költségek 6-8 százalékos emelkedését várják, minthogy az árrögzítés, amelyet a hazai és a leértékelés előtt importált árukra rendeltek el, csak október végéig érvényes. Fr. Alig. Z. 1957. IX. 17. P. P. F. — S. M. LEÉRTÉKELTÉK A FINN MÁRKÁT A szíriai parlamenti küldöttség látogatásához. A SZÍRIAI KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA A szíriai külkereskedelmi mérleg, amely 1951-ben még passzív volt, azóta állandó aktívummal zárul: 1956-ban a szíriai behozatali volumenből Nagy-Britannia részesedik 12 százalékkal az első helyen, az USA 11 százalékkal, az NSZK 10 százalékkal következik. Megjegyzendő, hogy Nyugat-Németország 1951-ben még csak a hatodik helyen szerepelt. A kivitel terén Szíriának a szomszédos Libanon az első felvevőpiaca, amennyiben az exportban 23 százalékkal részesedik, utána Franciaország következik 12 százalékkal, Olaszország pedig 11 százalékkal. Az NSZK a negyedik helyen áll, míg Nagy-Britannia az előző évek negyedik helyéről a 12.-re esett vissza. A szocialista országok egyre jelentékenyebb helyet foglalnak el a szíriai külkereskedelemben. 1956-ban a behozatal a szocialista országokból 8,4 millió dollárt tett ki, ami az 1951. évi import kétszerese. A kivitel ugyanabban az időszakban 0,7 millió dollárról 19,5 millióra emelkedett, ami az összexport 8,3 százalékának felel meg. A legjelentősebb partner Csehszlovákia, amely a szíriai importban 2,7 millió dollárral, az exportban 9,6 millió dollárral részesedik. (WWD/NfA, 1957. IX. 9.) K. P. F. — V. U. Behozatal Kivitel Egyenleg millió US dollárban 1952 143,0 145,8 2,8 1953 140,1 171,5 31,4 1954 186,2 212,5 26,3 1955 196,5 216,1 19,6 1956 205,0 235,4 30,4 2