Külkereskedelem, 1957 (1.évfolyam, 1-3. szám)

1957 / 1. szám - Baczoni Jenő: A "KÜLKERESKEDELEM" megjelenéséhez

Mindnyájan tudjuk, milyen nehéz feladat lesz a várakozásoknak jól megfelelni. Nyilván­való, hogy igényesség mellett a lap munkájában való kollektív részvételünk szükséges ahhoz, hogy lapunk a kitűzött céloknak megfeleljen. Éppen ezért helyes, hogy az első számok kísérleti ala­pon indulnak, keresve a végleges kibontakozás módját és formáját. A tapasztalatok alapján kí­vánatos lesz lapunk kérdéséről szélesebb körben tanácskozni. Bízom benne, hogy úgy, ahogyan sok nehéz feladatot megoldottunk, ezt a feladatot is jól megoldjuk a külkereskedelem egészének hasz­nára; színvonalas, érdekes, örömmel várt és való­ban olvasott újságunk lesz. miniszterhelyettes 0›·000000000~›`%`››·0~·000~·000~~0~·00000000~‹~^ Lapzárta után: AZ ANGOL BANKKAMATLÁB EMELÉSÉNEK OKAI ÉS HATÁSA­­ AZ ELSŐ SAJTÓKOMMENTÁROK TÜKRÉBEN Szeptember 19-én az angol kormány nagy jelentőségű pénz­ügyi intézkedéseket hozott: a leszámítolási kamatlábat 5 százalék­ról 7 százalékra emelte, amire 1920 óta nem volt példa; újabb hi­telkorlátozásokat jelentett be a­­bankhitelek a következő 12 hónapban nem haladhatják meg az utolsó 12 hónap átlagos színvonalát), a közületi beruházások színvonala — a tervezett emelés helyett — a következő két évben a folyó évi szinten tartandó. Az intézkedések fő indítékait, azok célszerűségét és vár­ható hatását illetően a vélemények gazdasági körökben erő­sen megoszlanak. Egybehangzó az a nézet, hogy közvetlen ki­váltó oknak a franc-devalváció óta megújult fontellenes baisse-spekuláció tekinthető, és hogy ennek megszüntetésére valamilyen intézkedésre feltétlenül szükség volt. A ténylegesen hozott intézkedések elsődleges céljának megítélésében a kom­mentárok a következő két véglet közti számos árnyalatot tar­talmazzák: 1. »elsősorban a belső infláció lefékezésére szolgál­tak« (NIA szept. 20.); 2. »az angol elhatározás indítékául nem belső okok szolgáltak ... a 7 százalékra való emelés kizárólag a külföldi valuta Nagy-Britanniába való vonzását célozza, meg­gátolva az erős aranykiáramlást, mely a sterlingterület tar­talékait újra a biztonsági minimum szintjére süllyesztette­ (»24 ére« szept. 20.). Az intézkedések célszerűségét illetően több irányban merülnek fel kétségek: az átmenetileg esetleg elérhető külföldi tőkebeáramlás nem biztosít állandó egyen­súlyt a fizetési mérlegben, a 7 százalékos kamatláb komoly A finn márka dollárparitása 231 fm-ról 320 fm-ra emelke­dett. Ezzel a 28 százalékos leértékeléssel a finn kormányzat az ország külkereskedelmi mérlegét igyekszik rendbehozni. A leértékelés ösztönzi az exportot és ugyanakkor drágítja, tehát fékezi az importot. Remélik azt is, hogy a faiparban a mun­kanélküliség csökkenni fog. A leértékeléssel egyidejűleg a nyugatról jövő áruimport nagyarányú liberalizálását is keve­mértékben gátolja a beruházásokat és erősen a termelés féke­zése irányába hat (»24 ére« id. sz.). Ilyen súlyos intézkedé­sekhez való folyamodás »úgy is értelmezhető, mint egy két­ségbeesett ellenállási kísérlet, anélkül, hogy annak sikere bi­zonyos lenne« (Les Échos, szept. 20). A Financial Times (szept. 20) egyik kommentárja szerint: »A bankkamatláb ilyen irányú emelésének célja az volt, hogy megerősítse a külföld bizal­mát a sterlingben. A kockázat azonban mindig fennáll, hogy az ilyen drámai manőverek éppen a céljukkal ellentétes ha­tást váltják ki. A külföld esetleg az emelést nem az angol elhatározottság kedvező jelének fogja tekinteni, hanem annak kedvezőtlen jeléül, hogy az angol nehézségek milyen súlyo­sak ... Ez, mint hosszabb távú gazdaságpolitika, nem fog minket messzire vezetni...« A közvetlen hatás a tőzsdéken zavaros volt, mégis, a legutóbbi néhány napban a font árfo­lyama javult, a határidős jegyzés disagiója csökkent, ami an­nak jele, hogy komolynak tekintik az angol kormány cáfola­tát a fontsterling nyílt vagy burkolt devalvációjával kapcso­latban, emellett a magas kamatláb nagyon megdrágítja a spe­kulációt.­­ Hivatalos részről azóta újabb lépés is történt a fontsterling helyzetének erősítése irányában: a Nemzetközi Pénzügyi Alap most folyó közgyűlésén az angol pénzügymi­niszter bejelentette, hogy igénybe veszik az Export-Import Bank részéről tavaly megszavazott 500 millió dolláros hitelt és ezzel megerősítik a monetáris tartalékokat. K. P. F. — G. M. tették, amellyel az inflációs nyomást akarják ellensúlyozni. A leértékelés következtében a téli hónapokra a létfenntartási költségek 6-8 százalékos emelkedését várják, minthogy az ár­rögzítés, amelyet a hazai és a leértékelés előtt importált árukra rendeltek el, csak október végéig érvényes. Fr. Alig. Z. 1957. IX. 17. P. P. F. — S. M. LEÉRTÉKELTÉK A FINN MÁRKÁT A szíriai parlamenti küldöttség látogatásához. A SZÍRIAI KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA A szíriai külkereskedelmi mérleg, amely 1951-ben még passzív volt, azóta állandó aktívummal zárul: 1956-ban a szíriai behozatali volumenből Nagy-Britannia részesedik 12 százalékkal az első helyen, az USA 11 százalék­kal, az NSZK 10 százalékkal következik. Megjegyzendő, hogy Nyugat-Németország 1951-ben még csak a hatodik helyen sze­repelt. A kivitel terén Szíriának a szomszédos Libanon az első felvevőpiaca, amennyiben az exportban 23 százalékkal része­sedik, utána Franciaország következik 12 százalékkal, Olaszor­szág pedig 11 százalékkal. Az NSZK a negyedik helyen áll, míg Nagy-Britannia az előző évek negyedik helyéről a 12.-re esett vissza. A szocialista országok egyre jelentékenyebb helyet foglal­nak el a szíriai külkereskedelemben. 1956-ban a behozatal a szocialista országokból 8,4 millió dollárt tett ki, ami az 1951. évi import kétszerese. A kivitel ugyanabban az időszakban 0,7 millió dollárról 19,5 millióra emelkedett, ami az összexport 8,3 százalékának felel meg. A legjelentősebb partner Csehszlová­kia, amely a szíriai importban 2,7 millió dollárral, az export­ban 9,6 millió dollárral részesedik. (WWD/NfA, 1957. IX. 9.) K. P. F. — V. U. Behozatal Kivitel Egyenleg millió US dollárban 1952 143,0 145,8 2,8 1953 140,1 171,5 31,4 1954 186,2 212,5 26,3 1955 196,5 216,1 19,6 1956 205,0 235,4 30,4 2

Next